Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes beszéde a Vallás és Európai Unió konferencián.

Fehérvárcsurgó, 2026. március 20.

Ez egy tudományos konferencia a vallás és az Európai Unió kapcsolatáról.

Hogy pontosan miről beszélünk, ahhoz előtte meg kell mondanunk, hogy miről nem beszélünk most. Először is ez nem egy hitbuzgalmi rendezvény, tehát a vallás tekintetében most nem egy konkrét személy és a Személyes Abszolútum közötti párbeszédről lesz szó (bár megjegyzem, hogy noha ez személyes természetű, de miután nincsen kereszténység egyház nélkül, hiszen a hitletétemény is csak a közösségen keresztül hagyományozódik át, ebből kifolyólag még a legszemélyesebb vallási vonatkozásnak is van társadalmi vonatkozása, hiszen a személyes vallásosság is az egyházban élhető meg). Tehát most nem a vallásról, mint személyes hitről beszélünk. És nem egy teoretikus konferenciáról van szó, hiszen a vallás és az Európai Unió kapcsolata az értékválasztás kérdése, és mivel értékválasztás, ezért életbevágó, egzisztenciális kérdés.

Ezen bevezető megjegyzés után tényszerűen le kell szögeznünk, hogy az Európai Unió alapító atyái, Adenauer, Schumann és De Gasperi elkötelezett kereszténydemokraták voltak – kettőjüknek a boldoggá avatása folyamatban van –, evidencia volt számukra, hogy az Európai Uniót a keresztény civilizációra építik. Az más kérdés, hogy most az Európai Unió egy olyan alma, ami messze elgurult az alapító atyák almafájától, de ettől még ténykérdés, hogy az Európai Uniót a keresztény civilizációra építették. (Megjegyzem még szimbólumában is, hiszen az Európai Unió szimbóluma a 12 aranycsillag kék alapon nyilvánvalóan Szűz Máriára utal, a Napba Öltözött Asszony, a Jelenések könyvéből.)

Most mindez támadás alatt áll. A támadásnak az egyik iránya a semleges világnézet, a szekularizmus, mint világnézet. A liberális hegemónia következtében ma az Európai Unió mainstreamje szekularista világnézet alapján áll. Itt fontos egy distinkciót tenni: Nem mindegy, hogy világnézeti semlegesség vagy semleges világnézet. Mindezt lehet jól érteni és lehet rosszul érteni. Helyes az, hogyha az állam, a társadalomban lehetséges világnézetek tekintetében semleges álláspontot foglal el, tehát nem azonosul a társadalomban lévő egyetlen világnézettel sem. Ez persze nem jelenti azt, hogy ne tartaná tiszteletben a történelmi hagyományokat és a történelmi tradíciót, és ne ismerné el a vallásszociológiai realitásokat, például az egyházi iskolákra való társadalmi igényt. Viszont teljes tévedés, hogyha az állam semleges világnézetet akarna propagálni, különösen is, hogyha ezt államhatalmi eszközökkel akarná érvényre juttatni. Most pedig ez történik! (Ugyanis a világnézetileg semleges államnak a semleges világnézettel szemben is semlegesnek kell lennie!) Ma pedig azt látjuk, hogy az Európai Unió mainstreamje erőszakosan egy úgynevezett semleges világnézetet – valójában egy szekularista világnézetet – akar rákényszeríteni az Európai Unió tagállamaira és így polgáraira, ami keresztényellenességet jelent.

A másik támadás a keresztény civilizációval szemben az iszlám invázió. Angela Merkel mondta azt, hogy „az iszlám része az európai civilizációnak”. Nem része! Sőt, az én állításom az, hogy az európai identitásnak pontosan az része, ami az iszlámmal szembeni védekezést jelenti. Engedjék meg, hogy én magyarként azt mondjam, hogy az én magyar nemzeti identitásomnak meghatározó része Nándorfehérvár, ahol Hunyadi Jánosnak az iszlám fölötti győzelmét ünnepeljük a déli harangszóval. Az én országom 150 évet volt török, iszlám hódoltság alatt, és ez az ország, ami korábban – Mátyás király idején – az itáliai reneszánsszal vetekedett, ezt az országot porig rombolták, az én népemnek a felét kiirtották, ezért az én magyar identitásom lényeges része az iszlámmal szembeni védekezés. Több millió magyar adta az életét azért, hogy nekünk ne kelljen a saria árnyékában élni! Ugyanúgy európaiként az én európai identitásomnak része Lepantó. Nagyon tanulságos volt, hogy amikor a lepantói csatának az évfordulója volt, akkor még a Vatikánból is finoman jelezték, hogy nem kell ezt exponálni…  Én pedig azt mondtam nekik, hogy kedves püspök és bíboros urak, a helyzet az, hogyha nem lett volna lepantói csata, és nem lettek volna keresztesek, akkor ti most pontosan ugyanúgy húznátok meg magatokat a Vatikánban, mint ahogy görög ortodox testvéreink meghúzzák magukat a Fanarionban, – nem Konstantinápolyban, hanem – Isztambulban… Tehát az én magyar és európai identitásomnak a meghatározó része az, hogy az iszlámmal szemben védtük az európai keresztény civilizációt.

(Persze politikai tény, hogy mondjuk Franciaország tekintetében – az észak-afrikai gyarmatokból kifolyólag – politikai realitás az iszlám jelenléte, aminek nyilván szavazati vonatkozása is van.)

Ma a politikai helyzet az, hogy a balliberális oldal azt gondolja, hogy úgy tudja legyőzni a keresztény-nemzeti jobboldalt, hogy segítségül hívja az iszlám bevándorlást. Mégpedig azért, mert a muszlimok – pont azért mert muszlimok – biztosan nem fognak nemhogy asszimilálódni, de integrálódni sem. Következésképpen a balliberális oldal és az iszlám bevándorlás, ketten együtt, már elég erősek ahhoz, hogy két irányból támadva a keresztény civilizációt, legyőzhessék hagyományos ellenfelüket, a keresztény-nemzeti jobboldalt. (Csak zárójelben jegyzem meg, hogy ennek persze nagyon súlyos következményei lesznek az ő számukra is, mert például mondjuk egy Pride-ot nehezen tudok elképzelni egy olyan országban, ahol az iszlám meghatározó…) És így jutunk el az európai értékeknek a kérdéséhez, amire annyit hivatkoznak ma az Európai Unióban.

Mik ezek az úgynevezett „európai értékek”? Azért kulcsfontosságú ennek a tisztázása, mert ez határozza meg a jövőnket. Ezért mondtam, hogy ez életbevágó, egzisztenciális kérdés. A mi számunkra európai érték a keresztény civilizáció. (Megjegyzem, hogy például a személy fogalma, amin az egész jogrendünk épül, az ókeresztény szentháromságtani és krisztológiai vitáknak – Nicea, Kalcedon – mintegy mellékterméke, ez mindannyiunk civilizációs anyanyelve.) Tehát az európai értékek tekintetében az első a keresztény civilizáció. A második a nemzetek sokszínűsége. Az alapító atyák az európai nemzetek sokszínűségére építették fel az Európai Uniót. A nemzetek az emberiség termőformája. Senki nem adhatta a világirodalomnak Dosztojevszkijt, csak az oroszság. Senki nem adhatta Wagnert, csak a németség, és senki nem adhatja Bartók Bélát csak a magyarság. Ezért mi hiszünk a nemzetekben. A nemzetek megmaradásának a garanciája pedig a nemzetállamok léte. És hiszünk a családban, az egy férfi, egy nő életközösségére alapított családban, ami következik a bibliai hagyományból, következik a római jogból és következik a természet rendjéből. Számunkra ezek az európai értékek, és az alapító atyák számára is ezek voltak az európai értékek.

Ezzel szemben mi az, amivel ma találkozunk a mainstreamben? A woke, a gender és a migráció. Meg kell mondanom Önöknek, hogy például a woke, meg a gender az számomra nem érték, hanem deviancia. A migráció pedig civilizációs öngyilkosság. Tehát amiket ma az európai mainstream „európai értékeknek” nevez, azok számunkra nem értékek, és amik számunkra értékek, azokat láthatólag negligálja ma a brüsszeli mainstream: a keresztény civilizációt, a nemzetek szuverenitását és a családot.

(És még egy dologra hadd hívjam fel a figyelmet, ami rendkívül zavaró számomra: amikor egyenlőségjelet tesznek Európa és az Európai Unió között. Ez sem civilizációs értelemben nem igaz, se szervezeti-politikai értelemben nem igaz. Lehet, hogy provokatívan hangzik, de föl kell tennem a kérdést: Dosztojevszkij, Tolsztoj, Csajkovszkij nem része az európai civilizációnak?!? Lehet, hogy az Európai Uniónak nem része, de az európai civilizációnak biztosan! Tehát nem lehet egyenlőségjelet tenni Európa és az Európai Unió között. Ahogy a tekintetben sem, hogy az Európai Unió alapító atyáinak az öröksége nem az, ami ma Ursula von der Leyen által képviselt politika. Megjegyzem, az Európai Néppárt sem az most Weber alatt, mint amikor még kereszténydemokrata volt Martens idején.)

A mi politikai hitvallásunk az, hogy vissza az Alapító Atyák örökségéhez! Vissza a kereszténydemokráciához, a keresztény civilizációhoz, a nemzeti szuverenitás tiszteletben tartásához, a család védelméhez!

És befejezésül szeretném nagyon világossá tenni, hogy én híve vagyok az Európai Uniónak, de nem vagyok híve az Európai Egyesült Államoknak. Híve vagyok annak, amit Adenauner, Schumann és De Gasperi létrehozott, amihez mi csatlakoztunk a szerződéssel, ahol az európai nemzetek egyenrangú tagja Magyarország. De mindent megteszek azért, hogy ne legyünk az Európai Egyesült Államok birodalmában egy provincia!

Köszönöm, hogy meghallgattak!

(Elhangzott a Vallás és Európai Unió konferencián, Fehérvárcsurgón, 2026. március 20-án)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Hasonló nagyságrendű védett területi kijelölés az Őrségi Nemzeti Park 2002 márciusában történt létrehozását követően csak 2012-ben, a Körös-éri Tájvédelmi Körzet létesítésével történt – mondta.

Az utóbbi évek természetvédelmi irányvonala inkább az volt, hogy tematikus jelleggel nagy számú, de kis kiterjedésű területek kerültek védelem alá, ezek közé tartoztak a kaptárkövek, vagy a bajai földikutya-rezervátum, és egyebek mellett a jáki kardvirágos erdő”

– tette hozzá.

A politikus a dél-balatoni Nagyberekről szólva kitért rá, a Balaton egykor öblözetekre tagolódott, a Nagyberek a Balaton térsége és a Dráva-völgy közötti öblözet elláposodott maradványa, amely 1850-ig összefüggő vízfelület volt. Ezt száz éve elkezdték lecsapolni, amellyel a természeti értékekben akkora kárt okoztak, amely nem állt arányban azzal a haszonnal, amelyet az így kapott gyenge minőségű földterület jelentett.

A lecsapolás 100 évvel ezelőtt, az 1950-es évekig, sőt még tovább is politikai döntés volt.

Ma már másképp csinálnánk, de a mi feladatunk az, hogy mentsük meg, ami megmaradt, és lehetőleg állítsuk vissza azt az ökoszisztémát, azt a vizes élőhelyet, amit a természet létrehozott

– fogalmazott a miniszterelnök-helyettes. Semjén Zsolt a Berek Világa Látogatóközpontra utalva rámutatott: a természetet az tudja védeni, aki ismeri és tudja, milyen értékei vannak, ezért kulcsfontosságú a természetiskolák működése.

Szólt arról is, hogy Móring József Attilával, a térség kereszténydemokrata országgyűlési képviselőjével és a helyi polgármesterrel folytatott egyeztetés eredményeként támogatja a Balatonfenyves és Balatonmáriafürdő közötti nádas védetté nyilvánítására irányuló javaslatot.

Bende Zsolt, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park igazgatója közölte, a dél-balatoni berkek fontos növénytársulások, számos védett növény- és állatfaj otthona. A nemzeti park célja, hogy élőhelyüket megóvja, állományukat fenntartsa. Ennek érdekében helyreállítják a vizes élőhelyeket, visszaállítják a természetkímélő területhasználati módokat, visszagyepesítik a szántókat, visszaszorítják az idegenhonos fás- és lágyszárú növényeket – sorolta.

Az esemény végén Semjén Zsolt, Móring József Attila, Bende Zsolt és Rácz András, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős államtitkára, valamint Balczó Bertalan, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős helyettes államtitkára a látogatóközpont mellett felállította a nemzeti parki területet jelző táblát.

Szöveg: MTI
Fotó: Miniszterelnökség / Botár Gergely

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Magyarország kormánya munkában a magyarokért – írta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke szerdán a Facebook-oldalán.

Fotó: Miniszterelnökség / Botár Gergely

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Az üldözött keresztényeket támogató Hungary Helps Program küldetését, történetét és eredményeit ismertető dokumentumfilmet mutattak be az Uránia Nemzeti Filmszínházban.

Mindent meg kell tennünk a keresztényüldözéssel szemben, az üldözött keresztények szenvedésének az enyhítéséért”

– hangsúlyozta a Hungary Helps – Ahol Magyarország az életet jelenti című alkotás keddi budapesti bemutatóján Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, kiemelve, hogy minden nap 12 keresztény szenved vértanúhalált és 400 millió keresztény szenved üldöztetést a hite miatt.

Az elmúlt időszakban a töredékére csökkent a keresztények száma a Közel-Keleten, ami nem csak az iszlamizmus bűne, hanem a Nyugaté is, hiszen például az “arab tavasz” beláthatatlan szenvedést okozott a régióban – húzta alá a miniszterelnök-helyettes.

A miniszterelnök-helyettes egyedülállónak nevezte a világban, hogy nem egy NGO-ként, hanem a magyar államon belül működik az üldözött keresztények államtitkársága, amely nemcsak fizikai segítséget nyújt a rászorulóknak, hanem azt is, hogy érezzék, nincsenek egyedül.

Azbej Tristan, a Külgazdasági és Külügyminisztérium üldözött keresztényeket segítő programokért felelős államtitkára a filmbemutatón azt mondta,

azt kívánjuk magunknak, hogy magyar és keresztény identitásunkat megtartva maradhassunk meg a szülőföldünkön. Nem véletlenül iktattuk az alaptörvényünkbe, hogy elismerjük a kereszténység nemzetmegtartó erejét. Amit pedig magunk számára elvárunk, azt most mások számára is kívánjuk.”

Emlékeztetett: ebből a gondolatból született meg az üldözött keresztényeket segítő programokért felelős kormányzati szervezet és az általa működtetett Hungary Helps Program, amelynek alapvető alkotóeleme a személyes kapcsolat a kedvezményezettekkel.

Ez a program nem csupán egy kormányprogram, hanem nemzeti hivatás, egész Magyarország segítő keze – fogalmazott Azbej Tristan.

Makláry Ákos görögkatolikus atya arról beszélt, hogy a Krisztus-követők a kezdetektől fogva művelték a gyakorlati segítségnyújtást.

A keresztény hiten felépült állam számára a gondoskodás az elesettekről és a szegényekről alapvető emberi, társadalmi és etikai kötelesség. Minden közösség fokmérője, hogy miként bánik a legkiszolgáltatottabbakkal”

– mondta Makláry Ákos.

A Nemzeti Filmintézet által támogatott, Hungary Helps – Ahol Magyarország az életet jelenti című dokumentumfilm rendezője Novák András Árpád, producere pedig Tálas György – hangzott el a filmbemutatón.

A Hungary Helps Program, azaz a segítő Magyarország program több millió ember számára segített, hogy a kivándorlás helyett a szülőföldjén maradhasson – hangsúlyozták.

A filmbemutatón részt vettek a Hungary Helps Program jószolgálati nagykövetei: Herczegh Anita, Áder János volt köztársasági elnök felesége és Sajgó Szabolcs jezsuita szerzetes.

Szöveg: MTI
Fotó: Miniszterelnökség / Botár Gergely

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

A migrációnak nevezett iszlám invázió Európa civilizációs öngyilkossága! Történelmünkben milliónyi magyar adta az életét azért, hogy nekünk ne kelljen a saria árnyékában élnünk! – írta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke pénteken a Facebook-oldalán, és egy videót is közölt: 

semjenzsolt.hu

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Én az Európai Uniónak vagyok a híve, de nem vagyok híve az Európai Egyesült Államoknak! – írta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke a Facebook-oldalán, amely mellé az alábbi videót csatolta:

semjenzsolt.hu

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke a a Facebook-oldalán közölt fotókat a szerdai kormányülésről.

Fotó: Miniszterelnökség / Botár Gergely

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

A hálaadó istentiszteleten Kolumbán Vilmos József, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke hirdette az igét. Emlékeztetett: a református egyház ötszáz éves történetében folyamatos az igehirdetés és az oktatás, és ezek kiegészítik egymást. A református egyház „iskolaegyház”, nagy kollégiumai és kis vidéki iskolái is vannak, és Székelyudvarhelyt is iskolavárosként ismerik – mondta a püspök. Azokban az iskolákban, ahol az egyházak jelen vannak, “emberré formálnak”, az a cél, hogy becsületes, közösségüket szerető embereket neveljenek – tette hozzá.

Kató Béla emeritus püspök köszöntőbeszédében felidézte, hogy az épület átadása a katolikus diákotthon beomlása után bevezetett hatósági szigor miatt késett.

Úgy felavatni egy iskolát, hogy ott vannak benne a gyermekek, igazán nagyszerű dolog”

– mondta.

Közölte: az intézmény az áldozathozatal által jöhetett létre, a helyi közösség minden száz évben felhúzott egy újabb épületet iskolájához. A mostanihoz a várostól kapták a telket, azzal a kikötéssel, hogy az egykori tornakertbe tornaterem is épüljön. Közölte: a diákotthonnál folytatják a munkát.

A kollégium évszázados történetét ismertette annak igazgatója, Sipos István. Elmondta: az új épület a magyar állam és az egyházkerület támogatásával valósul meg. „A kezdetek helye”, miután az elemi osztályok kaptak benne helyet.

Szakács-Paál István polgármester szerint Székelyudvarhely büszkén viseli az iskolaváros nevet. „Egy város igazi ereje az iskolákban van” – mondta, hozzátéve, hogy minden iskolai fejlesztés fontos a város számára. Aláhúzta: a nemzetek ereje az iskolákban, templomokban és a családokban mérhető, és köszönetet mondott a magyar kormánynak és az egyházkerületnek az oktatás „új fellegváráért”.

Bíró Barna Botond, Hargita megye önkormányzatának elnöke arról beszélt, hogy az oktatás minősége meghatározza a közösség jövőjét, ezért az oktatási infrastruktúra fejlesztése kiemelt jelentőségű. Ez a magyar kormány támogatása révén nagy lendületet kapott, az erdélyi magyar közösség érdeke pedig, hogy ehhez Bukarest és Budapest segítségét is igénybe vegye.

A hálaadó istentiszteletet a diákok ünnepi műsora zárta, majd az ünneplő közösség átvonult a kollégium új épületéhez, ahol szalagvágás és épületbejárás következett.

Az új iskolaépületet az Erdélyi Református Egyházkerület megrendelésére a magyar kormány finanszírozásával kezdték el építeni 2021-ben. A letisztult külsejű, korszerűen felszerelt épület hasznos felülete több mint 3000 négyzetméter. A tíz tanterem az elemi osztályoknak ad helyet, de az épületben három óvodai csoportnak is van hely. Emellett tornaterem, öltöző és zuhanyzó, tanári szoba, fejlesztő és logopédiai kabinet, orvosi rendelő, konyha és tálaló is van benne modern felszereléssel, és egy műfűvel borított sportpálya is tartozik hozzá.

Szöveg: MTI; Fotó: Miniszterelnökség / Botár Gergely

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Nem engedjük, hogy idegenek mondják meg, mit gondoljunk és miképpen cselekedjünk, mivé legyünk – hangoztatta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke vasárnap este Gyergyószentmiklóson a március 15-i ünnepségen.

A politikus a székelyföldi városban a Szent Miklós-templomban vett részt szentmisén a nemzeti ünnepen, majd az ünneplő tömeg fáklyákkal vonult Petőfi Sándor szobrához.

Semjén Zsolt hangsúlyozta: az ünnepnek két értelme van. Az egyik levonni a történelmi tanulságokat, mert ezek eligazítást jelentenek a jövőben. A másik: a magyar kis létszámú népként csak akkor tud megmaradni, ha minden magyarban benne él a tudat, hogy büszkeség a nemzethez tartozni. Kiemelte:

1848-49-nek az öröksége nemzetmegtartó erő, mivel a magyarok vitték a szabadság fáklyáját akkor, amikor Európában mindenütt máshol kialudt.

Úgy fogalmazott, miközben azt lehet mondani, hogy az 1848-49-es szabadságharc a túlerő miatt elbukott és eltiporták, valójában 1867-ben a kiegyezéssel sikerült megteremteni a szuverén Magyarországot, elérni a magyarok alkotmányos jogainak tiszteletben tartását. „Elértük, hogy magyarként élhessünk a saját hazánkban. Nem adtuk föl, és most sem adjuk fel!” – szögezte le Semjén Zsolt.

Közölte: ma is meg kell küzdenünk birodalmi központokkal, amelyek meg akarják mondani nekünk magyaroknak, mi legyen az értékválasztásunk, mit gondoljunk Istenről, hazáról, családról.

A magyar történelmen végignézve azt kell mondanunk, nem mi tartozunk Európának, hanem Európa tartozik nekünk, mert ezer éven át védtük ezt az Európát

– fogalmazott. Hozzátette: nekünk, magyaroknak jogunk van a szuverén Magyarországhoz, ahhoz, hogy megőrizzük nemzeti értékeinket és hagyományainkat, nemzeti önrendelkezésünket.

A magyar nem kevesebb más nemzetnél, és ha elfogadná, hogy léteznek olyan jogok az Európai Unióban, melyek más nemzeteknek járnak, neki ellenben nem, akkor azt fogadná el, hogy másodrangú európai uniós polgár.

Mivel nem vagyunk kevesebbek senkinél, nem vagyunk másodrangú polgárok. Ami másnak jár, az nekünk is jár. Amit másnak szabad, azt nekünk is szabad, és amit másnak lehet, azt nekünk is lehet

– hangsúlyozta. Hozzátette: amíg Magyarország miniszterelnökét Orbán Viktornak hívják, és amíg Orbán-kormány van Magyarországon, addig a határon túli magyarság szerzett jogai szentek és sérthetetlenek, ahogy az elmúlt 16 év nemzetpolitikai vívmányai is. „Egy nemzet vagyunk, egy magyarsággal, egy állampolgársággal, azonos jogokkal, és ebből nem fogunk engedni” – húzta alá Semjén Zsolt.

Tánczos Barna, a román kormány miniszterelnök-helyettese arról beszélt, hogy az 1848-49-es forradalom és szabadságharc hősei tudták:

a szabadság nem ajándék, nem adott jog, a zsarnokság eltiprása a szabadság, a szabadság megtartása pedig a biztonság.

Közölte: ma gazdasági nyomás nehezedik az erdélyi magyar közösségre is, ami próbára teszi tagjainak türelmét, az egymás iránti bizalmat és a jövőbe vetett hitüket. Ilyenkor a közösségi vezetőknek kötelességük higgadtnak maradni és megtalálni a megoldásokat, ugyanis ma is meg kell küzdeni a szabadságért.

Szabadságharcot folytatunk továbbra is a magyar iskoláinkért akkor, amikor megvédjük őket és nem engedjük, hogy feloszlassák, illetve összevonják őket. Szabadságharcot folytatunk a magyar és székely szimbólumainkért. Állandó harcban mutatjuk meg a nagyvilágnak, hogy továbbra is erős, sorsunkat magunk alakító nemzet vagyunk”

– fogalmazott Tánczos Barna.

A nemzet egységét hangsúlyozva közölte: az erdélyi magyarok tudják, hogy nincsenek egyedül a harcban, és az elmúlt 16 évben számíthattak a magyar kormányra, így az is számíthat az erdélyi magyarokra. Biztosította a magyar kormányt, hogy a szabadságért folyó harcban nincs egyedül.

Áll a zászló a Hargitán és a Bucsinon is, és az április 12-i csapatszemlén mi, székelyek mindannyian ott leszünk

– mondta a magyarországi parlamenti választásokra utalva.

Nagy Zoltán polgármester is az összefogás szükségességét hangsúlyozta, azért, hogy a magyarság óvja meg tizenöt év nemzetpolitikai eredményeit.

Sorbán Attila Örs, az Erdélyi Magyar Szövetség képviselője szerint „együtt erő vagyunk”, ezért együtt kell megvédeni a szuverenitást, az elért eredményeket.

Az ünnepségen Orbán Viktor miniszterelnök üzenetét Percze László csíkszeredai konzul olvasta fel.

A Figura Stúdiószínház művészei és a város diáksága mellett az ünnepségen a 94 éves Szilágyi Árpád 56-os elítélt is szavalt.

Szöveg: MTI
Fotó: Miniszterelnökség / Botár Gergely

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke felújított útszéli keresztet adott át vasárnap Gyergyószentmiklóson. A Gyilkos-tó felé vezető út szélén található emlékjelet a Fogadj örökbe egy keresztet! kezdeményezés keretében újították fel.

Semjén Zsolt köszöntőjében emlékeztetett, hogy a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) javaslatára 200 meglévő keresztet újítottak fel vagy állítottak újat a Kárpát-medencében. A keresztállítások, -felújítások helyi kezdeményezésre, számos esetben a párt anyagi támogatásával történtek.

A miniszterelnök-helyettes közös elmélkedésre hívta hallgatóságát, melyben rámutatott:

emberként szimbólumokra van szükségünk, hogy ráhangolódjunk Isten jelenlétére. Ezért van a templomban orgona, szent zene és szentképek, melyek segítenek érzelmeinket áhítatra hangolni.

„Őseink azért állították a kereszteket, hogy emlékeztessenek minket Jézus Krisztus evangéliumára” – mondta. Hozzátette: ezeket útkereszteződésnél állították, hogy a leghétköznapibb pillanatokban is emlékeztessenek arra, hogy előbb-utóbb mindannyiunknak meg kell jelennünk Isten bírói széke előtt, el kell számolnunk az életünkkel.

„Ezek a keresztek emlékeztetnek mindannyiunkat arra, hogy az örök bíró előtt elszámolással tartozunk, és végső soron arra vagyunk meghívva, hogy szentek legyünk” – fogalmazott Semjén Zsolt. Hozzátette:

a keresztek így arra hívnak, hogy jobb emberek legyünk, és arra is emlékeztetnek, hogy hűségesek legyünk keresztény civilizációs örökségünkhöz.

Derzsi Ákos, a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom ügyvezető elnöke, a román kormány államtitkára elmondta: Erdélyben, Romániában ők vállalták fel a KDNP kezdeményezésének megvalósítását. Erről 2025. október elsején írták alá az együttműködési megállapodást, mivel nagyon sok olyan kereszt van, amely felújításra vár.

Felidézte:

a nagy keresztény teológusok azt mondták, Európa vagy keresztény lesz, vagy nem lesz. A végeken élők lehetnek azok, akik éltetik a reményt, hogy Európa megmarad kereszténynek”

– mondta.

Kijelentette: nem számít, hogy a kereszt kicsi vagy nagy, fából vagy kőből készült, a város közepén vagy a szélén áll, csak az, hányan vannak körülötte. A magyar ember elmenve előtte keresztet vet vagy kalapot emel. „Erre nekünk szükségünk van, csak így tudjuk megtartani magyarságunkat ebben a zavaros időszakban” – mondta a kezdeményezés támogatására kérve a jelenlévőket.

Nagy Zoltán, Gyergyószentmiklós polgármestere szerint az út mentén állított keresztek történeteket hordoznak: a hitről, emlékezésről, emberi sorsokról szólnak. Lelki megállóhelyek is, a rövid elcsendesedés, az imádság vagy emlékezés helyei, és a gyergyói emberek számára kiemelkedő fontossággal bírnak. Közölte:

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes jelenléte és a magyar kormány elmúlt 16 évben tanúsított gondoskodó támogatása mutatja, hogy a végeken élők nincsenek magukra hagyva a szülőföldön való megmaradásért folytatott küzdelemben.

Ezért nem kérdés számukra, hogy áprilisban kinek nyújtanak támogatást az anyaországi országgyűlési választásokon. „Természetesen annak, aki eddig mindvégig testvérként mellettünk állt” – fogalmazott.

Kántor Boglárka parlamenti képviselő Pál apostol szeretethimnuszát idézte és Jeruzsálemből hozott szentelt olajat adott Semjén Zsoltnak ajándékba.

Elhangzott: a Gyilkos-tó felé vezető úton lévő keresztet 1964-ben állíttatta Kercsó Ferenc, majd 1994-ben újraállíttatták. A felújított emlékjelet a Romániai Kereszténydemokrata Egyesület és a Történelmi Vitézi Rend gyergyószéki fiókja fogadta örökbe.

A keresztet Hölgyesi Pál Zsolt római katolikus esperes szentelte fel.

Szöveg: MTI
Fotó: Miniszterelnökség / Botár Gergely