Idén is csatlakozik az Ökumenikus Segélyszervezet tanévkezdési akciójához a KDNP + VIDEÓK
2024. szeptember 05.
Ossza meg ismerőseivel!
Az idei évben is csatlakozik a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) az Ökumenikus Segélyszervezet Iskolakezdés együtt elnevezésű adománygyűjtéséhez, a kisebbik kormánypárt frakciójának ajándékait Semjén Zsolt pártelnök és Simicskó István frakcióvezető adta át csütörtökön Budapesten.
Semjén Zsolt Jézus Krisztust idézve úgy fogalmazott, „nagyobb boldogság adni, mint kapni”.
Az is gazdagodik, értékesebb emberré válik, aki adja az adományt és segít egy embertársának, és jó annak is, aki kapja, jelen esteben a gyerekek, a tanulók – mondta.
Kiemelte a segélyszervezetek működésének fontosságát, és rámutatott:
rájuk az állami, önkormányzati intézményrendszer működése mellett is nagy szükség van.“
A karitatív szervezetek jelentősége a fizikai segítségnyújtáson túl abban is áll, hogy emberi szót, személyes kapcsolatot tudnak adni. Soha nem lehet nélkülözni a segélyszervezeteket, mert ezt a személyes pluszt semmilyen más intézmény nem tudja biztosítani – hangsúlyozta.
A gyerekek, akik kapják az adományt, sokszor nemcsak anyagilag, hanem érzelmileg is nehezebb helyzetben vannak, és az, hogy mások számára fontosak, megtartó erőt jelenthet számára”
– tette hozzá.
Nem tudhatjuk azt sem, milyen életutat indít el egy-egy ilyen adomány: lehet, hogy ezzel a füzettel és tollal egy új József Attilát , vagy a kockás füzettel egy új Nobel-díjas matematikust segítenek – jegyezte meg.
A pártelnök megköszönte, hogy a segélyszervezet idén is gondol a határon túli gyermekekre, és segíti a nehéz helyzetben lévő kárpátaljai diákok beiskolázását. Egy nemzethez tartozunk, rájuk is gondolunk“
– fogalmazott.
Simicskó István, a KDNP frakcióvezetője kiemelte: ötödik alkalommal csatlakoznak az adománygyűjtéshez, hogy a nehéz helyzetben lévő családok tanévkezdését segítsék többek között tanszer- és füzetcsomagokkal, iskolatáskákkal.
A KDNP és frakciója mindig is törekedett arra, hogy emberközpontú, keresztényszociális politikát folytasson“
– hangsúlyozta, felidézve, hogy történelmi gyökerek is erre predesztinálnak.
Örömmel segítik a segélyszervezet munkáját most tanévkezdéskor és máskor is – jelezte a frakcióvezető, aki szintén aláhúzta: szükség van a karitatív munkát végző segélyszervezetekre.
A politikus a KDNP legfontosabb céljának nevezte a jövőre nézve is, hogy a családokon segítsenek és a keresztény értékrendet megerősítsék.
Hangsúlyozta,
a kormány az elmúlt 14 évben számos családpolitikai intézkedést hozott a magyar családok megsegítése érdekében.“
Lehel László, az Ökumenikus Segélyszervezet elnök-igazgatója köszönetet mondott az ajándékokért, és arról beszélt, hogy egységcsomagokat állítanak össze a tanévkezdésre, kétezer iskolatáskát szeretnének megtölteni. Ha ezt a célt elérik, akkor az egész évben működő Kapaszkodó Programot is támogatni tudják. A program keretében a hátrányos helyzetű gyermekekkel rendszeresen foglalkoznak az intézményekben, sokszor külön szakemberek bevonásával. A másik cél, hogy erősítsék a jelenlétüket Erdélyben és Kárpátalján is, és segítsék az ottani gyermekek beiskolázását – tette hozzá.
Szöveg: MTI
Fotó: Miniszterelnökség / Botár Gergely
Videó: KDNP
Minden gyermek legalább egyszer jusson el iskolai szervezésben egy nemzeti vagy történelmi emlékhelyre
2024. szeptember 04.
Ossza meg ismerőseivel!
Országossá válik a nemzeti emlékezetpedagógiai program, amelynek célja, hogy minden gyermek legalább egyszer jusson el iskolai szervezésben egy nemzeti vagy történelmi emlékhelyre – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke szerdán Budapesten.
Semjén Zsolt a program országos kiterjesztését bejelentő budapesti sajtótájékoztatón ismertette:
a kezdeményezés a 7. évfolyamtól a 11. évfolyamig 78-80 ezer tanulót érint mintegy háromezer osztályban, és hatvan tankerületi központ és negyvenhét nemzeti emlékhely vesz részt benne. A kormány egymilliárd forintot biztosít erre a célra a mostani tanévben”
– jelezte.
A miniszterelnök-helyettes a programot három az egyben programként jellemezte, amely eddig különállóan létező programelemeket egyesít: az iskolai történelemórát, a történelmi emlékhelyek emlékezetpedagógiai jó gyakorlatát és a tanórákon kívüli közösségteremtést.
A diákokat korszerű eszközökkel és szakszerű idegenvezetéssel ismertetik meg a nemzeti és történelmi emlékhelyekkel, a konkrét történelmi események, nemzetünk nagyjainak és hőseinek életpéldája személyesen és élményszerűen átélhetővé válik”
– mutatott rá.
Semjén Zsolt úgy fogalmazott: a nemzeti identitás megélése antropológiai lételeme az embernek. Akkor van megmaradás egy létszámában kis nemzet számára, ha minden egyes tagjában benne él az a tudat és az a büszkeség, hogy érdemes ehhez a nemzethez tartozni, mert az őseink nagyszerű dolgokat cselekedtek.
Ezen büszkeség alapjának a történelmi tudásnak kell lennie, s ennek a megélhetőségét, élményszerűségét teszi lehetővé ez a program”
– húzta alá.
Balatoni Katalin, a Belügyminisztérium köznevelési helyettes államtitkára azt hangoztatta, hogy a mai változó világban különösen fontos, hogy legyenek gyökereink, legyen hovatartozásunk, öntudatunk, mert ezek segítenek a küzdelmes feladatokban.
A köznevelésben is fontos cél a gyerekek nemzettudatának, személyes identitásának formálása, a legjobb tudásátadási módszer pedig az élmény – mondta a helyettes államtitkár.
Hajnal Gabriella, a Klebelsberg Központ elnöke arról beszélt, hogy a nemzeti alaptanterv szerint is olyan módszerekre van szükség, amelyek távol állnak a frontális oktatástól, helyette tapasztalat- és élményalapú módszerrel adnak át tudást, amely így „mélyebben tud gyökeret ereszteni” a gyerekekben.
Hajnal Gabriella közlése szerint a programban a helyszíni látogatást megelőzi az iskolai felkészülés, és a kirándulás után egy „lecsengető”, reflexív részt is beépítettek.
Péterffy Balázs, a Klebelsberg Központ elnökhelyettese azt mondta, a program fontos célkitűzése, hogy bemutassa a közösségért való szolgálatot, azokat az embereket, akik akár az életüket is feláldozták a közösségért, a hazáért, így erősítve a fiatalokat abban, hogy ők is a közösségért tenni akaró emberekké váljanak.
Szakály Sándor, a Veritas Történetkutató Intézet és Levéltár főigazgatója, a nemzeti emlékezetpedagógiai program szakmai tanácsadó testületének tagja kiemelte, a programmal szeretnék elérni, hogy erősödjön Magyarországon a nemzeti összetartozás érzése, a magyarok legyenek büszkék a múltjukra, ugyanakkor tudják vállalni történelmük egészét, azaz nemcsak a szépet és a jót, hanem a rosszat, a kudarcokat is.
Móczár Gábor, a programot kezdeményező és koordináló Nemzeti Örökség Intézetének főigazgatója elmondta, kutatások szerint a fiatalok vágynak aktívan kapcsolódni a történelemhez, a nemzeti múlt és a következő generáció közötti kapcsolatot pedig leginkább a közoktatáson belül lehet megteremteni.
A programot azért indítják 7. osztálytól, mert ekkor már van olyan alaptudása a gyerekeknek, amelyre építkezni lehet”
– tette hozzá.
Közölte azt is, hogy a 85 emlékhelyből 47 helyszínen indul a program, szeptemberre már 15 500 gyerek jelentkezett, az iskoláknak pedig nem kerül pénzbe a részvétel.
Szöveg: MTI Fotó: Miniszterelnökség / Botár Gergely
Hálaadó szentmise az Esztergomi Bazilika teljes renkonstrukciójáért
2024. augusztus 31.
Ossza meg ismerőseivel!
Fotó: Miniszterelnökség / Botár Gergely
A székesegyházak rekonstrukciójáról és a Pázmány új kampuszáról – Interjú Semjén Zsolttal
2024. augusztus 31.
Ossza meg ismerőseivel!
– Ma van az Esztergomi Főszékesegyház rekonstrukciójáért hálát adó ünnepi szentmise. Ön annyit mondott, hogy: megígérték, megcsinálták.
– És ahogy ígértem, a történelmi egyházak összes püspöki székesegyházát, és mindezen túl a Kárpát-medencében 3000 templomot tataroztunk és 200 újat építettünk!
– Mindennek valóban maradandó, emberöltőkre szóló távlata van.
– Ez a történelmi távlat például akkor tudatosult bennem, amikor negyed százada egyházügyi államtitkár koromban aláírtam – ezernyi, a kommunista rendszer által elvett egyházi ingatlan visszaadásán, rendezésén túl –, hogy visszaadom a Katolikus Egyháznak a Szent István Bazilikát és a Mátyás-templomot. Ilyenkor megtapasztalja az ember, hogy Isten a történelem ura!
– Mi az, ami még hátra van?
– 2020 tavaszán törvényjavaslatot nyújtottam be, amit elfogadva az Országgyűlés megalkotta a Pázmány Péter Katolikus Egyetem óriási ingatlanjuttatásáról szóló törvényt, és vállaltuk azt is, hogy kulcsrakészre építjük meg. A Károli Gáspár Református Egyetemnél már megtettük ezt. Nemzeti ügy, hogy megépüljön a Pázmány a Belváros közepén, mint minden tekintetben XXI. századi katolikus universitas!
– A baloldal pártjai és a baloldali polgármester is támadja…
– Hát persze. A bolsevik reflexek, bolsevik reflexek. De ettől se nekem, se Lázár Jánosnak nincsenek álmatlan éjszakáink. Mi mindenkivel korrekt, méltányos viszonyra törekszünk az ügy érdekében, van, akivel lehet, kár, hogy van, aki konfrontációra játszik. De ahogy a mondás tartja: a kutya ugat, a karaván halad.
– Mi az, ami még prioritás?
– A Pázmány mellett szívügyem az általunk a konstantinápolyi ortodox egyháznak, az Egyetemes Patriarchátusnak átadott és teljes rekonstrukció alatt álló volt Károlyi-palota a belvárosi Múzeum utcában, ahol keleti keresztény testvéreink bizantinológiai és teológiai dialógus központot fognak működtetni. E két mű méltó mai megvalósulása és szimbóluma Szent István örökségéhez való hűségünknek!
Szöveg: vasarnap.hu Fotó: Miniszterelnökség
A nemzetpolitika a kormányzat egyik sikerágazata! – VIDEÓ
2024. július 31.
Ossza meg ismerőseivel!
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke a Facebook-oldalára feltöltött videójában a kormányzat nemzetpolitikájáról beszél, amely az alábbiakban tekinthető meg:
Fotó: Miniszterelnökség / Botár Gergely
Soha nem kértünk olyat az utódállamoktól, amit ne biztosítanánk a magyarországi kisebbségek számára
2024. július 26.
Ossza meg ismerőseivel!
A magyar kormány soha nem kért olyat a trianoni utódállamoktól, amit ne biztosítana a Magyarországon élő kisebbségek számára, ezért most is azt kéri, hogy ők is ugyanezt biztosítsák a területeiken élő magyarok számára – szögezte le Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke pénteken az erdélyi Tusnádfürdőn.
A miniszterelnök-helyettes a 33. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban tartott nemzetpolitikai kerekasztalon rámutatott: ha gyümölcsöző Magyarország és az utódállam kapcsolata, mint Szerbia esetében, akkor “méltó és igazságos”, hogy ebből a jó kapcsolatból a szerbiai magyarság és a magyarországi szerbség is részesüljön. Ha ellenben rossz, mint Ukrajna esetében, ebből semmilyen teher nem hárulhat a magyarországi ukrán kisebbség felé, mivel ők ebben nem felelősek.
Rámutatott: a magyar kormány természetesnek tartja, hogy például a magyarországi románság egyszerre teljes jogú része a magyar, illetve a román világnak; az alkotmány kimondja, hogy a magyarországi kisebbségek államalkotó tényezők, autonómia illeti meg őket.
Például a gyulai románság Magyarországon olyan szimbólumot használ a saját identitásának a kifejezésére, amilyent akar, úgy teszi ki a román zászlót, ahogy akarja, akkor énekli a román himnuszt, amikor akarja
– közölte, természetesnek tartva azt is, hogy a magyarországi románok felvegyék a román állampolgárságot.
A szomszédos államokkal való viszony kapcsán rámutatott: Slobodan Milosevic idejében senki nem gondolta volna, hogy “nem csak kiegyezés lesz Szerbiával, hanem kiengesztelődés is”. “Ha a szerbekkel meg tudtuk csinálni, akkor miért ne tudnánk megcsinálni a románokkal, szlovákokkal?” – tette fel a kérdést, aláhúzva: nem a magyar kormány “készülékében van a hiba”.
A mi kezünk ki van nyújtva a románság felé, a szlovákság felé, az utódállamok felé. Nekünk az az érdekünk, hogy a magyarság megmaradjon az adott országban, és az adott utódállammal a lehető legjobb viszonyban legyünk. Nem rajtunk múlik, hogyha például Ukrajnával ez nem így van
– szögezte le Semjén Zsolt.
Az ukrajnai helyzetről szólva rámutatott: azért nem érte orosz katonai csapás Kárpátalját, mert a magyar kormány nem engedi meg, hogy Magyarországon keresztül nyugati fegyverszállítás történjen Kárpátalja felé, hiszen akkor az oroszok szétlőnék a térséget. Hozzátette: azért nem halnak meg magyar fiatalok az orosz-ukrán háborúban, mert magyar állampolgárságot kapva időben át tudtak menekülni Magyarországra.
Innen üzenem magyarnak, ruszinnak, ukránnak, mindenkinek, hogy aki – ha katonaköteles, ha nem katonaköteles – Ukrajnából Magyarországra menekül, az Magyarországon teljes biztonságban van. És nem fogjuk őket visszaadni Ukrajnának, hogy kiküldjék őket a frontra, és meghaljanak egy olyan háborúban, amihez semmi közük
– jelentette ki Semjén Zsolt.
A határon túli magyar vezetőktől érkezett köszönetnyilvánításra reagálva kifejtette: a magyar kormány tartozik köszönettel a határon túli magyaroknak, hogy példát mutatnak magyarságtudatból, megmaradásból az anyaországi magyaroknak. Kijelentette: a magyar kormány célkitűzése az, hogy aki meg akar maradni magyarnak, az megmaradhasson magyarnak, ehhez minden támogatást megad. “Ahol csak pislákol a magyar tudat, oda mindent megadunk, hogy ez a szikra lánggá lobbanhasson” – fogalmazott Semjén Zsolt.
Közölte: a célkitűzés négy alappillére közül első az identitásmegerősítés, ennek érdekében a magyar kormány közel ezer új óvodát épített, újított fel a Kárpát-medencében, és az oktatási rendszer teljes skáláját fenntartja a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemig. Több mint 250 ezer külhoni magyar gyerek jár magyar iskolába, és az oktatási-nevelési támogatás összege a korábbi négyszeresére, 100 ezer forintra nőtt.
A második pillérre, a gazdaságfejlesztésre sem érkezett soha ilyen sok pénz, mivel cél, hogy ne csak megmaradjanak magyarnak a határon túli magyarok, hanem meg is tudjanak élni – húzta alá. Kulcsfontosságú a külhoni magyar politikai szervezetek támogatása is, alapvető nemzeti érdek a külhoni magyar polgármesterek, megyei elnökök, parlamenti képviseletek megléte, a kormányjelenlét – mondta.
Kiemelte, hogy megvalósult a nemzet közjogi egyesítése is, 1,2 millió ember tette le az állampolgársági esküt.
Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár az elmúlt időszak egyik legnagyobb nemzetpolitikai eredményének nevezte, hogy a magyarság egységesen tudott fellépni az európai parlamenti (EP-) választásokon, megmaradt a két erdélyi magyar EP-képviselő, és a Fidesz-KDNP-listán a Vajdaságnak és Kárpátaljának is lett képviselete.
Kitért a moldvai csángóknak a romániai önkormányzati választásokon elért kiemelkedő eredményére, közölve, hogy Bákó megyében a 7214 csángó szavazat két polgármesteri mandátumot hozott. Hangsúlyozta: a csángók megjelenését a politikai színpadon hosszas oktatási, kulturális és közéleti munka előzte meg. Aláhúzta: nincs alternatívája az etnikai politizálásnak, csak azok a magyar közösségek lehetnek erősek, ahol etnikai politizálás van.
Elmondta: a nemzetpolitikai programok tovább zajlanak, az új tanévben is marad a 100 ezer forintos oktatási-nevelési támogatás a bölcsődétől az egyetemig, és a hálózatépítés, -erősítés is tovább folyik.
Szöveg: kdnp hu – MTI
Fotó: Miniszterelnökség / Botár Gergely
Megvédjük keresztény értékeinket!
2024. június 24.
Ossza meg ismerőseivel!
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes közösségi oldalán arról számolt be, hogy ma Budapesten az EU Katolikus Püspöki Konferenciáinak Bizottságával (COMECE) és az Európai Egyházak Konferenciájával (CEC) tárgyalt a magyar EU-elnökség kapcsán.
Kiemelte:
Megvédjük keresztény értékeinket!
Fotó: Miniszterelnökség / Botár Gergely
A KDNP távozik az Európai Néppártból és EP-frakciójából
2024. június 18.
Ossza meg ismerőseivel!
A Kereszténydemokrata Néppárt Manfred Weberrel való megbeszélés után egyértelművé tette, hogy egyfelől sem az EPP háborús doktrínájával nem tud azonosulni, másfelől erkölcsi okokból nem tudja elfogadni Magyar Péter felvételét az EPP frakcióba, illetve a Tisza Pártot az EPP-be. Miután Magyar Pétert a mai napon az EPP frakció mégis felvette, ezért a KDNP távozik az EPP-ből és annak frakciójából.
Ez az EPP az identitásvesztő balratolódás következtében már nem az, aminek kereszténydemokrata alapítói megalkották. A kereszténydemokrata hangok az utóbbi időben egyre halkultak az EPP-n belül, az évek során egyre nehezebb kompromisszumokra volt szükség. Az EPP háborús doktrínája ellentétes azzal a béke melletti elkötelezettséggel, amiért annak idején magát az Európai Uniót létrehozták. Az EPP – ahova mostanra jutott – és Magyar Péter morálisan egymást minősítik…
A Kereszténydemokrata Néppárt a jövőben is – ahogy ezt immár 80 éve teszi – Magyarországon és az Európai Unióban továbbra is képviseli a magyarság érdekeit és a kereszténydemokrácia értékeit. Hölvényi György – élve az új mandátum nyújtotta lehetőségekkel – folytatja küzdelmét az üldözött keresztényekért.
Semjén Zsolt elnök
Hölvényi György alelnök, EP-képviselő
Fotó: Miniszterelnökség / Botár Gergely
Ha Magyar Pétert az EPP-frakcióba vagy a Tisza Pártot az Európai Néppártba felveszik, akkor a KDNP kénytelen távozni az Európai Néppártból
2024. június 14.
Ossza meg ismerőseivel!
Ha Magyar Pétert az Európai Néppárt (EPP) frakciójába, vagy pártját felveszik az EPP-be, akkor a KDNP kénytelen távozni az Európai Néppártból – jelentette be Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes pénteken Budapesten.
A KDNP elnöke és Hölvényi György, a KDNP európai parlamenti képviselője a Karmelita kolostorban tárgyalt Manfred Weberrel, az Európai Néppárt elnökével, majd ezt követően a sajtó képviselőinek elmondta: nagyon őszinte és korrekt beszélgetést folytattak, amelyen sok kérdést érintettek.
Világossá tették: Magyar Péter személye a Kereszténydemokrata Néppárt számára elfogadhatatlan, felvételét nem tudják elfogadni a frakcióba, a Tisza Pártot pedig az Európai Néppártba.
Semjén Zsolt kiemelte:
a KDNP-nek nyolcvanéves története van, a Tisza Pártnak nyolcvan napos.”
A kisebbik kormánypárt elnöke rámutatott: ez a szituáció érzelmileg is nehéz, az EPP-hez tartozás identitás kérdése is a KDNP-nek.
Felidézte, hogy a KDNP az Európai Néppárt mindkét korábbi elődjénél teljes jogú tag volt. Előbb Antall József egykori miniszterelnök, utóbb Helmut Kohl egykori német kancellár invitálta a kisebbik magyar kormánypártot az EPP elődszervezeteibe – közölte.
Kiemelte:
az EP legnagyobb frakciójában a KDNP hangot tud adni a magyar nemzeti szempontoknak.”
A miniszterelnök-helyettes hozzátette, látható az a szempont, amelyet az Európai Néppárt képvisel: hét képviselő, az hét képviselő, és nem mindegy a Néppártnak, hány képviselője van.
A tanácskozáson szó volt az orosz-ukrán háborúról. Semjén Zsolt és Hölvényi György megerősítették a magyar álláspontot: Magyarország a béke oldalán áll, és kulcskérdés a kárpátaljai magyar kisebbség helyzete.
A KDNP elnöke kérdésre Cser-Palkovics András székesfehérvári polgármester KDNP-t érintő kijelentéséről elmondta: kiváló városvezetőnek tartja, és egy helyi dolog volt, ami történt.
Értékelése szerint Cser-Palkovics András – akivel telefonon is beszélt -, nagyon korrekt levelet írt. Semjén Zsolt azt mondta, az ominózus műsorban a székesfehérvári polgármester nem fejezte be a mondatot, és azt a média felkapta.
“Abban igaza van Cser-Palkovics Andrásnak, hogy Székesfehérváron lehetne erősebb a KDNP, ezen dolgozni fognak a jövőben” – mondta.
Kitért arra is, hogy
amióta Latorcai Csaba a főtitkár a KDNP-nél, száz új pártszervezet alakult és több mint ezren léptek be a pártba.
Semjén Zsolt a jövőre nézve harmonikus együttműködésre számít Székesfehérváron.
Szöveg: MTI Fotó: Miniszterelnökség / Botár Gergely
