Semjén Zsolt az egyiptomi miniszterelnökkel tárgyalt Kairóban
2014. november 27.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes az egyiptomi kormányfővel és magas rangú vallási vezetőkkel tárgyalt Kairóban szerdán.
A nemzetpolitikáért felelős miniszter találkozott Ahmed et-Tajjebbel, a szunnita világ szellemi központjának számító al-Azhar mecset és egyetem nagyimámjával. Megbeszélésük során mindketten hangsúlyozták a vallások közötti párbeszéd fontosságát.
Semjén Zsolt az MTI-nek elmondta, nagyra értékelte Tajjeb kijelentését, miszerint “egy igaz muzulmánnak ugyanúgy védenie kell egy templomot, mint egy mecsetet, ha a keresztény imaházat támadás fenyegeti”.
Az egyiptomi keresztény kisebbség vallási vezetőjével, II. Tavádrosz kopt pápával folytatott tárgyalása alatt Semjén Zsolt aggodalmát fejezte ki a keleti keresztények helyzete miatt, hiszen, mint mondta, ők az úgynevezett arab tavasz legnagyobb vesztesei. A miniszter hangsúlyozta, hogy Magyarország nemzetközi szinten kiállt az üldözött keresztények mellett.
A találkozás során Semjén Zsolt felidézte a pápa elődjének, III. Senudának 2011-es magyarországi útját, majd magyarországi látogatásra hívta meg II. Tavádroszt.
Ibráhim Mahlab kormányfővel Semjén Zsolt egyebek mellett a vasúti együttműködésről beszélt. A találkozó után a miniszter úgy fogalmazott: közel járnak a tárgyalások sikeres lezárásához, ami 25 Egyiptomnak szánt motorvonat, továbbá 700 vasúti személykocsi magyarországi legyártását jelenti. A “Magyarország számára rendkívül fontos megállapodás” létrejöttéhez Semjén Zsolt az egyiptomi kormányfő segítségét kérte.
A miniszterelnök-helyettes ezen kívül Mahlabbal közösen előkészítette Abdel-Fattáh esz-Szíszi államfő 2015 tavaszára tervezett magyarországi látogatását. Az egyiptomi elnököt a magyar kormány már idén júniusban, közvetlenül elnöki tisztségbe lépése után hivatalosan Magyarországra invitálta.
(Forrás: MTI)
Megdöbbentő a Markó Attila elleni ítélet és elfogadhatatlan a Székely Mikó Kollégium újraállamosítása
2014. november 26.
A magyar kormány megdöbbenéssel értesült a Markó Attilát, az RMDSZ parlamenti képviselőjét, a restitúciós bizottság tagját felfüggesztett börtönbüntetéssel sújtó – ploiesti-i táblabíróság által hozott – jogerős ítéletről – közölte Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes szerdán az MTI-vel.
Közleményében a kormányfő kereszténydemokrata helyettese kitért arra is: elfogadhatatlannak tartják, hogy egy korábban az egyháznak visszaadott intézményt, a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégiumot újraállamosítják. Ugyancsak elfogadhatatlan nevezte, mind egyházi szempontból, mind a magyarság szempontjából, hogy Romániában a jogerősen visszaszolgáltatott egyházi és közösségi ingatlanok visszaállamosítására törekednek.
Jogerősen felfüggesztett szabadságvesztésre módosította a ploiesti-i táblabíróság a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium visszaszolgáltatása miatt indított büntetőperben a restitúciós bizottság tagjaira alapfokon kiszabott börtönbüntetéseket, és megerősítette az első fokú ítélet azon részét, amely szerint a református egyház elveszíti tulajdonjogát az ingatlan felett – közölte az MTI-vel szerdán Georgiana Petrisor, a táblabíróság szóvivője.
Első fokon a bíróság 2012-ben a közérdek elleni visszaélésnek minősítette azt, hogy a háromtagú restitúciós bizottság 2002-ben, egy korábbi kormányrendeletet végrehajtva, visszaadta a kommunizmus idején államosított sepsiszentgyörgyi épületegyüttest az Erdélyi Református Egyházkerületnek.
A ploiesti-i táblabíróság szerdán a bizottság két – korábban letöltendő szabadságvesztésre ítélt – tagja, Markó Attila és Marosán Tamás 3-3 éves büntetését ötéves próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre változtatta, a korábban 3 éves felfüggesztett börtönre ítélt Silviu Clim fellebbezését pedig elutasította.
A három éve zajló Mikó-per nagy felháborodást váltott ki az erdélyi magyarság körében, 2012 októberében a történelmi egyházak és az erdélyi magyar pártok közös demonstráción tiltakoztak Sepsiszentgyörgyön az első fokú ítélet ellen, amelyen egyértelművé tették, hogy ezt az ügyet az egyházi ingatlanok újraállamosítását célzó kísérletnek tekintik.
Az alábbiakban közöljük a magyar kormányfő-helyettes közleményét:
“Megdöbbenéssel értesültünk a Markó Attilát, az RMDSZ parlamenti képviselőjét, a restitúciós bizottság tagját felfüggesztett börtönbüntetéssel sújtó – a ploiesti-i táblabíróság által hozott – jogerős ítéletről, egyben elfogadhatatlannak tartjuk, hogy egy korábban az egyháznak visszaadott intézményt, a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégiumot újraállamosítják.
Ugyancsak elfogadhatatlan, mind egyházi szempontból, mind a magyarság szempontjából, hogy Romániában a jogerősen visszaszolgáltatott egyházi és közösségi ingatlanok visszaállamosítására törekednek.
Semjén Zsolt,nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes”
(Forrás: MTI)
Megnyílt a Magyar Nemzeti Kereskedőház kairói irodája
2014. november 26.
Megnyitotta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a Magyar Nemzeti Kereskedőház kairói képviseleti irodáját szerdán.
A magyar vállalkozások számára új piacok és új lehetőségek elérését lehetővé tevő iroda megnyitóján Semjén Zsolt rámutatott, hogy Egyiptom egyre inkább stabilizálódik, és egyre biztonságosabb, egyre nagyobb fejlődést mutat.
A nemzetpolitikáért felelős tárca nélküli miniszter szerint ezt mutatja a Szuezi-csatorna kivitelezés alatt álló kibővítése is, amelyhez szívből gratulált az egyiptomi félnek.
Úgy fogalmazott: Magyarország meghirdette a keleti nyitás politikáját, amelyben nagy szerepe van Kairónak, és az egyiptomi-magyar kapcsolatoknak.
“A két ország közötti külkereskedelmi forgalom meghaladja a 200 millió amerikai dollárt, de ezzel nem lehetünk elégedettek, s ezt még tovább szeretnénk fejleszteni – mondta, s hozzátette – az a célunk, hogy minél több magyar befektető jöjjön Egyiptomba, s minél több egyiptomi befektető Magyarországra.”
Az együttműködés egy sikeres példájaként kiemelte a Dispo Amercor egyszer használatos egészségügyi eszközöket gyártó magyar-egyiptomi vegyesvállalatot, amely “jól mutatja, hogy a két ország közösen milyen eredményeket tud elérni”.
Naglá el-Ahváni egyiptomi nemzetközi együttműködési miniszter a sajtótájékoztatón kiemelte, hogy a két ország közötti mintaértékű gazdasági és politikai viszony azóta fennáll, hogy Egyiptom első arab államként diplomáciai kapcsolatot létesített Magyarországgal, amelyet 1957-ben nagyköveti szintre emeltek.
Ahváni kijelentette, hogy a kereskedőház kairói képviseleti irodájának megnyitása fontos lépés, hogy további piaci, kereskedelmi és befektetési lehetőségek nyíljanak meg a magyar vállalatok előtt Egyiptomban, ami “megnyithatja az utat további afrikai, illetve közel-keleti piacok felé is”.
Hangsúlyozta, hogy ezen cégek Egyiptom számára is kaput jelenthetnek Európa felé egy olyan időben, amelyben Kairó a gazdasági stabilitás megteremtésén fáradozik.
Ahváni rámutatott, hogy jelentős mértékű magyar befektetések vannak Egyiptomban az ipar, a mezőgazdaság, az informatika, a szolgáltatóipar és az idegenforgalom területén. Reményét fejezte ki, hogy ezek a befektetések a jövőben csak gyarapodni fognak.
Az együttműködési miniszter felhívta a figyelmet a jövő év márciusára tervezett, Sarm-es-Sejk-ben tartandó nemzetközi gazdasági konferenciára, amelyen Egyiptom nagy értékű beruházási projekteket és lehetőségeket mutat majd be, és amelyen reményei szerint Magyarország a legmagasabb szinten fogja magát képviseltetni.
A kedvező egyiptomi gazdasági körülményekkel kapcsolatban megemlítette a képzett munkaerőt, illetve az ipari, a mezőgazdasági és az idegenforgalmi szektorok kínálta befektetési lehetőségeket, valamint az ország stabil bankrendszerét.
Ahváni végezetül felhívta a figyelmet az együttműködés következő praktikus lépésére, az egyiptomi-magyar gazdaságfejlesztési bizottság második ülésére, amely valószínűleg 2015 első felében, Budapesten kerül megrendezésre.
(Forrás: MTI)
Egyiptomba látogat Semjén Zsolt
2014. november 25.
Munkalátogatást tesz Egyiptomban Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes november 26-27-én – közölte a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője kedden az MTI-vel.
Havasi Bertalan tájékoztatása szerint Semjén Zsolt látogatása során ünnepélyesen megnyitja a Magyar Nemzeti Kereskedőház kairói képviseleti irodáját, és megbeszéléseket folytat a magyar-egyiptomi kapcsolatok fejlesztéséről, valamint találkozik Egyiptom vallási vezetőivel. Felkeresi a Sínai-félszigeten állomásozó magyar békefenntartó kontingenst, amely a Nemzetközi Erő és Megfigyelők (MFO) misszió keretében teljesít szolgálatot.
A látogatás fő célja, hogy a magyar kormány keleti nyitási politikájának jegyében támogatást nyújtson a kétoldalú együttműködés fejlesztéséhez a legnépesebb arab országgal, a régió egyik vezető hatalmával, amelyhez Magyarországot hagyományosan baráti szálak fűzik – mondta el Havasi Bertalan.
Hozzátette: a magyar-egyiptomi gazdasági együttműködés lendületes fejlődésnek indult az elmúlt időszakban. A kereskedelmi forgalom bővülésének üteme idén már meghaladja a 30 százalékot, és teljes értéke 2014-ben jóval túllépheti a 200 millió dolláros értékhatárt.
Magyarország megítélése Egyiptomban kiváló, ami többek között annak a több száz szakembernek is köszönhető, akik egyetemeinken szereztek diplomát a korábbi évtizedekben – mondta a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője.
(Forrás: MTI)
Egységesen a nemzetrészek mögött áll a magyarság
2014. november 21.
A magyarság egy és oszthatatlan, a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) tagjai tanúságot tettek arról, ha bármelyik nemzetrészt sérelem éri, az egyetemes magyarság mögötte áll – mondta Semjén Zsolt a Máért XIII. plenáris ülése után csütörtök este a Parlamentben. A tanácskozás résztvevői egyhangúlag fogadták el a zárónyilatkozatot.
A nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes újságírók előtt kiemelte: rendkívüli békességben, a kompromisszumkészség és a konstruktivitás jegyében zajlott a plenáris ülésen az egyes kérdések megvitatása.
A zárónyilatkozatból kiemelte: a résztvevők rögzítették, hogy az áprilisi választás után megalakult parlament össznemzeti Országgyűlés, amely az egész magyar nemzetet képviseli és döntéseivel az egész magyarság jövőjét szolgálja.
A jövőben is arra törekednek, hogy az alaptörvény által deklarált összetartozás és felelősségviselés szellemében folytassák a megkezdett munkát. Rögzítették: a következő év a szakképzés éve lesz a Kárpát-medencében.
A miniszterelnök-helyettes jelezte: a kormány félmilliárd forinttal járul hozzá a szakképzés támogatásához, hogy még több fiatal tanulhasson szakmát. Egyre hangsúlyosabbak és fontosabbak a gazdasági szempontok, a gazdaság fejlesztése, a magyarság megtartása pedig anyagi kérdés is a szellemi és spirituális szempontok mellett – tette hozzá.
Semjén Zsolt elmondta: Kárpátalja esetében – mivel az ott élők létéről és életéről van szó – a magyar pártok külön tanácskozásokat tartanak, azzal, hogy minden anyagi, politikai és emberi támogatást megadnak az ott élő magyarságnak. A zárónyilatkozatban szerepel az is: elfogadhatatlannak tartják, hogy a parlamenti választókerületek kialakításánál a választási törvény előírásai ellenére nem vették figyelembe a kárpátaljai magyarság történelmileg kialakult elhelyezkedését. Reményüket fejezik ki, hogy megtörténnek a szükséges gyakorlati lépések a nyelvtörvény végrehajtására érdekében, és a tervezett adminisztratív reform folyamán figyelembe veszik a lakosság nemzetiségi összetételét is.
Az MTI-hez eljuttatott ötoldalas dokumentumban az áll: támogatják az erdélyi magyarság azon törekvéseit, hogy nemzeti és közösségi szimbólumait, a magyar és a székely zászlót szabadon, minden kötöttség nélkül használhassa. Tiltakoznak a román hatóságok ezzel ellentétes, jogkorlátozó tettei ellen, akárcsak azon fellépéseivel szemben, amelyek a megengedő jogszabályi környezet ellenére akadályozzák a magyar nyelv használatát a közigazgatásban. Támogatásukról biztosítják a magyarság azon törekvéseit, hogy településeit, köztereit és intézményeit magyar nevükön illesse. Támogatják az erdélyi magyarság autonómiatörekvéseit, szorgalmazzák az ezzel kapcsolatos konstruktív párbeszéd megvalósulását, a román fél cselekvő részvételével.
A résztvevők aggodalommal veszik tudomásul, hogy továbbra sem alakult meg a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem önálló magyar tagozata. Tiltakozásukat fejezik ki az egyetem román vezetésének intoleráns és agresszív magatartásával szemben, ugyanakkor támogatásukról biztosítják az önálló magyar tagozat létrehozása mellett kiálló oktatókat és hallgatókat.
Tiltakozásuknak adnak hangot minden olyan kezdeményezéssel szemben, amely a jogerősen visszaszolgáltatott erdélyi egyházi és közösségi ingatlanok visszaállamosítására törekszik, ugyanakkor kifejezik reményüket, hogy a romániai restitúciós folyamat mielőbb lezárul, birtokba helyezve és kárpótolva a korábbi tulajdonosokat.
A Máért tagjai reményüket fejezik ki, hogy a szlovák parlament úgy módosítja az állampolgársági szabályozást, hogy az ne fossza meg állampolgárait identitásuk kifejezésének attól a lehetőségétől, hogy felvegyék a nemzetiségük szerinti állampolgárságot is. Elutasítják a szlovák közoktatási reform azon elemeit, amelyek a magyar iskolák tömeges bezárásával fenyegetnek.
Támogatásukról biztosítják Szerbiát uniós törekvéseiben, és remélik, hogy a tárgyalási folyamatokon megoldást találnak a vajdasági magyarság számára fontos nyitott kérdésekre.
Történelmi eseménynek és a magyar-szerb megbékélési folyamat újabb, jelentős eredményének tekintik, hogy – hetven év után – október 30-án megszületett az a kormányrendelet, amely hatályon kívül helyezi Csúrog, Zsablya és Mozsor lakosságának kollektív bűnösségét. Bíznak abban, hogy az elfogadott kormányrendelet a rehabilitációs eljárások felgyorsulását eredményezi.
A felek fontos eredménynek tartják, hogy az európai parlamenti választások eredményeként külhoni magyarok Brüsszelben képviselik a nemzetrészeket, a nem uniós országok magyar közösségeit, így a vajdasági és a kárpátaljai képviselők is közvetlenül szólalhatnak fel a magyarság ügyéért.
Továbbra is elsőszámú célnak tekintik az egyszerűsített honosítás folyamatának népszerűsítését, támogatását. Az a tény, hogy a magyar állampolgárság felvétele iránti igény folyamatosan magas, a nemzet összetartozását és a világ magyarságának erejébe vetett hitet erősíti – olvasható. A résztvevők kérik olyan lépések megtételét, amelyek egyszerűbbé teszik a választójog gyakorlását a magyarországi lakcímmel rendelkező, de életvitelszerűen külföldön élő szavazópolgárok számára is.
Támogatják a horvátországi magyar közösség azon törekvését, hogy a felgyorsult asszimilációt lelassítsák, illetve visszafordítsák. Muravidéknél továbbra is szorgalmazzák az általános nemzetiségi törvény mihamarabbi elfogadását. A diaszpórával kapcsolatban üdvözlik azokat a programokat, amelyekben az előző nap a Magyar Diaszpóra Tanács tagjai megállapodtak, így a Kőrösi Csoma Sándor Program, a Julianus és a Mikes program folytatását, valamint a másod- és harmadgenerációs magyar fiatalok identitásának megőrzésére indított programokat.
(Forrás: MTI)
Aggodalom a nyugati sajtóban Magyarországot érő támadások miatt
2014. november 19.
A Magyar Diaszpóra Tanács tagjai aggodalmuknak adnak hangot a nyugati sajtóban megjelenő, Magyarországot érő, kettős mércét alkalmazó támadásokkal kapcsolatban – tartalmazza a tanács szerdai ülése után elfogadott zárónyilatkozat, amelyet eljuttattak az MTI-hez is.
A résztvevők kérik és szívesen fogadják a magyar kormányzat tájékoztatását ezen ügyekben, és kijelentik, hogy együttműködnek a kormánnyal a közvélemény, a sajtó és a politikai szereplők hiteles tájékoztatásában azokban az országokban, ahol élnek – olvasható a dokumentumban. A tanács tagjai kinyilvánítják elkötelezettségüket a fentiekben foglalt elvek érvényre juttatásában, a kijelölt feladatok elvégzésében – teszik hozzá.
A tagok bíznak abban, hogy együttműködésük sikerrel szolgálja az egyetemes magyarság egységét, valamint a magyar nemzet teljesítőképességének és megbecsültségének növekedését a világban.
A kormány által beterjesztett zárónyilatkozat tervezetében a fenti szövegrész eredetileg nem szerepelt, az a diaszpóra szervezeteinek kérésére került bele. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes az MTI-nek az ülés után elmondta: a zárónyilatkozatot egyhangúlag fogadták el a résztvevők.
Az MTI-hez is eljuttatott dokumentumban örömüket fejezték ki a résztvevők, hogy az Országgyűlés korábbi döntésének értelmében a diaszpórában élő magyar állampolgárok is részt vehettek a magyarországi parlamenti választáson, és a jövőben immár ebben a formában is szerepet játszhatnak a magyarság közös ügyeinek alakításában. Emellett továbbra is kiemelt célnak tekintik a történelmi sikertörténetté vált egyszerűsített honosítás folyamatának népszerűsítését valamint a magyar állampolgárság egyszerűsített megállapításának támogatását – rögzítették.
A résztvevők üdvözölik a kiemelkedően sikeres Kőrösi Csoma Sándor ösztöndíjprogram folytatását, amely az ösztöndíjasok kibővített létszámának köszönhetően még eredményesebben szolgálta a diaszpóra magyar közösségeinek megerősítését. Az idei évben a tavalyihoz hasonlóan öt kontinensre, de már 24 országba kiküldött 100 ösztöndíjas eredményesen végezte tájékoztató, közösségszervező, hagyományőrző és identitáserősítő tevékenységét. A tagok örömüket fejezik ki a program folytatása kapcsán, amely hasznos segítséget nyújt szervezeteik munkája során – jelezték.
Üdvözlik továbbá a Mikes Kelemen program működését, amely a diaszpórában fennmaradt magyar hagyatékokról és tárgyi örökségekről való gondoskodást tűzte ki célul. Három kontinens (Észak-Amerika, Dél-Amerika, Ausztrália) hét országának tizenhárom gyűjtőpontjára érkeztek meg az adományok 2014. január 1. és szeptember 30. között, amelyek hazaszállítása jelenleg zajlik – jelezték.
A másod- és harmadgenerációs fiatalok magyar identitása kulcskérdés az egész nemzetnek – írták, kiemelve: ezért a tagok szorgalmazzák a diaszpórában élő fiatalok anyanyelvi oktatását, az identitást átörökítő foglalkozások megszervezését.
(Forrás: MTI)
Minden magyar egyformán fontos
2014. november 19.
Nagy támogatottságot élvez a honosítás a diaszpóra magyar lakta területein – mondta SemjénZsolt, nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes a Magyar Diaszpóra Tanács IV.ülésének szünetében szerdán, a fővárosban.
A politikus újságírók előtt kiemelte: a külhoni magyarság tekintetében teljes konszenzus tapasztalható a társadalom és a parlamenti pártok részéről a három legfontosabb kérdésben. Ezek között említette, hogy a külhoni magyaroknak jár a magyar állampolgárság és ezzel együtt a szavazati jog, valamint megilleti ezeket a közösségeket az autonómia.
Hozzátette: a honosításnak nagy a támogatottsága a diaszpóra magyar lakta területein, és üdvözlik, hogy további konzulokat küld a kormány az állampolgársági kérelmek intézését megkönnyítendő.
Szólt arról, hogy plusz egymilliárd forintot biztosítanak a Kőrösi Csoma Sándor program folytatásához a jövő évi költségvetésben, így száz fiatal utazhat a diaszpóra közösségeihez. A program az állampolgárság felvételét is segíti – állapította meg Semjén Zsolt.
A miniszterelnök-helyettes jelezte: a diaszpórában felhalmozott hagyatékok, könyvtárak megmentését előirányzó Mikes-programhoz fél milliárdot tesznek hozzá. Közölte: 13 raktárat hoztak létre, itt lehet leadni ezeket a hagyatékokat, könyveket, amelyeket az Országos Széchényi Könyvtár munkatársai átnéznek, s a különleges értékkel bírók bekerülnek a könyvtárba. Amelyek nem ilyenek, azokat kárpát-medencei magyar iskolákhoz juttatják el.
A politikus hozzátette: a diaszpóra magyarsága által létrehozott értékek dokumentálását célzó Julianus-programot is szeretnék folytatni.
Semjén Zsolt emlékeztetett: azért hozták létre a Magyar Diaszpóra Tanácsot, mert a Magyar Állandó Értekezleten a nyugati magyarság szempontjai kicsit elhalványodtak. A tanácskozás egyre nagyobb létszámmal és egyre sikeresebben működik, és tagjai részt vesznek a Máért csütörtöki ülésén is – jegyezte meg.
A miniszterelnök-helyettes megerősítette: számukra minden magyar egyformán fontos, az az egyetlen lényegi szempont, hogy magyarok és a magyarságukat meg kívánják őrizni, ezért egyforma nyitottsággal fordul szervezeteik felé a kormány.
A tanácskozás végén a résztvevők várhatóan zárónyilatkozatot fogadnak el.
A 2011 novemberében alakult tanács a világon szétszórtságban élő magyarság szervezeteinek közös fóruma.
(Forrás: MTI)
Alapvető célunk a nemzet határok feletti egyesítése
2014. november 19.
Egy dolog nem változott az elmúlt 25 évben, az alapvető célunk továbbra is a nemzet határok feletti egyesítése – hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök a Magyar Diaszpóra Tanács IV. ülésén a Várkert Bazár nagytermében.
Orbán Viktor beszéde elején párhuzamot vont a Várkert Bazár és a nemzet között. Elmondta: vannak olyan szimbolikus épületek, mint például a Várkert Bazár, amely állapota megmutatja azt, hogy hogyan gondolkodunk az egész nemzet állapotáról.
A miniszterelnök kitért az Európai Parlamenti választások eredményére, kiemelte: egy összenemzeti listát állítottak össze, a diaszpóra is képviseltetve van ezáltal az EP-ben.
Egy dolog nem változott az elmúlt 25 évben, az alapvető célunk továbbra is a nemzet határok feletti egyesítése – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy Magyarországon nemzeti kormány van és ez így természetes. Egy fontos szó van, amely segít megérteni azt, hogy mi történt és történik ma Magyarországon, ez pedig a szuverenitás. Ahhoz, hogy képesek legyünk a nemzet határok feletti egyesítéséhez szuverenitásra van szükségünk. Minden politikai cselekvés szervező elve a magyar érdekek védelme és Magyarország szuverenitásának helyreállítása.
Az európai válság kijózanítóan hatott az országra, ezért elkezdtünk hallgatni a józan észre, megtanultuk,hogy a szabadság forrása mi magunk vagyunk, ha gyengék vagyunk elbukunk, ha erősek, élni tudunk a szabadság lehetőségével – emelte ki a miniszterelnök.
Rámutatott: a magyar szuverenitás forrása az új Alkotmány elfogadása, valamint a nemzeti, gazdasági önrendelkezésünk és mozgásterünk megteremtése volt. Orbán Viktor a szuverenitás harmadik forrásaként az Európai uniós kiállást nevezte, elmondta: az Európai Unióban is ki kell állni az érdekekért és képviselni kell a nemzet érdekeit. A miniszterelnök meghatározó kérdésként jelölte meg az ország energetikai szuverenitásának megteremtését is.
A miniszterelnök kitért a kormány további céljaira is, elmondta: elindul Magyarország történetének legnagyobb gazdaságfejlesztési programja, minden autópálya eléri majd az országhatárt és minden nagy településen áthaladnak majd. Folyatódik az állami rezsicsökkentés, az államreform végrehajtása, valamint továbbra is cél az államadósság folyamatos csökkentése és az adórendszer megszilárdítása.
(Forrás: Kormányportál)
José Manuel Barroso és Semjén Zsolt levélváltása
2014. november 15.
Az Európai Bizottság előző elnöke, José Manuel Barroso távozásakor levélben köszönte meg az együttműködést Semjén Zsoltnak, a Kereszténydemokrata Néppárt elnökének, aki válaszában hangsúlyozta: nem szabad szem elől tévesztenünk az integráció kereszténységben rejlő gyökereit. Az alábbiakban a két levél fordítását közöljük.
José Manuel Barroso levele:
Brüsszel, 2014. október 24.
Tisztelt Elnök Úr!
Tízéves európai bizottsági elnöki megbízatásom végéhez közeledve ez úton szeretném megköszönni azt atámogatást és barátságot, amelyet az elmúlt intenzív, de egyúttal igen felemelőidőszakban Öntől kaptam.
Az Európai Bizottság épületébe lépve már 2004 novemberében tudtam mekkora feladatra vállalkoztam, azt azonban semmiképpen nem láthattam előre, hogy pontosan mi vár ránk.
Az elmúlt tíz évben az Európai Unió történetének egyik legnagyobb kihívásokkal teli időszakát élte meg: kezdve az alapító szerződések reformjának, egy új szerződés kidolgozásának szükségétől, a globális pénzügyiből szuverén adósságválságba váltókrízishelyzet megoldásán át a formálódó új világrend összetett problémáinak kezeléséig.
Mindezek ellenére sikerült megőriznünk Európa egységét és nyitottságát, ezáltal növelve erejét is. Ebben az időszakban bővült az Unió tizenötről huszonnyolc tagúra. A Lisszaboni Szerződést követően új munkamódszerek alapján működtettük az Uniót. Alkalmazkodtunk, annak érdekében, hogy az Uniót felkészültebbé tegyük a globalizációból eredő kihívások kezelésére, ugyanígy a lehetőségek jobb megragadására. A kilátástalanság és sok (negatív) jóslat ellenére, politikai akarat és vezérlet segítségével sikerült megmutatnunk, hogy az Európai Unió végletekig ellenálló.
Ez az ellenálló-képesség, különösen a legnehezebb pillanatokban, nem jöhetett volna létre azon folyamatos támogatás nélkül, amelyet oly sokan biztosítottak mind az egész uniós projekt, mind az Európai Bizottság, mint intézmény számára, mind pedig annak elnökeként számomra.
Remélem, hogy az elkövetkezendő öt évben hasonló elkötelezettséggeltiszteli majd meg utódomat és személyes jó barátomat Jean-Claude Juncker-t is.
Tisztelettel:
José Manuel Barroso
+
Semjén Zsolt válaszlevele:
Budapest, 2014. november 4.
Tisztelt Barroso Úr!
Az Ön által vezetett Európai Bizottsága által fémjelzett elmúlt évtized során hazám nagykorúvá érett uniós tagságában és Magyarország első alkalommal töltötte be a Tanács elnöki tisztét.
Egyetértek Önnel abban, hogy az elmúlt évtized számos tekintetben próbára tette az Unió elhivatottságát önmaga megújítására és a reformokra. A tény, hogy sikerült az európai projekt lendületét és erejét fenntartani már önmagában érdem. Tanúsága ez a tagállamok elkötelezettségének, egyben egyértelműen igazolja az elhivatott európai szereplők erőfeszítéseit is.
A feladatokban bővelkedő évek azonban valószínűleg még nem értek véget. Amellett, hogy a gazdasági téren kézzelfogható eredményekért kell dolgoznunk, nem szabad szem elől tévesztenünk az integráció kereszténységben rejlő gyökereit sem, amely értékek mentén való elkötelezettséget és polgárközpontúságot követel tőlünk.
Emlékszem még az „eredményekre épülő Európa” gondolatára, amelyet korábban Elnök Úr tűzött zászlajára.Őszintén remélem, hogy ez a gondolat nem csupán az Ön szakmai örökségének részét képezi majd, hanem az európai integráció jövőbeli munkájának lényegeként marad meg.
Engedje meg, hogy jövőbeli munkájához sok sikert és jó egészséget kívánjak.
Tisztelettel:
Semjén Zsolt
(semjenzsolt.hu)
Ülésezi a diaszpóra tanács és a Máért
2014. november 12.
Az idei esztendő aktuális nemzetpolitikai eseményei, a honosítás helyzete, és a tervezett jövő évi szakiskolai tematikus program szerepel többi között a Magyar Diaszpóra Tanács november 19-i és a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) másnapi ülésén – mondta Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár szerdán az MTI-nek.
A két tanácskozást Orbán Viktor kormányfő nyitja meg – tájékoztatott Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője.
Potápi Árpád János tájékoztatása szerint szerdán a Várkert Bazárban tartja negyedik ülését a Magyar Diaszpóra Tanács. A rendezvényen felszólal Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a nemzetpolitikai államtitkár az idei év nemzetpolitikai eseményeinek áttekintése mellett beszámol a jövő évi tervekről, közte a szakiskolai tematikus programról. Wetzel Tamás helyettes államtitkár a honosítás aktuális kérdéseit tekinti át, Czunyiné Bertalan Judit köznevelési, Hoppál Péter kulturális és Soltész Miklós egyházi ügyekért felelős államtitkárok területük témáiról beszélnek majd.
Felszólal Szabó László Zsolt, az MTVA vezérigazgatója is. A nemzetpolitikai államtitkár elmondta: szeretnék, ha a diaszpóra magyarsága is jobban tudna élni a magyar és a saját médiájuk lehetőségeivel. Sokszor tapasztalják, hogy nem élnek ezzel, vagy nem úgy, ahogy erre mód lenne.
Az államtitkár emlékeztetett: a Magyar Diaszpóra Tanács létrehozására azért volt szükség, mert a Máért alapvetően a Kárpát-medencei magyarságot jeleníti meg, de fontosnak tartották, hogy diaszpórában működő magyar szervezeteinek véleménye is eljusson a magyar kormányhoz. Hozzátette: a kormány hozzáállása a diaszpórához 2010 után jelentősen megváltozott, nagyon jelentős szövetségesnek tekintik a diaszpóra magyarságát, fontosnak tartják, hogy a kormány intézkedéseiről első kézből kapjanak tájékoztatást. Azért is fontos jelenlétük, bevonásuk az aktuális kérdésekbe, mert adott esetben más szemszögből láttatják az itthoni eseményeket, a magyarságot érintő témákat.
A tanács ülésére mintegy 200-250 résztvevőt hívtak meg, a szervezet idén is több taggal bővül. A Máért ülésén küldötteik szintén részt vesznek.
A Máért csütörtöki ülése szintén a kormányfő előadásával kezdődik, amelyet Semjén Zsolt beszéde követ. Ezután a határon túli magyarság képviselőinek rövid előadása következik, amelyre a kormányfő reagál. Várhatóan szó lesz a szomszédos országokban zajlott idei évi választásokról is.
Délután tematikus blokkal folytatódik a tanácskozás, szakállamtitkárok beszámolnak a Máért szakbizottsági ülésekről, Wetzel Tamás a honosításról, Potápi Árpád János az aktuális kérdésekről beszél, előadást tart Kántor Zoltán, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet és Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet vezetője.
Az ülés zárónyilatkozattal zárul, ebben az államtitkár tájékoztatása szerint biztosan kitérnek majd Kárpátaljára és az ukrán helyzetre, szolidaritást kifejezve az ottani magyarsággal.
(Forrás: MTI)
