Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

(Csíksomlyói búcsú, 2023. Fotó: Miniszterelnökség / Botár Gergely)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

A címben jelzett gondolat az Egy a természettel szlogen mellett a budapesti vadászati világkiállítás legfontosabb üzenete – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes szombaton Gödöllőn, az országos vadásznapon.

Semjén Zsolt megnyitó beszédében arról szólt, hogy ha nincs vadgazdálkodás, nem tarthatók fenn jelenlegi formájukban az erdők, mert azokat a túlszaporodott vadállomány tönkretenné. Hozzátette, hogy igaz ez a mezőgazdaság területére is: beláthatatlan konfliktusokhoz vezetne a gazdálkodókkal a túlszaporodott vadállomány károkozása.

A vad mennyiségi és minőségi megtartásának szempontjából is fontos a modern és minőségi vadgazdálkodás; „ott virágzik a vadállomány, ahol fenntartható vadászat van” – mondta a miniszterelnök-helyettes, aki egyben az Országos Magyar Vadászati Védegylet elnöke.

Úgy fogalmazott: az Egy a természettel Nemzetközi Vadászati és Természeti Kiállítás méltó megtartásához rendezni kellett Magyarország vadászati ügyeit. Ehhez öt fontos intézkedésre volt szükség.

Az első az volt, hogy az országnak észszerű és életszerű fegyvertörvénye legyen; abból „lefaragták” a fölösleges bürokratikus terheket. Sikerült megalkotni Semjén Zsolt szerint a világ legjobb vadászati törvényét. Ez – mint kifejtette – elsősorban a vad védelmét szolgálja, és megőrzi a 3000 hektáros minimális területnagyságot, ezért a vadásztársaságok nem tudnak az átmenő vad lelövésére berendezkedni, így valódi vadgazdálkodást lehet folytatni.

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, az Országos Magyar Vadászati Védegylet elnöke beszél az Országos Vadásznap megnyitóján a Gödöllõi Királyi Kastélyban 2021. augusztus 28-án (Fotó: MTI/Bruzák Noémi)

A gazdálkodás szempontjából fontosnak nevezte továbbá, hogy immár 20 évre szólnak a vadászati üzemtervek, amelyek jobban lefedik a vadállomány valódi vadászati ciklusait, mint a korábbi 10 éves ciklusok. Hozzátette, hogy visszaállították a trófeabírálatot, ami a minőségi vadgazdálkodás szempontjából fontos. Forradalmi újítás volt mindemellett a tájegységi fővadászok, illetve a tájegységi rendszer meghonosítása – mondta a miniszterelnök-helyettes.

Az ötödik pillér a vadászkamara megerősítése azzal, hogy az állam átengedte a vadászjegyek után járó díjakat a kamarának, ezzel olyan új élőhely-fejlesztési keret nyílt meg, amilyen korábban elképzelhetetlen volt – fűzte hozzá.

Semjén Zsolt elmondta, hogy a vadászati kiállítás rendezvénysorozata piramishoz lesz hasonló: a legfontosabb központi esemény a Hungexpón három hétig tartó tematikus világkiállítás. A második szint a három nagy központi helyszín: Hatvan, Keszthely és Vásárosnamény. A következő szint a tematikus és országos múzeumok hálózata, valamint az ország 1500 vadgazdálkodási egysége, amelyek bemutatják értékeiket.

Jámbor László, az Országos Magyar Vadászkamara elnöke, Kovács Heltai Miklós, a Magyar Agrár-és Élettudományi Egyetem intézetigazgatója, Kovács Zoltán, a 2021-es Egy a Természettel Vadászati és Természeti Világkiállítás lebonyolításáért felelős kormánybiztos, nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, az Országos Magyar Vadászati Védegylet elnöke és Gyuricza Csaba, a Magyar Agrár-és Élettudományi Egyetem rektora az Országos Vadásznap megnyitóján a Gödöllői Királyi Kastélyban 2021. augusztus 28-án (Fotó: MTI / Bruzák Noémi)

Kovács Zoltán, a világkiállítás és az ahhoz kapcsolódó rendezvénysorozat lebonyolításáért felelős kormánybiztos arról beszélt, 98 ország zászlaja lesz ott az eseményen, amelynek részeként csaknem ezer programelem valósul meg.

A Hungexpó húsz napján hat nemzetközi konferenciát rendeznek, de a három vidéki helyszín mellett az ország minden szegletébe eljut a világkiállítás. Hozzátette, hogy a vadászatra jogosult 1500 szervezet 529 rendezvényt szervez.

A világkiállítás üzenetét eddig 64,3 millióan látták – fűzte hozzá a kormánybiztos.

semjenzsolt.hu – MTI

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Megbeszélés a határon túli magyar közösségek és a magyarországi őshonos nemzetiségek helyzetéről Kairat Abdrakhmanovval, az EBESZ nemzeti kisebbségi főbiztosával.

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Az Országos Erdészeti Egyesület olyan értékközösség, amivel csak kevés szakterület büszkélkedhet. A Kárpátok gyűrűjében szolgáló erdésztársadalom egy családként járul hozzá nemzetünk egységéhez. Kevés olyan szakma van, melynek ünnepi közgyűlésén, gondolatban végigtekinthetek Gyergyótól Lendváig, Eperjestől Temesvárig, végig a magyarlakta vidékeken – mondta köszöntőjében Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, az Országos Erdészeti Egyesület (OEE) 151. vándorgyűlésének nyitónapján, Bugacon

A miniszterelnök-helyettes köszöntőjében hangsúlyozta: az erdésztársadalom képviselői – kiemelten az erdőgazdaságok – komoly részt vállaltak a jövő hónapban megnyíló vadászati világkiállítás előkészítésében is.

A színes programsorozat garancia arra, hogy az esemény valóban emlékezetes legyen.

A kiállítás dicsőségét és üzenetét a most létrehozott emlékhelyek és telepített emlékerdők fogják hirdetni. Két hét múlva hazánk ad otthont a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusnak is. Köszönet az erdőgazdaságoknak, amelyek ennek tiszteletére huszonegy emlékkeresztet állítanak fel a magyar erdőkben. E keresztek keresztény civilizációnk védelmére és nemzeti összetartozásunkra fognak emlékeztetni bennünket emberöltőkön át

– fogalmazott Semjén Zsolt, aki úgy vélekedett: a mai kor erdészei összetett, sokszor eltérő igényrendszer szolgálatában állnak. Hozzátette: a közcélú erdőgazdálkodásban, a turisztikai fejlesztésekben – benne a történelmi, kulturális, egyházi emlékhelyek gondozásával – a szűkebb pátriájuk valódi házigazdáiként jelenhetnek meg az egész társadalom előtt.

Nagy István agrárminiszter kiemelte, a vándorgyűlésen megjelentek száma hűen tükrözi, hogy a közel négyezer tagot számláló egyesület példaértékűen fogja össze a Kárpát-medencei erdésztársadalmat, az ország és a magyar családok jövője fölött őrködő erdészeket.

Megújuló természeti erőforrásaink, köztük az erdők állapota döntően meghatározza, milyen lesz gyermekeink, unokáink jövője Magyarországon, hogy milyen életminőséget nyújt majd a Kárpát-medence az itt élőknek

– mondta Nagy István, aki hozzátette: a klímaváltozás elleni küzdelem egyik leghatékonyabb eszköze az erdők védelme, gyarapítása.

Kiemelte: a társadalom egyre inkább megbecsüli az erdészek munkáját annak köszönhetően, hogy rengeteg ember túrázik, fut, kerékpározik, sportol a jól karbantartott magyar erdőkben. Hangsúlyozta: csak a fővárosi parkerdőkben évente mintegy 10-15 millió látogatási alkalmat becsültek.

A miniszter köszönetet mondott azért, hogy az OEE kiemelt szerepet vállalt az ország- és településfásítási programban. Kiemelte: jelenleg az egykori Alföld fásítási programhoz hasonlítható erdőtelepítés zajlik, melynek köszönhetően

Magyarország fával borított területeinek aránya 27 százalékra emelkedik. Amit most csinálunk, arra száz év múlva már történelemként fognak emlékezni és az akkori nemzedékeknek a jólétét és élhetőséget tudjuk biztosítani ezzel a munkával

– fogalmazott Nagy István.

A vándorgyűlés résztvevőit köszöntötte Kovács Zoltán, a 2021-es „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás lebonyolításáért felelős kormánybiztos, aki kiemelte: az ország legrégebbi szakmai és civil szervezetének, a magyar erdészeti egyesületnek is lesz alkalma megmutatnia magát a világkiállításon. Tizenkilenc konferencianap is lesz a világkiállítás idején, amelyből öt nap lesz az 1971-re emlékező, magyar inspirációjú vadászati és vadgazdálkodási konferencia, ahol mindenki meg tudja mutatni a tudását, azt a hagyományt, amelyet hordoz az erdészeti szakma – mondta Kovács Zoltán.

Az 1866-ban alapított OEE az ország legrégebbi és legnagyobb szakmai civil szervezetei közé tartozik. A minden évben megrendezett vándorgyűlései a másfél évszázad során csak a háborús években maradtak el. Az idei kétnapos rendezvényre a tagság Kecskeméten és Bugacon gyűlt össze.

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Megalakult a szeptember 5-12. közötti budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus lebonyolítását felügyelő operatív törzs csütörtökön – jelentette be a nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár Budapesten, egy csütörtöki háttérbeszélgetésen.

Kovács Zoltán hangsúlyozta, hogy az állam semmilyen formában nem szól bele az egyház által rendezett programokba, vagy azok tartalmába, az operatív törzs elsődleges feladata a rendezvényre látogatók biztonságának szavatolása.

Semjén Zsolt egyházügyekért is felelős miniszterelnök-helyettes azt mondta, hogy a nemzetközi rendezvény nemcsak azért különleges, mert a pápa is ellátogat a zárómisére, hanem azért is, mert azon – az ökumenizmus jegyében – a keleti ortodox egyházak, protestánsok és zsidó felekezetek is részt vesznek.

Semjén Zsolt külön megtiszteltetésnek nevezte, hogy Ferenc pápa részt vesz az eucharisztikus kongresszus zárómiséjén. Közölte: a pápa szinte soha nem vesz részt személyesen az eucharisztikus kongresszusokon, általában legátust küld, ezért a katolikus egyházfő budapesti látogatása gesztusnak tekinthető. Közölte, bár Ferenc pápa egy nemzetközi rendezvényre jön, látogatása során – a Szépművészeti Múzeumban – találkozik majd Magyarország állami vezetőivel is: Orbán Viktor miniszterelnökkel, Áder János köztársasági elnökkel és vele.

Semjén Zsolt kitért arra is, hogy Ferenc pápa – a budapesti zárómise utáni – szlovákiai többnapos útja más jellegű, állami látogatás lesz.

A miniszterelnök-helyettes közölte: a keleti egyházfők általában nem vesznek részt az eucharisztikus kongresszusokon. Utalt arra, hogy az eucharisztiának a keresztény – katolikus, református és evangélikus – egyházak teológiájában eltérő jelentése van. A budapesti ökumenikus rendezvény ebből a szempontból is különlegesnek számít, mert azon az ortodoxokon kívül protestánsok is részt vesznek – mondta Semjén Zsolt.

Különlegesnek nevezte, hogy a keleti egyházak „soha nem látott létszámban és reprezentativitással” vonulnak fel a kongresszuson. Köztük lesz I. Bartholomaiosz konstantinápolyi egyetemes pátriárka, aki a pápai misén is részt vesz. Külön trónja lesz a pápának és külön a pátriárkának – tette hozzá. Magyarország földrajzi és kulturális adottságából fakadóan közvetítő szerepet tölt be Kelet és Nyugat között, ezt jelképezi a Nyugat pátriárkájának, Ferenc pápának és a Kelet pátriárkájának, Bartholomaiosz patriarkának a jelenléte – mondta a politikus.

Semjén Zsolt felidézte az 1938-as budapesti eucharisztikus kongresszust, amelyről azt mondta, hogy spirituális, vallási esemény jellege mellett kifejezetten náci- és kommunistaellenes demonstráció is volt. Hitler személyesen, rendeletben tiltotta meg, hogy a német és az osztrák püspökök és hívek a magyarországi rendezvényre jöjjenek – tette hozzá.

Semjén Zsolt arra a kérdésre, hány embert várnak, azt mondta, szerinte a kongresszus különböző programjain többszázezren vesznek majd részt, míg a szeptember 12-ei zárómisén mintegy százezren lesznek. Megjegyezte, ha nem aznap lenne Stefan Wyszyński lengyel bíboros boldoggá avatása Varsóban, akkor a lengyel zarándokok nagyobb számban érkeznének a budapesti misére.

Kovács Zoltán közölte, hogy a zárómisét az MTVA élőben közvetíti.

kdnp.hu – MTI

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Átadták az 1896-os Ezredéves Országos Kiállítás egyik ékét, Habsburg Frigyes főherceg felújított millenniumi pavilonját a Gemenc Zrt. ökoturisztikai központjában a Tolna megyei Pörbölyben szerdán.

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes az eseményen azt hangsúlyozta: a beruházás egyszerre értékmentés, értékmegőrzés és értékfelmutatás, továbbá jól rávilágít a vadgazdálkodási, valamint a vadászati kultúra egységére, a természeti és kulturális értékek megőrzésének fontosságára.

Vadászat, vadgazdálkodás nélkül a Gemenc Zrt. területén élő, világhírű szarvasállományt nem lehetne egyensúlyban tartani az erdővel és a mezőgazdasággal, mert az állatok túlszaporodása tönkretenné az erdőt, kezelhetetlen konfliktust okozna a gazdákkal, a szarvasállomány mennyiségileg és minőségileg sem lenne fenntartható – jegyezte meg.

Hozzátette: mindez vadászati érték és a vadászati turizmus szempontjából is súlyos következményekkel járna, rontaná Magyarország, a magyar vadgazdálkodás hírnevét, veszélyeztetné a vadgazdálkodásból élők megélhetését.

Semjén Zsolt a millenniumi pavilonra utalva azt hangoztatta, hogy az építményből sufni, vagy tűzifa lett volna, ha nem lenne a megmentésének anyagi fedezetét biztosító Gemenc Zrt. és a vadászati világkiállítás.

Sok ezer ember jön ide megnézni épített örökségünket, és a kiállításon keresztül vadgazdálkodási eredményeinket – mondta.Hozzátette, az épület történelmi dicsőségünket is mutatja, rávilágít, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia mekkora fejlődést jelentett a birodalom népeinek, továbbá “mennyivel természetesebb és szervesebb egység volt a monarchia, mint az Európai Unió”.

A mentalitást, a történelmet, vagy a kultúrát tekintve nem sok közünk van egy göröghöz, vagy egy baltihoz, de aki megnézi ezt az épületet, pontosan érteni fogja, hogy egy csehvel, szlovákkal, horváttal, osztrákkal félszavakból is értjük egymást, s ez minden értelemben vett örökségünkre, a vadászati örökségre is igaz – fogalmazott a politikus.

Semjén Zsolt szólt arról is, hogy a teremtett világot, a természetet két szélsőségtől kell védeni. Az ipari lobbitól, amely a profitot mindenek fölé helyezve kizsákmányolná, és attól, amely a sorsára hagyná azt. “Ami a kertész kezében a metszőolló, a vadász vállán a puska” – utalt Semjén Zsolt a vadászat fontosságára.

Nagy István agrárminiszter arra mutatott rá, hogy a vadászkastélyt mintázó pavilon az egyetlen, amely teljes egészében fennmaradt az ezredéves kiállítás több száz épülete közül, és mostantól a gímszarvasok életét, három gemenci kötődésű világrekord trófea másolatát is bemutató, valamint híres vadászoknak emléket állító Legenda és valóság: a gemenci gímszarvas elnevezésű kiállításnak ad otthont.

A tárcavezető kitért rá, hogy a teremtett világ védelme napjainkban a keresztény gazdálkodás fontos eleme, ezért az agrártárca irányítása alatt működő erdőgazdaságok és nemzeti parkok ennek a szolgálatába állítják szakértelmüket.

Ez a hozzáállás jellemzi a Gemenc Zrt. munkáját is, ez emelte a gemenci erdőt Magyarország egyik legértékesebb és a kirándulók által legkedveltebb erdei élőhelyévé – jelezte.

Kiemelte, a Gemenc Zrt. küldetése, hogy a rábízott értékekkel fenntarthatóan gazdálkodjon, megőrizze, ápolja a kulturális értékeket is, így “méltó és igazságos”, hogy a pavilon, mint egyedülálló műemlék mostantól a cég ökoturisztikai központjában látható.

Kovács Zoltán, a 2021-es “Egy a természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás lebonyolításáért felelős kormánybiztos közölte, hogy az épület “maga az élő történelem”, faanyagának 68 százaléka még a korabeli készítők keze munkáját dicséri.

A pavilon számos megpróbáltatáson ment keresztül, mire visszanyerte eredeti funkcióját: volt millenniumi pavilon, hadikórház, vegyszerraktár is, s azzal, hogy a múltunk egy meghatározó darabját méltó formájában sikerült újra felállítani és olyan helyszínhez kötni, ahol évente közel százezren láthatják, jó programelem jött létre a világkiállításhoz kapcsolódóan – közölte.

Az eseményen kiosztott háttéranyagban szerepel, hogy a millenniumi pavilon 1894-ben Habsburg-Tescheni Albrecht főherceg megrendelésére vörösfenyőből készült és először Lembergben (Lviv – Ukrajna) állították fel a Lengyel Nemzeti Kiállításon, hogy lengyel területek kulturális, gazdasági eredményeivel ismertesse meg a látogatókat.

Albrecht főherceg halála után unokaöccse és örököse, Habsburg Frigyes neve fémjelezte a pavilont, amely Budapestre, az ezredéves kiállításra, majd Szekszárdra, Keselyűsre, Bárányfokra került. A közelmúltban már elhagyatottan álló építményt 2019-ben a Gemenc Zrt. vásárolta meg és Pörbölyön építette, újította fel.

A kivitelezés során kicserélték a pavilon korhadt vörösfenyő elemeit, palatetejének helyére az eredetinek megfelelő fazsindelyes tető került, elvégezték a faanyagvédelmi, festési és épületgépészeti munkákat, s biztosították, hogy fűthető és hűthető falakkal, hőszigetelő nyílászárókkal megfeleljen a 21. századi elvárásoknak.

Az épület átadásával egyidejűleg az ökoturisztikai központban nyílt meg a Gemenc egykori fővadászáról, Party Istvánról elnevezett vadászattörténeti tanösvény.

A helyszínen az erdészet keresztet állított az 52. Eucharisztikus Kongresszus tiszteletére.

kdnp.hu – MTI

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Megnyitották a Vadászat és vadászfegyverek Magyarországon című kiállítást kedden a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban. A tárlat az „Egy a természettel” Vadászati és Természeti Világkiállításhoz kapcsolódó kulturális fesztivál első rendezvénye.

A kiállítást megnyitó Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a „legmagasabb szintűnek” nevezte a magyar vadászati kultúrát, amelyet Ázsiából hoztunk és amely az osztrák, cseh és bajor hagyományok örökségével fejlődött az Osztrák-Magyar Monarchiában. Mint fogalmazott, az ember antropológiailag egyszerre örököse a naturának és építője a kultúrának. Úgy vélte: a vadászati művészet képes egyetlen ívben megragadni az ember természeti és kulturális voltát.

Nagy István agrárminiszter hangsúlyozta: soha így együtt nem látott anyagot mutatnak be a Magyar Mezőgazdasági Múzeum, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum, a Magyar Nemzeti Múzeum, valamint a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményéből. 

„Festészet, ötvösművészet, fegyverművesség hihetetlen alkotásai láthatók együtt. A tárlat bemutatja, hogy a vadászat nem a természet ellen van, hanem a természet törvényeit követve az egyensúlyt, az összhangot tartja fenn” – jegyezte meg Nagy István.

Estók János, a Magyar Mezőgazdasági Múzeum főigazgatója elmondta, hogy az öt intézményből származó darabok mellett magánszemélyek és hagyományőrző szervezetek gyűjteményeiből is válogathattak a tárlatra. A végeredményt a kiállítás mellett egy háromszáz oldalas katalógus is mutatja. A kurátorok nevében Németh Balázs hozzátette, hogy a kiállítás egy 3D-s digitális lenyomata felkerül az internetre is, gazdag videoanyaggal.

A Vajdahunyad várában látható vadászfegyver­-kiállításhoz mintegy negyven, vadászat ihlette alkotással kapcsolódik a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria. A hazai múzeumokban őrzött, ritkán látható tárgyak és európai merítésű képzőművészeti alkotások bemutatásával, az ember és állat bonyolult kapcsolatának szemléltetésével közelítenek a fenntartható vadászathoz. Teret kapnak a magyarországi vadászat hagyományos módjai, a solymászat, az agarászat, az íjászat és az elöltöltő-fegyveres vadászat.

Az erdő világát stilizáló installációban helyet kapott Széchenyi István gróf elöltöltő, gyutacsos vadászpuskája, Rudolf főherceg Kirner­puskája és József Ágost főherceg ismétlő Mauser­puskája. Láthatóak lándzsa-­ és nyílhegyek, a 15. századból származó számszeríjak, a 17-19. században készült lőportartók, solymásztáskák.

A Művészet és Vadászat című képzőművészeti válogatás az európai vadászat és halászat történetének számos fejezetét, kultúrtörténeti jelentőségét mutatja be. Az év végéig látható kiállítás a szeptember 25-én kezdődő „Egy a természettel” Vadászati és Természeti Világkiállításhoz kapcsolódó kulturális fesztivál első rendezvénye.

Kovács Zoltán, a világkiállítás lebonyolításáért felelős kormánybiztos kiemelte, hogy két éve dolgoznak az 1971-es budapesti vadászati világkiállítás 50. évfordulóján megnyíló rendezvénysorozat előkészítésén, és immár kezd kibontakozni és értelmet nyerni a munka. „A világkiállítás, és ezen belül a kulturális fesztivál minden eleme saját lábán is megáll” – tette hozzá.

„A cél az volt, hogy mindenki, aki kapcsolódik a vadászat kultúrájához, kivitelezéséhez, szenvedélyéhez vagy a vadvédelemhez, meg tudja mutatni magát. Olyan programkínálattal jelentkezünk, amely segít a természet és a művészet párbeszédében” – mondta Kovács Zoltán.

A világkiállítást kísérő kulturális fesztivál programjában klasszikus és világzenei koncertek, filmvetítések, irodalmi estek, színházi előadások, lovasprogramok, valamint képző- és iparművészeti tárlatok is szerepelnek.

Lőrinczy György, a kulturális fesztivál kurátora a kiállításmegnyitót megelőző sajtótájékoztatón úgy vélte, hogy a művészetrajongókban és a vadászokban, természetvédőkben közös a szenvedély. Hozzátette: a programsorozattal megpróbálják azt az evidenciát megmutatni, hogy a vadászat, halászat, illetve a természet évezredek óta múzsája a művészeteknek. A Vajdahunyad várában az Iparművészeti Múzeum Terítéken címmel rendez tárlatot kerámia- és üveggyűjteményének luxusdarabjaiból. A Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központban Széchenyi Zsigmond fotóival lehet találkozni, az intézmény természetfotó-kiállítása az Erzsébet téren lesz, ahol a Trash Art Magyarország 2021 pályaművei is helyet kapnak.

Az eseménysorozat nyitókoncertje szeptember 26-án lesz a Müpa és a Nemzeti Filharmonikus Zenekar rendezésében többek között Rameau, Vivaldi, Händel, Haydn, Wagner és Johann Strauss darabjaival, a kortárs zenét Dubrovay László Vadász című szimfóniája és Eötvös Péter A kefelábú pillangók tánca képviseli. Fellép Balázs János zongoraművész és Pusker Júlia hegedűművész is. A zárókoncerten október 13-án a Zeneakadémián Marc-Antoine Charpentier barokk zeneműveit vezényli Vashegyi György együttesei élén.

A kulturális fesztiválon az Akvárium Klubban világzenei koncertek lesznek, az Urániában a természethez szorosan kapcsolódó író, Fekete István és Kittenberger Kálmán életútját mutatják be. Földes László Hobo Vadászat című lemezének színházi adaptációja a Nemzeti Színházban tekinthető meg, a Vadak ura című musical ősbemutatója október 14-én a RaM Színházban lesz.

A Magyar Állami Operaház szervezésében az Eiffel Műhelyházban részleteket adnak elő Weber A bűvös vadász című operájából, az Erkel Színházban pedig a Giselle című balettet mutatják be.

Szöveg: kdnp.hu – MTI ; Fotó: MTI / Kovács Attila

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes kedden megbeszélést folytatott Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel Budapesten, a Karmelita kolostorban.

A kormányfő helyettese megköszönte a magyar emberek életét és egészségét megmentő Szputnyik V vakcinákat.

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Szatmárnémetiben Magyarország és Románia miniszterelnök-helyettese, valamint magyarországi és romániai római katolikus és görögkatolikus érsekek és püspökök jelenlétében áldották meg a felújított római katolikus püspöki székesegyházat szombaton. A műemlék-felújítást az Európai Unió, valamint a román és a magyar állam finanszírozta.

Szatmárnémetiben Magyarország és Románia miniszterelnök-helyettese, valamint magyarországi és romániai római katolikus és görögkatolikus érsekek és püspökök jelenlétében áldották meg a felújított római katolikus püspöki székesegyházat szombaton.

A műemlék-felújítást az Európai Unió, valamint a román és a magyar állam finanszírozta.

Semjén Zsolt, Magyarország miniszterelnök-helyettese a hálaadó mise utáni köszöntőjében Szent István életpéldájára hivatkozva azt mondta, hogy mindenki ott legyen ország- és nemzetépítő, ahová az élet állította.

Azt is felidézte, hogy a király uralkodása végén Szűz Máriának ajánlotta a magyar koronát és az országot.

Ezzel az immanens magyar történelemnek transzcendens távlatokat adott. Arra hívott mindannyiunkat, hogy a népünk történetét üdvtörténetté formáljuk.

Azt kívánom magyaroknak, románoknak, katolikusoknak, reformátusoknak, ortodoxoknak, hogy megértsük és kövessük Szent István példáját, és égi közbenjárása segítsen bennünket az üdvösség útján”

– fogalmazott Semjén Zsolt.

Kelemen Hunor miniszterelnök-helyettes úgy vélekedett, hogy azok a társadalmak, amelyek lemondtak a szent időről a profán idő javára, eltévedni látszanak a történelemben.

Szerinte ezek a társadalmak előbb-utóbb megtagadják a múltat, eltörlik azt, és ezáltal fölszámolják egy közösség, egy nép, egy nemzet láthatatlan, ám annál fontosabb szellemi gyökereit.

Hozzátette: minden eddigi ilyen próbálkozás kudarcot vallott, és minden hasonló építmény, amely nélkülözi a szent teret és időt, összeomlott.

Ahol új templom épül, ott, ahol a régi templomot felújítják, ott, ahol helye van az újnak a régi mellett, ott, ahol a holnapot a tegnapi napra építik, és ott, ahol a vékony gyökerek, a hajszálerek életben maradnak, ott erős közösség él, amely képes megmaradni, képes újat teremteni, képes tervezni és építkezni”

– jelentette ki az RMDSZ-es politikus.

Cseke Attila romániai fejlesztési, közigazgatási, és közmunkálatokért felelős miniszter elmondta: az általa vezetett tárca Erdélyben és Partiumban 54 műemléképület felújítását finanszírozza, amelyek közül 28 templom vagy székesegyház.

Ezekkel a felújításokkal megerősítjük a gyökereinket, felmutatjuk értékeinket, ugyanakkor a jövő felé is fordulunk – tette hozzá.

Schönberger Jenő szatmári püspök prédikációjában arra emlékeztetett, hogy minden keresztény közösségnek feladata templomot építeni, nemcsak kőből, hanem lélekből is.

Megjegyezte: ha a szatmári székesegyház szerényebb is, mint a szomszédos egyházmegyék püspöki katedrálisai, sok ember hitének, szeretetének, áldozatkészségének a tanúja.

A Szatmári Római Katolikus Egyházmegye 1804-ben jött létre, miután az Egri Egyházmegyét három részre osztották. Az ez után épült püspöki székesegyházat 1837. augusztus 20-án szentelték fel.

Amint azt a felújított székesegyházat megáldó szombati misén ismertették: a püspökség az Európai Unió regionális operatív programja keretében nyert 10,8 millió lejes (771,1 millió forint) támogatást az épület teljes felújítására, és ezt az összeget a román kormány 1,9 millió lejjel (135,6 millió forint) egészítette ki.

A püspökség önrésze 260 ezer lej (18,5 millió forint) volt. A beruházás során előre nem látott többletköltségek fedezését a magyar kormány vállalta, kétmillió lej (148 millió forint) értékben. A felújítás során a bádogtetőt réztetőre cserélték, restaurálták a székesegyház kő- és fémelemeit, kicserélték a padlót, korszerűsítették a fűtésrendszert, újrarendezték a templom udvarát.