Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Az ünnepségek, történelmi megemlékezések értelme, hogy a magyarság erőt merítsen ősei példájából, és levonja a tanulságokat – mondta a Békés megyei Újkígyóson Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, miután felavatta az 1848-49-es forradalom és szabadságharc tiszteletére emelt új szobrot kedden.

Ünnepi beszédében Semjén Zsolt kiemelte: egy létszámában kis nép akkor maradhat fenn, ha minden egyes tagjában benne él az egész magyar történelem és kultúra.

Leszögezte: nincs még egy olyan nép, amelyik arányát tekintve annyi Nobel-díjast adott volna a világnak, mint a magyar, és nincs még egy olyan “család” a történelemben, amelyik annyi szentet adott volna a katolikus egyháznak, mint az Árpád-ház.

A feladat és a kihívás azonos volt az államalapításkor, 1848-49-ben és 1956-ban – mondta Semjén Zsolt. Szent Istvánnak a kereszténység felvétele és a szuverén magyar állam megteremtése volt a feladata. 1848-49-ben a polgári átalakulást és a nemzeti függetlenség kivívását tűzték zászlajukra a forradalmárok és szabadságharcosok, 1956-ban pedig a kommunista rendszer helyett a jogállamiság megteremtése, a szovjet uralom helyett a függetlenség kivívása volt a fő cél – sorolta a történelmi példákat a politikus.

“Most is hasonló feladat előtt állunk” – mondta. Kifejtette: most az a cél, hogy a magyar nemzet fennmaradjon és az emberek életminősége javuljon; előbbit szolgálja a nemzet egységesítése az állampolgárság kiterjesztésével.

“Magyarnak lenni küldetés, hogy megmaradjunk” – hangoztatta Semjén Zsolt, hozzátéve: “ha mi eltűnünk, az egyetemes emberiség lesz pótolhatatlanul szegényebb”.

A miniszterelnök-helyettes szerint ahhoz, hogy magyarságunkban megerősödjünk, “fontos a büszkeség, amit történelmünk nagyjaitól vehetünk és tanulhatunk, és fontos a történelmünkben lévő tanulságok levonása, hogy mi az, ami a megmaradásunkhoz kell”.

Semjén Zsolt az újkígyósi ünnepségen elmondta, fontosnak tartja, hogy a települések ismerjék meg saját történelmüket és saját hőseiket is, mert a magyar történelem nemcsak a nagy emberek története, hanem minden városé, falué és családé is.

Reményét fejezte ki, hogy a most felavatott emlékmű “megerősít minket magyarságunkban, nemzeti elkötelezettségünkben, patriotizmusunkban a magyar nemzet iránt és lokálpatriotizmusunkban”.

Szebellédi Zoltán (Fidesz-KDNP), Újkígyós polgármestere az ünnepségen elmondta: a rendszerváltás óta minden képviselő-testület megígérte, hogy új szobrot állít az 1948-ban felavatott emlékmű helyére, ám ez az igyekezet mindig megfeneklett. Két éve döntött úgy a település vezetése, hogy 2014-ben, Újkígyós alapításának 200. évfordulójára mindenképpen el kell készülnie az alkotásnak.

A szobor felállításához Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter a Nemzeti Kulturális Alapból 3 millió forintot ajánlott fel, magánadományokból pedig 2 millió forintot gyűjtöttek össze.

Az új emlékművet Gera Katalin, Újkígyósról elszármazott szobrászművész alkotta.

(Forrás: MTI)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Magyar hazafinak, a kereszténydemokrácia zászlóvivőjének nevezte Keresztes Sándor egykori politikust a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke vasárnap a Kolozs megyei Magyarokerekén. Semjén Zsolt erről azután beszélt, hogy felavatták a településen született volt vatikáni nagykövet emléktábláját.

A Barankovics István Alapítvány a KDNP újraalakulásának 25. évfordulóján tisztelgett emléktábla-állítással Keresztes Sándor, az 1944-49. között működő, a kommunisták által ellehetetlenített Demokrata Néppárt alapító tagja, volt vatikáni nagykövet előtt. A tavaly elhunyt Keresztes Sándor 1919-ben Magyarokerekén (Kalotaszentkirály község része) látta meg a napvilágot. 

Semjén Zsolt, miután a kereszténydemokrata politikus fiával, Keresztes K. Sándor volt környezetvédelmi miniszterrel leleplezte az emléktáblát, az MTI-nek nyilatkozva közölte: Keresztes Sándornak óriási szerepe volt abban, hogy a Barankovics-pártot át lehetett menteni a rendszerváltozásra és napjainkig. 

A politikus felidézte, hogy Keresztes Sándort letartóztatták a nyilasok, bebörtönözték a kommunisták, de mindvégig hű maradt a kereszténydemokráciához. 

A zsúfolásig megtelt templomban tartott laudációban elhangzott: Keresztes Sándor politikai nézetei a nemzeti hagyományokra épültek, ugyanakkor a katolikus szociális reformmozgalmakban megújult, korszerű keresztény eszmények formálták. 

Semjén Zsolt kitért arra is, hogy a kereszténydemokrata politikusnak jelentős szerepe volt abban, hogy II. János Pál pápa a gyulafehérvári egyházmegyét érseki rangra emelte. Emellett a hatvanas évektől az erdélyi magyar kisebbség és az egyház nemzetfenntartó szerepének megőrzése érdekében üzenetközvetítői feladatot vállalt Illyés Gyula és Márton Áron között.

(Forrás: MTI)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Nem múlhat el ősz vásár nélkül Székelyudvarhelyen: idén huszonkettedik alkalommal szervezi meg ezt a Príma Press Kft. A megnyitóra október 2-án, csütörtökön délelőtt 11 órakor került sor a városi sportcsarnokban. A XXII. Őszi Vásár megnyitóján fővédnökként vett részt Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes. A nyitónapon jelen volt Zsigmond Barna Pál főkonzul és Farkas Balázs konzul is.

Idén közel százötven kiállító termékeiből és szolgáltatásaiból lehet válogatni a székelyudvarhelyi sportcsarnokban és a városi minifoci-pályán, ahol székely termékekből és minőségi borokból vihetünk haza. Az Őszi Vásárra a határon túlról is érkeztek vállalkozók, Magyarországról mintegy húszan.

A megnyitón a felszólalók a vásár érdemeit emelték ki, többek között azt, hogy a térségben ez az egyik legfontosabb olyan gazdasági jellegű esemény, ami a válság és a pénzügyi nehézségek ellenére is fennmaradt több mint két évtizeden át. A szervezők szerint Udvarhelyszék gazdasági potenciáljáról kevés szó esik, ezért is fontos, hogy az Őszi Vásár minden évben teret adjon az új gazdasági kapcsolatok létesítésének.

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes kulcsfontosságúnak nevezte, hogy értékeinket fel tudjuk mutatni a nagyvilágnak, ezáltal tudatosítva ezeket magunkban is, hiszen ha mi nem menedzseljük magunkat, helyettünk senki nem teszi ezt meg. Úgy vélte, a székelyudvarhelyi vásárhoz hasonló alkalmak azért jók, mert be tudjuk mutatni a világnak az értékeket, amelyekre büszkék vagyunk. “Nemzetpolitikailag is fontos a büszkeség, hiszen egy szellemileg nagy, de létszámában kis nép számára akkor van megmaradás, ha minden tagjában benne van a tudat, hogy érdemes és büszkeség ehhez a nemzethez tartozni” – hangsúlyozta rámutatva, nincs még egy olyan nép, amely létszámához képest annyi Nobel-díjast adott volna a világnak, mint a magyarság.

Az Őszi Vásár keretében tartják azt a gazdasági konferenciát és üzletember találkozót is, amelyet csütörtökön délután 15 órától nyitottak meg a Városháza Szent István termében. Itt gazdasági szakemberek engednek betekintést a térséget is érintő gazdasági témákba.

A rendezvény megnyitóján Zsigmond Barna Pál elmondta, főkonzulként olyan intézményt képvisel, amely számára meghatározó fontosságú a gazdaság – utalt arra, hogy Magyarországon immár együvé tartozik a Külügyminisztérium és a Külgazdasági Minisztérium. “Magyarország kiemelten fontosnak tartja a külgazdaságot, hiszen ennek köszönhetően tud egy ország fejlődni. Kiemelten fontosak a külső piacok, kifejezetten a romániai piac, éppen ezért mindannyiunk érdeke a két ország közötti gazdasági összefonódás erősítése” – hangsúlyozta. Rámutatott, habár Székelyföld piacáról még sok minden hiányzik, nagy lehetőség rejlik a Székely és Góbé Termékekben, illetve a turizmusban is, hiszen amennyiben fejlődik az autópályahálózat, még több külföldi látogat majd a térségbe.

Az eseményről készült fotógalériát megtekintheti a Főkonzulátus Facebook oldalán.

(Forrás: csikszereda.gov.hu)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

A történelmi egyházak Hargita megyei vezetőivel találkozott Semjén Zsolt, Magyarország miniszterelnök-helyettese és Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke október 2-án Székelyudvarhelyen. A kormányfőhelyettes Borboly Csaba és az udvarhelyi Őszi Vásár szervezői meghívására érkezett Hargita megyébe.

A találkozón beszámolt a magyar kormány főbb intézkedéseiről, köztük a határon túli magyarságot is érintő olyan eredményekről, mint a kedvezményes honosítás – a külhoni magyar állampolgárok száma lassan eléri az egymilliót –, a keresztény szellemű alkotmány elfogadása és a hagyományos értékek védelme.

Borboly Csaba megyeelnök a közösségi tulajdon megőrzésének fontosságát hangsúlyozta, amelyben a közbirtokosságoknak nagy szerepük van, továbbá a fiatalok elvándorlásának problémájára is felhívta a figyelmet, amely jelenség ellen tenni kell. A megyei tanács Kisfalu programjával utóbbi célt követik, hiszen az infrastruktúra kiépítésével, illetve fejlesztésével a 300 főnél kevesebb lakosú településeken lehetőséget teremthetnek fiatal pároknak, hogy mindössze 5-6000 euróból kezdjenek új életet, ami városon jóval többe kerülne. A megyeelnök szerint a cél érdekében erősíteni kell az egyház szerepét a közéletben.

A Borboly Csaba meghívására megtartott munkaebéden a római katolikus egyház részéről jelen volt Tamás József segédpüspök, Mátyás Károly udvarhelyi főesperes, Pál Vilmos Barna alcsíki főesperes, valamint Portik-Hegyi Kelemen gyergyószentmiklósi főesperes, a református egyház részéről Szatmári Szilárd főjegyző, az unitárius egyház részéről pedig Simó Sándor udvarhelyi esperes és Szombatfalvi József keresztúri lelkész.

(semjenzsolt.hu)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

A kereszténydemokrácia az európai és a magyar szellemi és politikai történet szerves része – hangoztatta Semjén Zsolt pártelnök, miniszterelnök-helyettes a KDNP ünnepi jubileumi választmányi ülésén. Orbán Viktor szerint kereszténydemokrata kormányzás kell Magyarországon. Semjén Zsolt ünnepi beszédét itt olvashatja.

A kereszténydemokrácia az európai és a magyar szellemi és politikai történet szerves része – hangoztatta Semjén Zsolt KDNP-elnök, miniszterelnök-helyettes a kisebbik kormánypárt ünnepi jubileumi választmányi ülésén. Elmondta: 70 éve alakult az elődpárt és 25 éve alakult újjá a KDNP, és ma is egyetlen világnézeti pártként szerepelnek a politikai palettán. A KDNP nem változott, az általa képviselt igazság örök értékeken nyugszik. Semjén Zsolt – aki részletesen ismertette a párt megalakulását és újjászervezését – köszönetet mondott a jelen lévő Orbán Viktor kormányfőnek, hogy át lehetett menteni a kereszténydemokrata hagyományokat a legnehezebb időkben is.
    
Döntő fontosságú volt a KDNP és a Fidesz szövetségének megkötése, lehetővé vált, hogy a kereszténydemokrata értékek ne sérüljenek. Az együttműködés Magyarország és az unió történelmének legsikeresebb konstrukciója, amit valaha kitaláltak – mondta, kiemelve: soha ennyi jelöltjük nem volt, és minden esély megvan arra, hogy ezt az értékrendet abszolút többséggel győzelemre vigyék az önkormányzati választáson. Kifejtette: minden politikai program és cselekedet a mögötte álló emberképen alapul, ha ez torz és téves, az arra épülő társadalom is az lesz. A keresztény antropológiából következik a keresztény politikai cselekvés, a liberális individualizmus helyett a perszonalitást, a kommunista kollektivizmus helyett a szolidaritást és a szubszidiaritást állítva középpontba.
    
Rétvári Bence, a párt alelnöke kiemelte: még sokszor 70 év áll a párt előtt. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára azt mondta: az elmúlt negyedszázadban elsősorban nem templomok, hanem Tescók épültek a településeken. Míg 70 éve nagy és erős egyház állt az akkori kereszténydemokraták mögött, a kereszténydemokrácia progresszív vonulat volt. Ezután elindult egy nagyfokú szekularizáció, amit felerősített a fogyasztói társadalom. Sokan ateistává váltak, de ez szerinte csak három másodpercig tart, mert utána az ateista materialistává válik. A vallási kiüresedés ugyanakkor többféle veszélyt hordoz, az üresség helyére sokszor a radikalizmus költözik. Az elmúlt hetven évben volt két kísérlet az egyház ellehetetlenítésére, de mindkét kísérlet tragédiával végződött – utalt a kommunizmusra és a nácizmusra, majd hozzátette: nem szabad, hogy 70 év múlva skanzenben mutogassák a kereszténységet, a kereszténydemokratáknak nagyon fontos szerepük van Magyarországon is.  
    
Surján László, a párt alelnöke szerint a mai nyugati világ kiábrándító, az európai civilizáció válsága tapasztalható. “Erkölcsi szempontból lerázhatjuk a kritikájukat, mint kutya a vizet”, ugyanakkor bekerültünk az európai politika ütközőzónájába, és érthető, ha az elöl állót ütik a legjobban – mondta, és megállapította: a támadásokban az Európai Néppárt mindig kiállt mellettünk. Aljas és tisztességtelen, és az ország egészének árt az a hisztéria, ami zajlik – mondta, kitérve a Navracsics Tibor uniós biztosi kinevezése miatt indított támadásokra.
   
Harrach Péter frakcióvezető az elődök helytállását méltatta, akik nem lettek árulók olyan időkben, amikor mások azzá váltak. Utalva a közelgő választásokra, kitért arra, hogy a KDNP önkormányzati szinten is képviseli a keresztény értékrendet a közéletben. Minden településen olyan szövetségi együttműködést alakítottak ki, amely reményei szerint komoly eredményt hoz majd. Bízik benne – folytatta -, hogy a frakció és a párt is erőteljesebben tud majd működni, mint eddig. A szervezetépítés fontosságát hangsúlyozva rámutatott: a szövetségi rendszer nagy lehetőségeket rejt, de saját identitásuk következetes képviseletére is szükség van.
    
Latorcai János választmányi elnök a párt 70 évvel ezelőtti megalapítását és történetét felidézve kiemelte: az alapítók világosan látták, hogy elvi és politikai okokból egyaránt szükség van önálló, ideológiai alapokon nyugvó, valóban világnézeti pártra. Szólt arról is, hogy a KDNP újjászervezésében kiemelt szerepet játszott Varga László, Isépy Tamás és Rapcsák András. Kiemelte: a 2010-es kormányváltás mérföldkövet jelentett, olyan átfogó reformsorozatba kezdett a kormány, amely működő állam létrejöttéhez vezetett. A kereszténydemokrata értékeket nyíltan valló alaptörvény, az összmagyarság iránti elkötelezettség, a családi adórendszer egyaránt olyan változások, amelyek jelzik, jó irányba haladnak. A jövőt csak stabil alapokra lehet felépíteni, ez nem lehet más, mint a nemzeti keresztény gondolat.

Orbán Viktor szerint kereszténydemokrata kormányzás kell Magyarországon

Orbán Viktor miniszterelnök szerint kereszténydemokrata kormányzásra van szükség Magyarországon, egy liberális demokrácia ugyanis nem lett volna képes például a rezsicsökkentésre vagy a devizahitelesek megsegítésére.

A kormányfő a KDNP ünnepi választmányi ülésén úgy fogalmazott, megtört a liberális értékrend kulturális missziója a nagyvilágban. Szavai szerint a politikai korrektség, amely a régi politikai világot meghatározta, valójában egy olyan taburendszer, amely megfoszt bennünket az őszinte, innovatív gondolkodás lehetőségétől.

Megjegyezte, a kereszténydemokrácia nagyjainak, Konrad Adenauernek vagy Robert Schumannak a gondolatai ma nem minősülnének politikailag korrektnek. Ezért nem kell a kereszténydemokratának megijedni akkor sem, ha a liberális szekta főpapjai egyre hangosabban követelik kiközösítésünket – mondta Orbán Viktor, aki szerint – ismételte meg már korábban kifejtett véleményét – egy demokrácia nem szükségképpen liberális, és attól, hogy valami nem liberális, még lehet demokrácia.

Egy közösségnek más céljai is lehetnek, mint elvont elvek, absztrakt okoskodások érvényre juttatása, így például saját fennmaradásának biztosítása, saját igazságainak védelme. Jelezte ugyanakkor, hogy ez a politika, amit a magyar kormány is folytat, súlyosan sérti a politikai korrektség taburendszerére épülő csoportok érdekeit. E csoportok szerint – folytatta a miniszterelnök – ha valaki nem fogadja el a liberális eszmerendszert, az valójában a diktatúra híve, akit azonnal együtt emlegetnek Kínával, Oroszországgal vagy éppen Szingapúrral. Magyarország azonban a Nyugat elválaszthatatlan része.

Gondolatmenetét Magyarországra kivetítve úgy fogalmazott: egy liberális demokrácia nem lett volna képes arra, hogy nekimenjen a rezsiszámláknak, hogy segítő kezet nyújtson devizahitelesek százezreinek, hogy megadóztassa a multikat, a nagy energiaszolgáltatókat és a bankokat. Nem lett volna képes az önkormányzatok kimenekítésére az adósságcsapdából, hogy újratervezze az adórendszert, és arra sem, hogy célul tűzze a teljes foglalkoztatottságot. Ezért kell kereszténydemokrata kormányzás Magyarországon – jelentette ki a miniszterelnök.

A kormányfő azt is mondta, hogy az Európai Unió mindaddig befejezetlen projekt marad, amíg a kontinens keresztény gyökereiről szóló passzus nem kerül a helyére. Kiemelte azt is, hogy manapság a kereszténység a legüldözöttebb a vallás.

Beszédében a KDNP-t a magyar közélet nagy, jelentős és befolyásos pártjának nevezte a miniszterelnök, aki az ifjabb párt, a Fidesz elnökeként köszöntötte az idők próbáját kiálló szövetségesüket és szövetségüket.

Mi egy kereszténydemokrata alapokon álló, néppárti kormány vagyunk, kereszténydemokrata szellemiségben kormányzunk minden magyar ember érdekében – zárta szavait a választmányi ülésen Orbán Viktor.

Az ünnepségen – amelyen egyházi vezetők is részt vettek – részletet vetítettek le a kereszténydemokrácia 70 éves történetét bemutató dokumentumfilmből, Barankovics-emlékérmet adtak át Dzsingisz Gábor diplomatának.

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

A kárpátaljai magyarok biztonságát nevezte a legfontosabbnak a magyar kormány számára Orbán Viktor pénteken Beregszászon a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola tanévnyitóján.

A hagyományosan a beregszászi református templomban tartott ünnepségen elmondott beszédében a miniszterelnök hangsúlyozta: a tanévkezdet, a diákok jelenléte azt bizonyítja, hogy a több évtizedes magyar főiskolának nemcsak küzdelmekkel teljes múltja és jelene, hanem reményteli jövője is van.

“Úgy látom, Kárpátalján tudják és éltetik azt az évszázados igazságot, hogy úgy dolgozzunk, mintha minden rajtunk múlna, de úgy imádkozunk, mintha minden Isten akarata volna” – tette hozzá.

“Az egész nemzet nevében köszönöm, hogy szerte Kárpátalján megőrzik és hirdetik Kosztolányi Dezső vallomását, amely szerint Az a tény, hogy anyanyelvem magyar, és magyarul beszélek, gondolkozom, írok, életem legnagyobb eseménye, melyhez nincs fogható” – mondta a miniszterelnök.
Nehéz időket élünk, súlyos kihívások érték Ukrajna polgárainak biztonságát – emlékeztetett Orbán Viktor. Ennek kapcsán kijelentette: a magyar kormány számára a kárpátaljai magyarok biztonsága a legfontosabb.

“Mi, magyarok ugyanis hisszük, hogy a nemzet különböző országokba szakított és vándorolt tagjai egyetlen test részeit képezik. Ha az egyik tag szenved, akkor vele együtt érez valamennyi, és azon dolgozik, hogy számára minél előbb gyógyulást szerezzen” –  fogalmazott. “Én úgy látom, hogy a kárpátaljai magyarság mai élete egy néma népszavazás a béke mellett, ezért minden olyan intézkedést és kezdeményezést üdvözlünk, amely a kárpátaljai magyarság érdekeit szolgálja, és minden olyan szankciót ellenzünk, ami az önök életét még nehezebbé tenné” – jelentette ki.

Kifejtette: amikor egy közösség arra teszi fel az életét, hogy olyan kulturális intézményeket hozzon létre, mint amilyen a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola, azt mutatja a világnak, hogy él, és azt üzeni, hogy élni akar. Azt üzeni, hogy van ereje az élethez, és van elég tudása is ahhoz, hogy ezt az erőt megsokszorozza – fűzte hozzá.

A kormányfő emlékeztette több száz fős hallgatóságát, hogy 2013 áprilisában együttműködési megállapodást kötött a beregszászi magyar főiskolával, és ennek köszönhetően befejeződött az intézmény felújítása. Szerinte erre a megállapodásra a pecsétet az anyaországi és a kárpátaljai magyarok együtt tették rá áprilisban, és a magyarok a választási eredménnyel kimondták, hogy az önbecsülés és összetartozás útját választották a kishitűség és a szétszakítottság helyett. Jelentős fejleménynek nevezte, hogy május óta képviselője van a kárpátaljai magyarságnak az Európai Parlamentben.

Orbán Viktor, hangsúlyozta, hogy a mai nehéz időkben a magyaroknak össze kell tartaniuk, és reménykedniük kell abban, hogy a sötét fellegek elvonulnak Ukrajna egéről, de ez – mint fogalmazott – nem két nap alatt fog megtörténni. “Nekünk, magyaroknak ezért most kell okosnak, higgadtnak, bátornak és tetterősnek lenni” – fűzte hozzá.

A kormányfő elmondta: aki megnézi a magyar nemzetstratégia költségvetési tételeit, az láthatja, hogy a legtöbb pénzt az anyanyelvű oktatásra költjük el, egyetemeket, főiskolákat tartunk fenn szerte a Kárpát-medencében, az iskolarendszer minden szintjén elősegítjük az anyanyelvű oktatást.

Hozzátette: külön öröm számunkra, hogy 2010 után a magyar gazdaságot sikerült úgy megerősítenünk, hogy súlyos és jelentős összegekkel járulhat hozzá a Rákóczi-főiskola rendbetételéhez és fejlesztéséhez is.

A diákokhoz fordulva a kormányfő kijelentette: azok, akik a továbbtanulásukhoz a Rákóczi-főiskolát választották, fontos döntést hoztak a saját életükre nézve és létfontosságút a nemzet egésze szempontjából.

“A kárpátaljai magyaroknak ma elsősorban erős Magyarországra van szükségük, s örömmel jelenthetem, hogy Magyarország hosszú évtizedek óta nem volt olyan erős, mint most. Magyarország az Európai Unió és a NATO büszke és sikeres tagja, gazdasága biztosan áll a lábán, és nemzeti és nemzetközi egyetértés alakult ki arról, hogy Magyarország ígéretes és szép jövő előtt áll” – mondta a kormányfő.

Az ünnepségen Orbán Viktort a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola által alapított, most először odaítélt Rákóczi-díjjal tüntették ki.

Beszédében Orosz Ildikó, a főiskola elnöke köszönetet mondott a magyar kormánynak és az anyaországnak a felsőoktatási intézménynek nyújtott támogatásért. Ennek köszönhetően – fogalmazott – az elmúlt másfél évben többet fejlődött a főiskola, mint a korábbi két évtizedben. Emlékeztetett, hogy felépült a főiskola kétezer négyzetméternyi alapterületű új szárnya, amelyben beindult az államilag elismert diplomákat biztosító felsőfokú szakképzés. Ennek keretében idén száz diák kezdi el négy éven át tartó tanulmányait a korszerű gyakorlati tudást nyújtó öt szakirány valamelyikében – mondta, emlékeztetve, hogy a főiskolán közel ezer diák számára kezdődött el az új tanév.

A tanévnyitó ünnepség résztvevői egy perces néma főhajtással emlékeztek meg a főiskola egykori végzőséről, Timoscsuk Mihályról, aki az ukrán hadsereg katonájaként a kelet-ukrajnai harcokban vesztette életét.

Orbán Viktor Beregszászon megbeszélést folytatott Brenzovics Lászlóval, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnökével. Hazautazása előtt a kíséretében lévő Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettessel, Potápi Árpád nemzetpolitikáért felelős államtitkárral és Németh Zsolttal, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnökével együtt megtekintette a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola új épületrészét.

(Forrás: MTI)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Különleges bibliákból, misekönyvekből és egyházi könyvekből nyílt kiállítás csütörtökön Nyíregyházán. A tárlat megnyitóján Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes úgy fogalmazott, “egy bibliagyűjtemény, amely a magyarságnak a Szentíráshoz való évszázados kötődését bizonyítja, felkiáltójel nemcsak számunkra, hanem egész Európa számára”.

A Biblia “vallási és civilizációs értelemben is fundamentuma belső identitásunknak” – mondta. Hozzátette, ha az egyén vagy a nemzet elveszíti a kereszténységet, akkor a lelkét veszíti el, anélkül pedig nincs jövője.

Az ünnepélyes megnyitón részt vett és köszöntőt mondott Kovács Ferenc, a nyírségi megyeszékhely polgármestere és Kocsis Fülöp görög katolikus megyéspüspök. A Hajdúdorogi Egyházmegye vezetője beszédében hangsúlyozta, fontos, hogy az érdeklődők ne csak érdekes kiadványokat lássanak a gyűjteményben, hanem otthon is kinyissák saját bibliájukat, “olvassák, és találkozzanak Isten szavával, mert így válik élővé, teremtő erővé az ige”. 

Kozma Péter megyei kormánymegbízott a városházán kiállított mintegy 30 darabos gyűjteményének legrégebbi darabja egy 1626-ből való katolikus Biblia, amely Bécsben jelent meg Káldy György jezsuita szerzetes fordításában. A tárlaton látható többek közt egy 1664-ből származó, gót betűs imakönyv és az 1660-ból származó Váradi-biblia egyik példánya is.

Utóbbival kapcsolatban Kozma Péter a tárlaton elmondta: 1638-ban II. Rákóczi György adott utasítást arra, hogy Káldy György bibliafordítását pontosítsák, és beletegyenek minden addig ismert – teológiai és nyelvi értelemben vett – újítást. A nyomtatás 1657-ben megkezdődött, ám a közbeszólt törökök Nagyváradra való benyomulása. A béke egyik feltétele volt, hogy a nyomdát és a papírokat átvigyék Kolozsvárra, és ott fejeződhessen be 1660-ban az utolsó példányok nyomtatása – ismertette Kozma Péter, hozzátéve, hogy ebből az imakönyvből mindössze 1500 példány készült.

A tárlaton megtekinthető emellett számos, a 18. és a 19. században készített imakönyv, és több, a 20. század elején készült különleges biblia is. A kiállítás október 2-ig látható a nyíregyházi városházán.

(Forrás: MTI)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Semjén Zsolt Magyarország miniszterelnök helyettese, nemzetpolitikáért felelős miniszter – erdélyi származású édesanyja révén – különös felelősséget érez a határon túli magyarság sorsáért. A kereszténydemokrata politikus aki feleségével – egykori gimnáziumi osztálytársával -, három gyermeküket nevelik, beszélt személyes és politikai énjéről, és néhány diákkori vagányságába is beavatott. Helyi Téma interjú. 

– Családi indíttatásra kezdett érdeklődni a politika iránt?

– Mint minden családban, nálunk is szólt a rádió, szüleim, nagyszüleim, barátaink megvitatták a politikai eseményeket. Történelemről sokat beszéltünk, például számomra evidencia volt Trianon ismerete, hiszen édesanyám erdélyi. Ottmár atyánál voltam elsőáldozó, aki, ahogy mondták, „csak adminisztratív tévedésből volt néha szabadlábon” és akivel kapcsolatban Paskai bíboros úr – aki ferences rendtársa volt -, azt mondta, hogy „tőle vannak az oroszlán körmök”. Különben elég vagány gyerek voltam.

– Hallhatunk néhány történetet, mivel keserítette a szüleit és tanárait?

– A Szilágyi Erzsébet Gimnáziumba jártam, és persze Pink Floyd, Led Zeppelin rajongó voltam, (mi tagadás: vagyok). A gimnázium úgy kezdődött, hogy a nyári szünetet meghosszabbítva, gondoltam ideje benézni a suliba. Czine Erzsébet volt a magyartanárnőnk, aki pechemre éppen röpdolgozatot íratott. Kérdés: ki volt Antigoné? Fogalmam se volt, így beírtam: Antigon felesége. Rendes botrány lett belőle. A szünetben odajött hozzám egy szőke hajú srác: Bayer Zsolt vagyok és melléd ülök. Önfeledten torpedóztunk az utolsó padban, mikor Schneider Zsuzsa néni matektanárnő felírt egy képletet azzal, hogy kis Semjén folytassa. A bátyám után, aki szintén odajárt korábban és matematikus, azt hitte, hogy velem is sikere lesz. Bayer odasziszegte: B2! Én teljes határozottsággal bemondtam a B2-őt, Zsuzsa néni beletemetkezik az egyenletbe, majd: mi az, hogy: B2?!? A barátom a torpedó tippjét súgta oda, mert az, hogy felelek, nem volt ok a parti megszakítására. Az is emlékezetes történet, amikor az Erkel Színházban voltunk egy diákelőadáson, elég gyenge produkció volt, és mi persze elszórakoztattuk magunkat. Erre kiszólt az egyik színész, hogy zavarnak minket, mire visszaszóltam: maguk is minket. Mondanom se kell, az egész osztályt kitették a színházból.

– A feleségét is a gimnáziumban ismerte meg.

– Gabriella igazi jó kislány volt, épp az ellentétem. A 2. osztálytól – 15 éves korunktól – kezdve jártunk, és tíz évvel később, amikor befejezte a Zeneakadémiát, akkor házasodtunk össze. Őmiatta jártam az iskolakórusba, ahogy Hölvényi György barátom is, aki szintén ott udvarolt. Nem állíthatom, hogy javítottuk az összhangzást.

– Mondana néhány szót a családjáról?

– Három gyermekünk van, Emese idén végez a jogon, Botond másodikos a Közgázon, Álmos most érettségizik a ferences gimnáziumban. Sokat beszélgetünk filozófiáról, történelemről és politikáról, de egyikük sem akar politikus lenni.

– Honnan jött az indíttatás, hogy teológiát tanuljon?

– Mindig is a filozófia érdekelt, ezért civil hallgatóként beiratkoztam a katolikus teológiára, ott az egyház társadalmi tanítása volt a kutatási területem, és ezen keresztül ismertem meg a kereszténydemokráciát. Tehát nem politikai, hanem filozófiai alapon. Amikor 1988-89-ben a történelmi pártok újjáalakultak, akkor kapcsolódtam be a történelmi Barankovics pártba, ami az Új Ember szerkesztőségében kezdett újjászerveződni, Kereszténydemokrata Néppárt néven.

– Hogy viseli a politikai támadásokat?

– Inkább szórakoztatnak. Ha az ellenfeleim egyszer megdicsérnek, azonnal lelkiismeret vizsgálatot fogok tartani. A titok, hogy meg kell különböztetni magamban Semjén Zsoltot, aki én vagyok, és azt, ami a „Semjén Zsolt politikai termék”. A kettő persze értékrendileg összefügg, de érzelmileg nem azonos. Aki összekeveri a kettőt, azt a politikai élet előbb-utóbb megviseli.

– Mire a legbüszkébb pályafutása során?

– Pártelnökként arra, hogy sikerült feltámasztani és parlamenti, majd kormánypárttá tenni a Kereszténydemokrata Néppártot, mi vagyunk az egyetlen történelmi párt a magyar politikai palettán. Az egyházpolitikában sikerült elérni, hogy Szent István királyunkat 2000-ben a Konstantinápolyi Egyetemes Pátriárka ortodox szentté nyilvánította, így a mi Szent Istvánunk az 1054-es nagy egyházszakadás óta az első közös szentje a nyugati és keleti kereszténységnek.  És természetesen a magyar nemzet egyesítése, ennek a ciklusnak a végére meglesz az egymillió új magyar állampolgár! Mindezért érdemes volt vállalni a politikusi lövészárok létét.

Brockhauser Edit

(Forrás: Helyi Téma)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

A kormány küldetése az ország újjáépítése, ami nemcsak nagyberuházásokat jelent, hanem a legkisebb településeken történő fejlesztéseket is magában foglalja – fogalmazott Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes Balatonfenyves imremajori településrésze ivóvíz-hálózatának átadó-ünnepségén kedden.

A beruházást a korábban kutakból származó víz magas bórtartalma tette szükségessé, ami miatt a majorban élő 160 ember évek óta csak lajtos kocsiból jutott iható vízhez. Az uniós támogatással, nettó 90 millió forintból megvalósult hálózat részeként 3,5 kilométer hosszú vezeték, valamint a rendszerhez tartozó műtárgyak épültek meg.

Semjén Zsolt kifejtette, a vezetékes ivóvíz kiépítése azért is fontos, mert az államnak kötelessége garantálni a lakosság alapvető ellátását, amihez biztosítani kell a villanyt, a gázt és a vizet. Ez nem lehet piaci viszonyok, vagy ár-érték arány kérdése, és az alapvető ellátást biztosító rendszerek nem kerülhetnek magánkézbe – hangsúlyozta.

A miniszterelnök-helyettes szimbolikusnak nevezte a balatonfenyvesi beruházást azért is, mert nemzeti érdek a vidék megtartó erejének növelése. Az öt évig húzódó fenyvesi projekt tanulságát is levonva azt mondta, államigazgatási szempontból át kell tekinteni, hogyan lehet csökkenteni a bürokráciát az érintett területeken.

Lombár Gábor (független) Balatonfenyves polgármestere Imremajor történetét ismertetve arról is beszélt, hogy az egészséges vezetékes ivóvízellátás öt éve vált különösen fontossá, mivel az uniós elvárásoknak nem megfelelő értékek miatt már csak lajtos kocsiból fogyaszthattak vizet az itt élők. A major ivóvíz-hálózatának kiépítésére az önkormányzat pályázatát kiemelten kezelte a kormány, mégis sokáig húzódott a megvalósítás a számtalan bürokratikus akadály, illetve a hatóságok ellentmondásos engedélyezési gyakorlata miatt – mondta, hozzátéve, hogy a következő feladat a major szennyvízhálózatának kiépítése lesz.

(Forrás: MTI)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

A nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes szerint az Index hírportál, valamint annak alapján az MSZP és a Demokratikus Koalíció politikusai “tudatos torzítással, teljesen ellenőrizetlen forrásokból származó híresztelések alapján” támadást indítottak a kettős állampolgárság ellen. Semjén Zsolt erről a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Nyírbogáton beszélt szerdai sajtótájékoztatóján.

A kereszténydemokrata politikus az Index cikkére reagálva elmondta, a szomszédos országokban működő “kevésbé baráti” titkosszolgálatok akciókat indítottak az állampolgárság akadályozására. Ezeknek a titkosszolgálati akcióknak lényege, hogy dezinformáció alapján fiktív honlapokat hoznak létre, valamint azokra fiktív anyagokat töltenek fel, és azokra hivatkozva korrupciós visszaéléseket sejtetnek az állampolgárság körül – magyarázta.

Szomorú, hogy bizonyos baloldali médiumok Magyarországon átvették ezeket a híreket – mondta Semjén Zsolt, majd rögzítette: aki külföldi titkosszolgálattal működik együtt magyar nemzeti célokkal szemben, az hazaárulást követ el. A miniszterelnök-helyettes a sajtótájékoztatón felhívta a figyelmet arra is, akinek tudomása van arról, hogy bűncselekménnyel szereznek magyar állampolgárságot, annak feljelentési kötelezettsége van.

Aki ennek nem tesz eleget, szintén bűncselekményt követ el – tette hozzá. Semjén Zsolt a kormány nevében visszautasította a magyar államigazgatást ért korrupciós vádat. Ha korrupciós eset felmerült, akkor az ellen magyar állam a legszigorúbban lépett fel – hangsúlyozta a kormányfő-helyettes. Semjén Zsolt szerint a honosítás során az érintett többszörös szűrőn, azaz titkosszolgálati, nemzetbiztonsági, rendőrségi és államigazgatási ellenőrzésen esik át.

A kormánypárti politikus a sajtótájékoztatón a rezsicsökkentéssel kapcsolatban kifejtette, a kormány a multinacionális közműszolgáltatókkal szemben az emberek oldalára állt, a nagy nemzetközi nyomás ellenére a kabinet megakadályozza, hogy a cégek extraprofitot “vegyenek le” a lakosságról és kivigyék azt az országból.

A devizahitelesek kormány általi megmentését példátlan történelmi tettnek nevezte Semjén Zsolt, aki szerint ebben az ügyben “az igazságosság most übereli a formális jogászkodást.” Az apró betűs szövegekben lévő kitételek nem lehetnek okok arra, hogy az igazságossággal szemben meghozott szerződések terhét egyoldalúan csak az emberek viseljék – magyarázta.

(Forrás: MTI)