Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

A teremtésvédelem küldetése, hogy Istentől az emberre ruházott felelősséggel, kertként művelje a világot – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke hétfőn az Együtt a közös otthonért címmel rendezett konferencián. A konferencia főelőadója, I. Bartholomaiosz konstantinápolyi ökumenikus pátriárka a közös gondolkodás és cselekvés fontosságát hangsúlyozta a teremtésvédelem területén.

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem közös teremtésvédelmi konferenciáján Semjén Zsolt arról beszélt: Isten a teremtéskor a világba mintegy kertbe helyezte az embert, hogy művelje, őrizze és gondozza azt. Két tévedés, két bűn van a kerttel, pontosabban a kert Alkotójával szemben:

az egyik a gátlástalan ipari lobby profitéhsége, akik ipari parkká és nyersanyag-kitermeléssé tennék a világot; a másik pedig az, ha nem törődnek vele és sorsára hagyják

– fogalmazott.

Semjén Zsolt rámutatott: az ember nem létezhetne a természet nélkül, ugyanakkor a természet az „emberre irányul, benne és általa válik tudatossá”. Ezért tévedés minden olyan ideológia, ami kitiltaná az embert a természetből, amely a természet ellenségének tekinti az embert.

A miniszterelnök-helyettes megjegyezte, a mai mainstream zöld ideológia és a keresztény teremtésvédelem közötti döntő különbség, hogy a zöld ideológia és politika a természet rendjére hivatkozik az állatok, növények, ásványok tekintetében, miközben „természetellenes dolgokat” propagál az ember és a társadalom esetében – mondta, példaként említve a gender-ideológiát.

Ezzel szemben a teremtésvédelem tudatában van, hogy a természet rendje a teremtés rendjét tükrözi, ezért a természet rendjét védi az ember és a társadalom vonatkozásában is.

I. Bartholomaiosz előadásában arra hívta fel a figyelmet: ahogyan bolygónk egyensúlyvesztését sem egyenként idéztük elő, úgy a természeti környezet egyensúlyát sem tudjuk helyreállítani egyedül.

Az éghajlatváltozásra adott közös válasz magában foglalja más keresztény felekezetek meghallgatását, valamint az orvostudomány és a természettudomány tanulmányozását és alkalmazását is – mondta a pátriárka.

Az egyházfő hangsúlyozta azt is:

az ökológiai válság nem politikai kihívás és nem is tudományos vagy technológiai probléma. A világ érzékelésének módját kell megváltoztatni, különben továbbra is csak a tünetekkel fogunk foglalkozni, nem pedig az okokkal.

Meglátása szerint az egyház arra hivatott, hogy megtestesítse a Miatyánkban is szereplő mondatot: „amint a mennyben úgy a földön is”, vagyis Isten országa és az emberi társadalom globális közösségét.

Ugyanakkor a „sajnálatos valóság az”, hogy az egyház és tágabb értelemben a vallás gyakran vonakodik válaszolni a világ leglényegesebb problémáira.

Elmondta, ezért 2017-ben létrehozott egy 12 tagú, teológusból, papokból és laikusokból álló különbizottságot az ortodox egyház társadalmi tanításának megfogalmazására. Az elkészült, A világ életéért című dokumentum segít szembenézni a rasszizmus és a szegénység, az emberi jogok és a bioetika, valamint a technológia és az éghajlatváltozás modern kihívásaival. Ugyanakkor célja nem az, hogy előíró válaszokat adjon, hanem hogy párbeszédet indítson el az egyháznak a világban betöltött szerepéről.

Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek köszöntőjében kiemelte: a környezetvédelem „hitünk fényében” a teremtett világ védelmét jelenti. Ez viszont azt jelenti, hogy „felelősségünk Isten előtt érvényes, ő bízta ránk a teremtett világot, de nem azért, hogy féktelenül kizsákmányoljuk, hanem hogy bölcsen gondozzuk azt”.

Hangsúlyozta:

a teremtésvédelem olyan feladat, amely meghaladja az ember erejét, hiszen nem is ismerjük a teremtett világ összes törvényszerűségét. Újra és újra tapasztaljuk, hogy egy-egy nagy természetátalakító törekvés váratlanul olyan károkat okoz, amilyenekre a szakemberek sem számítottak

– jegyezte meg.

A teremtés védelmében ezért egyszerre kell „megfeszítenünk emberi képességeinket és imádkoznunk Istenhez”, kérni őt, hogy adjon világosságot a kutatóknak, az újítóknak és jó ötleteket a társadalmak szervezőinek, hogy segíthessék az igazság egyre mélyebb megismerését, amit pedig felismertek, azt a gyakorlatban is alkalmazni tudják igazságban, igazságosságban, szeretetben és szabadságban – mondta Erdő Péter.

Peter Turkson bíboros, a Pápai Tudományos Akadémia elnöke előadásában kiemelte: az egyház a Szentírásból kiindulva vallja, hogy Isten a saját képére és hasonlatosságára teremtette az embert, a föld porából és a saját lelkét lehelve belé. Test és lélek együtt alkotja tehát az embert, és ez eleve integráns lénnyé teszi.

Kitért arra: Isten az édenkertbe helyezve Ádámot két szóban jelölte ki az ember feladatát a rábízott kertben: művelje és őrizze azt. A művel szó a héber eredetiben „szolgálni”-t is jelent. Az ember célja tehát, hogy szolgálja Istent a teremtésben és megőrizze a rábízott teremtett világot.

Azt is mondta, az ember sérülékeny és tökéletesíthető. Figyelmeztetett: a transzhumanizmus, mely korábban az emberek tökéletesítését, gyógyítását tűzte ki célul, manapság egy másik, veszélyes irányba is elindult: megpróbál túllépni a természet korlátain és az embert kiléptetni eredeti meghatározottságából.

A konferencia résztvevői aláírtak egy deklarációt a teremtett világért vállalt közös felelősség fontosságáról.

A dokumentumról szólva Fabiny Tamás, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke kiemelte: a béke, az igazságosság és a teremtett világ védelme szervesen összekapcsolódik. Nincs igazságos háború, csak igazságos béke, és minden háború ökológiai katasztrófával is jár, amely a legszegényebb rétegeket sújtja a leginkább.

Semjén Zsolt teljes beszéde ITT olvasható.

Szöveg: MTI
Fotók: Botár Gergely / Miniszterelnökség

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes beszéde a Teremtésvédelmi Konferencián.

Nemzeti Közszolgálati Egyetem, 2023. szeptember 25.

Teremtésvédelem a bibliai kultúrkör, az ábrahámi vallások sajátja. A teremtés feltételezi, pontosabban állítja a Személyes Abszolútumot, aki – mint művész a művet – megteremti a tőle különböző, de valamilyen módon Őt tükröző teremtést, a világot, és benne saját képmásaként: az embert.

A Személyes Abszolútum tekintetében belátható, hogy az Abszolútumnak „személynek” kell lennie, mert ha nem volna személy (a szó egy természetesen sajátos értelmében), akkor hiány volna benne, nevezetesen a személy hiánya, és így abszolútum sem lenne. (A relatív – nem szükségszerűen létező, hisz lehetséges lenne, hogy ne legyen, ezért relatív – világ feltételezi egy nem relatív, hanem abszolút okát.)

A Személyes Abszolútumból következik, hogy Önmagáról – így mindenről – tökéletes tudása van, és szabadon, szeretetből teremt. Ezért a teremtett világ Őt tükrözi és Őrá irányul.

A vallások/világnézetek – amelyek a fenti valóságot nem ismerik vagy nem vallják – : szükségszerűen a világ szent vagy profán értelmezési kényszerében vannak. A panteista jellegű – jellemzően keleti – vallások/filozófiák beállítottságából következik, hogy Isten és a világ – így vagy úgy, de – végső soron azonos, és mivel Isten szent, ezért a világ is az, tehát nincs olyan lehetősége, küldetése az embernek, hogy alakítsa, csak az, hogy elfogadja. A profán szemlélet – például az ateizmusok – számára a világban nincs semmi „szent”, tehát az, az ember céljai szerint korlátlanul kihasználható. De a Biblia – Isten önkinyilatkoztatása – mást tanít. Isten szent, a világ pedig mint mű, tükrözi ezt a szentséget, ezért tisztelettel kell az embernek viszonyulni hozzá, de mivel nem szent, ezért művelhető, még pontosabban: művelendő! Tehát nem szent, de nem is teljesen profán. Ezért mondja a Biblia, hogy Isten az embert – mint az Ő képmását és képviselőjét – mintegy kertbe helyezte, hogy művelje és gondozza azt. Jézus is azt mondja: Atyám mindmáig munkálkodik, ezért én is munkálkodom. Nekünk embereknek is munkálkodni kell az Ő munkáján. És ez a munkálkodás a teremtésvédelem.

Isten a teremtéskor, mintegy kertbe helyezte az embert, hogy művelje, őrizze és gondozza azt. Mit jelent az, hogy művelje? Mit jelent egy kertet művelni? Ültetni, öntözni, tápanyaggal ellátni, kártevőktől védeni, gyomoktól megszabadítani, metszeni, hogy gyümölcsöt teremjen. Tehát nem kert az, amit lebetonoznak, de nem kert az sem, amivel nem törődnek és elvadult dzsumbuj lesz. Két tévedés van, két bűn a kerttel – pontosabban a kert Alkotójával – szemben: az egyik a gátlástalan ipari lobby profitéhsége, akik ipari parkká és nyersanyag-kitermeléssé tennék a világot; a másik pedig az, ha nem törődnek vele és sorsára hagyják. A teremtésvédelem küldetése, hogy – Istentől az emberre ruházott – felelősséggel kertként művelje.

Itt fontos tudatosítanunk, hogy egyfelől az ember nem létezhetne a természet nélkül, az ember egy a természettel. De másfelől azt sem lehet zárójelbe tenni, hogy a természet az emberre irányul, benne és általa válik tudatossá. Tehát az ember nem értelmezhető a természet nélkül, de – filozófiai, teológiai szempontból – a természet az emberben nyer sajátos értelmet! Ezért tévedés minden olyan ideológia, ami kitiltaná az embert a természetből, a természet ellenében mintegy ellenségnek tekinti az embert.

Végezetül hadd mutassak rá a mai mainstream zöld ideológia és a keresztény teremtésvédelem egy döntő különbségére: ez a zöld ideológia és politika a természet rendjére hivatkozik az állatok, növények, ásványok tekintetében, miközben természetellenes dolgokat propagál az ember és a társadalom esetében! Gondoljunk például a gender ideológiára. A teremtésvédelem tudatában van, hogy a természet rendje a teremtés rendjét tükrözi, ezért mi a természet rendjét védjük az ember és a társadalom vonatkozásában is!

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Kiegyezni a politika is tud, de kiengesztelődni csak a lélek és ebben megkerülhetetlen szerepe van az egyházaknak – mondta a miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke pénteken Pannonhalmán.

„Mi reménykedünk a kiegyezésben, de ennek végső alapja a kiengesztelődés, és ebben nagy tisztelettel figyelünk az egyházakra” – tette hozzá Semjén Zsolt a bencés főapátságban rendezett, Keresd a békét és járj utána! nemzetközi ökumenikus konferencián.

A konferencián I. Bartholomaiosz konstantinápolyi egyetemes pátriárka elmondta, a természettel való béke összefonódik az embertársakkal való békével. A társadalmi igazságosság feltételezi az Istennel való békét.

A pátriárka hozzátette, a béke egy másik szó a Krisztusban való megújulásra, a keresztény egyházi létezésre. Az ortodox egyház az isteni liturgiában imádkozik a felülről jövő békéért, és az egész világ békéjéért.

Az egyház békéért való munkálkodása valójában életének, igazságának lényeges kiterjesztése, melyhez az egyház egységéért folytatott küzdelem is hozzátartozik, mely az ökumenikus mozgalom keretein belül zajlik – emelte ki I. Bartholomaiosz.

Hortobágyi T. Cirill pannonhalmi főapát köszöntőjében rámutatott, ez a konferencia jel a világ számára, hogy különböző felekezetek és különböző földrészek Istenben reménykedő, krisztushívő tagjai képesek szót érteni, a közelmúlt sebeit gyógyítani, felelősséget vállalni a jövő társadalmának békéje érdekében.

Balog Zoltán, a református zsinat lelkészi elnöke úgy vélte, különleges keresztény adomány, hogy ökumenikus keretekben az egyházak úgy tudnak összejönni, imádkozni, gondolkodni és cselekedni, ahogy mások nem.

Elmondta, arra van szüksége a világnak, hogy „együtt legyen közös keresztény üzenetünk, hitvallásunk, melyben a közös legalább annyira fontos, mint maga az üzenet”.

Fabiny Tamás, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke hangsúlyozta, a vallási töredezettség idején megjelenik együttműködés szelleme, a kölcsönös tisztelet szükségessége.

I. Bartholomaiosz konstantinápolyi egyetemes pátriárka a Pannonhalmi Főapátság meghívására érkezett hatnapos látogatásra Magyarországon, ortodox egyházi vezetőként látogatásának középpontjában kifejezetten az ökumenikus és vallásközi párbeszéd, illetve a béke építése áll.

Semjén Zsolt teljes beszéde ITT olvasható.

Szöveg: MTI
Fotó: Botár Gergely / Miniszterelnökség

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes beszéde a „Keresd a békét és járj utána!” Nemzetközi Ökumenikus Konferencián.

Pannonhalmi Főapátság, 2023. szeptember 22.

Őszentsége I. Bartholomaiosz Konstantinápoly Egyetemes Patriarchája!

Eminenciás Bíboros Úr!

Excellenciás Nuncius Úr!

Hölgyeim és Uraim!

Egy sajátos beszédet fogok mondani, amiben az a sajátos, hogy nem fogok beszédet mondani. Nagy a kísértés egy politikus számára, amikor a kormányát képviseli, hogy egy konferenciát kihasználjon arra, hogy ismertesse Magyarország álláspontját az orosz-ukrán háborúban, elmondja a magyar kisebbség jogfosztottságát, elmondja, hogy miért gondoljuk azt, hogy azonnali tűzszünetre van szükség, és utána béketárgyalásokra. Nagy a kísértés, hogy politikai beszédet mondjak, de én azt gondolom, hogy ez itt és most nem lenne helyes. Magyarország kormánya nevében azért vagyok itt, hogy tisztelettel és figyelemmel meghallgassam, hogy az egyházak mit tanítanak nekünk. Nem beszélnünk kell most, hanem figyelnünk. Mert kiegyezni – a józan ész alapján – a politika is tud, de kiengesztelődni csak a lélek tud! És ebben megkerülhetetlen szerepe van az Egyháznak.

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Magyarországra érkezett I. Bartholomaiosz konstantinápolyi egyetemes pátriárka, akit a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren szerda délután Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke és Hortobágyi T. Cirill pannonhalmi főapát fogadta.

A pátriárka, akit a Pannonhalmi Főapátság hívott meg, hat napig tartózkodik Magyarországon. Ortodox egyházi vezetőként látogatásának középpontjában az ökumenikus és vallásközi párbeszéd, illetve a béke építése áll – közölte a Pannonhalmi Főapátság és a Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus, Magyarországi Orthodox Exarchátus az MTI-vel.

A főpap egyebek közt részt vesz a pénteki Keresd a békét és járj utána! nemzetközi ökumenikus konferencián a Pannonhalmi Bencés Gimnáziumban, majd szombaton találkozik az Ausztriai Metropólia és a Magyarországi Orthodox Exarchátus klérusával.

Ellátogat a bakonybéli bencés Szent Mauríciusz Monostorba is, Szent Gellért Bakonybélbe érkezésének 1000., a bencés monostor újraalapításának 25. évfordulója alkalmából.

Vasárnap Isteni Liturgián vesz részt a pannonhalmi Szent Márton-bazilikában, melyet a pátriárka elnökletével tartanak, aki aznap este meglátogatja a budapesti ukrán közösséget is.

Hétfőn, a látogatása utolsó napján, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem által szervezett Együtt a közös otthonért – ökumenikus és vallásközi teremtésvédelmi konferencián vesz rész, majd találkozik a magyar közélet képviselőivel.

I. Bartholomaiosz pátriárka legutóbb 2021 szeptemberében látogatott Magyarországra, amikor részt vett a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszust lezáró szentmisén, az úgynevezett Statio Orbison is, amelyet Ferenc pápa mutatott be a Hősök terén. Ez volt az első alkalom, hogy Magyarországon egyszerre volt jelen a nyugati és a keleti egyház vezetője.

A látogatás jelentőségét méltatva a közleményben kitértek arra is, hogy az államalapítást megelőzően az ősi Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus már kapcsolatot ápolt a magyarsággal, elküldte Szent Hierotheosz püspököt a magyarokhoz a kereszténység terjesztésére. Ez a kapcsolat az államalapítást követően Szent István király munkája által tovább erősödött. Az évszázadok során az Ortodox Egyház nagymértékben járult hozzá Magyarország szellemi és anyagi gyarapodásához.

Szöveg: MTI
Fotók: Botár Gergely / Miniszterelnökség

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Amíg a magyar kisebbség sorsa nincs garanciálisan rendezve, addig szó sem lehet Ukrajna semmilyen EU vagy NATO-csatlakozásról – jelentette ki Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke csütörtökön.

Semjén Zsolt a Hír Tv Napi aktuális című műsorában felidézte: Magyarország korábban ajánlott megoldást erre a kérdésre. Az Európai Néppárt máltai kongresszusán Orbán Viktor azt mondta Porosenko akkori ukrán elnöknek, hogy ha Ukrajna az unió felé törekszik, akkor mind a nyelv, mind az oktatás kérdésében rögzítsék, hogy az unió tagállamainak a nyelve elfogadott Ukrajnában is. Ezt a javaslatot fenntartják továbbra is – erősítette meg.

Magyarország a kettős állampolgárságügyében pedig azt ajánlja – folytatta Semjén Zsolt –, hogy az EU és a NATO-tagországok állampolgárságát ismerjék el.

A legegyszerűbb azonban amit Magyarország ajánl, hogy ismerje el Ukrajna a magyarságot őshonos nemzetiségnek

– mondta a miniszterelnök-helyettes, kiemelve: a krími tatárok esetében ez biztosított, és ha az ő jogaikat a magyarságnak is biztosítanák, akkor „nagyjából rendben volna”.

Kiemelte, vannak a magyarságnak szerzett jogai, amit az ukrán-magyar alapszerződés garantál, ehhez kell visszatérni, mert az nagyon ingoványos talaj, hogy ilyen-olyan részletkérdésekről kezdenek el tárgyalni, amit demonstrálnak az unió és a Velencei Bizottság felé. Aztán születik egy jogszabálymódosítás, azt visszacsinálják az ukránok, vagy ha nem csinálják vissza, akkor is elszabotálják miniszteriális vagy helyi szinten – fejtette ki.

Semjén Zsolt azt mondta, ha Munkács polgármesterét, ezt a „magyargyűlölő maffiózót” nem tudja megfékezni az ukrán hatalom, akkor hogyan várhatják, hogy egy megállapodást végrehajtanak.

Kitért arra is, hogy a magyar nyelvű oktatást korábban a gyakorlatban is megvalósították, a magyar nyelvű oktatási rendszer a Maidan-i eseményekig tökéletesen működött. Ide kell visszatérni – rögzítette a kormányfő helyettese.

Semjén Zsolt arról, hogy Novák Katalin ukrán elnökkel tartott találkozóján Zelenszkij arról beszélt, hogy szorosabbra szeretnék a kétoldalú kapcsolatokat fonni, azokon javítanának, azt mondta: ezek szavak. Korlátlan lehetőségük lett volna a magyarság számára a minimális jogokat biztosítani.

A miniszterelnök-helyettes azt mondta, magyar nemzeti érdek Ukrajna létezése, Magyarország ismerte el elsőként a szuverén Ukrajnát. Felidézte, hogy Orbán Viktor „préselte ki” az unióból a vízummentességet az ukránok számára, és a magyarországi ukrán szószólóval Semjén Zsolt járta ki, hogy az Országgyűlés ismerje el a nagy éhínség megtörténtét.

Annyi segélyt, oltóanyagot, támogatást senki nem szállított Kárpátaljára és Ukrajnába, mint Magyarország

– sorolta.

Kijelentette: nem rajtunk múlik a jó viszony, boldogan támogatjuk Ukrajna EU-s vagy NATO-s elképzeléseit, ha ez a magyar nemzeti érdekeknek megfelel. A magyar nemzeti érdekek egyik legfontosabb pillére, hogy a kárpátaljai magyarság jogait minden tekintetben és csorbítatlanul biztosítani kell garanciális jelleggel – fogalmazott, megjegyezve: ne történhessen meg még egyszer az, hogy egyszer van, aztán elveszik.

Semjén Zsolt azt mondta,

szívesen segít és tíz perc alatt megírja azt a törvénymódosítást, ami összhangban van az Európai Unióval, a Velencei Bizottsággal, a józan ésszel, az ukrán-magyar alapszerződéssel és az ukrán alkotmánnyal egyaránt.

Beszélt arról is, hogy konkrét, Magyarország irányába történt megkeresésről ukrán menekültek kiadására vonatkozóan nem tud, de általánosságban ukrán részről ez elhangzott. Megjegyezte, hogy a lengyelek eljárásán – ha igaz, hogy kiadnak ukrán menekülteket – megvan döbbenve. Az osztrákok és a csehek elutasító magatartását egyúttal nagyon deréknak nevezte.

Kijelentette: Magyarország egyetlen menekültet sem fog kiadni senkinek. Ennek első okát az elemi humánumban jelölte meg, másodikként a nemzeti okot nevezte meg. Mint mondta, nem fognak kiadni egy magyart, hogy kiküldjék a frontra meghalni egy olyan ügyben, amihez a magyarságnak semmi köze. Jogilag sem lehet kiadni – folytatta -, hangsúlyozva: a legelemibb dolog, hogy nem lehet kiadni valakit egy olyan országnak, ahol az élete veszélyben van, márpedig a fronton az emberek meghalnak.

Minden ukrán menekült Magyarországon teljes biztonságban van, szabad emberek, akik azt tesznek, amit akarnak: ha akarnak maradnak, ha akarnak tovább mennek nyugatra és akár vissza is mehetnek, de mi nem adjuk ki őket

– húzta alá.

Semjén Zsolt szemenszedett hazugságnak nevezte, hogy ellenséges hangulat fogadná az új ukrán nagykövetet Magyarországon. Aki most érkezik, nagyon szimpatikus interjút adott, úgy érzi, egy tiszta tanár ember, aki valóban az ukrán-magyar jó kapcsolatokért munkálkodik – mondta, egyúttal reményét fejezte ki, hogy van felhatalmazásra erre Kijevből. Milyen kár – jegyezte meg – hogy az elődjei nem ilyenek voltak.

Szöveg: MTI
Videó: Hír TV

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Befejeződött a győri Nagyboldogasszony-székesegyház 2017 óta tartó, teljes körű felújítása; a templomot Veres András győri megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke szentelte újra szerdán szentmise keretében.

A több mint 4 milliárd forint, többségében állami forrásból megvalósult fejlesztések során megújult a főtemplom homlokzata, korszerűsítették a tornyot, amelybe új harangok is kerültek. Restaurálták a mennyezeti freskót és a barokk falfestményeket, felújították a székesegyház fő- és mellékoltárait és a karzatot.

A 20. század második felében lerakott járólapok helyett mészkő burkolatot kapott a templom. Korszerűsítették az épületgépészeti, világítási, fűtési, biztonsági és a hangosítási rendszert.

A székesegyházban örökimádás kápolnát és kincstárat alakítottak ki, ahol a jövőben a székesegyház szakrális kincseit őrzik.

A szentmisén Veres András arról beszélt: a keresztény emberek legfontosabb közös imádsága a szentmise, a legfontosabb hely pedig a templom, ahol összegyűlhetnek az eucharisztia megünneplésére.

Kiemelte:

a székesegyházaknak meghatározó szerepük van az egyház életében. A pápa által kinevezett püspök székhelye jelzi, hogy az adott területen az egyház szervezetten, Rómával való közösségben működik.

Ugyanakkor minden székesegyház az adott vidék önkifejezése is: jelzésértékű, hogy milyen módon becsülik meg a templomot – mondta.

„Mi, győriek, büszkék vagyunk a templomunkra” – fogalmazott a főpásztor. Büszkék arra, hogy a székesegyházban van a vérrel könnyező Szűzanya kegyképe, Szent László hermája és az 1945-ben vértanú halált halt Boldog Apor Vilmos püspök sírja is.

Hozzátette: a győriek szeretnék, ha a székesegyházukba betérő hívő ember mindig megtalálná az imádság helyét, és sok nem hívő is rálelne itt az Istennel való közösségre.

Veres András végül köszönetet mondott a felújítás támogatásáért a kormánynak, jelezve, hogy a templomfelújítás e hathatós segítség nélkül elképzelhetetlen lett volna. „Hiszem – fogalmazott a főpásztor –, hogy a felújítással nemcsak a Győri Egyházmegye híveit, nem is csak a kegyképhez rendszeresen elzarándokló magyarországi híveket” támogatták, hanem az Európából vagy még távolabbról érkező embereken keresztül Magyarország imázsát is erősítik.

Veres András az újraszentelés során elhelyezte az oltárban Szent László és Boldog Apor Vilmos ereklyéjét.

A szentmisén részt vett Semjén Zsolt egyházakért is felelős miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke és Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára, a KDNP alelnöke.

A győri székesegyház alapjait Szent István korában rakták le. A templom első formájában román stílusban épült a 11. században, ebből a korból csak a templom apszisa maradt fenn napjainkig.

A tatárjárás után gótikus stílusban épült újjá. A 15. század elején a jobb oldali hajó mellé Héderváry János püspök kápolnát építtetett, itt őrzik ma Szent László hermáját. A század második felében megkezdték az egész templom gótizálását.

A templom a 16. század első felében, különösen a törökök 1529-es győri megjelenése után nagyon megrongálódott, egyik tornya ledőlt. A másik tornyot az 1580-as években villám pusztította el.

A teljesen tönkrement székesegyházat Draskovich György püspök megbízásából 1639 és 1645 között Giovanni Battista Rava olasz építész tervei alapján kora barokk stílusban átépítették.

A templom jelenlegi, copf stílusú tornya az 1680-as években készült Széchényi György püspök megbízásából.

A templombelső végleges kialakítását Hefele Menyhért tervei alapján fejezték be az 1780-as években. Franz Anton Maulbertsch osztrák festő ekkor készítette a falakat és a mennyezetet borító freskókat.

Szöveg: MTI

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

„Mi nem vizsgáljuk egyetlen ukrajnai menekültnél sem, hogy az ukránok szerint katonaköteles-e vagy sem. Magyarország nem adja ki őket Ukrajnának” – nyilatkozta Semjén Zsolt az atv.hu–nak. Kérdésükre azt is kijelentette: az adataikat sem adják ki. 

A napokban jelent meg a hír: az osztrák hatóságok elutasították az Ukrajnából az országba érkezett katonaköteles korú férfiak kiadatását. A Do Rzeczy lengyel lap számolt be arról, hogy Ausztria az első Európai Uniós ország, amelyik megtagadja a hadkötelesek kiadatását Ukrajnának.

Korábban beszámoltunk róla, hogy a lengyel kormányhoz közel álló Rzeczpospolita szerint Lengyelország megkezdte az Ukrajnát 2022. február 24. óta illegálisan elhagyó, hadköteles korú férfiak kiadatását az ukrán hatóságoknak.

Az Exxpress osztrák lap is azt írta, hogy „Ausztria egyértelművé tette: nem adják át Zelenszkijnek a katonai szolgálatra alkalmas ukránokat”.

Sajtóinformációk szerint Ausztriában jelenleg mintegy 14 ezer 18 – 54 év közötti férfi tartózkodik, akik a háború miatt hagyták el a hazájukat. A bécsi kormány eddig összesen 101 629 menekültnek nyújtott segítséget.

Minden Ukrajnából menekült szabad ember Magyarországon. Mi nem vizsgáljuk egyetlen ukrajnai menekültnél sem, hogy az ukránok szerint katonaköteles-e, vagy sem. Magyarország nem adja ki őket Ukrajnának

– nyilatkozta Semjén Zsolt vasárnap az atv.hu-nak.  „Minden Ukrajnából menekült Magyarországon szabad ember, aki szabadon eldöntheti, hogy marad itt, továbbmegy Nyugatra, vagy – ha ő úgy dönt -, visszamegy” – mondta kérdésünkre a nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes.

Minden Ukrajnából menekült Magyarországon biztonságban van. Sem őt, sem adatait nem adjuk ki!

– jelentette ki Semjén Zsolt a kérdésükre.

Szöveg és fotó: atv.hu

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Az eseményről készült videó az alábbiakban tekinthető meg:

Szöveg: MTI
Fotók: Botár Gergely / Miniszterelnökség

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Keresztes Sándor az egyház és a magyarság napszámosa volt – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke, méltatva a párt újjáalapítóját, egykori országgyűlési képviselőt, vatikáni nagykövetet emléktáblájának avatásakor csütörtökön Budapesten.

Semjén Zsolt kiemelte: Keresztes Sándor hűséges volt egyházához és nemzetéhez, nála a katolikus hit és a kereszténydemokrácia egységbe forrt. Kereszténydemokrata meggyőződése a pápai szociális enciklikákon, végső soron az evangéliumon alapult.

Keresztes Sándort az egyház társadalmi tanítása vértezte fel a neopogány, Isten- és emberellenes, nyilas, kommunista diktatúrákkal szemben, személyes egzisztenciájának kockáztatása árán is szembeszállt ezekkel – mondta a KDNP elnöke.

Semjén Zsolt kitért arra, hogy a mai egyház- és nemzetpolitika több elemében Keresztes Sándorhoz nyúlik vissza.

Erős KDNP nélkül nem a magyar volna Európa legkereszténydemokratább kormánya, és így nem tudná védeni a keresztény civilizációt Európában

– tette hozzá a miniszterelnök-helyettes.

Szólt arról is, hogy a magyar kereszténydemokrácia ujjászervezése mellett Keresztes Sándor az Antall-kormány vatikáni nagyköveteként sokat tett Gyulafehérvár érseki rangra emeléséért.

A Budafokon, a Kölcsey utca 4. számú ház falán elhelyezett emléktáblán az áll: haláláig itt élt Keresztes Sándor (1919-2013), a Kereszténydemokrata Néppárt alapítója, országgyűlési képviselő, vatikáni nagykövet. Az emléktáblát a KDNP és a család állította.

Szöveg: MTI
Fotó: Botár Gergely / Miniszterelnökség