Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Imádságos tiszteletadás Ferenc pápa koporsójánál

– ezzel a mondattal tette közzé az alábbi képet Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke.

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

– Előadásában illusztrációként klasszikus filmekből idézett. Azt, hogy a történelmünket formáló tetteket, eseményeket újra és újra vissza kell idézni – mert igaz ugyan, hogy „a politikában, ami van, az nincs”, mert egy idő után az emberek természetesnek veszik azt, ami már megvan –, mert a tanulságok levonása és ezek értékelése az egész politikai közösségünk számára megtartó erő.

 – Az Excaliburban van az a tanulságos jelenet, amikor Camelot lovagjai győzelmük csúcsán ünnepelnek, de Merlin megállítja azzal, hogy véssétek emlékezetetekbe ezt a pillanatot, és emlékezzetek rá, és mondjátok majd el fiaitok fiainak is, hogy ott voltatok Artúrral azon az éjszakán a hegyen, „mert embernek végzete, hogy felejt”.

Mert korunk végzete, hogy elveszett a mainstream politikában a történelmi távlat és felelősség, csak az számít, hogy másnap mit írnak a médiában (social media platformjain, portáljain). Már négyéves ciklusban sem kalkulálnak, hanem csak kommunikációs termékekben, amik semmilyen összefüggésben sincsenek sem egymással, sem a történelmi kontinuitással. Ezzel szemben mi nem atomisztikusan tekintünk magunkra és szerepünkre, hanem úgy, hogy Árpádtól, Szent Istvántól induló egyetlen szerves ív részei, fejezete vagyunk az örök magyarságnak!

– Idézte a Gyűrűk Urából azt a részt, amikor Aragorn segítségül hívta a holtakat.

– Ez nem pusztán fantázia, hanem szimbóluma annak a tapasztalatnak, hogy a történelem óriási erő itt és most! Gyönyörű példa erre a magyar hagyományban Csaba királyfi serege a Csillagösvényen, aki a legreménytelenebb helyzetben győzelemre segíti népét. Vagyis annak a tudata, hogy a nemzet történelmi közösség, így hőseink életpéldái erőt adnak a mai magyaroknak. Ennek a legenda műfajában mintegy újrafogalmazása, ahogy Szent László három évszázaddal halála után népe védelmére kel, amikor Moldvában a tatárok ellen harcolva, reménytelen helyzetben segítségül hívják. Csodaszépek Arany János balladájának zárósorai a nagyváradi kriptájának „nem szavajátszó” őrétől: „Hogy három nap a sírboltban / Lászlót hiába kereste; / Negyednapra átizzadva / Találtatott boldog teste.”

Keresztény szempontból mintegy előképei, megsejtései annak a teológiai igazságnak, hogy valamiképpen Szent Mihály arkangyal seregében harcolunk. Hiszen nem csak látható, de láthatatlan szellemi harcban vagyunk! Az egyház a küzdő, tisztuló és diadalmas egyház egysége. Az angyalok és szentek harcostársaink, nem csak életpéldájukkal, mint történelmi tanuláság vagy hősköltemény, hanem perszonálisan konkrét közbenjárásukkal!

(Székelyföldi estek, 2024. október 10.)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

(Fotó: Miniszterelnökség / Botár Gergely)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke augusztus végén villáminterjút adott a Gondola.hu és a Vasárnap.hu portáloknak. Az alábbiakban ezek a beszélgetések olvashatók.

Kényes kérdések, karcos válaszok

– Győrffy Balázs fideszes európai parlamenti képviselő nőverésbe keveredett részegen…

– Amint kijózanodott, azonnal lemondott minden tisztségéről. Így jól látható a különbség közte és Magyar Péter között…

– És mit gondol, a Novák-ügyben játszott szerepe miatt le kellene mondania Balog Zoltán református püspöknek?

– Ha bármit mondanék – mivel az én felelősségem a magyar állam egyházpolitikája –, ezzel a Református Egyház belső ügyébe avatkoznék, amivel megsérteném az egyház szabadságát, miközben én az egyházszabadság védelmezésére vagyok hivatott. Ez Balog Zoltán lelkiismereti döntése.

– Gyurcsány Ferenc azt nyilatkozta Önről, hogy „báránybőrbe bújt farkas”.

– Gyucsány, mivel leépült alkoholista és köztudomásúlag pszichopata, ráadásul nemzetáruló – soha ne felejtsük el, hogy a kormányfői székből nem átallott a saját nemzete ellen kampányolni, kirekesztve határon túli véreinket a magyar állampolgárság lehetőségéből, miközben idegen migránsok tömegét szabadította volna az országra –, na ezért nem szoktam rá reagálni. Megjegyzem, 2010 előtt, miközben a Fideszből és a KDNP-ből éveken át csak Navracsics Tibor meg én voltunk bent a parlamenti ülésteremben, ketten harcolva vele és az egész balliberális kormánykoalícióval szemben, pár év alatt totálisan leamortizáltuk. Mostanában azért nem válaszolok neki, amiért nem rúgunk a döglött sakálba. És azért sem, mert ő a hasznos idióta. Nem kisebbítve saját érdemeinket, de nem biztos, hogy négyszer kétharmadunk lenne nélküle… Tehát kedves keresztény-nemzeti-polgári barátaim, azt javaslom nektek, hogy igaz ugyan, hogy Gyurcsány lényege az antikriszitianizmus és a hugarofóbia, de mivel hasznos idióta, most ne bántsátok a „Ferit”.

– A napokban a Szociális Testvérek Társasága szobrot állít alapítójuknak, Slachta Magit tiszteletére, amit Ön avat. Mi ma az aktualitása Slachta Margitnak?

– Slachta Margit keresztény feminizmusa azt akarta, hogy a nők valóban  nők lehessenek. A mai transz-gender ideológia azt, hogy férfiak…

– A napokban megjelent könyvének a címe is karcos: A józan ész ellenforradalma.

– Az lmbtq, woke, stb. ideológia, amit ránk akarnak kényszeríteni, a téboly „forradalma”, amire egy reális válasz adható: a józan ész ellenforradalma!

(Az interjút Balogh László készítette,
gondola.hu, 2024. augusztus 29.)

A székesegyházak rekonstrukciójáról és a Pázmány új kampuszáról

– Ma van az Esztergomi Főszékesegyház rekonstrukciójáért hálát adó ünnepi szentmise. Ön annyit mondott, hogy: megígértük, megcsináltuk.

– És ahogy ígértem, a történelmi egyházak összes püspöki székesegyházát, és mindezen túl a Kárpát-medencében 3000 templomot tataroztunk és 200 újat építettünk!

– Mindennek valóban maradandó, emberöltőkre szóló távlata van.

– Ez a történelmi távlat például akkor tudatosult bennem, amikor negyed százada egyházügyi államtitkár koromban aláírtam – ezernyi, a kommunista rendszer által elvett egyházi ingatlan visszaadásán, rendezésén túl –, hogy visszaadom a Katolikus Egyháznak a Szent István Bazilikát és a Mátyás templomot. Ilyenkor megtapasztalja az ember, hogy Isten a történelem ura!

– Mi az, ami még hátra van?

– 2020 tavaszán törvényjavaslatot nyújtottam be, amit elfogadva az Országgyűlés megalkotta  a Pázmány Péter Katolikus Egyetem óriási ingatlanjuttatásáról szóló törvényt, és vállaltuk azt is, hogy kulcsrakészre építjük meg. A Károli Gáspár Református Egyetemnél már megtettük ezt. Nemzeti ügy, hogy megépüljön a Pázmány a Belváros közepén, mint minden tekintetben XXI. századi katolikus universitas!

– A baloldal pártjai és a baloldali polgármester is támadja…

– Hát persze. A bolsevik reflexek, bolsevik reflexek. De ettől se nekem, se Lázár Jánosnak nincsenek álmatlan éjszakáink. Mi mindenkivel korrekt, méltányos viszonyra törekszünk az ügy érdekében, van akivel lehet, kár, hogy van aki konfrontációra játszik. De ahogy a mondás tartja: a kutya ugat, a karaván halad.

– Mi az, ami még prioritás?

– A Pázmány mellett szívügyem az általunk a konstantinápolyi ortodox egyháznak, az Egyetemes Patriarchátusnak átadott és teljes rekonstrukció alatt álló volt Károlyi-palota a belvárosi Múzeum utcában, ahol keleti keresztény testvéreink bizantológiai és teológiai dialógus központot fognak működtetni. E két mű méltó mai megvalósulása és szimbóluma Szent István örökségéhez való hűségünknek!

(Az interjút Gerzsenyi Krisztián készítette,
vasarnap.hu, 2024. augusztus 31.)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Megjelent Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettesnek, a Kereszténydemokrata Néppárt elnökének legújabb könyve A józan ész ellenforradalma címmel.

„Amikor a liberalizmus cégére alatt ellentmondást nem tűrő véleményterror fenyeget, ahol a politikai korrektség jelszavával még azt is megszabják, hogy mit mondhatok, és mit nem, akkor nyilvánvaló, hogy erre az antropológiai, szexuális, kulturális ’forradalomra’ csak egy válasz adható: az ellenforradalom. A téboly forradalmával szemben a józan ész ellenforradalma.”

A kötet IDE KATTINTVA elérhető.

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Ukrajna nem lehet az Európai Unió (EU) tagja, amíg nem szünteti meg a Kárpátalján élő őshonos magyar kisebbség jogfosztottságát – hangoztatta Semjén Zsolt Tusnádfürdőn, a 33. Bálványosi Nyári Szabadegyetem egyik péntek délutáni rendezvényén. A miniszterelnök-helyettes a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnökével együtt vett részt a Brüsszeli tájkép csata után című pódiumbeszélgetésen, ahol leszögezte: magyar és román érdek is az, hogy szoros együttműködés legyen a két egymásra utalt ország között és olyan történelmi kiengesztelődés valósuljon meg Romániával is, mint Magyarország és Szerbia között.

Semjén Zsolt „nagy disznóságnak” nevezte, hogy Románia mindmáig nem léphetett be szárazföldi határaival a schengeni övezetbe, holott minden feltételt teljesített, mint ahogy Szerbiát is régen fel kellett volna venni az EU-ba.

Úgy értékelte: fontos, hogy az RMDSZ kormányzati tényező legyen, és felhívta a figyelmet arra, hogy a szociálliberális nagykoalíciónak megvan az a politikai kockázata, hogy a kormánypártokkal szemben a szélsőségesen nacionalista AUR lesz a váltópárt.

Az európai parlamenti választások kapcsán a kereszténydemokrata politikus elmondta: érzelmileg is nehéz döntés volt számára az Európai Néppártból (EPP) történt kilépés, amelynek a KDNP 34 évig tagja volt. Úgy értékelte: a néppárt eltávolodott az alapítók konzervatív, kereszténydemokrata értékeitől és az utóbbi időben egy sor liberális pártot is soraiba fogadott csak azért, hogy a legnagyobb frakció maradhasson az EP-ben.

Mint mondta: politikai és elvi okai is voltak annak, hogy a KDNP-nek már nem volt maradása az EPP-ben. A politikai ok az, hogy Magyar Pétert felvették a néppárti frakcióba.

Az elvi ok az, hogy a KDNP nem tud azonosulni azzal a néppárti állásponttal, amely feltétlen és teljes támogatást nyújt a háborút is beleértve Ukrajnának – magyarázta Semjén Zsolt.

Felidézte: a KDNP tagja volt annak az Antall József vezette kormányának, amely a világon elsőként ismerte el Ukrajna szuverenitását. Hozzátette:

aligha vádolhatják ukránellenességgel, hiszen annak idején személyesen vállalt szerepet abban, hogy az 1932-33-as nagy ukrajnai éhínséget, a holodomort a magyar Országgyűlés elismerje népirtásnak, amelyet a Szovjetunió követett el az ukrán néppel szemben.

Leszögezte: amíg a magyar kisebbség totális – nyelvi, oktatási, állampolgársági – jogfosztásának Ukrajnában nem vetnek véget, addig Magyarországnak nincs más eszköze, mint Ukrajna EU-s és NATO csatlakozásának az akadályozása, másképp nem tudja megvédeni a kárpátaljai magyar kisebbséget.

Magyarország ragaszkodik ahhoz, hogy Ukrajna garanciális elemekkel biztosítsa a magyar kisebbség jogait,

amire három módszert is kínált: az Európai Unió nyelveinek az elismerése Ukrajnában, a magyarság őshonos kisebbségként történő elismerése a krími tatárokhoz hasonlóan vagy – ami Semjén Zsolt szerint a legegyszerűbb lenne – azoknak a szerzett jogoknak a visszaállítása, amelyeket korábban élvezett a kárpátaljai magyarság.

Ukrajna uniós integrációja kapcsán azt is megfontolandónak nevezte, hogy jelenleg senki nem tudja: a valóságban hol vannak és hol lesznek ennek az államnak a határa, kik lesznek az európai uniós polgárok. Például a krími oroszok is?

Magyarországot bírálják azért, mert Ukrajna NATO-csatlakozását ellenzi a kárpátaljai magyar kisebbség miatt, de Semjén Zsolt szerint az Oroszországgal háborúban álló Ukrajna NATO-tagsága a harmadik világháborút jelentené.

„A józan ész és a normális erkölcsi érzék szerint el kell kerülni a legfőbb rosszat, el kell kerülni, hogy egy orosz-NATO háború legyen, annak a vége könnyen egy harmadik világháború lehet, annak a vége pedig egy atomháború, ami az emberiség végét jelentheti. Tehát ezért vagyunk békapártiak” – jelentette ki a miniszterelnök-helyettes.

Kelemen Hunor beszámolt arról, hogy jelen volt Orbán Viktor magyar és Marcel Ciolacu román miniszterelnök pénteki megbeszélésén és úgy értékelte: a tavalyi találkozóhoz képest látszott, hogy a „kapcsolatok javíthatók és javulnak és javítani is kell”. A bukaresti találkozó kapcsán az RMDSZ-elnök elmondta: a román schengeni csatlakozáshoz nyújtott következetes magyar támogatás nagyobb hangsúlyt kap ebben a félévben, amikor Magyarország tölti be az unió soros elnökségét. Úgy értékelte: előrébb léptek egy sor olyan közös beruházásban, amelye a vasúti összeköttetést, infrastruktúrát, energetikát érinti. Érdekeltek vagyunk a pragmatikus és rendszeres egyeztetésekben, a magyar-román kapcsolatok erősítésében, mert ez jó a mi közösségünknek – fogalmazott Kelemen Hunor.

A szövetségi elnök úgy értékelte:

június 9-én nagy győzelemmel zárta az RMDSZ az idei választási esztendő első évadát, de az őszi parlamenti és államelnök-választásokon is jól kell teljesítenie.

Bár Kelemen Hunor is bírálta az EPP-t, amiért a baloldal követésével, a liberálisok vagy a zöldek majmolásával feladja identitását, azt mondta, az RMDSZ nem lép ki a Néppártból, belülről próbálja visszatéríteni középjobboldali értékeihez. A balra tolódott az EPP szerinte „még javítható”, és rámutatott: a kisebbségvédelemben az RMDSZ támogatókra lelt a Néppártban és úgy látja, hogy most ott tudja leghatékonyabban érvényesíteni az erdélyi magyar közösség érdekeit.

Fotó: Miniszterelnökség / Botár Gergely

Forrás: MTI

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Gratulálunk a VMSZ-nek a választási sikerhez!

– írta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke Facebook-oldalán vasárnap este.

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) elnöke és Nagy István agrárminiszter, a térség Fideszes országgyűlési képviselője részvételével emlékeztek Giesswein Sándor és Közi Horváth József katolikus papokra és keresztényszocialista politikusokra csütörtökön, Mosonmagyaróváron.

Semjén Zsolt ünnepi beszédében Giesswein Sándorról azt mondta, hogy ő volt a magyar történelemben az első, aki a keresztény társadalombölcseletet összekapcsolta a politikai gyakorlattal úgy, hogy vállalta az aktuálpolitikai szerepet is.

Örökségének mai napig ható tanítása az – ami a kereszténydemokráciának egy sajátos karaktere –, hogy a politikai mezőnek nem egy, hanem két koordinátarendszere van

– húzta alá. Köznyelvileg persze jobb és baloldalra osztjuk a politikai palettát, de valójában két koordinátarendszer van. Az egyik a tradicionális értékek és azok tagadása, a másik pedig a munka-tőke koordinátarendszere – mondta.

Kifejtette: a tradicionális értékek védelme és azok tagadása tekintetében a kereszténydemokrácia egy markánsan jobboldali politikai filozófia, mert a hagyományos értékeket védi, az egyházat, a nemzetet és a családot. A balliberális oldal ezeknek a tagadása, mert vallásellenesek, a nemzeti szuverenitással szemben állnak és devianciákkal relativizálják a család fogalmát – tette hozzá.

A munka-tőke koordinátarendszerben a kereszténydemokrácia azonban mérsékelten baloldali felfogás, mert a munka elsődlegességét hirdeti a tőkével szemben

– fogalmazott Semjén Zsolt, hozzátéve, hogy a kereszténydemokraták szerint sem a tőke munka nélkül, sem a munka tőke nélkül nem állhat fent, viszont a munka elsődleges a tőkével szemben, mert jobban hozzátartozik az ember személyiségéhez. Ezzel szemben a liberálisok, akik a munka jogát és szempontjait alárendelik a tőkének, különösen is a multinacionális tőkének, e koordinátarendszerben valójában jobboldalinak tekinthetők – fejtette ki.

A miniszterelnök-helyettes hangoztatta, hogy mindezt Giesswein Sándor jelenítette meg először a magyar politikai palettán.

Elmondta, hogy nem lehetett sikeres politikus, mert az ő korában a dualizmus idején a „liberális kapitalizmus diadalát” láthatták az emberek az egyik oldalon, a másikon pedig a szocializmus illúzióját.

A történelem azonban őt igazolta, mert a vadkapitalizmus embertelensége palástolhatatlanná vált, később pedig azt is láttuk, hogy hova vezet a marxista típusú szocializmus istentelensége

– emelte ki Semjén Zsolt.

Hozzátette: őt igazolta a történelem, ha az ő, vagy később Barankovics István kereszténydemokráciája érvényesül, akkor megmenekülhettünk volna a „vadkapitalizmus embertelenségétől, az osztályszocializmus embertelenségétől, később pedig a faji alapú szocializmus, a nácizmus embertelenségétől”.

Közi Horváth Józsefről elmondta, ő volt az egyetlen, aki a magyar országgyűlésben tiltakozott a német megszállás, az emigrációban pedig a szovjet megszállás ellen.

Nagy István ünnepi beszédében azt emelte ki, hogy Giesswein Sándor halálának 100. és Közi Horváth József születésének 120. évfordulója mutatja, hogy egy közösség életében mindig fontosak a példaképek.

Elmondta, hogy Giesswein Sándor 1905-ben kapott a magyaróvári kerület néppárti jelöltjeként mandátumot és két évtizeden át képviselte az embereket. Az első világháború során egyre következetesebben lett békepárti.

Közi Horváth József lelkipásztori szolgálatát Magyaróváron kezdte, majd 1939-ben országgyűlési képviselővé választották a győri kerületből az Egyesült Keresztény Párt színeiben. Emigrációja során megalapította a Magyar Keresztény Népmozgalmat.

A megemlékezés a Szűz Mária Királynő és Szent Gotthárd Római Katolikus Plébániatemplomban szentmisével kezdődött, majd a beszédeket követően koszorúzással zárult.

Szöveg: MTI
Fotók: Botár Gergely / Miniszterelnökség

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Munkaebéd a külhoni magyar pártok vezetőivel.

(semjenzsolt.hu)