Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Főhajtás Potápi Árpád barátom sírjánál – írta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke csütörtökön a Facebook-oldalán.

Fotó: Miniszterelnökség / Botár Gergely

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Megjelent a IV. Károly Emlékkönyv című kötet. A Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. kiadásában olvasható, később digitális könyvként is elérhető, tudományos igényű, reprezentatív kiadványt csütörtökön mutatták be Budapesten.

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke, akinek az írása szintén megjelent a kötetben, a kiadvány ünnepélyes bemutatóján azt mondta: IV. Károly annak a két világnak a határán állt, ami egyfelől történelem, másfelől kihívásaival és meg nem oldott problémáival közvetlenül hat ki napjainkra, gondoljunk Trianonra vagy Közép- és Kelet-Európa helyzetére.

Kiemelte: IV. Károly volt az a Habsburg uralkodó, akit a magyar nemzet első pillanattól kezdve fenntartás nélkül fogadott el királyának. „Hiszen a kiegyezés után vagyunk, a nemzet szabad akaratából megkötötte a kiegyezést, ezért IV. Károly minden szempontból a magyar nép által elfogadott királyunk” – tette hozzá.

Ha egy szóval vagy egy jelzővel kell jellemezni IV. Károlyt, akkor ő a béke embere

– fogalmazott Semjén Zsolt, megjegyezve, ha egy békés korban élt volna, akkor valószínűleg nagy szociális reformerként vonult volna be az uralkodóink történetébe. Hozzátette: ez nem adatott meg neki, a legpusztítóbb háború közepén koronázták meg, és került a vállára egy birodalom terhe. „És ebben a szituációban, a háború időszakában is a béke embere volt” – hangsúlyozta.

A IV. Károllyal szembeni állandó vádak között említette, hogy irreális volt a politikai elgondolása, semmi realitása nem volt a béketörekvésének.

„Azt gondolom, hogy a történelem IV. Károlyt igazolta” – hangoztatta Semjén Zsolt. Mint mondta,

IV. Károly előre látta, hogy a háborút nem lehet megnyerni, Európa rettenetes szenvedéseket fog átélni, az Osztrák-Magyar Monarchia pedig össze fog omlani.

A miniszterelnök-helyettes a kötetet méltatva – amelynek főszerkesztője Bódvai András –, kiemelte, hogy az előszót Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek írta.

A kötet írásairól szólva hangsúlyozta, izgalmas olvasmány Varga Zs. András jogfilozófiai gondolatsora az Apostoli Királyságról. Felhívta a figyelmet Szakály Sándornak a Horthy Miklós kormányzó és IV. Károly király tragikus, és a legmélyebb emberi dimenziókat, a nemzeti iránti felelősség határhelyzeteit felvető viszonyáról szóló írására, továbbá Kovács Gergelynek a boldoggá avatási eljárásról szóló cikkére, amely egyúttal IV. Károlyt egy másik dimenzióba is emeli, a szentek és boldogok sorába.

Semjén Zsolt kitért arra is: van valami nagyszerű abban, hogy első királyunk Szent István, az egyetemes egyház szentjeként és minden magyarok szentjeként vele kezdődik a keresztény magyar államiság története.

Van valami szépség abban, hogy utolsó koronázott királyunk, IV. Károly is a boldogok sorában van, ami számunkra, hívő emberek számára azt is jelenti, hogy nemcsak életpéldájukkal segítenek minket, hanem mennyei közbenjárásukkal is.

Kiss Róbert Richard szerkesztő az emlékkötetet és a szerzőket bemutatva szintén azt emelte ki, hogy a tudományos eredmények mennyire lényegesek és aktuálisak napjainkban is, és nem pusztán emlékezésről van szó, hanem a tudományos eredmények tanulságainak tovább gondolásáról is.

Az MTI-nek elmondta: a kötet igazolja, hogy IV. Károly békére törekvő uralkodó volt, amellett, hogy katonakirály is. Emellett a kiadvány számos történelmi fogalmat megmagyaráz, köztük például azt is, hogy miért viselte az „apostoli király” címet IV. Károly.

A magyarság, a magyar történelem nagy alakjainak munkásságát feldolgozó emlékkönyvek sorozatában megjelent kötetben Semjén Zsolt Két megemlékezés IV. Károlyról a Magyar Országgyűlésben című írása kapott helyet.

Az írások között van Ifjabb Bertényi Iván Gondolatok IV. Károly király magyarországi belpolitikájáról című munkája, valamint Lothar Höbelt I. Károly osztrák császár – A kül- és belpolitika kölcsönhatása című tanulmánya is. Szerepel továbbá az emlékkönyvben Habsburg-Lotharingiai Eduárd Boldog Károly emlékezete a Habsburg-családban című tanulmánya.

A sorozat eddig megjelent kötetei között van a Zrínyi Miklós, a Mátyás király, a Mária Terézia, a Szent László, a Luxemburgi Zsigmond és a Rákóczi Emlékkönyv. A következő kötet a Tisza István Emlékkönyv lesz.

Szöveg: MTI
Fotó: Miniszterelnökség / Botár Gergely

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Munkában a kormány a magyarok biztonságáért! – írta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke szerdán a Facebook-oldalán.

Fotó: Miniszterelnökség / Botár Gergely

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Köszönetet mondunk az Ukrajnából elmenekült emberek – legyen az ukrán, ruszin, bármilyen nemzetiségű – ellátásáért mindenkinek, aki a segítségnyújtásban részt vett! – írta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke a Facebook-oldalán szerdán közzétett videója mellé.

A videó az alábbiakban tekinthető meg:

semjenzsolt.hu

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

A háború miatt Ukrajnából elmenekültek gyors és szakszerű magyarországi ellátása heroikus munka, történelmi tett volt – jelentette ki Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke a karitatív tevékenység nyújtásáért adományozott oklevelek átadásán kedden Budapesten.

Semjén Zsolt az ukrajnai háború kitörésének negyedik évfordulóján tartott rendezvényen leszögezte: legyen bármilyen is az ukrán-magyar viszony, az semmilyen módon nem befolyásolhatja az Ukrajnából menekülők ellátását, akik minden segítséget megkapnak.

Attól, hogy Magyarország és Ukrajna között olyan a viszony, amilyen, hogy a Zelenszkij-rezsim és a magyar kormány között konfliktus van, az egy dolog. De ez semmilyen módon nem érintheti az Ukrajnából menekülő embereket, (…) mivel nekik semmilyen bűnrészességük nincsen ebben”

– fogalmazott.

Semjén Zsolt köszönetet mondott a Karitatív Tanácsnak, amely a háború kitörésekor és a veszélyhelyzet kihirdetésekor Nemzeti Humanitárius Koordinációs Tanáccsá alakult át, és különleges feladatokat látott el.

Felidézte, hogy a háború kitörésekor öt határátkelőhelyen fogadták a menekülteket, valamint egy úgynevezett tranzitpontot alakítottak ki a BOK-csarnokban, ahol ellátást, segítséget kaptak az emberek.

Ismertetése szerint

1,5 millió menekült jött át Magyarországra, ebből több mint 700 ezren kaptak ellátást; 71 ezer embernek a szállítását, 83 ezernek a szállását oldották meg, 5400 menekült kapott egészségügyi ellátást, és 5700 tonna élelmiszert, ruhát, egészségügyi felszerelést osztottak szét.”

A miniszterelnök-helyettes köszöntet mondott a honvédségnek, a rendőrségnek, a katasztrófavédelemnek, valamint az önkormányzatoknak, a kormányhivataloknak és a karitatív szervezeteknek a menekültek ellátásáért.

Külön kiemelte az önkéntesek segítségét, mint mondta:

a magyar kormány adhat pénzt, koordinálhat, de ha nincsenek önkéntesek, akkor semmi nem működik”.

Kitért arra is, hogy 25 ezer ukrán gyerek táborozását tették lehetővé az elmúlt években az Erzsébet-táborokban, valamint a Rákóczi Szövetség és a karitatív szervezetek segítségével. A közoktatásban ötezer ukrán gyerek tanul, és a kormány biztosította számukra a plusz órákat, az ukrán tanulás és a felzárkózás lehetőségét is.

A politikus köszönetet mondott a kárpátaljai magyarságnak tett szolgálatért is, mint mondta:

fontos látni, hogy ők nem menekültként jöttek, hanem hazajöttek; “ők itthon vannak.”

Hozzátette: a kormány és a karitatív szervezetek segítségének köszönhetően a háború során egyetlen kárpátaljai magyar iskolát sem kellett bezárni.

Karitatív tevékenység nyújtásáért oklevelet vehettek át a Katolikus Karitász, a Magyar Református Szeretetszolgálat, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat, a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet, a Baptista Szeretetszolgálat és a Magyar Vöröskereszt képviselői.

Elismerésben részesült Mészár Erika, Budapest Főváros Kormányhivatala főigazgatója és Kovács Norbert, a BOK-csarnok létesítményfejlesztési és -üzemeltetési vezérigazgató-helyettese.

Az okleveleket Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára és Latorcai Csaba, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára adta át.

Szöveg: MTI
Fotó: Miniszterelnökség / Botár Gergely

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Találkozó Rómában a Szuverén Máltai Lovagrend Nagymesterével a szükséget szenvedők segítéséért! – írta vasárnapi Facebook-bejegyzésében Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke.

Fotó: Miniszterelnökség / Botár Gergely

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Találkozó a Szentatyával. A béke oldalán! – írta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke szombaton a Facebook-oldalán.

Fotó: Miniszterelnökség / Botár Gergely

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes beszéde a Johannita Rend új központjának átadásán.

Budapest, 2026. február 11.

Magyarország Kormánya nevében megbecsüléssel köszöntöm a Johannita Rendet, és köszönetet mondunk azért a szolgálatért, amit a magyar emberekért tesz. De kinek is mondunk köszönetet? Pontosan mi is a Johannita Rendnek a karizmája?

Mi a Johannita rend? Hogy ezt meg tudjuk válaszolni, előbb meg kell mondanunk, hogy mi nem a Johannita Rend. A Johannita Rend az nem egy karitatív NGO-nak és egy hagyományőrző egyesületnek a kombinációja. A Johannita Rend mindenekelőtt egyházi valóság! Ez a Johannita Rendnek az egzisztenciája, az esszenciája. Tehát a Johannita Rend először egyházi valóság. Itt említenem kell, mert a mai világban sajnos ezt már meg kell említeni, hogy az Egyház az nem egy filantróp humanitárius szervezet. Az Egyház az üdvösség jele, az üdvösség szolgálatáért van, és ebből az üdvösség szolgálatából következik a karitatív szolgálat. Tehát a Johannita Rend elsődleges karizmája a hit védelme. Annak a megjelenítése az immanens világban, hogy van transzcendencia: Isten jele a világban. Tanúságtétel Jézus Krisztusról! A Johannita Rend leglényegibb lényege tanúságtétel Jézus Krisztusról, Jézus Krisztus bemutatása a világnak. A rend patrónusa Keresztelő Szent János is az előfutár volt, aki bemutatta Jézust a népnek. Ugyanez a küldetése a Johannita Rendnek is, hogy bemutassa az embereknek Jézus Krisztust. (És hogy a Gondviselés hogy működik: amikor itt még egy romhalmaz volt, egy Keresztelő Szent János kép volt celluxszal odaragasztva a falra. Hát ez tényleg a Jóisten üzenete, hogy a Johannita Rendnek szánta ezt az ingatlant!)

A Johannita Rend másodszor ispotályos rend, karitatív rend. De a Johannita Rend nem azért karitatív rend, hogy a mindenkori magyar állam népjóléti hiányosságait pótolja, hanem az a karizmája, hogy a testi segítés mellett lelki többletet is adjon. A Johannita Rend azért nem egy a segélyszervezetek közül, mert ezzel a sajátos többlettel rendelkezik. A Johannita Rend nem a rotary klubnak és egy pszichológiai tanácsadónak a kombinációja, mert van benne egy olyan többlet, amit semmilyen rotary klub és semmilyen pszichológiai tanácsadó nem adhat: az Evangélium a többlete! Tehát a Johannita Rendnek a karitáció tekintetében a sajátos karizmája: a testi segítség, a pszichológiai segítség, a lelki segítség, de a végső távlata az, amit az Úr Jézus mondott: hogy „az emberek lássák jótetteiteket, hogy magasztalják mennyei Atyátokat”. Ez az a többlet, amit semmilyen más világi szervezet nem adhat, hogy úgy teszi a jót, hogy magasztalják mennyei Atyánkat.

A harmadik karizmája a Johannita Rendnek – és ezt pontosan tudom, hogy a mai világban nem lesz politikailag korrekt, főleg nyugati barátaink fülének -, hogy: katonai rend. Ezt a rendet a szentföldi keresztények és általában a keresztények védelmére alapították az iszlám hódítással szemben. És azt kell mondanom, hogy lehet, hogy ma nem pc ezt mondani, de a mi identitásunknak, a magyar identitásunknak megkerülhetetlen része Nándorfehérvár. Hasonlóképpen az európai identitásunknak megkerülhetetlen része Lepanto. És az, hogy Európa nincs iszlám megszállás alatt, és nem került akkor iszlám hódoltság alá, az azért van, mert a lepantói csatában a máltai flotta, Szent János rendjének a flottája, megfordította a csatát, és legyőztük az iszlámot. És ezért menekültünk meg attól, hogy a saría árnyékában kelljen élnünk. Tanulságos, hogy amikor a lepantói csatának az évfordulója volt, még a Vatikánból is kértek, hogy nem kell feszegetni most ezt az évfordulót, de én azt mondtam nekik, hogy kedves bíboros, érsek és püspök urak, a helyzet az, hogyha nem lett volna lepantói csata, Szent János rendjének a flottájával és nem lett volna magyar keresztesekkel Hunyadi János serege Nándorfehérvárnál, akkor ti most pontosan úgy húznátok meg magatokat a Vatikánban, mint ahogy görög ortodox testvéreink meghúzzák magukat a Fanarionban, Isztambulban. Nem Konstantinápolyban, Isztambulban. És hogy ti nem jutottatok a Fanarion sorsára, és a Vatikán ma Vatikán, az azért van, mert Lepantónál kereszteslovagjaink legyőzték az iszlám hódítást! Nyilván ez aktualizáltan értelmezendő ma, de semmi okunk sincs arra, hogy a dicsőséges történelmünket megtagadjuk. Semmi okunk sincs arra, hogy szemérmesen elhallgassuk, hogy a Rendünk igenis az iszlám hódítással szemben védte Magyarországot és védte Európát, védte a keresztény civilizációt.

A Szent János lovagok kísérték el II. András királyunkat keresztes hadjáratán a Szentföldre, és a mongol-tatárok ellen mind egy szálig elestek a Muhi csatában. Így a rend története elválaszthatatlanul összeforrt Magyarország történetével! Így jutunk el a negyedik karizmáig: hogy magyar johannita lovagok, magyar máltai lovagok vagyunk. Igen, saját magyar nemzeti karaktere van a mi tagozatunknak. Miért fontos ez a nemzeti elkötelezettség?  Barátaim, mindannyian ismerjük Isten ószövetségi népének a történetét, az üdvtörténetet. De az a helyzet, hogy Jézus Krisztusban minden nép története üdvtörténetté vált valamilyen értelemben. Így a mi magyar történelmünk is az üdvtörténet része lett Szent István óta, és az a mi küldetésünk, hogy minél inkább a mi magyar népünknek a történetét üdvtörténetté alakítsuk, mert Jézus Krisztusban minden nép meghívást kapott arra, hogy a története üdvtörténet legyen. Ezért teológiailag is helyes, hogy karakteresen magyar johanniták és magyar máltaiak vagyunk!

Az ötödik karakter az, hogy ez egy nemesi rend. Hallottuk, hogy ez a lelki nemességre vonatkozik, ami persze igaz. De mégiscsak ez egy nemesi rend, ami azért fontos a nemzettudat szempontjából is, amiért Vajay Szabolcs megírta a magyar Johannita családok történetét, majd a magyar máltai családok történetét. Mert a magyar nemzet története azonos a magyar családok történetének az összességével. A magyar történelmünk nem pusztán az, hogy a királyok milyen csatákat vívtak és az Országgyűlésben milyen törvényeket hoztak, hanem a magyar családok történelme. Mert hogyha a családjaink történetében nem vagyunk otthon, akkor hogy lehetnénk otthon a nemzetünknek a történelmében?

Tehát a Johannita rend több mint egy NGO, több mint hagyományőrző egyesület, több mint egy jótékonysági intézmény, és annál is több mint egy hitbuzgalmi bibliakör. És több mint ezeknek az összessége! Mert ha most nekiállnánk meglapítani az előbb elmondott karakterek összességét, abból még nem lenne Johannita Rend. Mert a Johannita Rend nem egy kreálmány. Ez nem egy íróasztalnál kitalált mesterséges kreálmány, hanem maga a történelem, végső soron Isten történelmet alakító gondviselésének a műve! Ezért a Johannita Rend egyszeri és megismételhetetlen a maga sajátos küldetésével és történelmnével. A Johannita Rend olyan értéket képvisel, amit rajta kívül senki más nem tud adni a magyarságnak, Európának és a világnak.

(Elhangzott a Johanniták székházának avatásán, Budapesten, 2026. február 11-én)

Fotó: Miniszterelnökség / Botár Gergely

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke fotókat osztott meg a Facebook-oldalán a szerdai kormányülésről.

Fotó: Miniszterelnökség / Botár Gergely

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke az alábbi videót osztotta meg kedden a Facebook-oldalán:

semjenzsolt.hu