A magyarországi nemzetiségekre nem lehet negatív hatással, ha Magyarország viszonya nem felhőtlen az adott anyaországgal
2023. november 13.
A magyarországi nemzetiségekre nem lehet negatív hatással az, ha Magyarországnak nem felhőtlen a viszonya az adott anyaországgal – jelentette ki Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, nemzetpolitikáért, nemzetiségpolitikáért, egyházpolitikáért és egyházdiplomáciáért felelős miniszter, a KDNP elnöke hétfőn éves parlamenti meghallgatásán.
A politikus a magyarországi nemzetiségek bizottsága előtt beszélve azt nevezte kiindulópontnak, hogy az Alaptörvény szerint a 13 őshonos magyarországi nemzetiség államalkotó tényező és önkormányzatisággal rendelkezik.
Elmondta, arra törekednek, hogy Magyarország és a nemzetiségek anyaországa között minél szorosabb és jobb viszony legyen.
Ha nem felhőtlen a viszony Magyarország és valamelyik anyaország között, abból nem áramolhat át semmilyen negatívum a magyarországi nemzetiségre
– fejtette ki.
Semjén Zsolt példaként említette, hogy most hűvös a viszony Ukrajna és Magyarország között, ebből azonban semmilyen hátránya nem lehet a magyarországi ukránságnak.
Úgy folytatta, ha jó és gyümölcsöző a kapcsolat az anyaországgal, mint a szerbek esetében, akkor a jó együttműködés gyümölcseiből részesedik az adott nemzetiség is. A szerb-magyar kapcsolatok kedvező alakulásában kiemelte a nemrég elhunyt Pásztor Istvánnak, a Vajdasági Magyar Szövetség elnökének szerepét.
Államigazgatási szempontból helyesnek tartotta, hogy egy kézben van a három terület, a nemzetiségek, a határon túli magyarság ügyei és az egyház, hiszen ezek szorosan összetartoznak.
A miniszterelnök-helyettes kitért arra is, hogy a nemzetiségek költségvetési támogatását hatszorosára növelték meg, a nemzetiségi intézmények száma pedig a nyolcszorosára emelkedett.
2010-ben mindössze 12 nemzetiségi iskola volt, 2023-ban viszont már 106 van, ahol 20 ezer diák tanulhat
– tette hozzá.
Közölte, idén 1,3 milliárd forintnyi pályázati lehetőséget nyitottak meg és az elmúlt időszakban mintegy ezer beruházási projektet hajtottak végre kétmilliárd forint értékben.
Semjén Zsolt beszélt a nemzetiségi pedagógusok pótlékának emeléséről, valamint arról is, hogy a nemzetiségi pedagógus ösztöndíjprogram 900 millió forintos keretéből eddig hétszázan kaptak támogatást. Nemzetiségi tanulmányi ösztöndíjat 2011-től négyszáz tanuló kapott összesen 320 millió forint értékben – részletezte.
A beruházások közül kiemelte a fővárosi Rákóczi úton lévő szlovák evangélikus templom és központ felújítását, a bolgár oktatási és kulturális központ építésének jelentős támogatását, továbbá a biatorbágyi német általános iskola megépítését.
A nemzetiségi iskolákban túljelentkezés van, ami mutatja azt, hogy minőségi oktatást biztosítanak, és azt, hogy a szülők tudják, a gyereküknek javára válik az, ha több nyelvben és kultúrában van otthon
– mondta.
Semjén Zsolt előre írásban és a bizottság tagjaitól helyben is kapott kérdéseket.
A miniszterelnök-helyettes Alexov Lyubomir szerb szószóló felvetésére, aki egy szerb ortodox temetői parcella kialakítását kérte, azt mondta, az ügyben a Budapesti Temetkezési Intézet az illetékes, de szívesen segít az ügyben. A szerb szószóló és Szolga József horvát nemzetiségi szószóló is kérte a szerb-magyar, illetve horvát-magyar vegyesbizottság felélesztését.
Kissné Köles Erika szlovén szószóló javaslatára válaszolva Semjén Zsolt ígéretet tett arra, hogy pénzjutalmat biztosítanak a Pro Cultura Minoritatum Hungariae díjhoz.
Semjén Zsolt a nagyberuházásokkal kapcsolatban rögzítette, minden megkezdett beruházást befejeznek, azokat a beruházásokat pedig, amelyek nemzetiségi szempontból múlhatatlanul szükségesek, akkor is megvalósítják, ha a költségvetés helyzete az adott évben szűkösebb.
Rónayné Slaba Ewa Maria lengyel szószóló arról beszélt, hogy nem tudja, mi lesz most Lengyelországban a választások után, de bízik benne, hogy továbbra is jók lesznek a lengyel-magyar kapcsolatok. Semjén Zsolt kijelentette: a lengyel-magyar barátság nem függ kormányoktól.
Grexa Liliána ukrán szószóló egyetértett azzal, hogy soha nem volt még olyan hűvös a magyar-ukrán viszony, mint most, de úgy látta, a magyarországi ukrán nemzetiség és az ukrajnai menekültek is minden támogatást megkapnak.
Akopjan Nikogosz örmény szószóló Semjén Zsolt szerepét emelte ki abban, hogy helyreálltak a diplomáciai kapcsolatok Magyarország és Örményország között. A miniszterelnök-helyettes erre azt mondta, a múltat rendeztük, a jövő tekintetében minden nyitva van.
Szöveg: MTI
Fotók: Botár Gergely / Miniszterelnökség
Egyre nagyobb a szülői igény az egyházi nevelési intézményekre
2023. november 09.
Az egyházi óvoda nem teológiai ismereteket ad át, de bizonyos vallásos érzékenységet, nyitottságot már a legkisebb korban is meg lehet éreztetni a gyerekekkel – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke csütörtökön Zalaegerszegen.
A politikus az egymilliárd forintos beruházással felújított és kibővített – a Szombathelyi Egyházmegye fenntartásában működő – Szent Család Óvoda ünnepélyes átadásán arról is beszélt, hogy az óvoda nem gyermekmegőrző, hanem az ember legfogékonyabb korszakának alakítója.
Abban a korban, amikor a testi képességeink, az intellektuális képességeink, az érzelmi intelligenciánk képessége megalapozódik, és kifejlődnek azok a készségek, amelyek aztán az embert egész életében meghatározzák
– mondta.
Semjén Zsolt úgy vélekedett, az egyházi oktatási-nevelési intézmények különleges ereje, hogy „tisztában vannak az ember antropológiájával”, test, szellem, lélek összetettségével, egységével. Az ilyen intézményekben a testet a tornaterem, a szellemet a könyvtár, a lelket a kápolna szimbolizálja.
Az iskola alapküldetése a szellem művelése, a célja a tudomány, a tudás, az ismeretek átadása. Az egyházi intézmények „rendkívüli többlete” a kápolna, ami a lelki, transzcendens nyitottság megalapozását kínálja – jegyezte meg a politikus.
Arra is kitért, hogy amikor Mindszenty József iskolát vagy óvodát avatott, mindig felhívta a figyelmet arra, hogy a keresztényeknek különleges ereje és példája van: Názáret, a Szent Család, a magyar keresztény állam megalapításakor pedig ott volt példaként a magyar szent család: Szent István, Boldog Gizella és Szent Imre családja is.
Semjén Zsolt úgy fogalmazott:
egyre nagyobb a szülői igény az egyházi nevelési intézményekre, az állam, az egyház és az önkormányzat csak eleget tesz a szülők akaratának. Ez a természetes, hogy helyreállt a dolgok normális rendje, Zalaegerszegen példaértékűen együttműködik az egyház, az önkormányzat és a magyar állam.
Vigh László országgyűlési képviselő (Fidesz) felidézte, hogy Mindszenty József hívta Zalaegerszegre a Notre Dame Női Kanonok és Tanítórendet, amely ma is működteti a néhai hercegprímásról elnevezett iskolát és gimnáziumot. Meglátása szerint az oktatási intézmény „egy kis oázis”, amelyhez az óvoda az iskolai előkészítést szolgálja.
Balaicz Zoltán polgármester (Fidesz-KDNP) arra emlékeztetett, hogy 2014-ben indították el azt a városi programot, amelynek célja volt, hogy tíz év alatt valamennyi oktatási-nevelési intézményt felújítsanak. Az elképzelést szinte teljesen megvalósították mára, köztük a mintegy egymilliárd forintos beruházással, kormányzati, egyházi és önkormányzati együttműködésben felújított és kibővített Szent Család Óvoda is szerepel.
Kovácsné Ujj Andrea óvodavezető elmondta: az óvoda 1997-ben nyitotta meg kapuit, majd 2011-ben lett egyházi fenntartású intézmény. Kezdetben két csoportban 47, jelenleg öt csoportban 135 gyermeket nevelnek.
A felújított és kibővített zalaegerszegi óvodát Székely János megyés püspök áldotta meg.
Szöveg: MTI
Fotók: Botár Gergely / Miniszterelnökség
Megbeszélés Bécsben Norbert Hoferrel
2023. november 07.
Megbeszélés Bécsben Norbert Hoferrel (FPÖ), a Nemzeti Tanács 3. elnökével. Együtt a szuverenitás, a keresztény civilizáció és a családok védelmében
– tette közzé közösségi oldalán Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke.
Fotó: Botár Gergely / Miniszterelnökség
Pásztor István temetése Szabadkán
2023. november 04.
Isten veled, Bajtársunk! Pásztor István temetése Szabadkán – tette közzé közösségi oldalán Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke.
Fotók: Botár Gergely / Miniszterelnökség
A vajdasági magyarság legnagyobb alakja távozott Pásztor István személyében
2023. október 30.
Elhunyt Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) és Vajdaság Autonóm Tartomány Képviselőházának elnöke, a vajdasági magyar közösség vezetője, Magyarország Kormányának meghatározó stratégiai partnere és barátja.
Pásztor István egész életével szülőföldjét és közösségét szolgálta. Teljes élete és politikusi pályafutása során a vajdasági magyarság megmaradásáért és megerősítéséért dolgozott. VMSZ elnökként végzett tevékenysége eredményeként a vajdasági magyarság mára a Kárpát-medence legszervezettebb nemzetrészévé vált.
Állhatatos, kitartó munkájával nemcsak a magyarság ügyei, hanem a szerb-magyar kapcsolatok erősítése terén is elévülhetetlen érdemeket szerzett, hidat képezve a két kormány, a két ország, a két nemzet között. A szerb-magyar kölcsönös megbékélés útján tett lépések sorozata Pásztor István személyes szerepvállalása nélkül nem jöhetett volna létre és emelkedhetett volna a térségben példaértékű szintre.
Személyében a magyar nemzet egyik legkarizmatikusabb politikusa távozott közülünk. Politikai éleslátásáról, határozott kiállásáról és szókimondásáról ismert vezető volt, akit az egységes magyarságba vetett hite vezérelt össznemzeti boldogulásunk kérdéseiben. Ezt a meggyőződését őszintén, határozattan és következetesen képviselte minden körülmények között.
A nemzetért végzett fáradhatatlan szolgálata örök példa marad mindnyájunk számára.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes
Potápi Árpád János államtitkár
Fotó: Botár Gergely / Miniszterelnökség
Petőfi kivételes nemzeti hőssé vált
2023. október 30.
Petőfi Sándor szabadságszeretete, a nemzeti értékek létrehozására ösztönző programja révén kivételes nemzeti hőssé vált – jelentette ki a miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke hétfőn Szatmárnémetiben, ahol leleplezte a költő új, egész alakos bronzszobrát.
Semjén Zsolt az István téren megtartott avatási ünnepségen csaknem ezer ember előtt arról beszélt, a népi-nemzeti értékekre és a magyarság érdekeire épülő világszemlélete kiállta az idők próbáját, ezzel pedig olyan célt fogalmazott meg, amely ma is képes az új nemzedékek megszólítására.
Petőfi töretlen népszerűségének titka kétségkívül az életmű gazdagsága, sokszólamúsága és költői ereje
– fogalmazott a miniszterelnök-helyettes. Megjegyezte, a költő a történelemben nemcsak az átfogó víziót látta, hanem inkább az erkölcsi felemelkedés példáit kereste.
Azokat a helyzeteket kereste – folytatta – , ahol az ember az erényei révén magasodik a tömeg fölé, és azokat az embereket, akik a saját érdekeiket háttérbe szorítva képesek a köz ügyét szolgálni.
Semjén Zsolt emlékeztetett, a kétszáz évvel ezelőtt született költő sorsa és életpályája magába sűríti mindazt, amit az anyanyelvi kultúra és a mai modern magyar nemzet megszületése jelent.
Ezért szól a Petőfi-bicentenárium az anyanyelvi kultúráról és azokról a program ideje alatt keresett válaszokról, amelyek a következő kétszáz évben biztosíthatják ennek az értéknek a fennmaradását az egész Kárpát-medencében
– tette hozzá.
Petőfi Sándor Szatmáron töltött éveit felidézve megerősítette, a költő szerelme és az itt alkotott költeményei révén ezer szállal kötődött ehhez a tájhoz, és a szabadságharc alatt a szatmáriakkal együtt harcolt. Kifejtette, a feljegyzések szerint a költő például Szászsebesnél a golyóktól mentette meg szatmári harcostársait, és most is „az ellenséges tűztől” védelmezi magyar nemzetét.
Szavai szerint ma is vannak világhatalmak, akik „így vagy úgy, de lőnek ránk és vannak nagyhatalmak vasmarkában tartott, illetve zsebében levő hatalmacskák, akik szintén előszeretettel lövöldöznek ránk”, de egy Petőfi-vers magunkban történő elmondása önmagában is „büszkeséget és megtartó védelmet jelent, mintegy elhárítva az identitásunkra lőtt golyókat”.
Megjegyezte, Petőfinél a magyar szabadság és a világszabadság egyet jelentett, ezért minden nemzet és minden ember szabadságáról beszélt
Azok a törekvések, amik a körülöttünk élő népekkel szembe akarnak állítani minket Petőfi ürügyén, azokat a politikai diszlexia kategóriájába kell sorolni
– jelentette ki Semjén Zsolt.
Rámutatott, azzal, hogy Szatmárnémeti Deák Árpád szobrászművész alkotásával tiszteleg a magyar nemzet költője előtt, a szatmáriak és az összmagyarság megmaradni akarását képviseli.
Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke beszédében hangsúlyozta, Petőfi „diadalmasan” jelen van a mindennapokban, jelen például a köztereken, a nyelvben, a beszédfordulatokban, és idézi őt az is, aki „nem figyelt a magyarórán”, és az is, aki a szabadságról vagy a szerelemről beszél.
Nincs divatja, egyszerűen itt van velünk, magyarokkal, kétszáz esztendeje
– hangoztatta az RMDSZ elnöke.
Kelemen Hunor kifejtette, számára Szatmár és vidéke volt a legfőbb helyszíne az alkotásnak, Szatmárnémetiben 46, Nagykárolyban 6, Erdődön 12, míg a közeli Koltón 31 versét írta meg Petőfi, közülük több a magyar irodalom legnagyobb remekei közé tartozik.
Utalt arra, az eleven emlékezet dacára másfél évtizednek kellett eltelnie ahhoz, hogy előbb egy mellszoborral emlékezzen meg róla a város, majd újabb húsz évnek ahhoz, hogy egész alakos szobra álljon Szatmárnémetiben.
Kereskényi Gábor, a város RMDSZ-es polgármestere a szobor létrehozására utalva elmondta, a városi RMDSZ-ben megszületett szoborállítási ötletet az Identitás Alapítvány kuratóriuma karolta fel, Deák Árpád alkotását pedig az eddigi, István téri mellszobor helyén helyezték el.
Az ünnepség végén a résztvevők az emlékezés virágait és koszorúit helyezték el a szobor talapzatán.
Szöveg: MTI
Fotó: Czeglédi Zsolt/MTI
Magyar-georgiai közös kormányülés Tbilisziben
2023. október 12.
Magyar-georgiai közös kormányülés Tbilisziben – tette közzé Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke közösségi oldalán.
Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Benko Vivien Cher
Semjénné Menus Gabriella a Mária Rádióban.
A biztos hátország
2023. október 08.
Semjénné Menus Gabriella, a Szent Angéla Ferences Általános Iskola és Gimnázium ének-zene tanára, kórusvezető karnagya és egyházzenésze mesélt élete meghatározó eseményeiről, Isten segítségéről és gondoskodásáról a Mária Rádió Magyar nagyasszonyok című műsorában.
A teljes felvétel ITT hallgatható meg.
(semjenzsolt.hu)
A Sapientia több mint „profán” világi egyetem, küldetése a magyar megmaradás
2023. október 07.
A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) több mint „profán” világi egyetem, küldetése a magyar megmaradás Erdélyben, ami példa az egyetemes magyarság számára az egész Kárpát-medencében – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke szombaton Marosvásárhelyen.
A politikus részt vett az egyetem napja alkalmából megtartott ünnepségen, amelyen Bocskai-díjjal tüntették ki az intézmény alapításában, fejlesztésében nyújtott segítségéért.
Beszédében hangsúlyozta: az egyetem neve nem véletlen, keresztény karakterére utal. Bölcs választás volt, hiszen a tudományra (scientia), az észre (ratio), a kihívásokra adott megfelelő válaszra (prudentia) is utalhatott volna – mondta, hozzátéve: „de a Sapientia több mindezeknél”.
Emlékeztetett:
az egyház ősi hagyománya Szűz Máriát Sedes Sapientiae-nek, a bölcsesség székének, a bölcsesség katedrájának nevezi, ami arra utal, hogy a Sapientia névnek transzcendens távlata van. A világi egyetemek feladata, hogy műveljék és közvetítsék a tudományt, megélhetést adó szakmaiságot biztosítsanak a hallgatóknak, amit a Sapientia is teljesít, de egyúttal a magyar megmaradás „arany fedezete” is
– mondta.
Semjén Zsolt a világhírű atomfizikust, Teller Edét idézte, aki azt mondta mikor megkérdezték, hogy minek köszönheti természettudományos karrierjét, azt a meglepő választ adta: Ady Endrének. Mert nem tudunk valamiről gondolkodni, ha azt nyelvileg nem tudjuk kifejezni. Először is, anyanyelven más minőségben tudunk gondolkodni, mint egy tanult nyelven. Másodszor pedig egyáltalán nem mindegy az adott nyelv minősége, gazdagsága, kifejező képessége, „a magyar nyelv zsenialitása teszi lehetővé a zseniális gondolkodást”.
Hozzátette, hogy az anyanyelv kulcsfontosságú az egyes ember számára, hogy kibontakozhasson, és a nemzet számára is, mert ez a „végső végvár”, a megmaradás garanciája.
A világpolitika szétszakíthatott minket államhatárokkal, de a gondolkodásunkat, a nyelvünket, a tudatunkat nem tudja szétszakítani
– jelentette ki. Semjén Zsolt hangsúlyozta: ezért fontos a tudomány szempontjából is a magyar köznyelv használata mellett az egységes magyar szaknyelv, hogy az elszakított területeken is magyar nyelven lehessen tudományt művelni.
„Nem a Sapientia tartozik köszönettel nekünk, mi tartozunk köszönettel a Sapientiának, hogy példát ad nekünk magyarságból, megmaradásból” – szögezte le.
Tonk Márton rektor rámutatott: a Sapientia az erdélyi magyar közösség, a magyar nemzetpolitika egyik legmeghatározóbb, legsikeresebb Kárpát-medencei projektje. Döntő szerepe volt ebben az egyetem és a magyar kormány közötti stratégiai partnerségnek – mondta.
Első ízben mondhatjuk el, hogy a Sapientia és az önálló erdélyi magyar felsőoktatás regionális hálózata kialakult, és e tekintetben immár egy post factum helyzetben vagyunk
– jelentette ki a negyedik, a Sepsiszentgyörgyi Kar önállósodására utalva.
Felidézte a kezdeteket, a tamáskodók karát, majd számokkal támasztotta alá, hogy nem nekik lett igazuk: az erdélyi magánegyetemen mintegy 7000-en végezték el az alapképzést, közel ezren a magiszteri képzést.
Kató Béla püspök, a Sapientia Alapítvány elnöke az egyetem létrejöttét a rendszerváltás utáni legnagyobb erdélyi csodának nevezte. Kiemelte, hogy közössége nem társadalmi szerepekre épült, hanem az emberre. „Nem elég egy nemzet tagjainak, hogy egymást részesíteni tudják anyagi, szellemi, lelki javakban, hanem mindezt megelőzően, kölcsönösen egymásra van szükségük” – mondta.
Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke egy katedrálishoz hasonlította az egyetemet, rámutatva: úgy lehet maradandót alkotni, ha megőrizzük a meglévő értékeket, és arra építjük az újakat.
Erdélyben itt ennek van hagyománya. A transzilvanista gondolat erről szól
– mondta a politikus, hozzátéve, hogy a Sapientia sem véletlenül választotta székhelyéül Bocskai István kolozsvári szülőházát, és nevezte el róla a díját.
Úgy vélte, a díjazott Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes is a múltból építkező, jövőbe tekintő álláspontot képviseli, azon kevesek közé tartozik, aki a transzilván értékeket, a transzilván embert, a transzilvanista közösséget is érti. „Ennek nyilván megvannak a családi gyökerei, hagyományai, de attól el is lehet szakadni. Ő nemcsak nem szakadt el ettől, hanem ezt erősítette” – mondta a díjazott erdélyi származására utalva.
Tonk Márton egy személyes ajándékkal is kedveskedett Semjén Zsoltnak: gróf Bánffy Miklósnak egy lovakat ábrázoló rajzával ajándékozta meg.
A számos egyházi és világi elöljáró, partneregyetemi vezető jelenlétében megtartott ünnepségen tiszteletbeli professzori címet vehetett át Bakk Miklós politológus, a Kolozsvári Kar nyugalmazott docense, míg Gagyi József és Pletl Rita marosvásárhelyi nyugalmazott professzorok professor emeritus, illetve emerita címet vehettek át, és az egyetem több alkalmazottját is díjazták.
A magyar állami költségvetésből fenntartott Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen jelenleg összesen mintegy 2200 diák tanul Kolozsváron, Marosvásárhelyen, Csíkszeredában és Sepsiszentgyörgyön.
Szöveg: MTI
Fotók: Botár Gergely / Miniszterelnökség
Őszentsége I. Bartholomaiosz pátriárka látogatása a Karmelitában
2023. szeptember 25.
Őszentsége I. Bartholomaiosz pátriárka látogatása a Karmelitában – tette közzé közösségi oldalán Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke.
Fotók: Botár Gergely / Miniszterelnökség
