Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

A baloldali politikusoktól és a dollármédia oldalain a közelmúltban sorra érkeztek a nyilatkozatok és a cikkek, hogy a Fidesz a kommunikációjában azzal a kijelentésével, hogy az Európai Néppárt egy baloldali és háborúpárti pártcsalád, a szövetségesét, a Kereszténydemokrata Néppártot (KDNP) is háborúpártisággal illeti. A szándékos, vagy ismerethiányból származó félremagyarázásra Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes reagált. A KDNP elnöke a Békemenet alkalmával adott interjút a Vasárnap.hu-nak, amelyben helyre tette a csúsztatásokat.

Miben volt más, és miért volt kiemelten fontos a mostani Békemenet?

A mostani Békemenet fölötte állt a párthovatartozásnak, mert a béke ügye nem jobb vagy baloldali kérdés. Van realitása annak, hogy az orosz-ukrán háború egy Oroszország-NATO háborúvá eszkalálódik, amikor már csak egy centire vagyunk a világháborútól, és egy világháború meg atomháborúban végződhet. Ezért azt gondolom, hogy most kell megállítani a háborús logikát, és váltani a béke irányába. Ez akkor lehetséges, a magyar kormány akkor tudja ezt hatékonyan képviselni, hogyha elsöprő erő áll mögötte. Jelenleg a nemzetközi politikában támogat minket Ferenc pápa, támogatja a béke ügyét a szlovák kormány, de ahhoz, hogy azt ki tudjuk fejezni, hogy a polgárok többsége nem a fegyvergyárak érdekeit képviseli, hanem az emberek érdekét, ahhoz szükséges, hogy egy monumentális erődemonstráció legyen a béke mellett – és úgy látom, hogy ebben jól állunk.

Úgy tűnik, hogy Manfred Weber vezetésével és Ursula von der Leyennel az Európai Néppárt balra tolódott és többek szerint háborúpárti álláspontot képvisel. Tényleg így van, vagy árnyaltabb a kép? Hogyan lehet elérni, hogy az Európai Néppárton belül fordulat következzen be?

Nagyon fontos látni, hogy az Európai Néppárt (EPP) a legnagyobb párt az Európai Parlamentben. Megjegyzem, hogy a KDNP előbb volt az Európai Néppártban, mint maga az Európai Néppárt, mert az a Kereszténydemokraták Európai Uniója (EUCD) és az Európai Demokrata Unió (EDU), tehát egy kereszténydemokrata és egy konzervatív párt egyesüléséből jött létre. A KDNP mind a kettőnek teljes jogú tagja volt. Az egyikbe Antall József hívott meg minket, a másikba Helmut Kohl német kancellár. Az kétségtelen, hogy az Európai Néppárt balra tolódott, de ez nem változtat azon, hogy az Európai Néppártban többféle álláspont van. Van kétségkívül háborús álláspont, de van békepárti álláspont is, és mi azért vagyunk az Európai Néppártban, hogy a béke álláspontját erősítsük.

Hiszünk abban, hogy az Európai Néppárt még visszavezethető az alapító atyák, Adenauer, Schuman és de Gasperi örökségéhez.

Nem könnyű, mert nem vagyunk többségben a Néppártban, de vannak békepárti erők, a mi dolgunk pedig az, hogy a békepárti erőket erősítsük.

Szöveg és fotó: vasarnap.hu

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Puszta Sándor átélte a fronton a háború borzalmait, katolikus papként a béke embere volt – mondta a pap költő szobrának avatásán Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes Leányfalun, csütörtökön.

A miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke a Szent Anna-templom kertjében felállított szobrot egyfajta történelmi igazságtételnek nevezte.

Úgy fogalmazott:

mert lehet üldözni minket keresztényeket, de az istenellenes hatalmak mindig elbuknak, mert az istenellenes hatalom embertelen, és az embertelen hatalom istentelen”.

Arra hívta fel a figyelmet, hogy Puszta Sándor pap költő költészete a papságát fejezi ki, és a költészet nála pasztorális eszköz volt papi szolgálatához. Személyiségének másik fontos eleme – folytatta – a lokálpatriotizmusa, nála a patrióta és a lokálpatrióta teljes egységben volt, hiszen a patriotizmus a lokálpatriotizmusok összessége.

Semjén Zsolt a pap költő életéből három epizódot emelt ki. Ő közvetítette a rádióban az 1938-ban Magyarországon tartott Eucharisztikus Világkongresszust. Akkor úgy tűnhetett – mondta –, hogy „két neopogány hatalom”, a bolsevik Szovjetunió és a náci Németország szorításában vergődik a kereszténység, ezért a ’38-as eucharisztikus kongresszus egyúttal tiltakozás volt mind a Szovjetunió, mind a náci Németország befolyása, ideológiája ellen.

A kongresszusnak mintegy politikai üzenete az volt, hogy nem akarunk sem a nemzetiszocializmus, sem a kommunizmus vazallusa lenni”

– mondta a miniszterelnök-helyettes.

Életének másik fontos korszaka – idézte fel –, amikor a fronton szolgált tábori lelkészként. Látta a magyar katonákat a fronton meghalni, látta a tömegsírokat, és látta, hogy a katonák megfagynak az orosz hómezőkön. Hangsúlyozta: e háborús tapasztalat alapján is tudatosan vált a béke emberévé.

Semjén Zsolt úgy folytatta: az a háború is a nagyhatalmak háborúja volt, Magyarországnak semmi érdeke nem fűződött ahhoz, hogy a magyar katonák Oroszország közepén meghaljanak.

Azt mondta: Puszta Sándor életének harmadik kiemelt korszaka az üldözöttség, mellőzöttség időszaka. Megjárta az Andrássy út 60-at, a kádári konszolidációnak nevezett időszakban pedig mellőzték, háttérbe szorították, de ő mindig a keresztre feszített Úr Jézusra emelt szemmel fogadta el a szenvedést.

Semjén Zsolt úgy vélekedett, azért kell szobrokat állítani nagyjainknak, mert az embernek szüksége van jelekre és szimbólumokra, amelyek a lényegre irányítják a figyelmét.

A szobrok emlékeztetnek voltaképpeni küldetésünkre”

– jelentette ki.

Puszta Sándor (1911-1983) 1937-től, 46 esztendőn keresztül, haláláig volt a falu katolikus papja, költői indulásakor Móricz Zsigmondtól kapott bíztatást. Leányfalu a mostani szoborállítás mellett a katolikus templom külső falán elhelyezett poszterkiállítással emlékezik meg a költőről, papról.

A mellszobor Páljános Ervin szentendrei szobrászművész alkotása.

Szöveg: MTI
Fotó: Miniszterelnökség / Botár Gergely

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Ronald Reagan egykori amerikai elnök nem hagyta magát letéríteni a jó útról, megőrizte a békét és a jövőre vonatkozó üzenete ma egyre aktuálisabb – erről Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes beszélt szerdán Budapesten.

A miniszterelnök-helyettes úgy fogalmazott, hogy nem pusztán nemes múltidézés a Ronald Reagan Emlékbizottság és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem konferenciája az egykori amerikai elnök halálának 20. évfordulója alkalmából; Ronald Reagannek a jövőt illetően is súlyos üzenete van, amely egyre aktuálisabb.

Semjén Zsolt, aki egyúttal az emlékbizottság elnöke is, kifejtette:

mára elképesztő ellenszélbe kerültek a Reagan-i konzervatív, keresztény és patrióta, család- és embercentrikus gondolkodás „premisszái” a világban, amely politikai cselekvés zsinórmértékét a keresztény etika alapján ítélte meg a nemzet szolgálatában.”

Magyarország ezen gondolatok menedéke a radikális átalakuláson keresztül menő Európában – szögezte le. Feladatunk nemcsak saját nemzetünk, de egész Európa érdekében is, hogy ezeket az értékeket ne csak magánemberi szinten, de a politikában és az államirányításban is őrizzük, mellettük a közügyek intézésében is hitet tegyünk – hangsúlyozta.

A miniszterelnök-helyettes idézte Condoleezza Rice volt amerikai külügyminisztert, aki Ronald Reagan budapesti Szabadság téri szobrának avatásán hangsúlyozta: az 1848-as forradalom és az 1956-os szabadságharc nemcsak a magyar, de az egyetemes történelem kulcsfontosságú, történelmet formáló eseményei voltak. Ezek az események inspirálták a szabad világban élőket, de akit a nyugati világ vezetői közül – Condoleezza Rice szerint – a leginkább megérintettek ezek a történések, az Ronald Reagan volt. Reagan elnök az események hatására fogadta meg, hogy mindig küzdeni fog az elnyomás alatt élőkért – emlékezett Semjén Zsolt. Megemlítette: a korábbi amerikai elnök nagyvonalúan támogatta az Egyesült Államokban emigrációban élő Varga Lászlót, a Kereszténydemokrata Néppárt korábbi elnökét, hogy nemzetközi fórumokon hangot tudjon adni Magyarország kálváriájának.

Rámutatott, hogy

Közép-Kelet Európa a szabadságának visszanyerését leginkább három embernek köszönheti: Ronald Reagan elnöknek, Szent II. János Pál pápának és Gorbacsov elnöknek, akinek józan belátására is szükség volt, hogy elkerüljük a III. világháborút.”

A KDNP elnöke idézte Orbán Viktor miniszterelnök szavait a politikusi felelősségről: „szakértők hada elemzi a nemzetközi politikát, de ők bármikor tévedhetnek, szemben az államférfiakkal, akik egyszer dönthetnek. A történelem mond majd ítéletet minden lépésükről. Ronald Reagan jól döntött: a változást bölcsen irányította és megőrizte a békét.”

Semjén Zsolt megjegyezte:

Ronald Reagant nemcsak a politikusi döntés felelőssége terhelte, hanem az a speciális helyzet, hogy a saját legszűkebb szakértői közege próbálta meg lebeszélni „zseniális tervéről”, miszerint a később csillagháborús tervnek is nevezett Stratégiai Védelmi Kezdeményezés előtérbe helyezésével rendítse meg a Szovjetuniót.”

Hozzátette: Reagan elnök azonban nem hagyta lebeszélni magát, ugyanis tudta magáról, hogy – ahogyan mondta – „randevúja van a sorssal”. A szovjet vezetők elhitték, hogy az Egyesült Államok a Stratégiai Védelmi terv megvalósításával máris hatalmas fölénybe került. A szovjet vezetők a fegyverkezési versenyt választották, és ez Reagan elnök szándékának megfelelően gazdaságilag, majd minden értelemben maga alá temette a Szovjetuniót – elevenítette fel a történelmi eseményeket.

Semjén Zsolt úgy fogalmazott:

deja vu érzésünk lehet, mintha a kis Magyarország is szinte egyedül járná a világpolitika rögös országútján az erkölcse és meggyőződése szerinti útját, míg harsogva követelőző szirénhangok próbálják erről az útról letéríteni. Erősítsen bennünket Reagan elnök példája, aki nem hagyta magát letéríteni a jó útról!”

– szólított fel a miniszterelnök-helyettes.

Kitért arra is: bízik benne, hogy hamarosan megnyílhat a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen az a műhely, amely Reagan elnök szellemi örökségét őrizve keresi a változó világrend elvi alapjait.

Condoleezza Rice volt amerikai külügyminiszter videoüzenetében Ronald Reagan nagyon fontos küldetésének nevezte, hogy a szovjet birodalomnak véget vessen. Felidézte, hogy Reagan elnök konzervatív értékeket képviselt és mélyen hitt az Isten, haza, család elvekben és a demokráciában.

A volt külügyminiszter háláját fejezte ki, hogy a bizottság tovább viszi az egykori amerikai elnök munkáját, hitvallását.

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Trianont elfelejteni nem szabad, Trianont elfelejteni nem tudjuk és Trianont elfelejteni nem akarjuk – jelentette ki Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes kedden Sátoraljaújhelyen, a Nemzeti Összetartozás Hídjának ünnepélyes átadóján.

A trianoni békediktátum „örök seb, magyar stigma és a megmaradásnak a küldetése” – mondta Semjén Zsolt, aki szerint a nemzeti összetartozásnak három értelme van, amelyek mégis egy egységet adnak: a gyász, a tanulságok levonása, és a nemzeti büszkeség, hogy a magyarság megmaradt.

Kiemelte,

azt az igazságtalanságot, hogy hazánk kétharmadát elrabolták, a történelmi Magyarország lakosságának a felét elszakították tőlünk, és a magyarság egyharmada idegen impérium alá került, már sokan elmondták ünnepségeken, elmondják iskolákban; elmondták, elmondják és el fogják mondani az idők végezetéig a családokban”.

A tanulságokról szólva kulcsfontosságúként említette, hogy „lássuk, hogy mi történt, hiszen ez a tanulság szolgál útravalóul számunkra a következő években, évtizedekben, évszázadokban”.

Semjén Zsolt úgy fogalmazott, „halálos veszély az, amikor külső és belső ellenségeink egy kottából játszva támadnak rá Magyarországra”. A trianoni békediktátum és a magyar történelem nagy tanulsága, hogy ha „belső ellenségeinket meg tudjuk fékezni, akkor külső ellenségeink sem bírnak velünk” – tette hozzá.

Szerinte

a magyarok egy csodálatos, zseniális nyelvnek és egy egyedülálló, különleges kultúrának az örökösei, művelői, valamint a heroikus magyar történelem sorsközösségének tagjai.”

Hangsúlyozta, „ezt a gazdagságot csak mi, magyarok tudjuk megőrizni”.

A miniszterelnök-helyettes kijelentette, „jogos az a büszkeség, hogy túléltük Trianont”, hiszen – mondta – úgy szabták meg a határokat, hogy „Magyarországnak ne legyen nyersanyagforrása, a vizeink forrásvidékét elszakítsák, a vasútvonalakat levágják”, így az ország ne tudja túlélni „a trianoni országcsonkítást”.

Semjén Zsolt szerint

a kedden Sátoraljaújhelyen átadott Nemzeti Összetartozás Hídja maga az összetartozás szimbóluma. Az építmény nemcsak mérnöki alkotás, hanem olyan jelkép is, mely összeköti a magyart a magyarral, az emlékezést a reménnyel, a gyászt a büszkeséggel és Trianon kálváriáját a magyar feltámadással.”

Szamosvölgyi Péter (Fidesz-KDNP), Sátoraljaújhely polgármestere a köszöntőjében egyebek mellett arról beszélt, a több mint 720 méter hosszú építmény a „21. század hídja”, mely összeköti a magyarság korszakait és történelmét a jelennel.

Varga Tamás, a beruházást kivitelező Graboplan-Industrie Kft. ügyvezetője a rövid beszámolójában ismertette, hogy a terhelési vizsgálatok alkalmával 300 ember súlya alatt a híd 1,2 métert süllyedt lefelé, a téli és a nyári állapot között pedig 2 méter magasságkülönbség jelentkezik majd.

Az ünnepi műsor után a történelmi egyházak képviselői megáldották, megszentelték a Nemzeti Összetartozás Hídját.

Szöveg: MTI
Fotó: Miniszterelnökség / Botár Gergely

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Megmaradásunk legfőbb garanciája az erős Magyarország, amelyik meg akar maradni, büszke nyelvére, kultúrájára, történelmére és erős ahhoz, hogy megvédje nemzeti érdekeit, a határon túl élő nemzettársait – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes szombaton Zebegényben a nemzeti összetartozás napja alkalmából tartott megemlékezésen.

A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) elnöke úgy fogalmazott, hogy

a Nemzeti Összetartozásról szóló törvény három gondolat köré épül: a gyász, a tanulságok levonása és a büszkeség, hogy túléltük Trianont.

A Trianonra való visszaemlékezéskor fontos, hogy ne a fájdalom, ne a gyász legyen az egyedüli, a kizárólagos, mert a tanulságok levonása szolgál útravalónak a következő évszázadokban – mutatott rá.

Most Európában, egy újabb egyre szélesedő háború közepén, egy világháború kockázatának az árnyékában különösen fontos emlékezni arra: egyetlen háború sem kezdődött úgy a történelemben, hogy amikor elindították arra gondoltak volna, ami a vége lett – figyelmeztetett.

Trianonban Magyarország tönkretételénél vádolták az országot a háború kirobbantásával. Az országcsonkításra az indok az igazságtétel volt a nemzetiségek számára. Pedig Magyarország nem robbantotta ki azt a háborút. Tisza István volt az, aki a legkeményebben ellenezte Magyarország háborúba lépését kijelentve, hogy azzal “mindent elveszthetünk, és semmit sem nyerhetünk” – idézte fel Semjén Zsolt.

Megjegyezte azt is, hogy Ausztria-Magyarország, és a Magyar Királyság semmivel sem bánt rosszabbul a nemzetiségeivel, mint a kor bármelyik állama. “És ami tételesen is megfogalmazható, hogy sokkal jobban és méltányosabban bánt a nemzetiségeivel, mint az utódállamok az impériumuk alá került magyarsággal.”

A tanulságok levonásáról beszélve Semjén Zsolt úgy fogalmazott: egyetlen ív vezetett el Trianonhoz, ami kezdődött a liberális Jászi Oszkárral, Tisza István gyalázásával, a Magyar Királyság becsmérlésével és rágalmazásával bel- és külföldön. Ez a médiatámadás, ez a rágalmazás, ez a lázítás vezetett el Jászi Oszkártól a tehetségtelen és alkalmatlan Károlyi Mihály uralmáig, majd onnan Kun Béla vörös terrorjáig – közölte. Ez egyetlen ív volt, ami Magyarország tönkretételéhez vezetett – mondta.

Hozzátette:

külső ellenségeinkkel valahogy megküzdünk, belső ellenségeinket is valahogy féken tartjuk, de a nemzet számára az a halálos szorítás, amikor külső és belső ellenségeink együtt támadnak minket.

A miniszterelnök-helyettes szólt arról is, hogy egy csodálatos nyelvnek, egy egyedülálló kultúrának és egy heroikus történelem sorsközösségének örökösei a magyarok, “amit csak mi tudunk megőrizni, rajtunk kívül senki sem”. Ezért akarunk megmaradni!

Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára, a KDNP alelnöke, a térség országgyűlési képviselője emlékeztetett, hogy amikor 1914. július 28-án az Osztrák-Magyar Monarchia seregei megindultak dél felé, Tisza Istvánon kívül nagyon kevesen látták, hogy ebből mekkora tragédia lehet. Elindult egy háború, amit a birodalmi érdekek mozgattak, és szörnyű következménye lett, sok-sok millió ember halálával.

Számunkra a 20. század történelme alapján minden háború olyan veszélyt jelent, amit a kitörésekor, a kezdetekor sohasem láthatunk

– mondta, hozzátéve, hogy a birodalmi döntések számunkra a 20. században mindig hátrányosak voltak. Az emlékhely, az országzászló, június 4-e és a Nemzeti összetartozás napja emlékeztessen minket arra, hogy mi magyarok mindig összetartozunk – hangsúlyozta.

A 110 évvel ezelőtti történések másik fontos tanulsága, “hogy mi magyarok még egyszer nem hibázhatunk. Egy háború kapcsán nem hibázhatunk. Kétszer a 20. században nagyon súlyos árat fizettünk ezért, többet mi, magyarok nem fizethetünk ekkora árat mások, más birodalmak háborújáért” – fogalmazott.

Az Országgyűlés 2010. május 31-én a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította az első világháborút lezáró trianoni békediktátum aláírásának napját, június 4-ét. Az erről szóló törvény kimondta: “a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme”.

Az 1920-ban aláírt trianoni békediktátum kimondta, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlott, ennek következményeként Magyarország (Horvátország nélküli) területét 283 ezer négyzetkilométerről 93 ezerre, lakosságát 18,2 millióról 7,6 millióra csökkentették.

Fotó: Miniszterelnökség / Botár Gergely

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a Karmelita kolostorban fogadta Hanafy Gebalyt, az egyiptomi Képviselőház elnökét.

Fotó: Miniszterelnökség / Botár Gergely

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Fotó: Miniszterelnökség / Botár Gergely

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes beszéde az Antall József 1990 és 1993 között rögzített, kormányüléseken elmondott hozzászólásait tartalmazó kötetetek bemutatóján.

VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár, 2024. május 23.

Az intellektuális becsületesség alapján néhány mondat beállítottságom tekintetében. A pártom vonatkozásában, kormánypárt voltunk Antall József kormányában a Magyar Demokrata Fórummal és a Független Kisgazdapárttal. Ez természetes elkötelezettséget jelent Antall József miniszterelnök urunkhoz és örökségéhez. Személyes vonatkozásban pedig én az egész politikába úgy kerültem, hogy Bolberitz Pál professzor úr biztatott rá, akinek én kedvenc tanítványa voltam, ő pedig Antall Józsefnek volt a kedves tanítványa. Tehát mind kereszténydemokrata, mind személyes alapon Antall József tisztelője vagyok.

Nemzetpolitika és az egyházpolitika tekintetében szintén meghatározó számomra Antall József. Amikor azt mondta, hogy lélekben 15 millió magyar miniszterelnöke, ez reveláció volt. Akkor addig lehetett elmenni, hogy ki merte mondani, hogy lélekben 15 millió magyar miniszterelnöke. Innen már csak egy lépés volt, amikor a státusztörvény alapján a magyar igazolványokat kiállítottuk. És most, amivel a nemzet közjogi egyesítése megtörtént, 1 millió 200 ezer határon túli honfitársunk kapta meg a magyar állampolgárságot.

Az egyházpolitika tekintetében ő mondta nekem, hogy nem a templom köveibe kell befektetni, hanem az egyházi iskolákba. Ő maga piarista diák lévén, pontosan tudta, hogy mit jelent a keresztény civilizáció védelmében is az, hogy az egyházi gimnáziumokból jövő következő generáció értelmisége meghatározó helyeken legyen a magyar életben. A gondviselés különleges kegyelme, hogy a magyar történelem sorsfordulóján egy olyan államférfit adott nekünk, mint Antall József. Hasonlóan a kiegyezésnél Deák Ferencet, az első világháború után Bethlen Istvánt, és a szocializmus után Antall Józsefet. A fundamentumokat Antall József rakta le.

Ortega y Gassettől, a zseniális spanyol filozófustól származik az a meglátás, hogy az emberiség történelmén végigvonul a visszavágyódás a múltba, az előző korokba. Miért? Azért, mert itt és most, a jelen feszítésében nem ismerjük a megoldásokat a kihívásokra. Egy korábbi kor esetében viszont pontosan tudjuk, hogy milyen megoldások voltak, milyenek lehettek volna a legjobbak. (A mohácsi csatát a hadtörténészek ma könnyedén megnyerik visszamenőleg…) Ez az oka annak, hogy az emberiség visszavágyódik korábbi korokba, mert annak a megoldásait ismeri a kihívásokra. Mindig a mi saját korunk a legbonyolultabb és a legnehezebb, mert nem ismerjük a válaszokat. Itt és most kell megtalálnunk a helyes válaszokat. Most ezen felvezetés alapján: amikor elkezdtem beleolvasni a könyvbe, őszintén megmondom, hogy egy bizonyos kritikai attitűd is volt bennem – ha ez nem szemtelenség –, hogy itt egy elmulasztott lehetőség, ott ilyen-olyan tévedések, illúziók. De rögtön utána a csodálat! Az a csodálat, hogy Antall József nem tévesztett utat, és lerakta a fundamentumokat. A fundamentum letétetett, és ez elsősorban Antall József karizmájának és államférfiúi nagyságának köszönhető.

Engedjenek meg nekem még egy megjegyzést, amiért persze lehet, hogy támadni fognak, de az, hogy szó szerinti jegyzőkönyv, vagy hangfelvétel készül egy kormányülésről: őszintén szólva számomra úgy tűnik, hogy így lehetetlen kormányozni… Mégpedig azért lehetetlen – legalábbis nagyon nehéz –, mert minden szónak nyoma van, így a kockázat is benne van, hogy kikerül a sajtóba, amit rögtön kiforgatnak. Egy konkrét probléma megoldása tekintetében nagyon nehéz pc módon fogalmazni, sőt, sokszor az embernek ki kell próbálni az ellenfél érveit is. Hiszen csak akkor tudom használni a pajzsomat, hogyha kipróbáltam az ellenfél kardját. Egy vitában, amíg kikristályosodik egy álláspont, akkor az embernek vannak olyan mondatai, amivel nem is teljes mértékben ért egyet, csak kipróbál egy érvet, akár ellenérvet. Mintegy az ördög ügyvédjeként. Nagyon nehéz úgy kormányülést tartani, hogy minden mondatnak nyoma van, pláne egy koalíciós kormány – tehát konkurens pártok – esetében. Ezért van az, hogy ahol a jogszabályok előírják a szószerinti jegyzőkönyvezést – például a németeknél -, ott előtte tartanak egy koalíciós egyeztetést, ahol minden felvétel nélkül megbeszélnek mindent, majd pro forma tíz perc alatt lezavarnak egy kormányülést, ahol a koalíciós egyeztetésen elfogadott döntéseket csak jegyzőkönyvbe mondják. Hihetetlen teljesítmény, amit Antall József tett, hogy miközben minden szava megvan, minden mondata vállalható – még akkor is, hogyha azért ez biztosan nehézkesebbé tette a kormányüléseket -, és mégis megoldotta a problémákat.

Most miután azt gondolom, hogy a könyv sokkal érdekesebb, mint az én expozém, ezért néhány szemelvényt hadd olvassak föl belőle, mintegy kedvcsinálóként. És olyan szempontból is, hogy mennyire aktuális minden szó, amit Antall József elmondott. Például az ellenzék tekintetében ’90. augusztus 2-án a következőt mondja:

„Bármilyen kérdésben, ami a parlament elé kerül, nem számíthatunk valami megfontolt és össznemzeti érdekeket szem előtt tartó és annak pártérdekeket alávető magatartásra, hanem arra kell számítani, hogy (…) az ellenzék minden lehetőséget ki fog használni arra, hogy belekössön, kritizálja. Azért mondom ezt el, hogy semmi illúziója se legyen egyetlen kormánytagnak sem abban a kérdésben, hogy valamilyen racionális érvelés ezt át tudja hidalni.”

A koalíció tekintetében azt mondja: „Az államtitkárok külső megnyilatkozásai nem lehetnek ellentétesek, eltérő koalíciós partner esetében sem a miniszterével. Ha nem ért vele egyet, külön felhívhatja. (…) Tehát nem lehet a minisztérium esetében, hogy mondjuk a kisgazda miniszter nyilatkozatát kifogásolja akár az MDF-es, vagy a kereszténydemokrata államtitkár. Először házon belül, vagy párton keresztül juttathatja el az ellenvéleményét.”

A bürokrácia által készített felkészítő anyagok vonatkozásában: „A Minisztertanács elé kerülő anyagoknál, (…) tehát a hosszú anyagoknál, amit megkapnak a miniszterek, amiben nemigen tudnak gyors állásfoglalást hozni, minden esetben készüljön egy egyoldalas rezümé ezekről, a lényegről. (…) Mi az, ami a fő politikai döntést igénylő neuralgikus rész.” Megjegyzem, egy miniszternek az egyik legelső feladata, hogy az ember a saját bürokráciájával megharcoljon. Az apparátus a dolog természetéből eredőben be akarja bizonyítani, hogy csak ő ért hozzá szakmailag. És általában szakmailag valóban jobban ért hozzá. Csak a miniszter azért van ott, hogy a politikai akaratot keresztülvigye. Tehát az első lépés a politikai érdekérvényesítésre – az értékeink és érdekeink elérésére -, hogy az ember a saját bürokráciájával megharcoljon. És annak az első lépése, hogy ne fulladjon bele abba a tengernyi iratba, amit a bürokrácia azért készít, hogy a miniszter ne igazodjon el a valódi kérdésekben, hanem a technikai részletekbe mielőbb fulladjon bele. Tehát ezért ésszerű elvárása Antall Józsefnek az, hogy egy oldalba legyen összefoglalva, a summa és az esszencia.

Vagy például, amikor külön kitért a miniszterek érzékenységére: „Kérnem kell a kormány tagjaitól, hogy semmit ne terjesszünk úgy elő, (…) hogy ha nem fogadják el azt, amit mondok, akkor lemondok. (…) Egyikőnk sem úgy vállalta most a miniszterséget, hogy úgy gondolta, hogy itt egy sikersorozatnak lesz a képviselője. (…) Egy kamikazefeladatot vállaltak azok, akik ezt vállalták.”

Nagyon szellemesek a történelmi anekdoták, hiszen mindig a történész szemével is látta a dolgokat. „Bárcziházi Bárczy István jegyzőkönyvvezetése mellett a két világháború között magam is láttam, aki kitűnően tudott rajzolni, s hihetetlenül unta a Minisztertanácsokat, s ennek következtében számtalan minisztertanácsi jegyzőkönyvből hiányzik a szöveg, de kitűnő karikatúrák vannak a miniszterekről. Ezt csak Kajdi Józsefnek ajánlottam a figyelmébe.” Megjegyzem – ezt most én mondom -, ha Kajdi József ezt megfogadta volna, akkor most nem egy könyvbemutatón lennénk, hanem egy képzőművészeti tárlaton…

Vagy például a bulvársajtó, a revolver-újságírás tekintetében, mikor azt mondta: „A sajtó jelentékeny része, amíg negyven évig hazugságokat írt, most kívánja ezt folyamatosan kiélni a nagy szabadság keretében a teljes felelőtlenség irányába. Ez egy lehetetlen állapot, jönnek a zuglapok, nincs sajtóerkölcs.” Megjegyzem, ehhez ma még hozzátehetjük, hogy most már bárki lehet internetes „újságíró”, ha van egy mobiltelefonja…

Annak idején bejelentettem a Napkelte bojkottját, most itt találom a legjobb érvet e mellett és milyen igaza van Antall Józsefnek: „Az az egyik megoldás, hogy nem adnak interjút bizonyos lapoknak. A nyugatnémet kormány tagjai is például nem adnak interjút bizonyos lapoknak, és bizonyos műsorokban nem lépnek föl. Tehát mindez részünkről is megfontolandó. (…) Lehet, hogy kétszer üres székre fognak mutatni, de ebből majd mindenki számára kiderül, hogy az adott személynek, vagy az adott műsorban a Kormány tagjai nem hajlandók nyilatkozni. (…) Egy kormányhoz közel álló napilapot minden eszközzel meg kell teremtenünk.”

És amikor betelt a pohár, azt mondja: „A világon ilyen nincs, hogy a sajtó odahasalhat fél méterre tőlünk. Ezt is rögzítsük, és kérem, hogy a Ház foglalkozzék vele, mert nonszensz, hogy a Reformnak – vagy mit tudom én, hogy minek a fotósa -, napi tíz órában ott hasal előttem, és várja, hogy mikor fogom a fülem piszkálni, hogy ezt a pillanatot lefotózhassa.”

Gyöngyszem a miniszterelnök helyettesítése, ami egy tökéletes példa Antall József fanyar humorára: „A jövő héten lesz három olyan nap, (…) amikor Izraelben leszek, (…) és Für Lajost kérem arra, hogy ebben a három napban lássa el a helyettesítésemet. (…) Így legalább helyt adunk a sajtó olyan híresztelésének is, hogy Für Lajos fúr engem. Azt szeretném, hogy Für Lajosnak addig módja legyen átvenni a hatalmat a hátam mögött.”

Majd a következő ülésen visszatért ugyanerre: „Elnézést, hogy késve kezdjük az ülést, mert már mai nap volt, amikor megérkeztünk az éjjel! Köszönöm Für Lajosnak, hogy itt helyettesített az átmeneti időszakban, és nem hajtott végre katonai puccsot. Noha kértem rá, hogy a távollétemben ezt a megoldás tegye meg, de elhalasztotta.”

És miután a kormányülések gyakran másnap a hajnali órákig is eltartottak, következő megjegyzést tette: „Nagy megelégedéssel néztem, hogy ma mások alszanak, és mások vannak ébren. (…) a kormányzati munkamegosztás érvényesül, most teljesen más alvók vannak.”

A Budai Várral kapcsolatban: Azt a célt kell kitűzni magunk elé, hogy a köztársasági elnöki palota felépüljön a Teleki-palotában, a Sándor-palota elkészüljön, és a Honvédelmi Minisztérium, illetve a Karmelita kolostor egy részével megtervezzük a Miniszterelnöki Hivatal elhelyezését. (…) bármilyen szállodai, üzletszerű, bazárszerű felhasználás, vagy egyéb olyan, amit igenis tervez a főváros és az egész Demszky-féle társaság, nem illik a Várhoz.

A kitüntetések tekintetében: „Azért sem tartanám meghagyni a jelenlegi kitüntetéseket, mert a legrondább kitüntetések (…) az elmúlt évtizedek kitüntetései… Nem ismerek a jelenlegi kitüntetések között olyat, amelyiket ebben a formájában, így, ahogy most kinéz, megtartanám, egyszerűen művészi, és minden más szempontból. (…) A Magyar Köztársasági Érdemrendet azt fontosnak tartanám, (…) mert az egybeesik a régi magyar érdemrenddel” és mi hozzátehetjük: és a ’48-as hagyományokkal. Megjegyzem, tőle hallottam a legegzaktabb anekdotát a kitüntetésekkel kapcsolatban: a kiegyezés után Ferenc József császár és király Arany Jánosnak adományozta a Szent István-rend lovagkeresztjét. Amikor ennek híre ment, a Főrendiházban egy arisztokrata indignálódottan azt mondta az Andrássynak, hogy most már akárki megkaphatja a Szent István-rendet? Mire Andrássy azt mondta, hogy meg tudná mondani excellenciád, hogy Michelangelo korában hogy hívták a külügyminisztert?

És az EU-s pénzekkel kapcsolatban azt mondja, „Londonban (…) éles vita bontakozott ki a Phare program kapcsán. (…) minden ilyen külső segély elsősorban a saját vezető értelmiségi munkanélküliség támogatását jelenti külföldön, másrészt kellemes szállodai helyek és nyaralások biztosítása a mi kontónkra.”

Vagy a titkosszolgálati anyagok tekintetében nyugati segítségnek számított a kormányhoz eljuttatott több külföldi minősített jelentés. A hazai titkosszolgálatok működésével kapcsolatos vitában Antall József éppen a CIA hasznavehetetlen jelentésével érvelt, szó szerint idézem: „Egy elhárító szervezet iszonyatos apparátussal és irtózatosan sok lényegtelen adat gyűjtésével is foglalkozik. Egyébként ez a CIA-ra is érvényes, azért írnak annyi hülyeséget. Meg kellett állapítanom, amióta kapom a jelentésüket, az újságból én egy óra alatt különbet írok.”

A Mi ezt valljuk vaskos köteteiből közvetlenebbül ismerhetjük meg Antall Józsefet, az államférfit. A szó szerinti jegyzőkönyvek megőrizték beszédstílusát, érzelmeit, a kormányülések hangulatát. Tanulsággal szolgál ez a mű.

Befejezésül két gondolatot hadd mondjak még el önöknek, ami számomra meghatározó Antall József örökségében. Ha ma az EU-ban vagy nemzetközi tárgyaláson ül az ember, azzal szembesül, hogy a ma, a mainstream politikusai számára csak az számít, hogy másnap mit ír a Süddeutsche Zeitung, milyen médiája lesz másnap. De az, hogy mi lesz ötven év múlva, vagy száz év múlva – amikor előjövünk ilyen szempontokkal -, úgy néznek ránk, mint a szegény őrültekre. Ennek ma nincs relevanciája. Számomra viszont az volt reveláció ebben a kötetben, hogy Antall József a történelem egészében gondolkodott, a magyar történelem kontinuitásában. Antall József a saját személyét és politikáját nem egy epizódnak látta, hanem a magyar történelem ívében! Ezért volt, hogy amikor őt olvassuk, akkor látjuk az elmúlt évszázadokat és látjuk a távlatokat. És ez nemcsak a múlt felé igaz, hanem a jövő tekintetében is igaz. Amikor például azt mondta Orbán Viktornak, hogy „Viktor, vigyázz a pártodra!” Halálos ágyán pedig testamentumként mondta Bolberitz Pálnak, hogy „keresztény Magyarországot akartam, mert csak ennek van jövője”. Ez az a történelmi gondolkodás, ami Antall József egyik államférfiúi karizmája!

A másik pedig az erkölcsi alap. Persze, a politikának megvan a pragmatikus mesterségbeli tudása, de Antall Józsefnél ez soha sem volt öncélú. Most nem a moralizálásra gondolok, hanem arra, hogy az ő politikai credoja – sub specie aeternitatis – erkölcsi természetű volt. Azt, hogy szó szerint életét adta a Hazáért.

(Elhangzott a VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltárban, 2024. május 23-án.)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

A gondviselés kegyelme, hogy a kommunizmus után olyan államférfit adott nekünk, mint Antall József. A szocializmus után a fundamentumokat ő rakta le – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke a Veritas Történetkutató Intézet és Levéltár Mi ezt valljuk című kiadványa első és második kötetének bemutatóján, csütörtökön Budapesten.

Az Antall József 1990 és 1993 között rögzített, kormányüléseken elmondott hozzászólásait tartalmazó kötetek bemutatóján a miniszterelnök-helyettes úgy fogalmazott: Antall József „erkölcsi politikát folytatott, és szó szerint életét adta a hazáért.”

Antall József a történelemben gondolkodott – hangsúlyozta, hozzátéve: a volt kormányfő nem epizódnak tekintette személyét és szolgálatát, hanem a magyar történelem egészének ívében.

Amikor őt olvassuk, látjuk az elmúlt ötszáz évet és látjuk a távlatokat”

– húzta alá, megjegyezve: Antall József  „nem egy pillanatban gondolkodott, hanem a magyar történelmi kontinuitásban.”

Ez a történelmi gondolkodás a mai mainstream politikájában szinte nem létezik – mutatott rá a miniszterelnök-helyettes.

Semjén Zsolt szavai szerint Antall József meghatározó kijelentése volt, amikor azt mondta, hogy lélekben 15 millió magyar miniszterelnöke.

Akkor addig lehetett elmenni, hogy ezt ki merte mondani”

– fogalmazott, hozzátéve: innen már „csak egy lépés volt” a státusztörvény alapján a magyar igazolványok kiállítása, mostanra pedig 1,2 millió határon túli nemzettársunk vált honfitársunkká, kapta meg a magyar állampolgárságot.

A miniszterelnök-helyettes felidézte, Antall József mondta neki egyszer, hogy „nem a templom köveibe, hanem az egyházi iskolákba kell befektetni.”

Úgy folytatta:

piarista diákként Antall József tudta, hogy a keresztény civilizáció védelme szempontjából is mit jelent, ha az egyházi gimnáziumból jövő következő generáció értelmisége meghatározó helyeken lesz a magyar életben.”

A kötetben bemutatott jegyzőkönyvekről szólva Semjén Zsolt azt mondta: utólag persze könnyű kritikát megfogalmazni, hogy elmulasztott lehetőségek, ilyen-olyan hibák, illúziók, de aztán a csodálat fogalmazódott meg benne, hogy Antall József nem tévesztett utat és ő rakta le a fundamentumokat.

Szakály Sándor, a Veritas Intézet főigazgatója köszöntőjében elmondta: az intézet alapvető célja és feladata, hogy a rendszerváltás utáni első magyar kormány, az Antall-kormány és a Boross Péter vezette kormány működését próbálja bemutatni „források és hiteles adatok alapján.”

Szavai szerint a kötetek bemutatják, hogy „egy demokráciába induló ország kormányfője” miként látta a világot.

Szöveg: MTI
Fotó: Miniszterelnökség / Botár Gergely

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

A békéért imádkoztunk, a békét kértük a csíksomlyói Szűzanyától a pünkösdszombati csíksomlyói fogadalmi búcsún a zarándokokkal – jelentette ki a közmédiának nyilatkozva a zarándokok között jelen lévő Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke.

A Kereszténydemokrata Néppárt Csíksomlyóra rendszeresen visszatérő elnöke rámutatott: a litániában is azt imádkoztuk a hívekkel, hogy a Szűzanya a béke királynője, és a hegynyeregben több százezren kértük tőle a békét.

Hogy segítsen minket abban, hogy végre békesség legyen, mert ez az emberiségnek és nekünk, magyaroknak is a létérdekünk”

– fogalmazott.

A miniszterelnök-helyettes aláhúzta, hogy a csíksomlyói búcsúba Erdélyből, Felvidékről, Kárpátaljáról, Délvidékről, az anyaországból, az Egyesült Államokból, mindenhonnan érkeztek magyarok.

Ez megerősít minket magyarságunkban, összetartozásunkban és kereszténységünkben”

– összegzett Semjén Zsolt a közös együttlét erejét hangsúlyozva.

Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke a közmédiának nyilatkozva elmondta: a Csíksomlyóhoz közeli Csíkkarcfalva szülöttjeként számára a zarándoklat távban rövidebb, de lélekben ugyanolyan hosszú és mély, mint bárkinek, aki bárhonnan Csíksomlyóra zarándokol.

Emlékeztetett: a csíksomlyói búcsú jó alkalom elcsendesedni, imádkozni és arra gondolni, hogy a jövőt illetően mire van szüksége a magyar közösségnek a Kárpát-medencében ahhoz, hogy építkezni tudjon.

Azt gondolom, 2024-ben annál fontosabbat nehezen lehetne mondani, mint hogy legyen béke, mert a béke az életnek a támogatását, életpártiságot jelent. És aki az élet pártján van, az az építkezés pártján van, és az tulajdonképpen a Teremtő pártján van, a Teremtő mellett áll”

– foglalta össze Kelemen Hunor.

Az RMDSZ elnöke szerint óriási feltöltődést nyújt, ha az ember része lehet a nagyon sok emberből összeálló zarándokseregnek. Úgy vélte, ha több százezer ember egyszerre gondolkodik, imádkozik, annak biztos, hogy van eredménye a lelkekben, a közösségben.

Szöveg: MTI
Fotó: Miniszterelnökség / Botár Gergely