A kitüntettek életútja a magyar megmaradást szolgálja + VIDEÓ

2026. március 15.
Ossza meg ismerőseivel!

    A kitüntetett székelyföldi személyiségek életútja a magyar megmaradást szolgálja, és megtartó erőt jelent az egyetemes magyarság számára – hangoztatta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke vasárnap Csíkszeredában, ahol állami kitüntetéseket adott át a nemzeti ünnep alkalmából.

    A csíkszeredai magyar főkonzulátus által megszervezett ünnepségen tizenegyen vehettek át magyar állami kitüntetéseket.

    Semjén Zsolt beszédében kiemelte:

    falerisztikai (rendjel- és kitüntetéstani) értelemben a keresztény civilizációs tradíciót folytató magyar kitüntetések, a Magyar Érdemrend és a Magyar Érdemkereszt, 1848-49-ben gyökereznek. Ezt a hagyományt követték a két világháború közötti időszak kitüntetései, majd – a kommunista diktatúra jelképeinek időszaka után – ezekhez nyúlt vissza Antall József miniszterelnök 1990-ben.”

    A miniszterelnök-helyettes rámutatott: a kitüntetések nemcsak azoknak fontosak, akiknek a kiemelkedő teljesítményét elismerik: fontosak a magyar államnak is, amelynek feladata, hogy felismerje és elismerje a rendkívüli érdemeket, és kiemelt jelentőségűek a magyar közösség számára.

    Erdélyben olyanok részesülnek magyar állami kitüntetésben, akik életművükkel, teljesítményükkel az erdélyi magyarság megmaradását szolgálják, akik erősítik nemzet- és honfitársainkban a magyar nemzethez tartozás büszkeségét.

    A megtartó erő szempontjából kulcsfontosságú annak a tudata, hogy nemcsak a történelmünkben valamikor régen, hanem itt és most köztünk élnek olyan magyarok, akik a saját területükön valami nagyszerűt alkotnak. És ezért az önök teljesítménye, az önök életútja megtartó erőt jelent. Nemcsak az erdélyi magyarság, de az anyaországi magyarság és az egyetemes magyarság szempontjából is”

    – mondta a csíkszeredai ünnepségen Semjén Zsolt.

    Úgy értékelte: a kitüntetettek nemzethűsége és az a szolgálat, amit a magyar megmaradásért tettek, az megtartó erőt, példát és küldetést jelent az anyaországi magyarság számára is.

    A csíkszeredai ünnepségen Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettestől vette át a Sulyok Tamás köztársasági elnök által adományozott Magyar Ezüst Érdemkeresztet Préda Barna, néprajzkutató, helytörténész, író, a Zalánpataki Falumúzeum alapítója és Ráduly Sándor, a brassói Mátka néptánccsoport, valamint a négyfalusi Kéknefelejcs néptánccsoport oktatója.

    Danguly Ervin, Gyergyószárhegy község polgármestere, Fekete Levente, a Nagyajtai Unitárius Egyházközség lelkésze, Hegyeli Attila Károly, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének oktatási programvezetője, Horváth Gabriella-Mária, a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Elméleti Líceum pedagógusa, volt igazgatóhelyettese, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének Maros megyei elnöke, a Marosvásárhelyi Református Kollégium alapító igazgatója, Kovrig Anna Magdolna, nyugalmazott pedagógus, a Bodor Péter Művelődési Egyesület elnöke, az Erdőszentgyörgyi Figyelő kulturális és közéleti lap főszerkesztője, Jeszenszky Teréz Melinda, koordinátor, kulturális referens, a gyergyószentmiklósi Pro Art Galéria alapítója, Lőrinczi Lajos, unitárius lelkész, a Magyar Unitárius Egyház közügyigazgatója, Pál Dénes, a Melinda cégcsoport alapító tulajdonosa és igazgatótanácsi tagja és dr. Szabó József, a Székelyudvarhelyi Városi Kórház urológiai osztályának részlegvezető főorvosa a Magyar Arany Érdemkeresztet kapta meg.

    Szöveg: MTI
    Fotó: Miniszterelnökség / Botár Gergely

    Semjén Zsoltot nemzetpolitikai munkásságáért Ezüstfenyő-díjjal tüntette ki az RMDSZ + VIDEÓ

    2026. március 14.
    Ossza meg ismerőseivel!

      Semjén Zsoltot nemzetpolitikai munkásságáért Ezüstfenyő-díjjal tüntette ki az RMDSZ. Kelemen Hunor hangsúlyozta, hogy a magyar miniszterelnök-helyettes az első nem erdélyi, hanem anyaországi kitüntetett.

      Semjén Zsolt szombaton Kolozsváron, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) rektori hivatalának és a Sapientia Alapítványnak otthont adó Bocskai-ház avatóünnepségén kiemelte, hogy a külhoni magyarok az elmúlt 16 évben számíthattak, számíthatnak a magyar kormányra és a magyar kormány is számít a külhoni magyarokra.

      A Kolozsvár belvárosában, Mátyás király szülőházának szomszédságában álló épületet, Bocskai István erdélyi fejedelem szülőházát a magyar kormány támogatásával újították fel.

      Az avatóünnepségen Semjén Zsolt a magyar nemzetpolitika eredményeit ismertetve elmondta:

      a magyar kormány tízezer beruházást valósított meg a határon túl.”

      Magyarország Kormánya 6500 külhoni szervezet és intézmény működését támogatta, 100 nemzeti jelentőségű intézmény kap normatív támogatást – köztük a Sapientia Egyetem – és 35 ezer nyertes pályázattal támogatta a külhoni célokat.

      A Kárpát-medencei óvodafejlesztési program keretében 700 óvodát tataroztak és 150 újat építettek. Hasonlóképpen ezernyi templomot újítottak fel, és számos újat építettek.”

      Az oktatási-nevelési támogatásnak köszönhetően ma 230 ezer gyerek jár határon túl magyar iskolába. A Határtalanul! program keretében 10 ezer tanulmányi kirándulással 600 ezer gyerek jutott el külhonba.

      A magyar kormány a gazdaságfejlesztési program keretében 250 milliárd forinttal támogatta a határon túli vállalkozásokat, ami 62 ezer nyertes pályázatot jelent. Kifejtette, hogy

      ez segíti a szülőföldön való boldogulást, és egyúttal Magyarország számára gazdasági expanziót is jelent.”

      Személyes életcéljának nevezte, hogy a honosítás révén 1 millió 200 ezer külhoni magyar lett magyar állampolgár.

      Úgy fogalmazott, hogy

      a magyar kormány a keretet és a vásznat adja, de a festményt a külhoni magyarok festik. Kijelentette: az elmúlt 16 évben számíthattak, számíthatnak a magyar kormányra és a magyar kormány is számít a külhoni magyarokra.”

      Tonk Márton, a Sapientia EMTE rektora beszédében a felsőoktatási intézmény 25 évének megvalósításait ismertette. Kétségbevonhatatlan ténynek nevezte, hogy az egyetem a Kárpát-medence legsikeresebb nemzetpolitikai projektjeinek egyike, az erdélyi magyar, a romániai és a Kárpát-medencei, európai felsőoktatási tér megkerülhetetlen és meghatározó intézménye.

      A magyar állami forrásokból fenntartott Sapientiát kiemelt nemzetpolitikai szövetség köti össze a magyar kormánnyal – mondta – e nélkül nem került volna sor a számos beruházásra, amit megköszönt.

      Kató Béla, a Sapientia Alapítvány kuratóriumának elnöke a hálaadás fontosságát hangsúlyozta. Közölte: a Sapientiával az elmúlt 25 évben “csodás dolgok történtek”, amiért ki kell fejezni a hálát elsősorban az Úristennek, és annak, aki ebben segített. Kijelentette: hiszi, hogy az egyetemnek lesz következő 25, majd 100 éve is.

      Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke az intézmények fontosságáról beszélt a kisebbségben lévő nemzeti közösségek esetében. Rámutatott,

      az elmúlt 25 év során bebizonyosodott, hogy az erdélyi magyarságnak szüksége van erre az egyetemre, hiszen saját egyetem nélkül nincs értelmiségi utánpótlás, és enélkül a közösség is meggyengül.”

      Emlékeztetett Bocskai István örökségére, aki végrendeletében arra intette Erdélyt és Magyarországot, hogy tartsák meg egymás között a kapcsolatot, legyenek egymás segítségére. Az intézmény önmagában kevés, ha nincs szövetségese, az erdélyi magyarság ezért keresett mindig partnereket és tégláról téglára építkezett – mondta.

      Az RMDSZ elnöke ilyen következetes partnernek, megbízható szövetségesnek nevezte Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettest, akit az erdélyi magyarságért kifejtett munkájáért a szövetség nevében Ezüstfenyő-díjjal tüntetett ki.

      Az épületre a szalagvágást követően az erdélyi egyházi elöljárók mondtak áldást.

      A Bocskai-házat 2000-ben vásárolta meg, majd 2003-ban vette birtokba az egyetem. A mostani felújítás során az épület kívül-belül megújult.

       

      Szöveg: MTI
      Fotó: Miniszterelnökség / Botár Gergely

      Az elismerésre méltó életutak hozzájárulnak a nemzet megmaradásához + VIDEÓ

      2026. március 13.
      Ossza meg ismerőseivel!

        Fontos felhívni a figyelmet azokra az életutakra, amelyek inspirációt és példát jelentenek az egész magyar nemzet számára, ezáltal hozzájárulnak nemzetünk megmaradásához – hangsúlyozta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke a március 15-i állami kitüntetések átadásán pénteken Budapesten.

        Semjén Zsolt arról beszélt, hogy az emberiség történetében mindig volt kitüntetés – nemcsak a rendkívüli katonai hőstettekért, hanem a művészi vagy sporteredményekért is járt látható módon viselt elismerés.

        De nemcsak a múltunkban voltak nagyszerű eredmények, hanem itt és most, a mi korunkban, a mindennapjainkban is”

        – fogalmazott a miniszterelnök-helyettes.

        Semjén Zsolt szerint a kitüntetés jó annak, aki kapja, hiszen elismerik, értékelik a munkáját, és jó annak is, aki adja, a magyar államnak, amelynek feladata, hogy a rendkívüli életutakat ismerje, felismerje és elismerje.

        Jó továbbá a társadalom egészének is, hiszen egy kis nép számára a megmaradás szempontjából fontos az a tudat, hogy érdemes és büszkeség ehhez a nemzethez tartozni”

        – emelte ki.

        Mint mondta, a most átadott Magyar Érdemrend különösen kötődik a magyar nemzethez, hiszen az 1848-49-es szabadságharc alatt alkották meg, és ugyan a kommunista rendszer eltörölte, de Antall József miniszterelnök a rendszerváltás után tudatosan nyúlt hozzá vissza.

        Az ünnepi eseményen tízen vehettek át Magyar Érdemrend parancsnoki keresztet, mások mellett Cseri Miklós néprajzkutató, muzeológus, a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum főigazgatója; Demján Sándorné, a Demján Sándor Alapítvány kuratóriumi elnöke; Harrach Péter, a Magyar Kereszténydemokrata Szövetség elnöke, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) országgyűlési képviselője; Marton Zsolt, a Váci Egyházmegye püspöke és Somogyi Győző Kossuth- és Munkácsy Mihály-díjas festő.

        Hárman részesültek a Magyar Érdemrend tisztikeresztje elismerésben, köztük Fischl Vilmos evangélikus lelkész, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa főtitkára. A Magyar Érdemrend lovagkeresztjét tizenketten, a Magyar Arany Érdemkeresztet tízen, a Magyar Ezüst Érdemkeresztet nyolcan, a Magyar Bronz Érdemkeresztet pedig ketten kapták meg.

        Az eseményről készült videó az alábbiakban tekinthető meg:

        Szöveg: MTI
        Fotó: Miniszterelnökség / Botár Gergely

        Választások előtti vita Hiller István volt oktatási és kulturális miniszterrel + VIDEÓ

        2026. március 12.
        Ossza meg ismerőseivel!

          Választások előtti vita Hiller István volt oktatási és kulturális miniszterrel a Republikon Intézetben Horn Gábor kuratóriumi elnök meghívására – írta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke csütörtökön a Facebook-oldalán.

          A vitáról készült rövid videó az alábbiakban tekinthető meg:

          A teljes vita megtekinthető az alábbiakban:

           

          Fotó: Miniszterelnökség / Botár Gergely

          Csákberény a béke pártján!

          2026. március 10.
          Ossza meg ismerőseivel!

            Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke egy csákberényi fórumról osztott meg fotókat a Facebook-oldalán kedden. 

            Fotó: Miniszterelnökség / Botár Gergely

            A ciklus utolsó parlamenti ülésnapja és az azt követő ökumenikus hálaadás

            2026. március 10.
            Ossza meg ismerőseivel!

              A ciklus utolsó parlamenti ülésnapja és az azt követő ökumenikus hálaadás Steinbach Józseffel, a Dunántúli Református Egyházkerület püspökével és Kiss-Rigó Lászlóval, a Szeged-Csanádi Egyházmegye püspökével – írta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke a közösségi oldalán kedden megosztott képes beszámolójához.

              Fotó: Miniszterelnökség / Botár Gergely

              Tiszaeszlár a béke pártján!

              2026. március 03.
              Ossza meg ismerőseivel!

                Tiszaeszlár a béke pártján! – írta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke kedden közösségi oldalán.

                Fotó: Miniszterelnökség / Botár Gergely

                 

                A béke embere, IV. Károly Emlékkönyvének bemutatója – VIDEÓ

                2026. február 27.
                Ossza meg ismerőseivel!

                  Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnökének a könyvbemutatón mondott beszéde az alábbiakban tekinthető meg:

                   

                  semjenzsolt.hu

                  A diaszpóra magyarsága hídfőállás a világ országai felé

                  2026. február 27.
                  Ossza meg ismerőseivel!

                    Hídfőállásként jellemezte a diaszpóra magyarságát a világ országai felé Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke a Hétvégi magyar iskolák találkozóján pénteken Budapesten.

                    Semjén Zsolt kifejtette: a magyar nemzet három sajátos részre tagolódik, a magyarországi magyarságra, a Kárpát-medencei magyarságra és a diaszpóra magyarságára.

                    Nem azért van így, mert így akartuk, hanem mert a történelem viharai következtében világnemzetté váltunk, a magyarság egy része külföldre szakadt a nagyvilágba – mutatott rá.

                    Kifejtette:

                    a magyar kormány feladata, hogy a kihívást lehetőséggé változtassa, a diaszpóra magyarságára, mint az anyaországi és a Kárpát-medencei magyarság melletti nemzetrészre olyan programokat találjanak ki, ami a legkülönbözőbb körülmények között élők számára is lehetővé teszi a magyar identitás megőrzését.”

                    Semjén Zsolt felidézte: a kommunista rendszer 1990 előtt kifejezetten ellenségként tekintett a diaszpóra magyarságára amiatt, hogy jelentős részük éppen a kommunista rendszer elől emigrált. 1990 után ez megváltozott, de továbbra is egyfajta mostohagyermek maradt a diaszpóra.

                    Ezért gondolták 2010-ben – Répás Zsuzsanna akkori nemzetpolitikai államtitkárral közösen -, hogy létrehozzák a Magyar Diaszpóra Tanácsot, és elindítanak speciális programokat, mint a Kőrösi Csoma Sándor Program.

                    A miniszterelnök-helyettes a diaszpóra magyarságát egy-egy hídfőállásként jellemezte, rámutatva, rajtuk keresztül a világ legkülönbözőbb országaival tudnak gazdasági, kulturális kapcsolatba lépni.

                    Semjén Zsolt elmondta:

                    a hétvégi iskolák vonatkozásában nemcsak intézményeket támogatnak, hanem hálózatokat is szerveznek. Jelenleg 260 hétvégi iskolával állnak napi kapcsolatban, ezekben ezer szakképzett pedagógus tanítja a gyermekeket.“

                    Kitért a hétvégi iskolák számára a Széchenyi István Egyetem Apáczai Csere János karán indított akkreditált képzésre, amelyet eddig 74 pedagógus végzett el, 20-an mesterdiplomát is szereztek. A Rákóczi Szövetség táborainak köszönhetően ezer fiatal jöhet a diaszpórából, ami egy életre szóló élményt és megerősödést jelent számukra az anyaországgal. Idén már 250 nyertes pályázatot hirdettek kifejezetten diaszpóraprogramokra – emelte ki.

                    Semjén Zsolt a résztvevőknek azt mondta: Magyarországra hazajönnek, itthon vannak, Magyarország a hazájuk. Ha baj történik, mindig van egy ország, ahová hazajöhetnek, ezért is volt kulcsfontosságú a teljes jogú állampolgárság kiterjesztése. Példaként Venezuelát említette, ahonnan intézményes formában mentették ki a magyarokat ezres nagyságrendben.

                    A magyar állam feladata, ha valahol egy nemzetrész, magyar közösség veszélybe kerül, akkor tudják azt, mindig, mindenkor számíthatnak Magyarországra“

                    – hangsúlyozta.

                    Semjén Zsolt újságíróknak beszélt arról is, hogy a határon túli magyarok azáltal tudják biztosítani az elért eredmények megőrzését, saját támogatásukat, ha részt vesznek az országgyűlési választáson április 12-én, és olyan pártra szavaznak, amely a külhoni magyarság szempontjait is képviseli. Akinek van magyarországi lakcíme, két szavazata van: egy, ahol lakik és egy a pártlistákra; a külhoni magyarok, akiknek nincs magyarországi lakcíme, a listás választáson vehetnek részt – jelezte. Amióta kiterjesztették a magyar állampolgárság lehetőségét az elszakított területeken élő és a világ magyarsága számára, onnantól a magyar Országgyűlés, valóban összmagyar Országgyűlés, minden magyar politikai akarata megtestesül benne – mondta.

                    Nacsa Lőrinc, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára úgy fogalmazott: a diaszpóraközösségek lelke a hétvégi magyar iskolákban dobog. Ahol magyar gyermek van, ott van a magyar jövő – mondta és köszönetét fejezte ki azoknak, akik külön energiát és áldozatot fordítanak a gyermekek tanítására, magyar identitásukban történő megerősítésükre.

                    A legfontosabb tanítás, amit adhatnak a gyermekeknek, a példaadás, amit az államtitkár nemzetépítő munkaként értékelt.

                    Kiemelte:

                    ezen keresztül az adott diaszpóra közösség erősödik, és ezáltal, a magyar nemzet is erős tud maradni.”

                    Nacsa Lőrinc azt mondta: közös nemzeti érdek a hétvégi iskolák megmaradása és erősödése.

                    Az elmúlt 16 év eredményeit meg kell őrizni, olyan építkezés zajlik, amit nem érdemes pár másodperc alatt, mint homokvárat, lerombolni – hangsúlyozta.

                    Szöveg: MTI

                    Fotó: Miniszterelnökség / Botár Gergely

                    Béke melletti kiállás Bonyhádon

                    2026. február 26.
                    Ossza meg ismerőseivel!

                      Béke melletti kiállás Bonyhádon – írta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke a csütörtöki fórumról megosztott fotókhoz a Facebook-oldalán.

                      Fotó: Miniszterelnökség / Botár Gergely