Magyarország nem partner semmiben, ami veszélyezteti a kárpátaljai magyarok érdekeit
2015. január 06.
Magyarország semmiben nem lesz partner, ami veszélyezteti a kárpátaljai magyarok érdekeit – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes kedden az MTI-nek az ukrán külügyminiszter előző napi kijelentésére reagálva.
Pavlo Klimkin hétfőn Ungváron arról beszélt, hogy hamarosan büntetéssel kell számolniuk azoknak az ukrán állampolgároknak, akik kettős állampolgárokként lépik át Ukrajna és az Európai Unió határát, miután az ukrán–magyar határon bevezetik a közös vámellenőrzést.
“Az ukrán külügyminiszter úr egészen biztos lehet abban, hogy Magyarország semmiben nem lesz partner, ami akár a legcsekélyebb mértékben is veszélyeztetné a kárpátaljai magyarok érdekeit” – mondta erre reagálva Semjén Zsolt.
(Forrás: MTI)
Megerősödött a magyarság
2014. december 29.
A nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes szerint teljesíthető az a cél, hogy a ciklus végére meglegyen az egymillió új magyar állampolgár. Erről Semjén Zsolt beszélt az MTI-nek adott interjúban, jelezve: év végére meglesz a 700 ezredik állampolgársági kérelem és a 650 ezredik esküt tett polgár.
Kitért arra is, hogy a honosításnál további szigorítás nem indokolt, kisebb korrekciók lehetnek.
A kormányfő helyettese azt mondta: kezdetben a külhoni kérelmezők mentek intézni a honosítást Magyarországra később a konzulátusokra, most már kihelyezett konzuli napokat tartanak, a diaszpórában pedig konzulok járják a magyar lakta városokat. A kérelmek száma számottevően nem csökkent – hangsúlyozta.
Szerinte annyira egyszerű az eljárás, amennyire a teljes biztonság mellett lehet.
Az esetleges visszaélésekről azt mondta: egyes államoknak nem tetszik, hogy területükön sok magyar van, akiket sikerül “a félig-meddig asszimilációs állapotból” visszahozni és identitását megerősíteni. Az ellenérdekelt politika sok esetben titkosszolgálati eszközökkel él, dezinformál, de ezzel együtt sokkal kevesebb a visszaélés, mint amire ennek figyelembevételével számítani lehetett. Kiemelte: akinek tudomása van visszaélésekről, annak feljelentési kötelezettsége van, ha ezt elmulasztja, ő is bűncselekményt követ el.
Semjén Zsolt arra a legbüszkébb, hogy a három nemzetpolitikai kérdésben teljes a nézetazonosság az összes magyarországi párt és a társadalom körében: a határon túli magyarságnak jár az állampolgárság, a szavazati jog és az autonómia.
2014-ben a környező országokban tartott választásokon mindenütt megerősödött a magyarság – mondta. A legnagyobb sikert a
vajdasági magyarok érték el, gyakorlatilag megvalósult a kulturális autonómia, a nehézségek anyagi jellegűek, ami a szerb költségvetés állapotából következik. A vajdasági magyarság egységes és a Belgrádban is megkerülhetetlen – tette hozzá.
Semjén Zsolt korlátozott optimizmussal néz az új román államfővel való együttműködés elé, úgy véli, Klaus Iohannis szebeni polgármesterként nem sok érdeklődést mutatott a magyarság ügyei iránt.
Szerinte a román elnök nem tagadhatja az autonómia legitimitását, mert ez Nyugat-Európában elvitathatatlan. Kitért arra, hogy a román belpolitikában a magyarellenességet ütőkártyaként használhatják. Példaként a Mikó-kollégiumot, a magyar himnusz éneklésért kiszabott bírságot említette.
A legnehezebb és legveszélyeztetettebb helyzetben a kárpátaljai magyarok vannak, kitéve a háborús helyzetnek és az ukrán nacionalizmusnak – mondta Semjén Zsolt. Jelezte: a magyar kormány mindenben segít az ottani magyarságnak, a téli fűtéstől kezdve a legelemibb ellátásban támogatja őket. Tudniuk kell, hogy számíthatnak a védelmünkre, van hová jönniük, ha lehetetlen állapotok alakulnak ki – emelte ki.
Szerinte Magyarországnak hasonlóan kell cselekednie, mint Izraelnek, meg kell védenie a diaszpóráját bárhol a világon.
Fontos eredménynek nevezte, hogy Brenzovics László, a KMKSZ elnöke bekerült a kijevi parlamentbe. Az a cél, hogy elérjék, legyen magyar választási körzet, de a mandátum megszerzése csak a magyarság egységével valósulhat meg, a két kárpátaljai magyar szervezetnek legalább választási időszakban együtt kell működnie.
Sikeresnek nevezte a szlovákiai önkormányzati választásokon elért eredményt. Szerinte reális az esély, hogy a Magyar Közösség Pártja visszakerül a pozsonyi parlamentbe, ami létfontosságú a magyarság képviseletéhez. Kifejtette, hogy helyi ügyekben ésszerű az együttműködés a Híd-Most vegyes párttal.
Semjén Zsolt kiemelte a diaszpórának szóló Kőrösi Csoma Sándor programot, amellyel 100 fiatal utazhat ki a világ magyarságához. “A sokszor csak parázsló magyar identitás és magyar élet lángra lobbant”, egyre többen találnak vissza a magyar identitásukhoz és ez magával hozza az állampolgárság iránti igényt – fogalmazott.
A miniszterelnök-helyettes, egyben a KDNP elnöke a kormánypártok népszerűségvesztéséről azt mondta: egy választás után mindig van egy “győzteshez húzás”, vannak irreális várakozások, majd utána egyfajta természetes leporladás.
Szerinte most is ez látható. Ugyanakkor több kommunikációs hiba is történt, ezek között említette az internetadót, amiből nem kell presztízskérdést csinálni – mondta. A tiltakozásokat komolyan kell venni, a tiltakozásokat komolyan kell venni, párbeszédre van szükség – hangsúlyozta.
Úgy látta: a tiltakozások legalább annyira szólnak az ellenzék ellen, amely, ha életképes lenne, akkor képviselni tudná a tüntetők álláspontjait a parlamentben.
A jövő februári veszprémi időközi választás tétjéről azt mondta, hogy lényegileg már mindent elfogadtak, amihez kétharmadra volt szükségük, de ez a többség egyszerűbbé teszi a törvényalkotási munkát. A baloldal szerinte romokban hever, hiteltelen emberek tovább faragták a szocialista pártot, amely nem tudja a kormánnyal szembeni protest véleményeket és csoportokat “becsatornázni”.
Az egyházfinanszírozásról kiemelte: soha ennyi pénz még nem jutott erre és a szükséges összeg jövőre is rendelkezésre áll.
Elismerte, hogy vannak döccenők, és Erdő Péter bíborosnak abban is igaza van, hogy egyes önkormányzati intézményeket olyan felekezetek vettek át, amelyekhez tartozó ember nincs is az adott településen. Semjén Zsolt kész egyeztetni a nagy történelmi egyházakkal minden kérdésben, így az egyházügyi törvény módosításával kapcsolatban is.
(Forrás: MTI)
Nem hagyhatjuk, hogy ellopják a múltunkat
2014. december 15.
Nem hagyhatjuk, hogy ellopják a múltunkat – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a Magyar Tudományos Akadémia székházában a Temesvár 25 – 1989-2014 címmel rendezett emlékülést követő kiállítás megnyitóján hétfőn.
A kereszténydemokrata politikus kiemelte: a negyedszázaddal ezelőtti közép-európai változások emblematikus szereplői közé tartozott Tőkés László, aki temesvári református lelkészként mindörökre bevéste nevét “az istentelen diktatúrák ellen küzdő igazak könyvébe”.
Tőkés László igehirdetéssel öntött hitet híveibe, gyűlölet nélküli “szeretetforradalma” volt az első lépés a forradalomhoz vezető eseményekben – mondta Semjén Zsolt.
A kormánypárti politikus arra is felhívta a figyelmet, hogy azok, akik ma kitüntetést vennének vissza Tőkés Lászlótól, nélküle ma börtönben lennének vagy legalábbis szamizdatot szerkesztenének.
Semjén Zsolt a kiállítást megnyitó beszédében hangsúlyozta, hogy vannak ma is, akik politikai megrendelésre próbálják meghamísítani a történelmet, de abból se Temesvárt, se Tőkés Lászlót nem lehet kitörölni.
Az 1989-es év “maga a velünk élő történelem” – mondta a miniszterelnök-helyettes, aki felidézte, hogy “leomlott egy fal” és az emberek megaszabadultak a megszállókkal kollaboráló vezetőktől.
Semjén Zsolt a negyedszázaddal ezelőtti események tanúságai közül kiemelte a magyar-magyar összefogást és magyar-román megbékélés esélyét.
Tőkés László európai parlamenti képviselő a megnyitón arról beszélt: a Hallgatás fala elnevezésű kiállítás bemutatja az akkori diktatúra útvesztőjét, a falakat, melyeket le kellett akkoriban bontani és a Temesvártól Európáig vezető utat.
Az Akadémia székházának aulájában felállított Hallgatás fala elnevezésű kiállítás néhány négyzetméteren felvillantja a Ceausescu-éra nélkülözéseit, a falurombolást és Tőkés László fellépését, amely az 1989-es temesvári forradalomban csúcsosodott ki. A kiállítás a hétfőn tekinthető meg az Akadémia házában.
Huszonöt éve, 1989. december 16-án Temesváron a felháborodott tömeg meg akarta akadályozni Tőkés László református lelkész kilakoltatását. A következő napokban a megmozdulások átterjedtek az ország más vidékeire, és forradalommá terebélyesedve elsöpörték Nicolae Ceausescu román kommunista diktátor uralmát.
(Forrás: MTI)
Nem tekintjük példának a német modellt
2014. december 11.
A kormány komolyan veszi a strasbourgi bíróság ítéletét az egyházügyi törvénnyel összefüggésben, ugyanakkor nem tekinti példának a német modellt, és a katolikus egyház képviseletében Erdő Péter bíborossal, valamint a többi nagy egyházzal való egyeztetés nélkül nem módosítják a jogszabályt.
Ezt Semjén Zsolt, a kormányfő helyettese mondta csütörtökön az MTI-nek. Kiemelte, hogy a strasbourgi bíróság döntésének eleget kell tenni és meg kell oldani az egyházügyi törvénnyel összefüggésben felmerült kifogásokat. Rámutatott: a bíróság ugyanakkor egy olyan verzióról ítélkezett, ami már nem volt hatályban, mert időközben módosították, illetve a fő kifogás az volt, hogy az Országgyűlés ismeri el az egyházakat, nem pedig a bíróság. Érdekes módon ugyanezt a gyakorlatot a nemzetiségek elismerésénél senki nem sérelmezte – jegyezte meg.
A miniszterelnök-helyettes felidézte Erdő Péter nyilatkozatát is, utalva rá, hogy a bíboros tiltakozott a német modell illetve egy teljesen új törvény megalkotása ellen.
Semjén Zsolt a KDNP és a kormány nevében kijelentette, hogy a katolikus egyház képviseletében Erdő Péter bíborossal, valamint a nagy egyházakkal való egyeztetés nélkül nem módosítják a törvényt.
Hozzátette: egyetért a bíboros nyilatkozatával, azaz a német modell nem példa és nem alkalmazható, mert ott az egyház az állami intézményrendszernek egy alrendszereként működik. Ugyanakkor a magyar alkotmányos értelmezés szerint “sui generis valóságnak”, azaz az állammal azonos rangú valóságnak ismerik el az egyházakat – tette hozzá.
Semjén Zsolt lehetséges megoldásként említette az Emberi Erőforrások Minisztériumának álláspontját, a minimális korrekciót a bírósági döntésnek megfelelően. Elképzelhetőnek nevezte az eredeti KDNP-álláspont elővételét, valamint azt is, amit Trócsányi László igazságügyi miniszter kezdeményezett, azaz, hogy a különböző európai mintákat veszik alapul. Ez azonban nem kizárólag a német mintát jelenti.
A strasbourgi ítéletet komolyan veszik, az egyházakkal egyeztetnek, ugyanakkor semmi nem kényszerít kapkodásra – fogalmazott a miniszterelnök-helyettes.
(Forrás: MTI)
Semjén Zsolt magyarországi látogatásra hívta meg a főrabbit
2014. december 09.
Az izraeli főrabbi szerint egyre élénkebb a zsidó közélet Magyarországon – közölte Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője kedden az MTI-vel, miután Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes hazatért izraeli látogatásáról.
A sajtóiroda vezetőjének közleménye szerint eredményes és mindkét nép szempontjából hasznos tárgyalásokat folytatott Izraelben Semjén Zsolt, aki találkozott Jeruzsálem keresztény pátriárkáival, majd fogadta őt David Lau, az ország askenázi főrabbija. A főrabbi közölte, hogy “Európában két országban élénkült meg a helyi zsidó közélet, és vált aktívabbá a hívek tevékenysége, ez pedig Németország és Magyarország”.
Semjén Zsolt magyarországi látogatásra hívta meg a főrabbit, aki ezt nagy örömmel fogadta, mert – mint mondta – szeretné szorosabbra fűzni az izraeli vallásos zsidóság kapcsolatait magyar hittestvéreikkel, így nemcsak Budapestre, hanem a vidéki zsidó közösségekhez is szívesen ellátogatna tervezett magyarországi útján – közölte Havasi Bertalan.
(Forrás: MTI)
Semjén Zsolt Izraelben vallási vezetőkkel tárgyalt
2014. december 04.
Magyarország az EU minden fórumán fellép a keresztényellenes támadásokkal szemben – hangoztatta izraeli látogatásán Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, akinek útjáról Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője tájékoztatta szerdán az MTI-t.
Mint elmondta: a kormányfő helyettese kétnapos hivatalos látogatáson tartózkodik Izraelben. Megbeszéléseket folytatott Jeruzsálem keresztény pátriárkáival; a III. Theophilos görög ortodox pátriárkával, Mar Swerios Melki Murad szír ortodox érsekkel, Pierre Melki szír katolikus érsekkel, illetve Joseph Jules Zerey jeruzsálemi görög katolikus érsekkel való találkozói során Semjén Zsolt kifejezte a keleti keresztények melletti szolidaritását, emlékeztetve arra, hogy Magyarország az Európai Unió fórumain, mind az Európai Tanácsban, mind az Európai Parlamentben fellépett a keresztényellenes támadásokkal szemben.
Theopilos görög orthodox patriarchával
Kiemelte: Magyarország jelentős karitatív segítséget nyújtott a keleti, különösen az iraki keresztény közösségek számára. Az egyházi vezetők köszönetüket fejezték ki a támogatásokért – tájékoztatott Havasi Bertalan.
Semjén Zsolt találkozott Fouad Twal jeruzsálemi latin pátriárkával, akivel áttekintették a magyar zarándoklatok lehetőségeit és kapcsolatainkat. A megbeszélésen jelen volt Hania Soudah Sabbara, a jeruzsálemi Magnificat Zenei Intézet igazgatója.
Találkozó Fuád Twal latin patriarchával
A miniszterelnök-helyettest fogadta David Lau, Izrael askenázi főrabbija, akivel áttekintették a magyar zsidósággal kapcsolatos kérdéseket magyarországi és izraeli vonatkozásban egyaránt. A találkozón a főrabbit Semjén Zsolt magyarországi látogatásra hívta meg – közölte a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője.
David Lau askenázi főrabbival
A kormányfő helyettese hivatalos útja során felkereste Betlehemben a Születés Templomát, ahol megtekintette a felújítási munkálatokat. Ennek költségeihez a világon elsőként Magyarország járult hozzá, példáját pedig azóta számos ország követte, adományaival segítve a bazilika helyreállítását – emlékeztetett Havasi Bertalan.
(Forrás: MTI)
Meg lehet állítani az asszimilációt
2014. december 01.
A nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes szerint rendkívül sikeres a diaszpóra magyarságának megtartását célzó Kőrösi Csoma Sándor-program.
A munka, amit a kiutazó fiatalok elvégeztek, múlhatatlan és történelmi jelentőségű a diaszpóra magyarságának megtartása érdekében – fogalmazott Semjén Zsolt a budapesti Magyarság Házában az idei programot záró konferencián hétfőn.
Kiemelte: a diaszpóra magyarságának megmaradása úgy érhető el, ha a kulturális, nyelvi identitás megerősítése mellett az állampolgárság felvételére biztatják őket. Ezzel meg lehet állítani az asszimilációt, vagy akár meg is lehet fordítani – mondta.
Semjén Zsolt jelezte, a kormány úgy döntött, a szükséges forrást biztosítja és a jövőben is működhet a program. E célra 1 milliárd forintot különítettek el és további 500 millió áll rendelkezésre a diaszpóra tárgyi örökségét rendezett módon összegyűjtő Mikes-programra.
A kormányfőhelyettes szavai szerint aki bevált, és a külhoni magyarság is elégedett vele, az lehetőséget kap a nemzetpolitika területén a későbbiekben is a munkára, számolnak vele. Külön dicsérte a szakmai munka mellett, hogy a fiatalok nem bonyolódtak bele szervezetek és személyek közötti vitákba.
Semjén Zsolt történelmi feladatként jelölte meg, hogy a sokszor gyökerében emigráns szervezetekből olyan magyar szervezeteket hozzanak létre, amelyek az ott tanulóknak, vagy csak a néhány évig ott dolgozóknak is egyfajta “magyar otthont” jelenthetnek. Nagyon fontosnak tartotta még, hogy nyelvi paradigmaváltást valósítsanak meg.
Akit lehet, szeretnének megtartani a magyar nyelviségben, de ahol már nem lehet, ott helyes, ha angol nyelvű szekciók is létre jönnek. Őket sem szeretnék elveszíteni a magyar nemzetből, és ezért angol és magyar nyelvű a Nemzeti Regiszter is – mutatott rá.
Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár azt mondta: az első évben 47, idén pedig 100 fiatal látogatott a diaszpóra magyarságához, a program egymilliárdos keretéből jövőre szintén 100 fiatal utazhat majd ki.
A Kőrösi-program célja a diaszpóra és az anyaország magyarsága közti kapcsolatok erősítése. A kezdeményezéssel azt szeretnék elérni, hogy magyarországi fiatalok látogassanak el a diaszpóra közösségeihez, segítsék értékőrző munkájukat és tájékoztatási, közösségépítő tevékenységükkel erősítsék a Magyarországhoz való kötődésüket.
(MTI Hungarian News Agency)
Semjén Zsolt a kapcsolatok megszilárdításáról tárgyalt
2014. november 28.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes pénteken véget ért egyiptomi látogatása során a két ország közötti politikai, gazdasági és társadalmi kapcsolatok erősítéséről tárgyalt magas rangú tisztségviselőkkel és vallási vezetőkkel.
Látogatásáról az MTI-nek beszámolva Semjén Zsolt elmondta, hogy Magyarország a keleti nyitás politikája szempontjából fontos, regionális jelentőségű partnerként tekint Egyiptomra.
A nemzetpolitikáért felelős tárca nélküli miniszter kiemelte a két ország közötti, “régi időkre visszamenő hagyományos jó viszonyt”, de rámutatott arra is, hogy a politikai kapcsolatok a tavaly nyáron elmozdított iszlamista Mohamed Murszi egyéves elnöksége alatt átmenetileg “lehűltek, főképp a kopt keresztény kisebbség elleni támadások és az iszlamisták térnyerése miatt”.
Abdel-Fattáh esz-Szíszi államfő idén júniusi beiktatása óta azonban az ország “szemmel láthatóan stabilizálódik, politikai és gazdasági súlyát fokozatosan visszanyeri, és kopt barátaink is messzemenően támogatják a jelenlegi hatalmat”. Újra indulhatnak azok a közös gazdasági programok, amelyeket még Hoszni Mubarak 2011-ig tartó elnökségének végén készítettek elő, viszont a Murszi-korszakban “megfagytak” – mondta.
Ez utóbbiakkal kapcsolatban a miniszterelnök-helyettes kiemelte a magyar agrártermékek forgalmazását az egyiptomi piacon, és példaként megemlítette a magyarországi gyógyfürdők felé irányuló egyiptomi idegenforgalmat is.
Gazdasági szempontból Semjén Zsolt szimbolikus jelentőségűnek minősítette, hogy szerdán az egyiptomi nemzetközi együttműködési miniszterrel, Naglá el-Ahvánival közösen megnyitotta a Magyar Nemzeti Kereskedőház kairói képviseleti irodáját a magyar vállalkozások számára új piacok és új lehetőségek megnyitását célzó stratégia keretében.
A sikeres gazdasági együttműködés kiemelkedő példájaként megemlítette a Dispo Amercor egyszer használatos egészségügyi eszközöket gyártó magyar-egyiptomi vegyesvállalatot.
Elmondta, hogy látogatása során különösen nagy hangsúlyt helyezett a vasúti együttműködés előremozdítására, s ezért Ibráhim Mahlab kormányfővel folytatott megbeszélésén – a politikai kapcsolatokon túl – erre a pontra fókuszált. Mint mondta, a miniszterelnök messzemenően támogatja a programot. Ennek kivitelezése érdekében Kveck Péter kairói magyar nagykövet a közeljövőben az egyiptomi közlekedési miniszterrel tárgyal.
A kormányfőhelyettes emlékeztetett arra, hogy “Egyiptomban a magyar vasútnak nimbusza van”, hiszen a múlt század második felében ott üzembeállított magyar gyártású gyorsvonatok miatt az egyiptomi köznyelvben a gyorsvonatot a mai napig “magarinak”, azaz magyarnak hívják. “Egy hatalmas projektről van szó, amely 25 Egyiptomnak szánt motorvonat, továbbá 700 vasúti személykocsi magyarországi legyártását, és így az egész magyar vasúti gyártás előrelendítését jelentené” – mondta.
Semjén Zsolt ezenkívül hangsúlyozta: “fontos, hogy gesztusokat tegyünk mind a mérsékelt iszlám, mind pedig az egyiptomi keresztények felé, ezért tisztelgő látogatást tettem régi barátunknál, (a szunnita világ szellemi központjának számító al-Azhar mecset és egyetem nagyimámjánál), Ahmed et-Tajjebnél, akinek évek óta érvényes meghívása van egy magyarországi vallásközi konferenciára”.
“Nagyra értékeltem a nagyimám kijelentését, miszerint +egy igaz muzulmánnak ugyanúgy védenie kell egy templomot, mint egy mecsetet, ha a keresztény imaházat támadás fenyegeti+” – mondta.
Semjén Zsolt számos keresztény szenthelyet és a kopt kulturális központot is felkereste. Találkozott több püspök mellett a kisebbség vallási vezetőjével, II. Tavádrosz kopt pápával. Elmondta, “felidéztük elődjének, III. Senudának 2011-es magyarországi látogatását, és megerősítettem, hogy az új pápát is szeretettel látjuk Magyarországon”.
A miniszter csütörtökön az egyiptomi Sínai-félszigeten állomásozó magyar békefenntartó-kontingenst kereste fel, amely a Nemzetközi Erő és Megfigyelők (MFO) misszió keretében teljesít szolgálatot. Mint mondotta, a “minden szempontból kitűnő munkát végző” magyar katonai és rendőri kontingens tagjait biztosította Magyarország elismeréséről, s kijelentette, hogy “teljesítményük alapján indokolt lenne a további szerepvállalás”.
A Dél-Sínai tartomány kormányzójával, Háled Fúdával való találkozása során Semjén Zsolt – a magyar gyógyvízkultúra iránti nagy egyiptomi érdeklődés miatt – szoros kapcsolat kiépítéséről tárgyalt Hévíz és Sarm-es-Sejk között.
A magyar miniszter ezenfelül ellátogatott a Sínai-félsziget déli részén található Szent Katalin ortodox kolostorba. A rendház vezetőjének kifejezte a magyar kormány szolidaritását a keleti keresztényekkel. Felkeresett továbbá egy női kolostort, és az ott tett látogatása során felmerült egy magyar apácákkal közös spirituális testvérkolostori kapcsolat kialakítása.
Ezzel kapcsolatban Semjén Zsolt hangsúlyozta, hogy Magyarország minden nemzetközi fórumon kiállt a Keleten üldözött keresztények mellett, “akiknek a sorsa érezhetően rosszabbra fordult az úgynevezett arab tavasz óta”, és akik érdekében “a Nyugat messze nem teszi meg azt, ami kötelessége lenne”. Kijelentette, hogy a térség egyes régióiban szabályos keresztényüldözés folyik, és felhívta a figyelmet arra is, hogy az ENSZ felmérése szerint ma a világon a vallásuk miatt üldözöttek 80 százaléka keresztény.
(Forrás: MTI)
Kiállításmegnyitó: Tragikus emberi sorsok a Délvidéken
2014. november 28.
A szerb-magyar megbékélés fontosságát hangsúlyozta a Tragikus emberi sorsok a Délvidéken című martonosi kiállítás megnyitóján Csallóközi Zoltán, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes főtanácsadója csütörtökön.
A megbékélés jó irányban halad. Csak az a szemlélet vezethet eredményhez, amelynek nyomán eltörölték a kollektív bűnösséget Szerbiában. Ez lehetővé teszi a közös emlékezést, valamint azt, hogy “megadhatjuk halottainknak a végtisztességet” – jelentette ki a kormányfő-helyettes főtanácsadója.
“Ha a történelemkönyvek lapjaira hamisítatlanul kerülnek az elmúlt idők történései, akkor majd a csúrogi közös főhajtást követi a sírok fölötti kézfogás, amit átsző a megbocsátás” – fogalmazott Csallóközi Zoltán.
A magyar határhoz közeli vajdasági Martonoson két éve nyitották meg a második világháború helyi áldozatai előtt tisztelgő emlékházat, amelyet Magyarország külügyminisztériumának támogatásával hoztak létre. Az intézmény fővédnöke Semjén Zsolt.
Forró Lajos, a Délvidék Kutató Központ alelnöke, akinek a nagyapját abból a házból hurcolták el 1944 novemberében, amelyben az emlékházat kialakították, emlékeztetett: hét évtized után megszületett az a szerbiai rendelet, amely eltörölte a vajdasági Csúrog, Zsablya és Mozsor magyar lakosságának kollektív bűnösségét kimondó jogszabályt. Hozzátette: kollektív bűnösség nincs, de az egyes elkövetőket meg kell nevezni.
“A gyilkosoknak nevük és arcuk van, nevüket fel kell jegyezni, ha másért nem, akkor azért, hogy ne hősként, hanem egyszerű rablógyilkosként emlékezzen rájuk az utókor. Azt gondolom, hogy Szerbiának el kell határolódnia ezektől az emberektől ugyanúgy, ahogy mi magyarok is elhatárolódunk a saját nemzetünkhöz tartozó gazemberektől” – fogalmazott Forró Lajos.
1942-ben a magyar hadsereg főtisztjei razziát rendeltek el Bácskában, amikor etnikai alapon körülbelül négyezer, főként szerb és zsidó embert gyilkoltak meg. Mintegy válaszként erre, 1944-1945 telén a Bácskába bevonuló szerb csapatok bevezették a katonai közigazgatást, és több hónapos megtorló hadjáratot kezdtek a relatív többséget alkotó ártatlan magyar polgári lakosság ellen. Újvidéken, Szabadkán, Zomborban és sok más magyarlakta helységben több tízezer embert gyilkoltak le és földeltek el jeltelen tömegsírokban.
A második világháborúban és azt követően a Vajdaság területén elkövetett magyar és szerb atrocitásokat a magyar-szerb akadémiai vegyes bizottság kutatja. Egy erről a témáról szóló októberi konferencián elhangzott: az adatgyűjtést végző Vajdasági Magyar Művelődési Intézet adatbázisában 16 628 áldozat neve szerepel, közülük 6023-an magyarok, több mint kilencezren németek, a többi más nemzetiségű áldozat, illetve vannak azonosítatlan személyek is. Elhangzott, hogy az egyesített szerb nyelvű adatbázisban, amely az 1941-48-as időszak áldozatainak adatait tartalmazza, 83 899 név szerepel, ebből 38 998 a vajdasági áldozat, tekintet nélkül nemzeti hovatartozására.
Áder János magyar és Tomislav Nikolic szerb elnök tavaly nyáron Csúrogon közösen hajtott fejet a második világháborúban és azt követően ártatlanul kivégzett magyar és szerb áldozatok emléke előtt.
(Forrás: MTI, Pannon RTV)
Semjén Zsolt felkereste a magyar békefenntartó kontingenst a Sínai-félszigeten
2014. november 27.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes csütörtökön felkereste az egyiptomi Sínai-félszigeten állomásozó magyar békefenntartó kontingenst, amely a Nemzetközi Erő és Megfigyelők (MFO) misszió keretében teljesít szolgálatot.
A nemzetpolitikáért felelős tárca nélküli miniszter az MTI-nek elmondta, hogy az MFO téli táborában találkozott az ott szolgálatot teljesítő magyar katonai és rendőri kontingens tagjaival, akikkel szemben hangsúlyozta missziójuk fontosságát, és akiket biztosított Magyarország megbecsüléséről az “általuk teljesített feladatok magas szintű ellátásáért”.
Semjén Zsolt ugyancsak ellátogatott a Sínai-félsziget déli részén található Szent Katalin kolostorba, ahol találkozott a rendház vezetőjével és több más szerzetessel is. A kereszténydemokrata miniszterelnök-helyettes elmondása szerint látogatásának fő célja az volt, hogy kifejezze a magyar kormány szolidaritását a keleti keresztényekkel.
Semjén Zsolt egyiptomi látogatása pénteken ér véget. Szerdán megnyitotta a Magyar Nemzeti Kereskedőház kairói képviseleti irodáját, valamint tárgyalt Ibráhim Mahlab egyiptomi miniszterelnökkel, és találkozott az észak-afrikai ország magas rangú vallási vezetőivel.
(Forrás: MTI)
