Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

A zsidó élet virágzik Magyarországon, reneszánszról beszélhetünk, a hagyományok megszakadása után az identitás megtalálásának korszakát éljük – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes hétfőn Budapesten, a Zsidó Világkongresszus igazgatói fórumán.

A politikus az eseményen elhangzott köszöntőjében kiemelte: a magyar kormány 2010 óta mintegy 100 millió euró (40 milliárd forint) támogatást biztosított a zsidó felekezeteknek. A kormány zéró toleranciát hirdetett az antiszemitizmussal szemben, illetve fellép az Izraelt sokszor sújtó kettős mérce ellen – fűzte hozzá.

“Ellentétben Európa más országaival, a magyar zsidóság teljes biztonságban él, intézményeik működnek, fizikai atrocitás senkit nem ér zsidósága miatt Magyarországon” – szögezte le Semjén Zsolt.

Kitért arra, hogy bár a népszámláláson a magyar állampolgárok csak tízezres nagyságrendben mondták magukat zsidó vallásúnak, ugyanakkor százezres nagyságrendben kötődnek a zsidósághoz, akár úgy, hogy a családi beágyazottság mellett újra visszatalálnak a zsidó identitáshoz.

“Magyarországon mindhárom zsidó történelmi irányzatot a katolikus és a református egyházzal azonos jogú státuszban ismerjük el, a reformzsidóság pedig a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségén keresztül kapcsolódik ehhez. Sok száz egyesület és alapítvány letéteményese a zsidó kultúrának és a zsidó életnek” – hangsúlyozta a politikus.

Azt is elmondta, hogy a zsidó kórházak, iskolák, szociális otthonok virágzanak, fenntartásukat teljes mértékben a magyar állam vállalja. Hozzáfűzte, hogy a 2002-ben a zsidó felekezetekkel kötött megállapodássorozat az élet minden területén állami garanciával biztosítja a zsidó intézmények szerepvállalását, a korábban, a kommunista rendszer alatt elvett ingatlanjaikat vagy visszaadta a Mazsihisznek, vagy pénzben kifizette az államosításkori értéket, illetve örökjáradék-listára helyezte ezeket. Utóbbi mai áron évi mintegy ötmillió euró, amit a MAZSIHISZ valorizálva kap az idők végezetéig.

Mint mondta, a zsidóság és a magyarság közötti kapcsolatok több mint 1200 évre nyúlnak vissza, a Kazár Birodalomra és Magyarországon az 1867-es kiegyezést követően a zsidóság szerepvállalása meghatározóvá vált, csodálatos kultúrát teremtett. Hozzátette: ezt törte derékba a nácizmus, majd azt követően a kommunizmus.

“Az Izrael-ellenes, ateista kommunista rendszer különböző intenzitással és módon, de kifejezetten üldözte a zsidóságot. Ma Magyarországon az iskolákban a holokauszt a tananyag része, emléknapja van, számos emlékmű, múzeum kapcsolódik hozzá, tisztelegve az áldozatok előtt” – jelentette ki a miniszterelnök-helyettes.

Semjén Zsolt bejelentette, hogy a közelmúltban tatarozott miskolci zsinagógához kapcsolódó rituális fürdőt, a mikvét szintén helyreállítják, amint azt Heisler András kérte.

A Zsidó Világkongresszus igazgatói fóruma (NCDF) budapesti konferenciájának a Mazsihisz a házigazdája, Semjén Zsoltot Heisler András, a szervezet elnöke, Kunos Péter ügyvezető igazgató, valamint a Zsidó Világkongresszus részéről Maram Stern alelnök is köszöntötte.

A budapesti tanácskozásra több mint ötven országból érkeztek a helyi hitközségek igazgatói, a napirenden lévő témák között szerepel mások mellett az antiszemitizmus, a szélsőjobboldali pártok, az ukrajnai háború és a menekültek segítése is.

(Forrás: MTI, fotó: Miniszterelnökség/Botár Gergely)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Az esztergomi bazilikában misével köszöntötték szerdán az Esztergom-Budapesti Főegyházmegyét 20 éve vezető Erdő Péter bíborost 70. születésnapja alkalmából, az ünnepségen részt vett Kövér László, az Országgyűlés elnöke és Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, valamint a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) tagjai.

Veres András püspök, az MKPK elnöke köszöntőjében azt mondta: a bíboros tíz éven át vezette a testületet, ez idő alatt “megtapasztaltuk és ma is érezzük készségét, mellyel kész segíteni e közösség munkáját”.

A püspök kiemelte, hogy büszkeséggel tekintenek Erdő Péter bíborosi szolgálatára, amelyet az egyház szolgálatára végez a mindenkori pápa segítésével, és az ott tapasztaltak gazdagítják a püspöki konferencia munkáját.

Süllei László érseki általános helynök, plébános felidézte, hogy Erdő Péter székfoglaló miséjén úgy fogalmazott, az alapvető kérdés, mit tehetünk most együtt, hogy Jézus Krisztus szeretetének és békéjének műve bennünk és a világban előre haladjon.

Azt mondta, a kérdés is bátorságot mutat, mert nem fél megmutatni a világnak az üdvösséghez vivő utat. Úgy vélte, a kegyelem szavára épülő élet bontakozik ki előttünk a bíboros szolgálatában.

Süllei László Erdő Péter egyházvezetői munkásságán túl méltatta a bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek jogászi és teológiai alkotó tevékenységét, amely a kánonjogász hallgatók generációi számára szolgált útmutatásul.

A mise végén egy könyvet adott át a bíborosnak, amelybe a vele kapcsolatban állók személyes történeteit, gratulációit, munkásságának jelentős eseményeit felidéző fényképeket gyűjtötték össze.

(Forrás: MTI, fotó: Miniszterelnökség/Botár Gergely, MTI/Kovács Attila)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Magyarország a zsidóság szempontjából is Európa egyik, ha nem a legbiztonságosabb országa – jelentette ki Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes az Európai Zsidó Szövetség (EJA) konferenciáján hétfőn Budapesten.

Semjén Zsolt kiemelte: Magyarország továbbra sem enged semmifajta antiszemita jelenségnek, legyen az szélsőjobboldali, szélsőbaloldali, dzsihadista jellegű vagy Izrael-ellenesség.

Azt is mondta: a zsidó felekezetek és a magyar állam viszonya “tökéletesen rendezett”, minden zsidó intézményt, óvodát, iskolát, kórházat, szociális intézményt az állam finanszíroz, pontosan úgy, mint a hasonló feladatot ellátó állami intézményeket.

A miniszterelnök-helyettes kitért arra is: a zsidó felkezetekkel átfogó megállapodást kötött a kormány, amelyek keretében a kommunista rendszer által elrabolt egyházi ingatlanokat vagy visszaadták a felkezeteknek, vagy – ha nem kérték vissza azokat -, örökjáradékot fizetünk utánuk.

Magyarországon az antiszemitizmussal szemben zéró tolerancia van, a holokauszt tananyag az iskolákban, természetesen van emléknapja, a gyűlöletbeszéd elleni törvény pedig garantálja, hogy ne lehessen tagadni vagy relativizálni a holokauszt szörnyűségeit.

Elmondta, Magyarországon is vannak antiszemita jelenségek, a nácizmus Magyarországon is “megteremte a maga keserű gyümölcseit”.

Hozzátette: Magyarországon nem ért véget a zsidóság üldöztetése a náci Németország bukásával, hiszen a kommunista rendszer is üldözte a vallásos zsidóságot, az egyházak vagyonát államosította és Izrael-ellenes volt.

Rámutatott arra is, hogy a barna és a vörös diktatúra antiszemitizmusa mellett ma az Európai Unióban két másik típusú antiszemitizmusról is beszélni kell: a politikai iszlám, az iszlám radikalizmus antiszemitizmusáról, ami Magyarországon nem létezik, és az Európai Unióban egyre elfogadottabb Izrael-ellenességről.

Semjén Zsolt hozzátette: az Izrael-ellenességet is az antiszemitizmus egy fajátjának tekinti, és biztosította a zsidó közösséget, hogy a kormány fellép ellene Magyarországon és az Európai unióban is.

Izrael számíthat Magyarországra, az Európai Unión belül is “megvétózunk minden olyan lépést, amely igazságtalanul támadja Izraelt” – fogalmazott Semjén Zsolt.

Menachem Margolin rabbi, az Európai Zsidó Szövetség (EJA) elnöke köszöntőjében rámutatott: Európában a zsidó közösségek egyik legnagyobb problémája a vallásszabadság korlátozása. Több országban betiltották vagy be akarják tiltani a zsidó rituális élet szempontjából fontos kóser vágást és a gyermekek körülmetélését.

Elmondta: a konferencia célja, hogy a zsidó közösségek vezetői megosszák egymással kihívásaikat, és a résztvevők közös akciótervet állítsanak össze a zsidó közösség védelmében.

Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) – Magyar Zsidó Szövetség vezető rabbija arról beszélt: Magyarország az egyik legbiztonságosabb hely ma az európai zsidóság számára. A magyar zsidó közösség a reneszánszát éli, ugyanakkor a közösség vezetőinek számos kihívással kell szembenézniük.

Az antiszemitizmus elleni és a zsidó közösség biztonságáért folytatott küzdelem mellett a legfontosabb az igazi zsidó élet iránti érdeklődés felkeltése – hangoztatta.

Jákov Hadasz-Handelszman, Izrael budapesti nagykövete azt mondta, a zsidó közösség számára egyre nagyobb kihívás Európában, hogy a hagyományinak megfelelően éljen.

Stavros Kalafatis, Görögország belügyminiszter-helyettese kiemelte: az elmúlt időszak európai antiszemita jelenségei, a zsidó közösséget sújtó koppenhágai, brüsszeli, párizsi támadások és a zsidó temetőket és holokauszt-emlékműveket ért rongálások szükségessé teszik az egységes fellépést az antiszemitizmus ellen.

(Forrás: MTI, fotó: Miniszterelnökség/Botár Gergely)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

A somogyiak büszkék lehetnek az elért eredményekre – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes csütörtökön Lengyeltótiban.

A politikus a Somogy megyei közgyűlés – a megyecímer adományozásának 524. évfordulója tiszteletére rendezett – ünnepi ülésén hangsúlyozta: Somogyba az elmúlt időszakban 200 milliárd forint támogatás érkezett a kormánytól.

A támogatásokból elkészült fejlesztések nem csak a helyiek életminőségét javították, hanem az idelátogatókat is szolgálják – tette hozzá Semjén Zsolt.

Kiemelte: hamarosan befejeződik a Kaposvárt a Balatonnal összekötő, négysávos M67-es út építése, elkészült az M76-os út újabb szakasza és megújultak az alsóbbrendű utak. A Zselicben 50 kilométernyi kerékpárút-hálózatot alakítottak ki és 72 milliárd forintból újjáépítették a balatoni, déli vasútvonal teljes szakaszát.

Kitért arra is, hogy 27 milliárd forintból elkészült a Balaton vízelvezető rendszerének korszerűsítése, valamint az Ős-Dráva programban a vízvisszatartás és a tájhasználatváltás fejlesztése.

Az ipar- és gazdaságfejlesztési programokra, a munkaerő-mobilitás ösztönzésére, a mikro-, kis- és középvállalkozások támogatására, a termelés kapacitásbővítésére több mint 3 milliárd forintot fordítottak, és megújult a kaposvári székesegyház, több templom, a kaposvári Csiky Gergely Színház, önkormányzati épületek – jegyezte meg.

Semjén Zsolt azt mondta, “csak akkor tudunk otthon lenni az országban, ha előtte otthon vagyunk egy tájegységben”. Úgy fogalmazott: a patriotizmust sok lokálpatriotizmus alkotja, “a somogyi lokálpatriotizmusból pedig példát vehet az egész ország”.

Biró Norbert (Fidesz-KDNP), a Somogy megyei közgyűlés elnöke felidézte: 1498. január 6-án II. Ulászló király adományozott címert Somogy megyének.

Beszélt arról is, hogy a somogyi polgárok tudják, mit szeretnének elérni, “tudják, hogy nem a fővárosi értelmiségnek kell megmondania, miként kell élni a falvakban”. Ezért is döntöttek bölcsen április 3-án, “a békére, biztonságra, a megkezdett munka folytatására és a fejlődésre szavaztak” – mondta.

Az ünnepségen a közgyűlés elnöke elismeréseket adott át, a legmagasabb kitüntetést, a Pro Comitatu Somogy-díjat Mocsai Lajos, a Testnevelési Egyetemért Alapítvány kuratóriumának elnöke, a Balatonboglári Nemzeti Kézilabda Akadémia alapítója vehette át.

(Forrás: MTI, fotó: Miniszterelnökség/Botár Gergely)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsekkel a Római Magyar Akadémián kitüntette Gallagher érseket és Parolin bíborost az Eucharisztikus kongresszusért végzett munkájukért.

(semjenzsolt.hu, fotó: Facebook)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Június 5-től Semjén Zsolt a megalakult új kormány miniszterelnök-helyettese – derül ki Orbán Viktornak a Magyar Közlönyben megjelent miniszterelnöki rendeletéből.

Semjén Zsolt, aki a megelőző kormányokban is betöltötte a miniszterelnök-helyettesi tisztséget, Orbán Viktor általános helyetteseként támogatja a kormányfő munkáját.

(Forrás: kdnp.hu, fotó, MTI)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

A csíksomlyói búcsú szónoka, Udvardy György veszprémi érsek szerint nemcsak áhítani, hanem teremteni kell a békét, és a békéért kockázatot is kell vállalni. A csíksomlyói pünkösdi búcsún népes kereszténydemokrata küldöttség élén részt vett Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke, felesége Menus Gabriella társaságában.

A pünkösd előtti szombaton tartott hagyományos zarándoklatra – melyet a világjárvány két éve után korlátozások nélkül rendezhettek meg – idén is százezrek érkeztek a csíksomlyói hegynyeregbe.

Udvardy György érsek a ferences szerzetesek jelmondatára, a Pax et bonumra (Béke és jóság) építette prédikációját. Elmondta: “a béke Isten ajándéka, de a békét teremteni kell. Azt, hogy boldogok a békességben élők, a békességesek, úgy érthetjük helyesen, hogy boldogok, akik teremtik a békét” – értelmezte a bibliai tanítást.

Hozzátette: a béketeremtés kockázattal is jár. Az ukrajnai háborúra utalva kijelentette: sok és sokféle erő lép fel a béke és a béketeremtő ellen is. Ferenc pápa 2019-ben Csíksomlyón mondott prédikációját idézve ugyanakkor hangsúlyozta: “aki kockáztat, azt az Isten nem hagyja magára. A békéért tehát kockáztatni kell, a békéért meg kell küzdeni”.

Úgy vélte: a béke mindig az igazságosság gyümölcseként születik meg, és boldogok a békességteremtők, akik képesek áldozatot hozni a békéért, nincs béke azonban a gonoszok számára.

Az érsek a ferences jelmondatot idézve kijelentette: azzal munkálhatjuk a békét, ha tesszük a jót. Hozzátette: megszoktuk és úgy tekintjük, hogy a béke és a jóság jár nekünk, megillet bennünket. Pedig a jóért is, akárcsak a békéért meg kell küzdeni.

“Elsőként is, újból is, akár félremagyarázottan, megfélemlítetten is teszem a jót, szolgálom a mások javát. A békétlenségből, egy megromlott kapcsolatból nincs kiút pusztán a sérelmek, a vélt vagy valós igazságok ismételgetése vagy azok elismertetése utáni vágyam dédelgetése által” – állapította meg.

Úgy vélte: a csíksomlyói zarándokok feladata a béke teremtése, a jó kezdeményezése, és ez megkívánja a radikális döntést a jó és a rossz között, az élet és a halál között. Ferenc pápa buzdítását idézte: “küzdelem, éberség, megkülönböztetés”.

Megjegyezte: a megszokott élet sok esetben meggyengítette az emberek küzdelemre való készségét. “Könnyű feladni, lemondani hagyományról, ünnepről, ünneplésről, találkozásról, családról, házasságról, gyermekről, idős szülőről, igazságról, kultúráról, nemzetről, a hit szerinti mindennapokról. A pápa szavaival ez nem más, mint lelki korrupció, egyfajta önelégült vakság. Indok persze mindig van, de ez gyengíti belső, hitből fakadó életünket, az örök életre való vágyunkat, elhomályosítja a végső ítélet valóságát, és ez nagyon veszélyes” – állapította meg.

Úgy vélte, küzdeni kell a jóért, ami az ember, a közösség, az egyház, és a nemzet javát szolgálja. A küzdelemhez pedig a hívő embernek erős fegyverei vannak az Istentől. Aki a Szentlélek erejébe vetett bizalom nélkül éli az életét, eleve elveszítette a küzdelmet.

Udvardy György úgy fogalmazott, hogy a békét és a jót minden ember számára akarni kell, “de kiemelten azok számára, akikkel összeköt együvé tartozásunk, akikért különös felelősséggel tartozunk”.

A csíksomlyói búcsún külön köszöntötték a Kárpátaljáról érkezett zarándokokat.

Ha a Magyarországon, a Kárpát-medencében és a diaszpórában élő magyarok nem is vehetnek részt mindannyian személyesen a csíksomlyói pünkösdi búcsún, lélekben mind együtt ünnepelnek a zarándokokkal a magyarság megmaradásának ünnepén – hangoztatta Potápi Árpád János péntek este Csíksomlyón.

“A legfontosabb az, hogy a nemzeti összetartozás érzését, a magyarság élményét, a hazaszeretet élményét meg tudtuk erősíteni gyermekeinkben, fiataljainkban, magyar közösségeinkben, Magyarországon, a Kárpát-medence régióiban és a diaszpórában egyaránt” – mondta Potápi Árpád János, aki azzal a 211 huszár hagyományőrzővel és lovas zarándokkal együtt érkezett a szombati pünkösdi búcsú helyszínéül szolgáló csíksomlyói hegynyeregbe, akik a Székelyföld különböző útvonalait bejárva összegyűjtötték és eljuttatták Csíksomlyóra az útba eső közösségek szalagra írt imáit.

Péntek este a csíksomlyói Fodor-háznál felállított Székely Hadosztály-emlékműnél rendeztek megemlékezést a nemzeti összetartozás napja alkalmából. A péntek délután kezdődött hagyományos őrségállás szombat reggel 8 óráig tart: a szervezők szerint ez idő alatt bárki elhelyezheti mécsesét, virágját, és fejet hajthat a hősök emléke előtt.

(Forrás: MTI, fotó: Facebook, MTI)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

A KDNP delegációja az EPP rotterdami kongresszusán.

A képen balról jobbra: Nacsa Lőrinc frakciószóvivő, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke, Hölvényi György, a KDNP alelnöke, európai parlamenti képviselő és Azbej Tristan államtitkár, a KDNP alelnöke.

Együtt tartjuk a frontot anyaországiak, erdélyiek, felvidékiek, vajdaságiak: a magyar falanx.

(semjenzsolt.hu, fotó: Miniszterelnökség/Botár Gergely)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

A magyar nemzetnek utat mutató erkölcsi iránytűnek nevezte Mindszenty József bíborost Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes szombaton Makón, a Marosmenti Mindszenty-napok alkalmából tartott misét követő ünnepségen.

A politikus azt mondta, bármilyen viharok voltak, a katolikus egyház tanítása, a lelkiismeret szava, a nemzet hűsége alapján Mindszenty József az a csillag, amely a magyar nemzetnek utat mutat.

Mindszenty József a történelmi alkotmány alapján állt. Amikor a náci időkben kiállt az üldözött zsidóság, majd a kommunisták idején az üldözött svábok mellett, nemcsak általános, morális, hanem közjogi értelemben is kötelességét teljesítette – fogalmazott a politikus.

Mivel az Ország Tanácsból egyedül ő volt hivatalban, az ország első közjogi méltóságaként nem beavatkozott a politikába, hanem állampolgári kötelességét teljesítette – hangsúlyozta Semjén Zsolt.

A miniszterelnök-helyettes arról a véleményről, hogy Mindszenty Józsefnek nem volt reálpolitikai érzéke és szükségtelen konfliktusokat vállalt, úgy fogalmazott, a bíboros tévedett, amikor azt hitte, a kommunizmus rövid ideig tart majd, és a Nyugat segíteni fog Magyarországon.

Mélységesen igaza volt azonban a kommunizmus természetét illetően – tette hozzá.

Habsburg-Lotharingiai Eduárd Károly, Magyarország vatikáni nagykövete kifejtette, Mindszenty József kimagasló jelképe volt a bátor magyar kiállásnak, először a nyilasok ellen, majd a kommunizmussal szemben emelte fel szavát.

Miközben életének ezen aspektusai széles körben ismertek, a szent életű, népét hitre vezető lelkipásztor alakja némileg háttérben marad. Makón épp ezt az oldalát ismerhetjük meg – mondta.

A bíboros egykori makói látogatása a Mindszenty-alapítvány számára is rendkívül fontos, amely mielőbbi boldoggá majd szenté avatását reméli – közölte a nagykövet.

Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyés püspök hangsúlyozta, Mindszenty József hiteles ember volt, és hősiesen tett tanúságot hitéről.

A bíboros rendíthetetlen hite, bátorsága, áldozatvállalása példát mutat, amelyet érdemes követni – tette hozzá.

Mindszenty József az 1948-as Mária-év alkalmából május 22-én, 23-án látogatott Makóra, és a Szent István téren több tízezer ember előtt mutatott be szentmisét. A hercegprímás beszédében síkra szállt az egyházi iskolák működéséért, szólt a magyar nép hithez való hűségéről és az édesanyai méltóságról. A szertartást a városban addig nem látott, hatalmas körmenet követte, amely nemcsak liturgikus esemény, hanem az egyház, a szabadság, a demokrácia melletti hitvallás is volt. Az esemény a bíboros egyik utolsó nagyobb nyilvános szereplése volt 1948. december 26-ai letartoztatását megelőzően.

A szentmisét követően átadták a felújított és kibővített Mindszenty-emlékhelyet a Szent István Király Plébánián, ahol a bíboros 1948. május 22. éjszakáját töltötte. Ott az eredeti bútorokkal, tárgyakkal, dokumentumokkal, valamint egy a bíboros által is viselt miseruhával emlékhelyet alakítottak ki, amelyet a katolikus egyház, a Kardinal Mindszenty Stiftung, valamint a Magyarországi Mindszenty Alapítvány támogatásával teljeskörűen felújítottak.

(Forrás: MTI, fotó: Minisztereelnökség/Botár Gergely)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Bár a prioritások mások, teljes az összhang a Vatikán és Magyarország között. Az ötödik Orbán-kormány miniszterelnök-helyettesével, Semjén Zsolttal beszélgetett Szalma György a KDNP küldetéséről, a kisebbik kormányzó párt néppárti tagságáról és a választási győzelemről. Interjú a Demokratában.

– A választás után Ferenc pápa fogadta a magyar miniszterelnököt és az őt kísérő delegációt. Ezek szerint szent a béke a két fél között. Megalapozatlan a baloldali véleményformálók zavarkeltése?

– A katolikus egyház és a Szentatya vonatkozásában a baloldal az utolsó, aki véleményt mondhat… Szent István országában – ahol a kereszténység történelmileg és szociológiailag is releváns – természetszerű, hogy az ország kereszténydemokrata kormányának feje az egyetemes kereszténység legfontosabb személyiségéhez, Róma püspökéhez menjen először tisztelgő látogatásra megválasztása után.

– Mit magyarázott félre a baloldali sajtó a pápa megnyilatkozásaival kapcsolatban? A magyar kormány álláspontja tényleg ellentétben áll azzal, amit a Vatikán, a pápa képvisel?

– A migráció az a téma, amivel szembe akarják állítani a magyar kormányt a pápával. Noha csak egész egyszerűen más állapotbeli kötelessége van a Szentatyának, és más a magyar kormánynak. A pápa a világegyházat képviseli, és így az egyetemes emberiség szempontját nézi. Mi pedig Magyarország, a magyar nemzet érdekeit először, másodszor és harmadszor, és csak utána jöhetnek más szempontok. Jogunkban áll megvédeni például az identitásunkat, sőt, kötelességünk nemzeti identitásunk megvédése. Ezért más nézőpontból mérlegeljük a migráció kérdését. Magyarország kereszténydemokrata kormánya számára fontos a Szentatya iránymutatása. Hit és erkölcs kérdésében a római pápa álláspontja a katolikusok számára normatív. Bizonyos világi kérdéseket illetően pedig tisztelettel meghallgatjuk a véleményét. A katolikus egyház tanítása szerint mindenkinek – az egyes embereknek és az államoknak egyaránt – kötelezettségeik vannak a menekültekkel szemben, ugyanakkor elismeri, hogy az államok felelősséggel tartoznak polgáraik biztonságáért. Mi ezzel összhangban azt valljuk: karitáció a migránsokat illetően, de önvédelem a migrációval szemben. A migráció ugyanis lényegileg rossz dolog. A cél csak az lehet, hogy minden ember emberi életet élhessen a szülőföldjén. Ha ez valamilyen körülmény – például háború – miatt lehetetlenné válik, az első biztonságos országban védelmet kell nyújtani a menekülőknek addig, amíg a veszély fennáll. Olyan jog azonban nem létezik, hogy valaki a világ bármely pontján eldöntheti, hogy a világ mely országában akar élni. Egy szuverén államnak joga van megmondani, hogy beenged-e valakit a területére vagy sem. És egy szuverén államnak – és polgárainak – joga van a saját identitásának, életformájának a védelméhez. Például ahhoz, hogy az otthonánál harang szóljon, ne müezzin.

– Orbán Viktor egy Szent Márton-bronzplakettet kapott ajándékba Ferenc pápától. Tudatában annak, hogy Szent Márton valódi béketeremtő volt, mintha a Szentatya szándéka az lett volna, hogy kifejezze elismerését a kormánynak a béke érdekében tett erőfeszítéseiért.

– Az orosz–ukrán háború tekintetében tökéletesen megegyezik a pápa és a magyar kormány álláspontja: békét akarunk, nem háborút. Mindenkinek joga van a biztonsághoz, a nemzetközi jog érvényesüléséhez, beleértve a kisebbségi jogokat! Meg kell akadályozni a háború eszkalálódását; a Szentatya sem helyesli a fegyverszállítást. A szent legendájából azt is tudjuk, hogy kettévágta a köpenyét, és egy koldusnak adta a felét. A plakett így nyilván utalás volt a karitász fontosságára is, és elismerés az ukrán menekültek – ők valóban menekültek – fogadásáért és befogadásáért. A pápa jót nevetett, mikor a miniszterelnök azt mondta, Varga Mihály pénzügyminiszter úr is megérti, hogy a köpeny felét a szegényeknek adjuk, de mindig hozzáteszi, hogy a másik fele kincstári tulajdon, azzal a pénzügyminisztériumnak kell elszámolni. Az ajándékon túl azonban több jelzésértékű gesztust is tett nekünk a Szentatya.

– Milyen gesztusokról van szó?

– A katolikus egyház számára a húsvét a legnagyobb ünnep, a nagyhét és az azt követő fényes hét. A húsvét utáni napokban ezért nincs itt az ideje az audienciáknak. Velünk, magyarokkal kivételt tett. Ráadásul ha formálisan nézem, a látogatás időpontjában Orbán Viktor leköszönő miniszterelnök volt, az ilyen lehetőség pedig a hivatalba lépőkre vonatkozik. A találkozó bensőséges voltáról sokat elárul, hogy a pápai audienciák természetüknél fogva formalizáltak, a szokásos rend, hogy a pápa húsz percet beszél az illetővel, utána tízet a családdal, illetve a kísérettel. A Ferenc pápa és Orbán Viktor közötti beszélgetés 40 percig tartott. És hozzá kell még tennem, hogy a Szentatyának láthatólag erős fájdalmai voltak a térde miatt. Másnap kórházba kellett mennie, minden más programját lemondta. Tehát az, hogy ilyen fájdalmak között fogadott minket, személyes gesztusnak tekinthető.

– A találkozón felmerült az is, hogy Ferenc pápa hamarosan ismét Magyarországra látogat. Lehet már részleteket tudni az eseményről?

– Az Eucharisztikus Kongresszus valóban csodálatos volt! A Szentatya meg volt hatódva attól a szeretettől, amivel a magyar hívek a Hősök terén fogadták. Mielőtt felszállt a repülőgépre, még beszélgettünk, megígérte, hogy visszatér Magyarországra egy hosszabb apostoli látogatásra. 2023 tavaszán láthatjuk vendégül újra. Az alkotmányos rendnek és az egyház szabadságának megfelelően erre az apostoli látogatásra a Magyar Katolikus Püspöki Kar meghívására kerül majd sor, ehhez a magyar állam csatlakozik és minden támogatást megad.

– Feltételezem, a pápán is van politikai nyomás, hogy tartsa távol magát a magyar kormánytól. Így különösen nagy a jelentősége, hogy közösséget vállal a magyarokkal.

– A pápa elsősorban Krisztus földi helytartója, másodsorban Vatikán állam feje. Az egyház természetéből kifolyólag a pápaság az örökkévalóságban gyökerezik, arra irányul, de a világban létezik, mint mindannyian. Politikai nyomások és ellennyomások érik a pápaságot és magát a pápát is. Az én személyes tapasztalatom az, hogy a vatikáni államtitkárságon jobban érezteti hatásait a világ politikai konstellációja. Az államtitkárság jobban ki van téve a mainstream nyomásának, a Szentatya azonban teljesen szuverén módon gondolkodó és cselekvő személy.

– Evezzünk uniós vizekre! A politikai nyomás kapcsán eszembe jutott, hogy európai parlamenti képviselőjük, Hölvényi György sem lehet elkényeztetett helyzetben az Európai Néppártban (EPP). Vannak még olyan néppárti képviselők, akikkel érdemes szóba állni?

– Ha nem volnának, nem maradtunk volna a Néppártban. Tény, hogy a hitvalló keresztény vonal kisebbségbe szorult, azt azonban nem merném állítani, hogy teljesen marginálissá vált volna. Ha a kérdés arra irányul, hogy a KDNP miért maradt a Néppártban, akkor arra három nyomós okom volt. Először is a KDNP előbb volt a Néppártban, mint maga a Néppárt. Az EPP ugyanis az EUCD és az EDU egyesüléséből jött létre. A KDNP mind a két elődszervezetnek tagja volt. Amikor ’90-ben, a Kereszténydemokrata Néppárt parlamenti erővé vált, teljes jogú tagjaivá lettünk mind a két elődszervezetnek, ahol Surján László alelnök is volt annak idején. Kohl kancellár és Antall József hívott meg minket a szövetségbe, ezt a tradíciót és szellemi tőkét nem adom fel. Második indokunk: Magyarország érdeke, hogy a kisebbik kormánypárt Európa – szerintem még mindig – legkomolyabb politikai pártcsaládjában maradjon. Harmadrészt pedig miután a határon túli magyar pártok az RMDSZ-től a felvidékiekig az Európai Néppártban vannak, az a helyes, ha együtt marad a magyarországi és a határon túli magyarság képviselete. A KDNP-nek egyébként nem volt konfliktusa a Néppárttal. Az sem titok, hogy a Néppárt vezetői közül többen fontos gesztusokat tettek azért, hogy a KDNP tagja maradjon az EPP-nek.

– Az utóbbi időben azonban jelentősen megváltozott a Néppárt iránya. Egy hangos kisebbség uralja a közösséget?

– A Donald Tusk-féle – lengyel belpolitikától motivált – ámokfutás az oka annak, hogy a Néppárt már messze nem az, ami Martens vagy még Daul idejében volt. A probléma gyökere az, hogy annak idején fölvettek a szövetségbe egy sor észak-európai marginális liberális pártot, hogy megtartsák elsőségüket az EP-ben. Ezek a pártok, noha a saját országukban szinte semmilyen súlyuk nincs, hangos liberálisok. A mi politikai hitvallásunk az, hogy a Néppártot – és Európát – vissza kell vezetni az Adenauer, Schuman, De Gasperi által kijelölt útra, akik a szuverén nemzetekre és a keresztény civilizációra épülő Európai Uniót álmodtak meg. Úgy fogalmaztuk meg Hölvényi Györggyel, hogy az Európai Unió bűnben él, de nem bűnben fogant.

– Apropó Európa bűnei. Brüsszel Kirill moszkvai pátriárkát is szankció alá vonná. Meg akarják tiltani, hogy a keleti egyház – hívei létszámát tekintve – legjelentősebb vezetője az Európai Unió területére lépjen. Magyarország bejelentette, hogy megvétózza a javaslatot. Kitartunk az álláspontunk mellett?

– A szerb pátriárkától kezdve az örmény katholikoszig és a magyar ortodoxok jelentős része is azt kérte a magyar kormánytól, akadályozzuk meg Kirill pátriárka szankciós listára kerülését. És ez így helyes! Természetesen lehet vitatkozni a pátriárka ukrajnai háborúval kapcsolatos véleményével, ez azonban nem változtat azon, hogy személyében sok millió európai ember lelki vezetőjéről van szó. A szankció megszavazása beláthatatlan precedenst teremtene az unióban. Ma a politikai véleménye miatt szankcionálnák Kirill pátriárkát, a következő pillanatban majd más egyházfőket, teszem azt az LMBTQ-lobbival kapcsolatos véleményük miatt tesznek előbb-utóbb szankciós listára. A politikusokat és gazdasági szereplőket, akik bizonyítottan bűnösök háborús cselekményekben, tegyék szankciós listára, de a magyar kormány álláspontja az, hogy az egyházi vezetőket ki kell hagyni mindennemű politikai játszmából.

– A KDNP-é a második legnagyobb frakció a parlamentben. Mit jelent, mire garancia a KDNP részvétele a kormányban?

– A Fidesz–KDNP-szövetség minőségileg teljesen más, mint a többi koalíciós konstrukció. Ez bajtársi szövetség, aminek a lényege, hogy a KDNP keresztény világnézeti párt, a Fidesz pedig egy kereszténydemokrata ihletettségű, nagy gyűjtőpárt. Együttműködésünk biztosítja egyfelől a hiteles kereszténydemokrácia biztos megőrzését, illetve másfelől a társadalmi többség elérését. Minden keresztény párt számára az az alapdilemma, hogy ha az egyház tanítása szerinti, virtigli keresztény párt kíván maradni – beleértve a házasság és a magzati élet védelmét –, akkor nehezen szerezhető meg a társadalmi többség, és a végén egy hitbuzgalmi egyesületté válik. Egy politikai pártnak azonban az a célja, hogy formálja a társadalmat. Ha viszont a társadalmi többség megnyerése érdekében lépésről lépésre feladjuk a keresztény értékeket – mint tették azt a nyugat-európai keresztény pártok –, akkor majd joggal fel lehet tenni a kérdést: mitől vagyunk keresztény párt? Ennek a problémának a megoldása, az önfeladás nélküli kereszténydemokrácia megjelenítése és a társadalmi többség elérése a Fidesz–KDNP-szövetség által lehetséges. Ennek sikerét mi sem bizonyítja fényesebben, mint hogy szellemi tekintetben ma mi vagyunk Európa legkereszténydemokratább kormánya, ugyanakkor politikai értelemben toronymagasan nekünk van a legnagyobb támogatottságunk az egész unióban.

– Április 3-án történelmi sikert aratott a Fidesz–KDNP. Ez az együttműködés sikere? Sokáig úgy tűnt, kereszténydemokrata koalíció ide vagy oda, szoros lesz a verseny.

– Afelől nem volt kétségem, hogy a választást megnyerjük, kétharmados győzelemre azonban nem számítottam. De hát tudjuk: Isten a történelem ura, a sok imádság meghallgattatott. Másrészről pedig hiába tagadják, igenis létezik olyan, hogy néplélek. A magyar nemzet egészének van egy mély történelmi tapasztalata. Amikor a nemzet ösztöneiben azt érzi, hogy veszélyben a haza, akkor ezek a nagyon mélyen ülő reflexek, ösztönök, tapasztalatok, tanulságok működésbe lépnek. Migráció ügyében is ez a történelmi tapasztalat szólalt meg a magyar emberekben, 150 évnyi török hódoltság után még egyszer nem akarunk a saria árnyékában élni. És most a háború újra előhívott mély történelmi tanulságokat a nemzetből!

– Mit rontott el az ellenzék?

– Szerintem három strukturális probléma van, ami a baloldal kudarcát okozta. Az első morális természetű. Ez a szíve közepe az ellenzék összeomlásának. A történet Heller Ágnesig nyúlik vissza, aki azzal a javaslattal állt elő, hogy ahhoz, hogy leváltsuk Horthyt, álljunk össze Szálasival. És ezt finanszírozza meg az óceán túloldaláról Soros György. Ez olyan erkölcsi meghasonlást jelentett, ami morálisan megölte az ellenzéket. Ez liberális szempontból az önszembeköpés, de szélsőjobbról is működésképtelen. Nem véletlen a Jobbik csődje. Azt csak megjegyzem a balliberális véleményformálóknak, hogy akiknek komilfó Z. Kárpát és Gyöngyösi Márton, azoknak hogy lehet büdös lábú a Mi Hazánk? A második strukturális probléma az volt, hogy az ellenzék nem tudta úgy pozicionálni magát, mint jövő, mint vízió, mint ígéret. Pedig ebből a szempontból normál esetben mindig az ellenzéknek lejt a pálya. Hiszen a politika egyik alapszabálya a kormány szempontjából az, hogy ami van, az nincs. Tehát a sikereket, a kormányzati teljesítményt a választók evidenciaként kezelik, és nem különösebben értékelik. A jó kormányzati teljesítmény szükséges, de nem elégséges feltétel a választási győzelemhez. Az ellenzék azért van mindig helyzeti előnyben, mert a kormány arról beszél, hogy mit ért el, a jó kormányzati teljesítményre tud hivatkozni. Az ellenzéknek nagy előnye az, hogy azt tudja mondani, van egy vízióm, van egy elképzelésem a jövőről, ami nagyon jó lesz nektek. De a Gyurcsány Ferenc vezette ellenzék nem árulhatott reményt. Mert hogy mit csinálnának majd kormányon, azt már mindenki megtapasztalhatta Gyurcsány és Bajnai idején… Tehát ők nem a jövő ígéretei, hanem a kudarcos múlt kísértetei. A harmadik fatális hiba az előválasztás.

– Pedig csodafegyverként hivatkoztak rá, amivel majd nyernek.

– Egy előválasztáson a politikai szekta tagjai döntenek a jelöltekről. Az ellenzéki előválasztás győztesei így azok lettek, akik a legszélsőségesebben fröcsögték az Orbán-gyűlöletet. Ami mögött egyébként a magyarság és a kereszténység iránti ellenszenv van. Ez azonban nyilvánvalóan nem találkozik a választókerület szavazópolgárai többségének értékítéletével és ízlésével. Az előválasztás vezetett oda is, hogy amikor nyilvánvalóvá vált Márki-Zay palástolhatatlan zavartsága, lehetetlen volt megszabadulni tőle, mert joggal hivatkozhatott arra, hogy ő nyert az előválasztáson. Ezzel a kör bezárult. És nemcsak negyedszer nyertünk kétharmadot a nemzet abszolút többségével, 54 százalékos, soha nem látott mértékű támogatásával – beleértve azt is, hogy a határon túli magyarok 94 százaléka ránk szavazott –, hanem visszaállt a centrális hatalmi erőtér! A legszerencsésebb konstrukció: mi középen abszolút többséggel, tőlünk balra csak a gyurcsányi baloldal, a maga harminc-pár százalékos üvegplafonjával, tőlünk jobbra a radikális Mi Hazánk. Voltaképpen mindig erre a kiütéses győzelemre vártunk: ’90-ben, 2010-ben, és most sikerült! Köszönöm a Történelem Urának és a Nemzetnek!

(Forrás: demokrata.hu)