A Maszol információi és a birtokába került fényképek alapján úgy tűnik, elbontották az illegálisan felállított betonkereszteket az úzvölgyi katonatemetőben. Mint köztudott, Dormánfalva 2019 áprilisában román parcellát alakított ki a Hargita és Bákó megye határán fekvő falu katonatemetőjében. A bíróság azonban jogerős ítéletben kimondta, hogy a terület Csíkszentmártonhoz tartozik és a betonkereszteket illegálisan emeltette Dománfalva önkormányzata, amelyet ugyanakkor arra köteleztek, hogy állítsa vissza a katonatemetőt eredeti formájába. Bár korábban Dormánfalva és a Bákó Megyei Prefektúra is hangosan tiltakozott az ítélet végrehajtása ellen, most úgy tűnik, csendben mégis teljesítették kötelezettségüket.
A Bákó megyei Dománfalva (Dormănești) önkormányzata által engedély nélkül elhelyezett, az állítólagosan ott eltemetett román katonák emlékére emelt kereszteket a Csíkszentmárton javára szóló jogerős bírósági ítélet után csütörtökön felszedték és egy Bákó megyei teherautóra pakolták, majd evlitték a helyszínről.
A Maszol információi és a birtokába került fényképek alapján úgy tűnik, elbontották az illegálisan felállított betonkereszteket az úzvölgyi katonatemetőben. Mint köztudott, Dormánfalva 2019 áprilisában román parcellát alakított ki a Hargita és Bákó megye határán fekvő falu katonatemetőjében. A bíróság azonban jogerős ítéletben kimondta, hogy a terület Csíkszentmártonhoz tartozik és a betonkereszteket illegálisan emeltette Dománfalva önkormányzata, amelyet ugyanakkor arra köteleztek, hogy állítsa vissza a katonatemetőt eredeti formájába. Bár korábban Dormánfalva és a Bákó Megyei Prefektúra is hangosan tiltakozott az ítélet végrehajtása ellen, most úgy tűnik, csendben mégis teljesítették kötelezettségüket.
A Bákó megyei Dománfalva (Dormănești) önkormányzata által engedély nélkül elhelyezett, az állítólagosan ott eltemetett román katonák emlékére emelt kereszteket a Csíkszentmárton javára szóló jogerős bírósági ítélet után csütörtökön felszedték és egy Bákó megyei teherautóra pakolták, majd evlitték a helyszínről.
Kerestük Dománfalva polgármesterét, Toma Constantint, aki titkárnője szerint nem tartózkodott a hivatalban. Ezen egyébként nem lepődtünk meg, mert amikor Úzvölgye ügyében korábban is kerestük, sosem volt elérhető. Minden esetre a hivatali vezetékes telefonszámon azt ígérték, hogy amint tud, a polgármester visszahív (máskor is ezt mondták, de erre sosem került sor).
Birtalan Sándor, Csíkszentmárton polgármestere a Maszol megkeresésére elmondta, éppen úton van a helyszínre. A betonkeresztek lebontásáról akkorra ígért részletesebb tájékoztatást, amikor majd „a saját szemével is meggyőződik” arról, hogy valóban felszedték a törvénytelenül elhelyezett emlékjeleket.
Közben Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke Facebook-bejegyzésben jelentette be: „Ebben a pillanatban szállítják el a törvénytelenül felállított betonépítményeket az úzvölgyi haditemetőből.” Hozzátette: az erőfeszítéseik nem voltak hiábavalók, és Dormánfalva felismerte, hogy kötelezettségüket teljesíteniük kell.
Borboly Csaba megemlítette az is, hogy „nagyon sok fenyegetést” kapott az elmúlt hónapokban, de nem foglalkoztak ezekkel, a kollégáival folytatták a munkát. „Hittünk és hiszünk az igazságban, tettük a dolgunk” – írta a tanácselnök.
Bontás az éj leple alatt
Constantin Toma, a Bákó megyei Dormánfalva (Dărmănești) polgármestere küldött egy csapatot az úzvölgyi katonatemetőbe csütörtökre virradó éjszaka, hogy lebontsa a 2019-ben illegálisan felállított betonkereszteket – számolt be a Ziaruldebacau.ro.
A portál szerint az úzvölgyi sírkertben csak az Európai Unió és Románia zászlaja marad meg az új parcellán. Az emlékművet ugyanakkor Dormánfalvára helyezik át, a kereszteket pedig a bákói hősök temetőjében állítják fel újra.
Az ítéletet hajtották végre
Mint ismert, a Bákó Megyei Törvényszék február 14-ei ítélete jóváhagyta a Moinești-i Bíróság tavaly márciusban hozott határozatát, amely kimondta, hogy a dormánfalvi önkormányzat törvénytelenül jegyeztette be sajátjaként a ma már elnéptelenedett Úzvölgye falu katonatemetőjét – amit a Hargita megyei Csíkszentmárton gondozott, és amit a közemlékezet első világháborús magyar és német hősök végső nyughelyeként tartott számon (a temetőben 1994-ben második világháborús emlékművet is állítottak) –, ezért a telekkönyvből törölni kell a moldvai város tulajdonjogát.
Mint köztudott, Dormánfalva 2019 áprilisában román parcellát alakított ki a Hargita és Bákó megye határán fekvő falu katonatemetőjében, s egy román emlékművet és több mint 50 betonkeresztet állított fel az állítólagosan ott nyugvó román katonák emlékére (később a román hősi halottakat számon tartó országos bizottság is elismerte, hogy az elesett román katonákat másutt hantolták el). Az építkezési felügyelőség és a művelődési minisztérium is megállapította, hogy Dormánfalva törvénytelenül hozta létre a román katonasírok parcelláját a magyar katonai temetőben.
2019. június 6-án több ezer román megemlékező erőszakkal nyomult be a temetőbe, hogy részt vegyen a román parcella és emlékmű ortodox szertartású felszentelésén, miután székelyek élőlánccal próbálták megakadályozni ezt.
Azóta a román nacionalista szervezetek több megemlékezést is tartottak a katonatemetőben, és bár a bíróság kimondta – a múlt héten jogerősen is –, hogy a román parcellát önkényesen alakították ki, és le kell bontani a kereszteket, a Calea Neamului szélsőséges szervezet és a magyarellenességéről hírhedt, futballhuligánból lett parlamenti képviselő, George Simion is kijelentette, hogy „minden áron megvédik a temetőt”.
(A Maszol.ro cikke alapján)
A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Ferenc pápa rendkívül sikeres magyarországi apostoli látogatása emlékére három aranyérmet készíttetett. Egyet Ferenc pápa kapott, a másik kettőt Orbán Viktor miniszterelnök és Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes.
Az érmeket ünnepélyes keretek között Erdő Péter bíboros és Veres András, a püspöki konferencia elnöke adta át a Karmelita kolostorban.
(semjenzsolt.hu)
„Ez emberi és hazafias kötelességem” – jelentette ki Semjén Zsolt egyházügyekért is felelős miniszterelnök-helyettes az atv.hu-nak arról, hogy koordinálta a 11 kárpátaljai hadifogoly Magyarországra szállítását.
Az index.hu írta meg, hogy az Orosz Ortodox Egyház kiadott egy közleményt, ami szerint „Őszentsége Kirill moszkvai és egész oroszországi pátriárka áldásával, az orosz ortodox egyház közvetítésével, az egyházak közötti együttműködés keretében, a magyar fél kérésére az ellenségeskedésekben részt vett, kárpátaljai származású ukrán hadifoglyok egy csoportját Magyarországra szállították”.
Az ukrán fél hivatalosan még nem kommentálta a közleményt. Ám az RBC Ukrajna médium forrásai szerint a döntést nem egyeztették Ukrajnával. Az Espresso szerint az Orosz Ortodox Egyház legalább 11 ukrán hadifoglyot adott át Magyarországnak.
A Szuverén Máltai Lovagrend segélyszervezete lenne az egyik közvetítő. „A hadifoglyok átadása semmiképpen sem volt egyeztetve Ukrajnával, célszerűségét a katonaság »kárpátaljai származásával« magyarázzák. Fontos megérteni, hogy ezek a katonák mind ukrán állampolgárok, ezért áthelyezésük bármely harmadik országba lehetetlen Ukrajna beleegyezése és közvetlen bevonása nélkül” – idézi az index.hu azt, amit egy bennfentes mondott az ukrán lapnak.
Az atv.hu megkereste Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettest, aki munkatársuk kérdésére „az ügy és az emberek érdekére” hivatkozva nem árult el részleteket. Semjén Zsolt az atv.hu-nak azt mondta: mindez az Orosz Ortodox Egyház gesztusa Magyarország iránt, ezek az emberek a szabadságukat ennek köszönhetik.
„Ez emberi és hazafias kötelességem”
– jelentette ki az egyházügyekért is felelős miniszterelnök-helyettes az atv.hu munkatársának, aki megtudta: a koordinációt az ügyben Semjén Zsolt mint egyházügyekért felelős miniszterelnök-helyettes látta el, és mindez illeszkedik Ferenc pápa fogolyszabadítási missziójához.
Egyházi keretek közt zajlott az akció, kárpátaljai magyarokról van szó – erősítették meg, az index.hu-n megjelenteket úgy pontosítva: nem a Máltai Lovagrend, hanem a Magyar Máltai Szeretetszolgálat működött közre.
(Az atv.hu cikke alapján)
Őszentsége Illés, Georgia patriarchája megáldotta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettest, és áldását adta a magyarokra!
Nagy megerősítés, Isten embere idős kora ellenére fogadott
– fogalmazott a találkozót követően Semjén Zsolt.
(semjenzsolt.hu)
Ma Ecsmiadzinban fogadott II. Karekin Katholikosz Őszentsége, az örmények pátriárkája, akinek átadtam a Károli Gáspár Egyetem díszdoktorátusát, és meghívtam egy magyarországi látogatásra.
(semjenzsolt.hu)
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes hivatalos látogatást tett Örményországban, ahol találkozott Nikol Pasinján miniszterelnökkel és Mher Grigorján miniszterelnök-helyettessel, valamint Gnel Szamoszján miniszterrel – közölte a Miniszterelnökség szerdán az MTI-vel.
A közlemény szerint Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes korábbi, 2021-es látogatásával elkezdődött a diplomáciai kapcsolatok visszaállítása, melynek eredményeképp tavaly decemberben a két ország között ismét nagyköveti szintű kapcsolat létesült.
A felek eredményes tárgyalásokat folytattak többek között gazdasági és kulturális témákban – jelezték.
(Forrás: MTI)
Az utókor nem bánt méltón gróf Bánffy Miklóssal, pedig az anyaországtól elszakított Erdélyben a nemzet lelkiismerete volt, hűséges fia hazájának és egyházának – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a volt külügyminiszter erdélyi otthonában, Bonchidán, a Bánffy Miklós erőterei című kiállítás megnyitóján, vasárnap, hozzátéve: napjainkra viszont Bonchida jó példák sokaságát mutatja a helyreállítási munkálatoknál.
A rendezvényen – amelyen Kelemen Hunor, Románia miniszterelnök-helyettese, a Bánffy család számos tagja és Hegedüs Csilla, a Transylvania Trust Alapítvány elnöke is részt vett – a miniszterelnök-helyettes beszédében emlékeztetett: a magyar kultúra, művészet és politika jeles alakja Bonchidáról indult útjára, és ide tért vissza később, gondozni a családi örökséget.
Mint mondta, a bonchidai Bánffy-kastély, “az erdélyi Versailles”, évszázadokon keresztül volt a losonczi Bánffy család ősi fészke, amelyet ma Erdély egyik legjelentősebb műemlékei közt tartanak számon, nemcsak mérete és összetettsége, építészeti és szobrászati kvalitásai matt, hanem azért is, mert szervesen kapcsolódik a losonczi Bánffy család történetéhez, “amely politikai szolgálata és nagyra becsült műveltsége mellett művészetpártolásának köszönhetően is ismert”.
Hozzátette: a Bánffyak “itt éltek, építkeztek, gazdálkodtak és alkottak”, “ízlést és szemléletet formáltak” 1944 októberéig, amikor az utolsó tulajdonos, Bánffy Miklós arra kényszerült, hogy elhagyja otthonát. A visszavonuló német csapatok kifosztották és felgyújtották az épületet, amelynek berendezése, könyvtára, valamint híres portrégalériája elpusztult, állaga romlásnak indult az öt évtizednyi nem megfelelő használat következtében. A kilencvenes évek végére pedig teljesen romos állapotba került – tette hozzá.
Semjén Zsolt felidézte: a Transylvania Trust Alapítvány 1996 óta kísérte figyelemmel a kastélyegyüttes sorsát, majd vállalta helyreállítását és hasznosítását. 1999-ben a műemlékegyüttes felkerült a világ száz legveszélyeztetettebb épületének listájára, és ekkor kezdődött el a helyreállítása, 2001-ig magyar és román állami támogatásból. 2001-től az alapítvány viseli gondját az épületnek, amely 2008-tól ismét a Bánffy család tulajdona.
Hozzátette: nyaranta pályázatokon elnyert támogatásokból egyetemi hallgatók, szakmunkások és önkéntesek segítenek a kastély felújításában. A nemzetközi épített örökség helyreállító szakképző program 2008-ban elnyerte az Európai Bizottság Europa Nostra-nagydíját – jegyezte meg, kiemelve, eddig 32 országból csaknem 3000 diák vett részt a programban. Az alapítvány alkotótáborokat és kulturális rendezvényeket szervez, hogy “megmentse és élettel töltse meg Erdély legnagyobb főúri rezidenciáját”.
Napjainkra Bonchida jó példák sokaságát mutatta a helyreállítási munkálatoknál, a hasznosításnál, kulturális és oktatási programoknál, és nem utolsósorban a kitartásban, szívósságban és akaraterőben – emelte ki.
Semjén Zsolt szerint Magyarország kormánya azért követte kitüntetett figyelemmel ezt a munkát, mert ez gróf Bánffy Miklósnak, Magyarország volt külügyminiszterének otthona, emellett kiemelkedő, egyetemes magyar épített örökség, harmadsorban pedig azért, mert a felújítás “önmagában iskolát teremtett”, hiszen több mint háromezer diák tanult az épületegyüttes falai között.
A felújított terekben asztalos-, kőfaragó- és bútorrestaurátor-tanműhelyek működnek, a diákok emellett boltozatépítés és -restaurálásban, falazatrestaurálásban és vakolásban, díszvakolatok, ácsszerkezetek készítésében részesülnek képzésben – mondta. A magyar kormány abban akar segíteni, hogy a Kárpát-medencei fiatalok, illetve Erdély fiataljai itt egy-egy szakmát sajátítsanak el, megtanulják a kétkezi munka becsületét, és Erdélyben boldoguljanak, alapítsanak családot – emelte ki a miniszterelnök-helyettes, aki szerint a kastély szellemisége ehhez kiváló környezetet teremt.
Közölte: 2018 decemberében Magyarország 400 millió forinttal támogatta a főépület szerkezetének helyreállítását és a romantikus szárny felújítását. Idén újabb támogatással segítik az alapítvány munkáját, hogy elkezdődhessen az utolsó omladozó épületrész, a hintószín felújítása és oktatási tanműhelyként hasznosítása.
Semjén Zsolt elmondta: a megújult neogótikus szárny földszintjén kiállítással tisztelegnek Bánffy Miklós, kastély utolsó lakója előtt születésének 150. évfordulója alkalmából. A Bánffy Miklós erőterei című kiállítás az első, Bánffy Miklósnak, a sokoldalú személyiségének és örökségének dedikált kiállítás a világon és a miniszterelnök-helyettes köszönetet mondott a Magyar Nemzeti Múzeumnak és a Petőfi Irodalmi Múzeumnak a tárlat kialakításához nyújtott szakmai segítségért.
(Forrás: MTI, fotó:Miniszterelnökség / Botár Gergely)
(Csíksomlyói búcsú, 2023. Fotó: Miniszterelnökség / Botár Gergely)
(Csíksomlyói búcsú, 2023. Fotó: Miniszterelnökség / Botár Gergely)
