Átadták pénteken a felújított gyalui várkastélyt, mely az Erdélyi Hagyományok Alapítvány irányítása alatt kulturális központként működik. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke az ünnepségen úgy fogalmazott: az alapítvány és a kastély „magyarságunk megőrzésének” eszköze.
A Kolozsvárhoz közeli Rákóczi-Bánffy-kastélyt uniós alapokból, román és magyar kormánytámogatással újították fel, miután Nagy Elek magyarországi üzletember tíz éve megvásárolta a Barcsay családtól. A régi pompájában ragyogó kastély megnyitóján több száz meghívott volt jelen.
Semjén Zsolt felidézte: egy éve Bonchidán nyitott meg Bánffy Miklós-kiállítást és a megújult kastélyt, most pedig Gyalun tehette ugyanezt.
Szép és megtartó mindez, hogy évről-évre ilyen nagyszerű történelmi emlékeink újulnak meg”
– mondta további avatásokat vetítve elő.
Közölte: elsőként történelmünk nagyjainak tartozunk köszönettel: Erdély püspökeinek, akik megépítették. „Történelmi tettnek” nevezte, hogy Barcsay Tamás korábbi tulajdonos visszaszerezte a kommunizmusban államosított kastélyt, Nagy Elek pedig megvásárolta. Köszönetet mondott neki, hogy vagyona egy részét, idejét és energiáját annak szentelte, hogy az épület Erdély népének kulturális helye legyen.
Felidézte: a román állam ötmillió euró uniós finanszírozást szerzett a felújításra, mely nem bizonyult elegendőnek, ezért ezt a magyar állam 850 millió forintos támogatással egészítette ki.
Semjén Zsolt rámutatott:
Gyalu a Mezőség, Kalotaszeg és Mócvidék metszéspontján található. A kastély és az alapítvány a megmaradást szolgálja, hogy a magyarság meg tudja őrizni a nyelvét, kultúráját, történelemtudatát”
– mondta.
Hangsúlyozta: a nemzetek hagyománya olyan érték, amelyet az adott nemzeten kívül senki nem adhat az egyetemes emberiségnek. „Ezért nekünk magyaroknak kötelességünk magyarságunk megőrzése” – mondta.
Nagy Elek, az Erdélyi Hagyományok Alapítvány alapító elnöke felidézte: tíz éve a kastély szinte az enyészetté lett, ezért úgy érezte, felmenőihez méltó küldetése, hogy megmentse a kastélyt a szűkebb és tágabb közösség szolgálatára. „Hihetetlen, hogy ezt meg tudtuk valósítani” – fogalmazott.
Beszélt a hely kulturális jelentőségéről, kifejtve: a római castrumra és a várkastélyra külön is jövőt lehetne építeni.
Az én szándékom szerint a jövő gyalui várkastély nem kizárni, hanem befogadni fogja a falakon belülre a falakon túli világot”
– mondta.
Emlékeztetett édesapja, Méhes György 1944-ben megjelent Magyarok és románok című cikkére, melyben a magyar és román nép együttéléséről írt, szerinte a kastély is „a kultúrák találkozására” ad teret. Gyerekei hasonló szellemiségben vezetik majd az alapítványt, melyet ellenkező esetben az Erdélyi Református Egyházkerületre bízott – mondta.
Kolumbán Vilmos József, az egyházkerület püspökhelyettese felidézte: 600 év alatt a gyalui kastély kilátástalan időket is megélt. „Ma ez a kastély szebb, mint valaha. Azt a célt szolgálja, hogy ráirányítsa figyelmünket múltunkra, hovatartozásunkra, ugyanakkor összekapcsolja a múltat a jövővel és szellemi életünk védelme legyen” – fogalmazott.
Gelu Vasile Topan, Gyalu polgármestere a település történelmének román vonatkozásait idézte fel, a falut a multikulturalizmus, a békés együttélés szimbólumának nevezve. Örömét fejezte ki, hogy a felújított kastély révén a település felkerül a turisztikai térképre.
Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára a megnyitó után a többi romos erdélyi kastélyra is felhívta a figyelmet, melyeket még meg kell menteni.
Az eseményen felszólalt Barcsay Tamás korábbi tulajdonos és Tóthfalusi Gábor építész is, aki a felújítás folyamatát és nehézségeit ismertette.
A kastély történetét Weisz Attila művészettörténész ismertette, amit Gyalu, ahol a történelem újjászületik című állandó tárlat is bemutat. A kulturális központban multifunkcionális rendezvénytermek vannak, a tervek között ezek bebútorázása, a kert és a castrum felújítása is szerepel.
A kastélykert a Várkert Fesztiválnak is otthont ad, amelyet idén május 24. és 26. között tartanak. Péntek délután a belső udvaron nyílt napok kezdődtek, melyek szombaton is folytatódnak, középkori várjátékok és gyermekfoglalkozások, kalotaszegi muzsika és koncertek is várják a környékbelieket.
A Kolozsvártól húsz kilométerre található négy sarokbástyás, négyzet alakú, hatvantermes gyalui Rákóczi-Bánffy kastély államosítása előtt Bánffy Katinka grófnő tulajdonában állt. 2002-ig kisegítő iskola működött benne, unokája, Barcsay Tamás történész hét év után vehette birtokba. Első írásos említése 1439-ből való.
Szöveg: MTI
Fotó: Miniszterelnökség / Botár Gergely
Hajrá, Nyírbátor!
2024. május 15.
Ossza meg ismerőseivel!
Fotó: Miniszterelnökség / Botár Gergely
Kisvárda a béke mellett
2024. május 14.
Ossza meg ismerőseivel!
Mi élünk az ukrán határ közelében, nekünk ne dirigáljanak Brüsszelből.
Fotó: Miniszterelnökség / Botár Gergely
Magyarország nem fogja kiadni Ukrajnának a hozzánk menekülteket
2024. május 06.
Ossza meg ismerőseivel!
Mi nem vizsgáljuk, hogy az illető az ukránok szerint katonaköteles-e vagy sem. Az elemi humánum alapján nem engedjük, hogy a halálba küldjék őket – nyilatkozta Semjén Zsolt az atv.hu érdeklődésére.
A nemzetpolitikáért is felelös miniszterelnök-helyettes tavaly ősszel nyilatkozott arról munkatársunk megkeresésére, hogy Magyarország nem ad ki egyetlen ukrán menekültet sem, függetlenül attól, hogy az illető Kijev szerint hadköteles-e, vagy sem. Akkor Semjén Zsolt azt is hozzátette, „minden Ukrajnából menekült Magyarországon szabad ember, aki szabadon eldöntheti, hogy marad itt, továbbmegy Nyugatra, vagy ha ő úgy dönt, visszamegy”.
Most, miután olyan híreket hallani, hogy Andrij Jermak, az ukrán elnöki hivatal vezetője a hadköteles ukránok EU-tagországokból történő kiadatásáról tárgyal, Semjén Zsolt az ATV érdeklődésére kijelentette:
Magyarország nem fogja kiadni Ukrajnának a hozzánk menekülteket. Mi nem vizsgáljuk, hogy az illető az ukránok szerint katonaköteles-e vagy sem. Az elemi humánum alapján nem engedjük, hogy a halálba küldjék őket”
– közölte.
„Nálunk minden Ukrajnából menekült teljes biztonságban van, és minden segítséget megkap, akár magyar, akár ukrán” – tette hozzá.
Semjén Zsolt kijelentette: a kárpátaljai magyarok tekintetében ez természetes nemzeti kötelességünk is, az uránok esetében humanitárius és jogi evidencia, hiszen senki sem adható ki, akinek az élete veszélybe kerülne.
Márpedig az ukránok azért akarják a kiadásukat, hogy a háborúba, a frontra küldjék őket, ahol az emberek meghalnak. Tehát akik hozzánk menekültek Ukrajnából, mindenki biztonságban van, és nem adjuk ki őket!”
– erősítette meg a miniszterelnök-helyettes.
Forrás: atv.hu
Tíz éve avatták szentté II. János Pál pápát
2024. május 02.
Ossza meg ismerőseivel!
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes napirend utáni felszólalása.
Parlament, 2024. április 29.
„Santo subito!”, „Azonnal szentté!” felkiáltásokkal és táblákkal üzentek II. János Pál pápa temetésén, 2005. április 8-án a római katolikus hívők tömegei az egyháznak. Utóda, Joseph Ratzinger, XVI. Benedek pápa, meghallva Isten népe hangját, az előírt időnél korábban elindította a lengyel pápa kanonizációját, és 2011. május elsején Rómában, a Szent Péter téren, másfél millió katolikus hívő jelenlétében boldoggá avatta. Rekordidő alatt, kevesebb mint a halálától eltelt tíz év után vette fel a Katolikus Egyház Karol Wojtyłát szentjei sorába. Ennél gyorsabb kanonizációs pere csak Padovai Szent Antalnak volt a XIII. században.
1920 májusában született a Krakkó melletti Wadowicében. 1938-ban beiratkozott a Jagelló Egyetem filozófia karára, amikor azonban a nácik bezáratták, akkor egy kőfejtőben, majd egy gyárban dolgozott. 1942-ben lépett be az illegalitásban működő krakkói szemináriumba, és 1946-ban szentelték pappá. Rómában tanult, Keresztes Szent János hitértelmezéséről írta a doktori disszertációját. A politikai helyzet ellenére visszatért hazájába, és folytatta filozófiai-teológiai tanulmányait, miközben krakkói plébániákon szolgált és erkölcsteológiát tanított. XII. Piusz pápa 1958-ban krakkói segédpüspöknek nevezte ki. Ekkor választotta a későbbi pápaságát is meghatározó püspöki jelmondatát: „Totus Tuus”, „Egészen a Tiéd”. VI. Pál pápa 1964-ben Krakkó érsekévé nevezte ki, 1967-ben pedig bíborossá kreálta. Wojtyła részt vett a II. vatikáni zsinaton, és szerepe volt a Gaudium et spes lelkipásztori konstitúció megfogalmazásában. I. János Pál pápa megrendítően váratlan halála után választotta meg a konklávé pápának. Elődei iránti tiszteletből választotta a II. János Pál nevet.
október 22-én a Szent Péter téren celebrált székfoglaló miséjében hangzott el a kommunizmus lebontásában is döntő fontosságú felszólítása: „Ne féljetek! Tárjátok ki a kapukat Krisztusnak! Az ő megváltó hatalmának nyissátok föl az államok határait, a gazdasági-politikai rendszereket, a kultúra, a civilizáció, a fejlődés hatalmas területeit. Ne féljetek!”
A vasfüggöny keleti oldaláról való érkezése szimbolikus és sorsfordító volt. 27 esztendős pontifikátusa az egyik leghosszabb pápai szolgálat az egyház kétezer éves történelmében. Pápaként fáradhatatlan missziós lelkület hatotta át, 104 apostoli utazást tett a világban. Hazánkba kétszer látogatott el, 1991 augusztusában és 1996 szeptemberében. Audienciáin sok millió ember vett részt, a jubileumi szent évben nyolcmillió zarándok érkezett Rómába. A lengyel pápa felrázta, tűzbe hozta az egyházat. János Pál pápa 14 enciklikát, számos apostoli levelet és buzdítást írt. Megreformálta a kánonjogot, és pápasága alatt született meg az új katolikus katekizmus. Boldoggá és szentté avatásai közül számunkra különösen ünnepi események voltak Apor Vilmos, Batthyány-Strattmann László és IV. Károly királyunk boldoggá avatása, valamint Szent Kinga, illetve Szent Hedvig kanonizálása.
A lengyel kommunisták rövidlátóan úgy vélték, hogy jobb nekik Wojtyła Rómában, mint Krakkóban, de a moszkvai kommunista elit hamar átlátta a konklávé jelentőségét. Bár a moszkvai és varsói vezetés is igyekezett megakadályozni lengyelországi útját, lengyel állampolgársága miatt erre végül nem volt lehetőségük. A lengyel kommunisták a látogatás alatt végig a felszínre figyeltek: a röplapok és transzparensek számára, illetve a szocializmus elleni megnyilvánulásokra. Nem értették, hogy a lényeg a felszín alatt, a lelkekben történik. Az apostoli út napjaiban a társadalmi tudat forradalma zajlott. A lengyelországi események felgyorsították a szovjet blokk egészének összeomlását. A Vatikán külpolitikája a korábbi „menteni, ami menthető” alapállásból offenzívvá vált. Az ő történelmet formáló spirituális hozzájárulása találkozott Ronald Reagan katonai, gazdasági dominanciájával, és Mihail Gorbacsov reformjaival és józaneszű belátásával, mindez együttesen döntötte le a berlini falat, s hozta el Európa keleti fele számára a szabadságot.
Maga a pápa 1991-ben a Centesimus annusban úgy foglalta össze a kommunizmus összeomlásának okait, hogy azt elsősorban a szocializmus alapvető tévedései okozták, egy hibás antropológia, az emberi személy természetfeletti vonatkozásairól való megfeledkezés. De már akkor prófétai módon mutatott rá, hogy a létező szocializmus bukása nem jelentheti a vadkapitalizmus apoteózisát. A lengyel pápa a berlini fal leomlása után kiadott Ecclesia in Europa apostoli buzdításának üzenetét Erdő Péter bíboros így tolmácsolja számunkra: „Európában az emberek legnagyobb problémája az, hogy nincs reménységük. Értelem és értékvesztés jellemzi ma Európát.” Szent II. János Pál az európai újjászületés feltételeit így összegzi: „Térj magadhoz. Légy önmagad. Fedezd föl eredetedet. Éleszd föl gyökereidet.”
A pápa Európának szóló üzenete a magyar népnek is szól.
Nagy és szent II. János Pál pápa, könyörögj érettünk!
Magyar nemzeti zarándoklat Rómába a Szentatyához
2024. április 25.
Ossza meg ismerőseivel!
Magyar nemzeti zarándoklat Rómába a Szentatyához – írta Facebook-oldalán Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke.
Fotó: Vatican Media / Köztársasági Elnöki Hivatal
Semjén Zsolt Kolozsváron nyilatkozott a közelgő választásokról és azok tétjéről
2024. április 22.
Ossza meg ismerőseivel!
A miniszterelnök-helyettes az erdélyi Új Magyar Szó Politizáljunk! című podcastjének vendége volt.
Fotó: Miniszterelnökség / Botár Gergely
Szükséges és fontos az erdélyi magyarok képviselete az EP-ben
2024. április 19.
Ossza meg ismerőseivel!
Ahhoz, hogy a magyar kisebbségi szempontokat érvényesíteni lehessen az Európai Parlamentben (EP), szükséges, hogy Erdélyből is legyenek magyarok az uniós testületben – mondta a miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke a Romániai Magyar Nyugdíjas Szervezetek IV. Fóruma keretében megtartott rendezvényen pénteken a Bihar megyei Borsban.
Semjén Zsolt arról beszélt, hogy fontos választások előtt áll egész Európa, Magyarország és Románia is, a várható magas román részvétel miatt pedig minden magyar szavazat számít.
Ha az erdélyi magyarságnak nem sikerül képviselethez jutni az EP-ben, akkor ilyen hatékonysággal senki nem fogja az érdekeinket és az értékeinket védeni”
– fogalmazott Semjén Zsolt.
A miniszterelnök-helyettes kifejtette:
bármi történik, az erdélyi magyar érdekeket a Fidesz és a Kereszténydemokrata Néppárt mindig képviselni fogja az EP-ben, de ha nem lennének ott a testületben a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) képviselői, akkor Erdély ügyében a magyarellenes Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) képviselőivel szemben csak Magyarországról tudnának felszólalni.”
Egészen más a dolog, ha egy ilyen magyar-ellenes román képviselővel szemben egy erdélyi magyar áll fel, ezért a kisebbségi szempontok hatékony érvényesítése érdekében szükséges és fontos, hogy Erdélyből is legyenek magyarok az Európai Parlamentben – fogalmazott.
Orbán Viktornak szüksége van legalább két RMDSZ-es képviselőre, ahhoz, hogy az egyetemes magyarság érdekeit erősebben érvényesíteni tudjuk”
– rögzítette a kormányfő-helyettes.
Semjén Zsolt értékelése szerint a brüsszeli bürokrácia eddig „igen gyenge teljesítményt nyújtott”, nem tudták megfelelően kezelni a koronavírus-járványt, a migrációt, a „genderőrületet”és az orosz-ukrán háborút sem.
A magyar üzenet ezekben az ügyekben továbbra is változatlan, nem akarunk migrációt, nem akarunk genderőrületet és nem akarunk háborút”
– egyértelműsítette.
Semjén Zsolt megjegyezte: a magyarok a keresztény civilizáció védelmét akarják, ebből következnek az emberi jogok, a szabad akarat, a lelkiismereti szabadság, a nők tisztelete. A magyarok az életformájukat, a nemzeti identitásukat és a családjukat akarják megvédeni.
Az önkormányzati választásokra kitérve a miniszterelnök-helyettes azt mondta: nem mindegy, ki a polgármester, a megyei elnök, kik a képviselők. Ez a voksolás a későbbi parlamenti választásokat annyiban is meghatározza, hogyan tudnak a helyhatóság vezetői helyben mozgósítani – tette hozzá.
Beszédében felelőtlenségnek, politikai hibának és “erkölcsi bűnnek” nevezte Semjén Zsolt, ha az RMDSZ-szel szembeni jelöltindítás miatt román polgármestert választanak meg.
A magyar kormány mindenben támogatja az erdélyi magyarságot és az RMDSZ-t, “mi mindig számíthattunk önökre és önök is mindig számíthatnak ránk”
– zárta beszédét a miniszterelnök-helyettes.
Szöveg: MTI
Fotó: Miniszterelnökség / Botár Gergely
A Sapientia megtartó erőt jelent nemcsak Erdélyben, hanem a többi nemzetrész számára is
2024. április 19.
Ossza meg ismerőseivel!
A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) meghatározó a magyar megmaradás szempontjából, az új kolozsvári épület felújítása és élettel való megtöltése megtartó erőt jelent nemcsak Erdélyben, hanem az anyaországban is, példa és megtartó erő a többi nemzetrész számára is – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke pénteken Kolozsváron.
A politikus az erdélyi magánegyetem Kolozsvár Főterén álló épületének avatóünnepségén vett részt, mely a Sapientia EMTE-n zajló néptáncoktatás helyszíne és az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány kolozsvári székhelye is egyben. Ezt a magyar kormány támogatásával vásárolta meg és újította fel az egyetemet fenntartó Sapientia Alapítvány.
Semjén Zsolt beszédében a magyar kormány nevében gratulált és köszönetet mondott az elvégzett munkáért. Rámutatott: gratulációval azért tartozik, mivel leleményességre volt szükség ahhoz, hogy az épület újra „a miénk legyen”, de az építkezésért és az épület élettel való megtöltéséért is gratuláció jár.
Köszönettel pedig azért tartozik a magyar kormány, mert mindez példa és megtartó erő a többi nemzetrész számára is”
– jelentette ki a korábbi Központi, majd Melody Szálló felújított épületére utalva.
Rámutatott: a Sapientia a magyar kormány számos sikeres projektjének a sorába illeszkedik, kiemelkedik ezek közül, „mint nemzetmegtartó erő”. Egyrészt földrajzi hálózatot jelent: Székelyföldtől Kolozsvárig jelen van a magyarlakta területeken, ezekbe „életet visz” és „egész Erdélyt összegyűjti”. A teljességre való törekvés a tudományterületekben is tetten érhető, ezek tág spektrumát fedi le – mondta.
Három szempontból is azt gondolom, hogy a Sapientia meghatározó a magyar megmaradás szempontjából mint egyetem”
– jelentette ki Semjén. Közölte: versenyképes tudást ad, és ezáltal megélhetést biztosít az erdélyi magyarság számára, de tudományegyetem és a nemzet egyesítése szempontjából is fontos, hogy legyen egy egységes tudományos magyar nyelv a Kárpát-medencében.
Nemzetpolitikai célokat is szolgál, míg a magyar óvoda „az oktatási piramis” alapját jelenti, a Sapientia „a piramis teteje”. Erdélyben a teljes magyar nyelvű “oktatási piramis” megvan, és ez jelenti a megmaradást a magyar nemzet számára – mondta a miniszterelnök-helyettes.
Arról is szólt, hogy „sapisnak” lenni, oda tartozni sajátos szolidaritást jelent, a Sapientia „otthon vagyok-érzést” biztosít.
A Sapientián mi, magyarok otthon vagyunk, itt Kolozsvár Főterén, a Melodyban itthon vagyunk. Mi itt Kolozsváron itthon vagyunk”
– összegzett.
Kató Béla erdélyi református püspök, a Sapientia Alapítvány kuratóriumi elnöke betakarítási ünnephez hasonlította az épületavatót, hangsúlyozva: a közösség hálával tartozik a beért gyümölcsért. Felidézte: az ingatlant a katolikus státustól vették el a román hatóságok, és az, hogy a magyar állam megvásárolta és finanszírozta a felújítását, olyan csoda, amelyet biztos, hogy nem csak emberek akartak.
Az ajándék hálára kell sarkalljon, de ez nem visszafizetés kell legyen. Mindenki látni szeretné, hogy ez az épület az erdélyi magyar közösséget erősíti abban, hogy megmaradhasson szülőföldjén. Az anyaország ezzel az adománnyal közösséget vállalt velünk, éppen ezért a mi helyes viszonyulásunk ehhez, hogy önmagunkat adjuk mi is ebbe a közösségbe”
– fogalmazott.
Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke történelmi pillanatnak, szimbolikus térfoglalásnak nevezte az épületavatót, hogy a magyarság visszakapta ikonikus épületét.
Felidézte: 1987-ben, elsőéves egyetemistaként sörözni ment először a Melodyba, amikor egy, a kommunista hatóságok által Kolozsvárra telepített, munkahellyel és lakással ellátott moldvai román férfi első fizetésnapján ünnepelni hívta őket.
Ez volt a hosszú nyolcvanas évek, ahol minden a lakosságarány megváltoztatására, közösségünk szétverésére irányult”
– emlékeztetett.
A rendszerváltás óta eltelt 34 év legfontosabb eredményének azt nevezte, hogy a magyar közösség minden nehézség, megpróbáltatás, külső akadályoztatás ellenére életben tudta tartani a reményt, tudta alakítani saját sorsát, építeni a közösséget. A 2024-es választási évre utalva elmondta: most is fel kell mutatni, hogy „erős közösség vagyunk”.
Tonk Márton rektor arról beszélt, hogy a Sapientiának “stratégiai tervei” vannak, akár egykor a középkori Kolozsvár, négy épületével az egyetem is kapukat nyit minden égtáj felé.
Kelemen László, a Hagyományok Háza Alapítvány elnöke rámutatott: a magyar népi kultúrában „Erdély egy hiteles hely”, nem lehet hagyni, hogy elvesszen.
Szenkovics Dezső, a Kolozsvári Kar dékánja azt a felemelő érzést idézte fel, amikor a felújított homlokzaton újra feltárult az egykori Központi Szálló – Hotel Central felirat.
Az épületen külső és belső felújítási munkálatokat végeztek a pincétől a tetőszerkezetig, belső udvarig. Új funkciókat kapott, a pince táncháznak, rendezvényeknek is otthont ad, táncstúdió és konferenciaterem, vendégszobák is vannak benne. A beruházás teljes értéke áfa nélkül mintegy 6 millió lej (474 millió forint) volt.
A kétemeletes épület 1830-ban épült a Főtér északkeleti sarkán, a Bánffy-palota mellett. Kezdetben pénzintézet és üzletek működtek benne, majd szállodává alakították, Jókai Mór, Johannes Brahms és Liszt Ferenc is vendége volt.
Szöveg: MTI Fotó: Miniszterelnökség / Botár Gergely
A Magyarok kenyere ünnep, a búza- és kenyérszentelés ünnepe a magyar nemzet egységéről szól
2024. április 19.
Ossza meg ismerőseivel!
A Magyarok kenyere – 15 millió búzaszem program idei nyitórendezvényét, a Kárpát-medencei búzaszentelést Erdélyből, Partiumból, Felvidékről, Délvidékről és Kárpátaljáról érkezett gazdák jelenlétében tartották meg a romániai Kaplonyban.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke a település határában zöldülő búzamező mellett tartott ünnepségen azt mondta, a Magyarok kenyere ünnep, a búza- és kenyérszentelés ünnepe az egységről szól, a magyar nemzet egységéről.
A Magyarok kenyere annak az egységnek a szimbóluma, hogy bárhol is élünk a Kárpát-medencében, a nagyvilágban, ugyanannak a nemzetnek, a magyar nemzetnek vagyunk a tagjai”
– hangoztatta.
Bárhol teremjen is a 15 millió búzaszem, ha kenyér lesz belőle, már nem lehet szétválasztani, hogy melyik szem honnan került bele – mondta Semjén Zsolt megjegyezve, hogy
a különböző magyarlakta területeken termett búzaszemekből készült kenyér jól szimbolizálja a magyar nemzet egységét.”
Feldman Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár is azt hangsúlyozta: a Magyar kenyér program bizonyítja, hogy a magyarság összetartó közösség.
Azt mondta, a földművelésnek ritmusa van, ami a természet rendjéhez igazodik. Fontosnak nevezte, hogy megmutassák az embereknek az agrárium világát, mert sokan nem tudják mennyit kell a gazdáknak a földeken, az állatok között dolgozni ahhoz, hogy élelem kerüljön az asztalra.
Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) elnöke köszönetet mondott a Kárpát-medencei gazdáknak, akik megtermelik a kenyérnek valót. Azt mondta: nehéz időket élünk, de a hitünkből fakadó erő mindenen átsegít.
A gazdaember élni akar, alázattal végzi a munkáját, érzi a felelősségét a nemzetért, minden egyes polgárért”
– hangsúlyozta Jakab István, s jelezte a Magyarok kenyere program keretében már százezer rászorulót tudnak segíteni évente, támogatják nehéz helyzetükben a kárpátaljai magyarokat és az árvákat is.
Luzsi József, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) alelnöke a négyszázezer tagot tömörítő szervezet nevében mondott köszönetet a gazdáknak, akik akkor támogatták felajánlásaikkal a programot, amikor nehéz helyeztben voltak, amikor aszály tizedelte a termést. A sarjadó vetés a folytonos megújulást, az aranyló kalász a bőséget jelképezi, a búzából készült kenyér pedig életben tart bennünket – mondta.
Magyar Lóránd Bálint, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) parlamenti képviselője azt mondta, jelképes helyszín a búzaszentelésre Kaplony. A településhez tartozó földek 80 százaléka mezőgazdasági terület, több mint 140 gazdaság működik a faluban, s a gazdák 80 százaléka fiatal.
A beszédek után az egyházak képviselői megszentelték, illetve megáldották a kaplonyi búzatáblákat.
Szöveg: MTI
Fotó: Miniszterelnökség / Botár Gergely
