Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Fotó: Miniszterelnökség / Botár Gergely

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke 2024. március 4-én az Országgyűlésben napirend előtti felszólalásban emlékezett meg az ötven éve elhunyt Barankovics Istvánról, a párt egykori főtitkáráról.

„A keresztény ember nemcsak a saját személyes üdvösségén köteles munkálkodni, hanem rész kell vennie a társadalom megváltásának művében.” – írta Barankovics István

Tisztelt Elnök Úr,

Tisztelt Ház!

Ötven évvel ezelőtt, 1974. március 13-án, emigrációba kényszerülve, New York-ban hunyt el a modern magyar kereszténydemokrácia legnagyobb személyisége, Barankovics István. Nem csupán illő, de kötelességünk is megemlékezni róla e falak között, ahol a keresztény magyar jövőért vívta heroikus küzdelmét.

A katolikus egyház társadalmi tanításának fundamentumán álló hitvalló kereszténység, megkérdőjelezhetetlen nemzethűség és demokratikus elkötelezettség adta meg karakterét.

Barankovics István nyelvezetét, nemzet-felfogását Szabó Dezső ihlette és formálta, míg politikai gondolkodását az Anyaszentegyház szociális tanítása, illetve annak magyarországi hírnökei: Giesswein Sándor és Prohászka Ottokár.

1943-tól a Magyar Nemzet főszerkesztőjeként a lapot a nemzetiszocialista ideológiával szembeni szellemi ellenállás egyik központjává tette. A nácizmussal szembeszállva a keresztény-politika természetéről a következőképp gondolkodott: „Határozottan elutasítjuk a nácizmussá fajult, túlértékelt faji gondolatot. (…) Magyarok maradván Európában, és európainak lenni itthon – ez a mi nacionalizmusunk credoja.”

A háború után a faji szocializmust az osztályszocializmus követte. Mindazonáltal felcsillant a remény, és Barankovics lehetett volna a magyar Adenauer. Az 1947. augusztusi nemzetgyűlési választásokat Barankovics pártja megnyerte, de a kommunisták százezres nagyságú kékcédulás választási csalást követtek el. A kommunista diktatúra egyre fojtogatóbb szorítására válaszolva Barankovics a győri kiáltványban fogalmazza meg a kereszténydemokrata párt programját:

„Programunk: a legbiztosabb és legszélesebb emberi jog. A legteljesebb szociális igazságosság és a legnagyobb szabadság, a természetfelettiség többletével. (…) A kereszténység nem mindenki számára kötelező hit ugyan, de mindenki számára erkölcsi és kulturális érték. (…) Nem csak hitrendszer, hanem egyben világnézet, azaz részleteiben kidolgozott kulturális szemlélet és társadalomtudomány is, amely gyakorlati útmutatást jelent a társadalmi és gazdasági élet számtalan területén. Igazságtalan volna tehát a politikai érvényesülés jogát éppen a keresztény világnézettől megtagadni.”

Barankovics parlamenti szereplésének, de talán közéleti pályafutásának is legmesteribb beszédét 1948. június 16-án, az egyházi iskolákat államosító törvényjavaslat ellen tartotta. Ebben kifejtette, hogy az egyház nem csupán liturgikus, hanem belső természete és lényege szerint kultúregyház is. A vallásszabadság joga tehát nem merül ki az istentiszteletek és szentmisék megtartásának jogában. A katolikus egyház sohasem adta hozzájárulását ahhoz, hogy mintegy internálják a templomokba és beszorítsák a sekrestyébe.

1948 végére a kereszténydemokrácia és a kereszténydemokrata politikusok puszta létezése is veszélybe került. Barankovics kitartott, ameddig kitarthatott. 1949 februárjában, a Mindszenty-per árnyékában azonban nyilvánvalóvá vált: nincs tovább. Rákosi Mátyás maga szólította fel pártjának feloszlatására, egyben annak kimondására, hogy a Demokrata Néppárt antidemokratikus és népellenes politikát folytatott. Barankovics ehhez nem asszisztált. Rákosi figyelmeztetésére, hogy: “Nincs tisztában a helyzetével!”, így válaszolt:

„Tudom, hogy csak a lét és a becsület között van választásom, de a becsületet választom.”

És mielőtt elindult volna emigrációjába, ezt írja naplójába: “Emigrációba nem megy az ember, hanem kényszerül.” Pártját – gondolva a jövőre – nem feloszlatta, hanem csak felfüggesztette annak működését.

Egy szál aktatáskával ment a zöldhatáron át, a bizonytalanságba. Negyvenkét éves volt. Életének hátralévő 26 évében az Egyesült Államokban, emigrációban folytatta a munkát. Nem az emigráció szervezését tekintette fő feladatának, hanem a szellemi iránymutatást: előadásokat tartott, tanulmányokat írt.

Dacára Mindszenty József bíborossal való személyes ellentétének, Barankovics a hercegprímás jelentőségéről a következőképp nyilatkozott: „A fogoly és az azilumban élő Mindszenty bíboros az aktív egyházi ellenállás világszimbóluma.”

1974. március 13-án, 67 éves korában hunyt el. 2001 decemberében – hazahoztuk a New York-i szegénytemetőből, és immáron magyar földben a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben lelte meg végső nyughelyét, egykori frakciótársai körében.

Adja Isten, hogy hűségesek maradjunk örökségéhez!

A beszédről készült videó az alábbiakban tekinthető meg: 

Fotó: Miniszterelnökség / Botár Gergely

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Közép-Európa szoros együttműködését hangsúlyozta a keresztény civilizáció védelme érdekében Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke pénteken Budapesten.

Semjén Zsolt a Szent György Rend által szervezett Közép-Európa Európáért címmel rendezett konferencián úgy fogalmazott: Szent István óta „szellemi értelemben minden gyökérzetünkkel” itt vagyunk és védtük a keresztény Európát a különböző támadásoktól, a mongol és a török birodalmaktól vagy „a keleti pogányság más formációitól”.

Kiemelte,

a keresztény civilizáció olyan történelmi adottság, ami az életformánk. Ez a keresztény civilizáció jelenti az emberi személy tiszteletét, a lelkiismereti szabadságot és a nők tiszteletét”

– hangsúlyozta a miniszterelnök-helyettes.

„Ezért semmi mást nem szeretnénk, mint ezt a keresztény civilizációt megvédeni” – jelentette ki.

Semjén Zsolt kiemelte: európaiságunk mellett közép-európaiak is vagyunk, közös a történelmünk, a mentalitásunk. Az itt élő népek „félszavakból is értik egymást” – mutatott rá.

Kifejtette:

a Habsburg-birodalom volt az a történelmi keret, amely évszázadokon át formálta gondolkodásunkat és mentalitásunkat. Az Osztrák-Magyar Monarchia népeinek mentalitása olyan egység, amely egyedülálló érték Európában. Szeretnénk ezt a közép-európai egységet megőrizni és sajátos szolidaritást képviselni az Európai Unió szolidaritásán belül”

– fogalmazott.

Ez az örökség sajátos életformát is jelent – húzta alá. Hozzátette: lélekszámban kis nép vagyunk, ezer éve küzdünk a megmaradásért. A magyar történelem, kultúra és történelmi sorsközösség olyan érték, amit meg kell őriznünk, mert ha mi nem őrizzük meg, senki nem fogja helyettünk. Ezért vagyunk kényesek a nemzeti szuverenitásunkra – hangsúlyozta.

Kitért arra is, hogy Magyarországon a Habsburg-Lotharingiai-ház nem kizárólag a történelem része, hanem része a magyar jelennek és a magyar jövőnek is. Magyarországot, a magyar diplomáciát két személy is szolgálja a Habsburg-Lotharingiai-házból, Habsburg György Párizsban és Habsburg Eduárd a Vatikánban, akik kiváló diplomatái Magyarországnak.

Fontosnak nevezte a magyar állam Habsburg-Lotharingiai-házzal kötött megállapodását a Habsburg Ottó Intézet budapesti felállításáról. Habsburg Ottó személye kiváló példa arra, hogy a Habsburg-ház nemcsak a történelemben meghatározó, hanem a jelenben és jövőben is szerepe van – mondta. Kiemelte, hogy Habsburg Ottó karizmatikus személyéhez nagy szeretettel viszonyulnak Magyarországon.

Habsburg György párizsi magyar nagykövet arról beszélt, hogy Európa és Magyarország történelme Franciaországban nem túlságosan ismert. Közép-Európában jobban ismerik Franciaország történelmét, mint fordítva, s ez azért probléma, mert emiatt sok itt születő döntést nem értenek, félreértenek, majd kritizálnak”

– mutatott rá.

Kiállt az európai államok együttműködése, a béke, a biztonság és stabilitás mellett. Azt látni, hogy az unió intézményeiben elfelejtették, mi volt az unió alapgondolata és egyre inkább ideológiai kérdésekkel foglalkoznak. Kijelentette:

Európa keresztény földrész, és Közép-Európában a keresztény értékeket nagyra tartják és képviselik. Továbbra is ezek képviseletén kell munkálkodni”

– rögzítette.

Baron Vinzenz von Stimpfl-Abele prokurátor az értékalapú politika fontosságát hangsúlyozta. Kitért arra, hogy a rend keresztény rend és tudatosan nevezik magukat európai rendnek. Mindkettőre nagyon büszkék – húzta alá. Arra törekednek, hogy Európa büszke és erős legyen, olyan, amely levonja a történelmi tanulságokat és tudatában van a közös történelmi értékeknek. Közép-Európának közös a múltja, a jelene és a jövője is – hangsúlyozta. Rámutatott, a jövőben Közép-Európa olyan motor lehet, amiből egész Európa profitálni képes.

Olyan Európai Uniót akarunk, amely kötelességének tekinti a keresztény gyökerek védelmét, mert Európa lelke a kereszténység”

– fogalmazott.

A Szent György Rendet Habsburg Ottó politikai elvei és elképzelései alapján fia, Habsburg Károly vezeti. A rend tizenhárom európai országban tevékenykedik, köztük Magyarországon is. A rendezvény célja Habsburg Ottó örökségének ápolása, tovább mélyítése volt.

Szöveg: MTI
Fotó: Miniszterelnökség / Botár Gergely

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Isten segítse, Elnök Úr! – írta Facebook-bejegyzésében Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke.

Fotó: Miniszterelnökség / Botár Gergely

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

A KDNP szezonkezdő balatonalmádi frakcióüléséről posztolta az alábbi képeket Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke Facebook-oldalán.

Fotó: Miniszterelnökség / Botár Gergely

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Orbán Viktor évértékelőjéről osztotta meg az alábbi képeket Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke Facebook-oldalán.

Fotó: Miniszterelnökség / Botár Gergely

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

A vadászat nélkülözhetetlen szerepet tölt be a vadgazdálkodásban és a felelős természetgazdálkodásban – mondta Semjén Zsolt a Hungexpo Budapest Kongresszusi és Kiállítási Központban, a 30. FeHoVa (Fegyver, Horgászat, Vadászat) kiállítás csütörtöki megnyitóján.

A magyar vadásztársadalom javaslatai és kérései alapján az utóbbi egy év során észszerű és életszerű törvények, méltányos jogszabályok születtek

– jelentette ki a miniszterelnök-helyettes, aki egyúttal Országos Magyar Vadászati Védegylet elnöke is. A vitás kérdések megoldásai közül kiemelte a vadak és a járművek közúti ütközéséből eredő ügyek rendezését, ami azért fontos, mert korábban szinte minden esetben más ítéletet hoztak a bíróságok – fogalmazott. Semjén Zsolt üdvözölte, hogy az új jogszabály szerint a vadászatra jogosult nem tehető felelőssé az ütközésért, ha a vad a természetes viselkedéséből következően téved az útra. Ugyancsak egyetért azzal, hogy az üzemeltetők felelőssége megakadályozni a vadak bejutását az autópályákra, hiszen többek között ezért is kérnek úthasználati díjakat.

A mezőgazdasági vadkárok rendezését legalább ilyen súlyú kihívásnak tartja, de jelentős előrelépésnek tekinti, hogy a vadkárügyeket nem lehet a vadászatra jogosultak tudomása nélkül intézni, bejelenteni a közjegyzők helyett a települési jegyzőnél lehet.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) közreműködésével létrejött vadkárprotokoll számokérhető vezérfonalként segíti a vadkárbecsléseket, a vadászati szervezetek és a gazdálkodói érdekképviseletek pedig a legutóbbi egyeztetésükön egyetértettek abban, hogy pereskedés helyett a megegyezést, a partnerséget kell ösztönözni a vadászok és a termelők közös ügyeiben

– mondta Semjén Zsolt, hangsúlyozva, hogy a vadakra senki nem tekinthet természeti csapásként, hiszen ők a természetben otthon vannak mindenütt, a mezőkön és az erdőkben egyaránt.

A miniszterelnök-helyettes szerint részben igazuk van ugyan azoknak, akik a túlszaporodott nagyvadállományokra panaszkodnak, de hangsúlyozta, hogy ez csak egyes térségekre igaz, de nem az ország minden részére, a vaddisznók állományai jelentősen meg is csappantak az utóbbi években az afrikai sertéspestis következtében. Csökkenteni elsősorban a szarvasok számát kell, különben betegségek jelenhetnek meg és tizedelhetik a túlszaporodott állományokat. Hozzátette, hogy a vadkárügyek rendezését az agrárkamara és a vadászkamara szakértői békéltetőként segítik. Az érdekképviseletek egyetértenek abban is, hogy becslések helyett tudományos alapossággal kell meghatározni a vadak létszámát, valamint azt, hogy egy terület mekkora állományt tarthat el. Semjén Zsolt a felmérések elkészítésében az akadémiai és egyetemi szakemberek segítségére is számít.

Nagy István agrárminiszter szintén úgy vélte, hogy az egészséges vadállományok fenntartásában a vadászat kulcsszerepet tölt be. A vadak az ország nemzeti kincsei, állományaik éppúgy hozzátartoznak a magyar tájegységek egyéni arculatához, mint más természeti adottságok. Optimális méretű állományok mellett a vadgazdálkodás összhangban működhet az mező- és erdőgazdálkodással, a következő évek egyik fontos feladata éppen ezért az lehet, hogy a vadak létszáma csökkenjen, ha szükséges, állományaik minősége viszont javuljon. A 2022-2023. évi vadgazdálkodási évben az ágazat eredménye meghaladta a 3 milliárd forintot, a magyar vadhús Európa-szerte kedvelt termék, csaknem 90 százaléka, évente mintegy 3500 tonna kerül külföldre, főképp Németországba és Olaszországba. A miniszter megjegyezte, hogy

a kormány vizsgálja a politikailag vezérelt divathullám, a műhús betiltásának lehetőségét is, amit azzal indokolt, hogy a biztonságos élelmiszer, ami jelentős részben a vadgazdálkodók munkáját dicséri, megérdemli a megbecsülést. A termőföld és az ember kapcsolatát nem megszakítani, hanem megerősíteni kell

– fogalmazott.

A tárcavezető elismerően beszélt az utóbbi évek eredményeiről, hiszen a tapasztalatok szerint a tájegységi fővadászok eredményesen működnek, a vadgazdálkodási tanácsok újjászervezése szintén sikeresnek bizonyult, a vadászokat terhelő adminisztrációs kötelezettségek pedig jelentősen mérséklődtek. A bürokráciacsökkentés az elektronikus beírókönyv bevezetésével folytatódik, 2025 márciusától önkéntesen választható lesz a papíralapú helyett. A kormány elkötelezett az erdők állapotának és alkalmazkodóképességének javítása mellett, a vidékfejlesztési forrásoknak köszönhetően 22 százalékról 27 százalékra nőhet az erdővel borított területek aránya. Az utóbbi 10 év során csaknem 45 ezer erdő jött vagy jön létre, 2027-ig csaknem 310 milliárd forint vidékfejlesztési forrás jut az erdőkre. Támogatást többek között Natura 2000-es területekre, erdőszerkezet átalakítására, örökerdők kialakítására lehet kérni, az első pályázatok a napokban jelennek meg – tette hozzá.

Az eseményen Semjén Zsolt a Magyar Természeti-Vadászati Örökségért Érdemkeresztet Reviczky Gábor Kossuth- és Jászai-díjas színművésznek, a Nemzet Művészének adta át. Az Országos Magyar Vadászkamara Aranyérme kitüntetését Bodó Imre József, a dombóvári Fekete István Múzeum alapítója vehette át.

Szöveg: MTI
Fotó: Miniszterelnökség / Botár Gergely

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Vahagn Khachaturyan örmény államfő az örmény köztársasági érdemrendet adományozta Semjén Zsoltnak az örmény-magyar kapcsolatok helyreállításáért.

Fotó: Miniszterelnökség / Botár Gergely

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Tárgyalás a szentföldi keresztények támogatásáról – számolt be Facebook-oldalán Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke.

Fotó: Miniszterelnökség / Botár Gergely

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke fogadta Pierbattista Pizzaballát, Jeruzsálem latin pátriárkáját. Magyarország segíti a szentföldi keresztényeket.

Fotó: Miniszterelnökség / Botár Gergely