Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Vadai Ágnes, a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője írásban kérdezte Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettest arról, hogy tartott-e és tart-e fenn jelenleg munka- vagy egyéb kapcsolatot a Ferenc pápa budapesti szentmiséjének szervezésében is aktív, ám pedofília miatt jelenleg felfüggesztett kecskeméti plébánossal, H. Róberttel?

Semjén Zsolt írásbeli válaszát az alábbiakban közöljük:

Tisztelt Képviselő Asszony!

Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 42. § (8) és (9) bekezdésében foglaltak szerint a nemzetpolitikáért, egyházpolitikáért és egyházdiplomáciáért felelős miniszterhez intézett „Tartott-e és tart-e fenn jelenleg munka- vagy egyéb kapcsolatot a Ferenc pápa budapesti szentmiséjének szervezésében is aktív, ám pedofília miatt Jelenleg felfüggesztett kecskeméti plébánossal, H. Róberttel” című, K/9441. számú írásbeli kérdésére a hivatkozott törvény 42. § (2) bekezdése alapján az alábbi választ adom.

Nem.

(Csak pedagógiai okokból válaszolva:

1. Kérdése újfent nem érint kormányzati feladatot.

2. Csillapíthatatlan érdeklődése kielégítésére tanulmányozza – most és a jövőben – korábbi válaszaimat.

3. Soltész Miklós Államtitkár Úr kapcsán ismét felhívom becses figyelmét arra, hogy neki (is) ez a munkája, az egyháziakkal való személyes kapcsolattartás természetes és szükséges ahhoz, hogy feladatát el tudja látni. Kérdése akkor lenne értelmes, ha ez a kapcsolattartás azután lett volna, miután az illető viselt dolgai ismertté váltak. Mindez viszont korábban történt! Honnan kellett volna erről tudnia? Jövőbe kellene látnia? Vagy Ön szerint minden vele munkakapcsolatba kerülő embert előzetesen nyilatkoztatnia kellett volna/kellene annak szexuális beállítottságáról/aberrációjáról? Így a kérdése burkolt vádaskodása abszurd.)

Semjén Zsolt írásbeli válasza IDE kattintva, Vadai Ágnes írásbeli kérdése pedig IDE kattintva érhető el.

Fotó: Miniszterelnökség / Botár Gergely

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Átadták pénteken a Szent Antal Esztergomi Ferences Gimnázium és Kollégium új épületszárnyát és tornacsarnokát, a négymilliárd forintos beruházás állami támogatásból valósult meg.

„Egyházpolitikai modellünk az együttműködésre épül, ahol az egyház és az állam a társadalom javára együttműködik. Az állam és az egyház elválasztása nem jelentheti az egyház és a társadalom szétválasztását, mert egyszerre vagyunk tagjai az egyházunknak és polgárai a hazánknak” – mondta köszöntőjében Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke.

A politikus hozzátette,

mivel a vallásos emberek nem másodrangú állampolgárok, az állam feladata hogy a közfeladatot átvállaló egyházi intézményeket ugyanúgy finanszírozza, mint állami vagy önkormányzati társaikat.”

Rámutatott, azért van túljelentkezés az egyházi iskolákban, mert ezek természetükből adódóan a test-szellem-lélek összetettségének egységében gondolkodnak.

A tanterem és a tornacsarnok mellett templom is van, így az ember teljességét szólítják meg”

– fogalmazott.

Semjén Zsolt elmondta, a rendszerváltás óta közel húsz százalékra emelkedett az egyházi oktatás aránya, ami az óvodától az egyetemig negyedmillió diákot jelent.

Köszöntője előtt a ferences templomban Erdő Péter esztergom-budapesti érsek ünnepi szentmisét celebrált Assisi Szent Ferenc tiszteletére, majd megáldotta az új iskolai szárnyat.

Szánthó Gellért, az intézmény igazgatója korábban az MTI-nek elmondta, hogy a gimnázium új épületszárnnyal és tornacsarnokkal való bővítésére kormány támogatásával csaknem négymilliárd forintot használtak fel.

A gimnáziumban a fedett tornacsarnok létrehozásán túl az épületegyüttes iskolai szárnyán hat tantermet alakítottak ki, a kollégiumot közösségi terek létrehozásával bővíttették, és felújították az iskola udvarát, ide sporteszközöket helyeztek.

A tornacsarnok középen kettéosztható, így egyidejűleg alkalmas edzésekre, iskolai testnevelésre, szabadidősportokra, illetve bérleményként hasznosítható. A száz ülőhelyes lelátó tetején pihenőparkot alakítottak ki.

Az iskolában négy-, illetve hatosztályos rendszerben 250 diák tanul, és szinte mindenki kollégista. Az intézménybe az ország különböző részeiből érkeznek diákok és jellemzően havonta egyszer utaznak haza, így a gimnázium fejlesztése új szabadidős lehetőségeket nyit meg számukra.

Az intézményt 1931. szeptember 8-án alapították mariánus ferencesek, még Szent Antal Reálgimnázium néven. Helyén a kolostor már régebb óta működött, ugyanis a ferencesek itt telepedtek le a városban 1222-ben.

A gimnázium a középkori rendház helyén, az esztergomi Bottyán János utcában, a belvárosban található a vele egybeépült kolostorral és a Szent Anna ferences templommal. A szocializmus évei alatt az iskola egyike volt a nyolc egyházi fenntartásban működő gimnáziumnak.

Szöveg: MTI
Fotó: Miniszterelnökség / Botár Gergely

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Ígéretünknek megfelelően kitataroztuk az összes történelmi egyház összes püspöki templomát, székesegyházát!

Fotó: Miniszterelnökség / Botár Gergely

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

A Kereszténydemokrata Néppárt nevében, a feltámadásba vetett hittel és imáinkkal osztozunk a Piarista Rend szerzetesei, tanárai és diákközösségei Jelenits István tanár úr elvesztése felett érzett fájdalmában.

Jelenits István kimagasló teológusként, irodalomtörténészként és pedagógusként maradandót alkotott. Életműve nem csupán a katolikusok, hanem az egész nemzet számára mértékadó, melyet a neki adományozott Magyar Corvin-lánc kitüntetés is kifejez.

Élete és öröksége nemcsak szerzetes- és diákgenerációknak, hanem mindannyiunknak követendő példa marad.

Semjén Zsolt
a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke

Fotó: Piarista Rend Magyar Tartománya

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes beszéde a Görögkatolikusok évszázados öröksége című centenáriumi kiállításon.

Miskolc, 2024. szeptember 19.

Beszédemben először arról beszélek, hogy miről nem beszélek. A mai nap négyen szereplünk: Atanáz püspök, Múzeum igazgató úr, és a Szent Efrém Énekkar. Nem beszélhetek a görögkatolikus egyház és az egyházmegye történetéről, mert nyilvánvaló, hogy püspök atya többet ért a görögkatolikus egyház történetéhez, különösen a saját egyházmegyéjéhez, mint én. Nem beszélhetek a kiállítás művészettörténeti vonatkozásairól sem, mert igazgató úr felkészültebb nálam művészettörténetből, különösen a saját kiállításából. És azt is el kell ismernem, hogy Bubnó Tamás jobban énekel, mint én, tehát e tekintetben sem vagyok versenyképes. (Így ebből a szituációból is látszik, hogy ahogy a határidő nagy ihlető, úgy a kényszer is lehet múzsa.) Tehát nem fogok most az egyházmegye évszázados történetéről beszélni, sem a kiállítás művészettörténeti vonatkozásairól, sőt énekelni se fogok, hanem mindössze néhány sajátos szempontról szeretnék szólni.

A kiállításon találkozunk bizánci templomtérrel, ami a szent térre utal; azután a kiállítás végig kísér az emberi életen a keresztelőtől az utolsó kenetig, és az egyház ünnepei pedig végigkísérnek minket Isten népének üdvtörténetén, ami a szent időre utal; és itt vannak a megszentelt dolgok, liturgikus eszközök, ikonok.

Szellemi lények vagyunk, ezért játsszunk el a gondolattal – megjegyzem ha nem volnánk szellemi lények, akkor semmilyen gondolattal sem játszanánk –, hogy mivel nem egyedül vagyunk szellemi lények, hanem az angyalok is szellemi lények, mi lenne, ha angyalok lennénk?

Mi a különbség az angyalok, és köztünk, emberek között? Például az, hogy mi a világot csak az érzékszerveinken keresztül tudjuk megismerni, az érzékszerveinken keresztül jut a tapasztalati valóság a tudatunkba, míg az angyalok – mint tisztán szellemi lények – közvetlenül fogják fel a valóságot. Nekünk érzelmeink, hangulataink vannak, amik befolyásolják megismerésünket, míg az angyaloknak ilyen értelemben nincsenek hangulat-hullámzásaik. Mi csak következtetéssel tudunk gondolkodni, az angyalok egyszerűen megragadják a valóságot úgy, amint van. Mindez lefordítva a mindennapok nyelvére azt jelenti, hogyha nekünk embereknek – például nekem – migrénem van, akkor a legzseniálisabb filozófiai előadást sem fogom tudni fölfogni, és hogyha például a parókus úr pösze, akkor lehet a legihletettebb teológiai prédikáció, pusztán azért, mert vicces volta elviszi a figyelmem, vagy azért, mert bosszant, de nem tudok odafigyelni, és nem fogom megérteni a prédikációt. Mivel nem angyalok vagyunk, hanem emberek, ezért szükségünk van arra, hogy az érzékszerveinkkel megragadható módon tudjuk a valóságot a tudatunkba hozni, szükségünk van az érzelmekre, a hangulatokra, és szükségünk van a logikánkra, hogy eljussunk az igazság felismerésére. Ezért van teológia és művészet.

Tehát mivel emberek vagyunk, szükségünk van szimbólumra. Szent helyre, mint a templom; szent időre, mint az ünnepek; és szükségünk van olyan szent dolgokra, mint az áhítathoz a liturgikus zene, vagy az ikonok.

Az ikonok tekintetében reflektálnunk kell arra, hogy az Isten képi ábrázolása sehol sem lehetséges, és ezért sehol sem legitim, kivéve a kereszténységet. A kereszténységen kívüli vallások – beleértve a zsidóságot és az iszlámot is – tiltják Isten ábrázolását. És ebben van igazság, mert nyilvánvaló, hogy a végtelen Istent nem lehet véges formában ábrázolni, mert meghamisítanánk pont a végtelenségét. Az abszolút Istent nem lehet relatív módon ábrázolni, mert meghamisítanánk pont az abszolút voltát. A transzcendens Istent nem lehet immanens módon ábrázolni, mert meghamisítanánk a transzcendenciáját. (Persze lehet próbálkozni az analógiával, hogy például ha ilyen szép a teremtett világ, milyen szép lehet annak Alkotója, stb, de az Abszolútum esetébe kérdéses az analógia, mert ugyanakkor Isten – mert Isten – egészen más. Hiszen Isten nem egy a létezők közül, hanem maga a Lét. Aki Van. Tehát a Személyes Abszolútum ábrázolása ésszerűen tiltott. Ez alól csak a kereszténység kivétel. Mégpedig azért, mert egyedül, csak és kizárólag a kereszténység tud arról, hogy Isten emberré lett. Verbum incarnatus est.*

Hogy Istent ábrázolni lehet, az azért van, mert megtestesült a názáreti Jézusban, aki így valóságos ember és valóságos Isten.** Ezért aki Jézus evangéliumát hallgatja, Istent hallgatja, aki Jézust látja, Istent látja, aki Jézus ikonját nézi, Istent nézi. Miért? Azért, mert Jézus Krisztus Isten ikonja. Ezért lehetséges és legitim a kereszténység szent hagyományában az ikon, mert a názáreti Jézus Isten ikonja. Isten akarta, hogy Jézusban, mint ikonban látható legyen.

De mi a helyzet a szentek ikonjaival? Az egyház Krisztus misztikus teste, ebből az is következik, hogy az Ő teste beteljesült életű tagjainak az ábrázolása és tisztelete szintén  legitim. A szentek Krisztust tükrözik***, beteljesült módon mutatják be a kegyelem megvalósulását, ezért ikonjuk is legitim. (Nem véletlen, hogy a hagyomány úgy tudja, hogy Lukács evangélista nem csak szavakkal írta le Mária élettörténetét, például a Jézus gyermekségéről szóló részben, hanem ecsettel is lefestette****. Vagy idézhetjük Veronika kendőjének legendáját Krisztus arcával.)

Persze vannak, akik idegenkednek az ikonoktól. Vagy mert a fenti gondolatmenetet  nem így gondolták át, vagy mert méltatlan – például babonás – formákkal találkoztak, vagy csak egyszerűen távol áll tőlük az ikonok világa.

Tudjuk, hogy a természetfölötti a természetesre épül, ezért kezdjük azzal, ami természetes. Minden családban vannak képek. Nálunk is ott állnak a zongorán a családi fényképek. A mindennapi életben szeretteink képei ott vannak életünk színterén. Családi képek a zongorán, őseink és hőseink képei a falon. Tehát az emberi természet rendjében, mindennapi  világunkban is ott vannak azoknak a képei, akiket szeretünk, és akik szeretnek minket.

A természetfölötti rendben, az üdvösségben, az a szeretet, ami itt volt közöttünk, az nem szakad meg, hanem az itteni szeretet ott transzcendens távlatot kap! Megint csak a hétköznapok nyelvén: a nagymamám azzal a szeretettel, amivel szeretett engem, most is szeret a Mennyországban. Sőt, mennyivel jobban és hatékonyabban szerethet a nagymamám a Mennyországból, mint egy kis somogyi faluból!

Ezen alapszik a szentek közbenjárásának tanítása, és ezen alapszik a szentek közösségének hitvallása. Az ikonok pontosan ezt jelenítik meg! A szentek közösségét, a szentek közbenjárását az ikonok teszik megélhetővé.

*V.ö.: Jn. 1,1., 1,14.
**V.ö.: unio hüpostatika
***V.ö.: Assisi Szent Ferenc, mint Alter Christus
****V.ö.: Salus Populi Romani ikon

Fotó: Miniszterelnökség / Botár Gergely

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Mivel emberek vagyunk, szükségünk van olyan szimbólumokra, mint a tér tekintetében a templom, azaz a szent hely, mint az egyház ünnepei, szentségei, vagyis a szent idő, és olyan tárgyakra, mint a liturgikus eszközök vagy az ikonok – mondta csütörtökön Semjén Zsolt a Görögkatolikusok évszázados öröksége című centenáriumi kiállítás megnyitóján Miskolcon, a Herman Ottó Múzeumban.

A miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke kiemelte,

emberekként arra is szükségünk van, hogy az érzékszerveinkkel megragadható módon tudjuk a valóságot a tudatunkba hozni, szükségünk van az érzelmekre és hangulatokra, valamint a logikára is, hogy eljussunk az igazság felismerésére. Ezért van szükségünk egyházművészetre és teológiára.”

Semjén Zsolt hangsúlyozta, hogy az Abszolútum, az Isten ábrázolása sehol sem lehetséges, kivéve a kereszténységet. Azért, mert mint fogalmazott, egyedül a kereszténység tud arról, hogy az Isten emberré lett és az, hogy Istent ábrázolni lehet, azért van, mert az Abszolútum megtestesült a názáreti Jézusban.

Ezért, aki az evangéliumot hallgatja, Istent hallgatja, aki Krisztus ikonját nézi, Istent nézi, hiszen Krisztus Isten ikonja, és ezért legitim a kereszténységben az ikon, mert maga az Isten akarta azt, hogy ő Krisztusban, mint ikonban látható legyen, tapasztalható legyen, köztünk legyen”

– mutatott rá Semjén Zsolt.

Ebből, és abból, hogy az egyház az ő misztikus teste, az is következik, hogy testének, az egyház beteljesedett életű tagjainak, a szenteknek az ábrázolása szintén legitim – tette hozzá a miniszterelnök-helyettes.

Szolyák Péter, a múzeum igazgatója köszöntőjében elmondta, hogy a kiállításon huszonnyolc intézmény és parókia összefogásával hatvannyolc műtárgyat mutatnak be jövő év március 20-ig. A kiállított tárgyak között az abaújszolnoki oltárt vagy a kéziratos Tetraevangeliont is megtekinthetik a látogatók.

Megjegyezte, hogy

az elmúlt száz év egyháztörténeti összefoglalása és a hitélet alappillérei szép és logikus elrendezésben, a nagyközönség számára is érthető nyelvezettel tárulnak az érdeklődők elé.”

Kiemelte, hogy a tárlatban az okoseszközök „tudatos és arányos” használata jellemző, emellett felhívta a figyelmet az intézmény iskolák számára kidolgozott múzeumpedagógiai programjaira is. A múzeumpedagógia a jelen és a jövő modern múzeumainak is az egyik legfontosabb és egyre erősebb alappillére, melyre a Herman Ottó Múzeum már bő egy évtizede tudatosan épít – mondta.

Orosz Atanáz, a Miskolci Egyházmegye püspöke köszöntőjében egyebek mellett arról beszélt, hogy a tárlat nemcsak száz év értékeit mutatja be, hanem örökölt „kincsekből” is, több száz év templomaiból is vittek oda olyan értékeket, melyeket érdemes lesz megcsodálni.

Szöveg: MTI
Fotó: Miniszterelnökség / Botár Gergely

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke közösségi oldalán tett közzé videót Slachta Margit síremlékavató ünnepségéről.

A videó az alábbiakban tekinthető meg:

Fotó: Miniszterelnökség / Botár Gergely

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes beszéde Slachta Margit síremlékének avatásán.

Fiumei úti sírkert, 2024. szeptember 18.

140 éve született Slachta Margit szerzetesnővér, az egyház társadalmi tanításából fakadó szociális munka elkötelezettje, a Magyar Országgyűlés első női tagja. Isten és a Haza iránti megingathatatlan szeretete, a szolidaritás élethivatásként való megélése szilárd bástyává tette egy viharos korban.

Slachta Margit német-francia-történelem szakos tanár, alapításától, 1908-tól tagja a Szociális Missziótársulatnak, mely egyszerre volt a világra nyitott rend és modern szociális intézmény.

Keresztény feministaként szerkesztette a Keresztény Nő, majd a Magyar Nő című katolikus folyóiratokat, felismerve az írott sajtó erejét. 1923-ban több nővértársával együtt elhagyja a Szociális Missziótársulatot és megalapítja a Szociális Testvérek Társaságát, melynek karizmái az ima és a munka családias megélésében, a Szentlélek hét ajándékának hangsúlyozásában, a társadalmi-szociális tudatos cselekvésben, valamint a közéleti szerepvállalásban valósulnak meg. Slachta Margit a korban nőként és főleg szerzetesnővérként szokatlan módon a politika eszközeit választotta ahhoz, hogy mély hitéből sarjadó szociális eszméit megvalósítsa.

​Saját maga úgy fogalmazta meg útjának stációit és motivációját, hogy a tevékeny szeretet először a szenvedők jajkiáltásai iránt ébred fel, ezt követően keresi a bajok gyökerét – ma az egyház társadalmi tanítása nyelvén ezt úgy mondanánk, hogy a strukturális igazságtalanságok okait –, s „az apostolkodás szellemével kívánja nemesíteni az emberpalántákat”, azaz az iskolák felé fordul, és a „szürke nővérek” arra is hivatást kaptak, hogy az „államhatalom nyelvén beszélve” politikai és jogi eszközökkel munkálkodjanak.

Ezért alapítja a Keresztény Női Tábort, amely a Rerum novarum enciklika alapján az egyház társadalmi tanítását igyekezett a politikában megvalósítani. 1920-ban volt az első olyan választás Magyarországon, amikor nők is szavazhattak, ekkor Budapest I. kerületében nyerve, első női képviselőként jutott be a Parlamentbe. Jelmondata így hangzott: „Hiszek minden jog forrásában és minden törvény szerzőjében, az egy örök Istenben”. IV. Károly királyhoz, a Habsburg Házhoz hű legitimizmusa hozzájárult ahhoz, hogy a Horthy-rendszer megszilárdulását követően, mandátuma lejártakor, a Szociális Missziótársulat elöljárója határozatban hívta vissza a közéletből. A Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártjának elnöke Haller István és Huszár Károly, korábbi miniszterelnök is úgy nyilatkozott, hogy Slachta parlamenti elvesztése a keresztény politika egészének „csatavesztés” és vissza kell őt hozniuk.

A második világháború alatt küzdött a fasizmus és a fajgyűlölet ellen, a német megszállás alatt pedig életét kockáztatva mentette zsidó honfitársait. Lélek szava című folyóirata nyíltan náciellenes volt, 1943-ban pedig a szlovákiai zsidók tervezett deportálása kapcsán kiharcolt egy pápai audienciát, aminek eredményeként XII. Piusz pápa tiltakozásra szólította fel a püspököket és a deportálás végül elmaradt. A Szociális Testvérek Társasága Margit testvér vezetésével bújtatta az üldözötteket a náci megszállás alatt, ennek lett vértanúja Boldog Salkaházi Sára. Izrael állam még életében, 1969-ben a Világ Igaza kitüntetést adományozta Slachta Margitnak.

Életrajzírói megemlékeznek egy szimbolikus képről, melyben mintegy összesűrűsödik Slachta Margit személye és munkássága: 1944. karácsonyán néhány testvére kíséretében egy teherautóra szerelt karácsonyfával járta az ostromlott Budapest utcáit. A jármű hangszórójából karácsonyi énekek szóltak, miközben zúgtak a felettük elhúzó bombázók.

Slachta a háborút követően újra életet lehelt mozgalmába, a Keresztény Női Táborba. 1944-1945. fordulóján tagja a KDNP tervezett pártvezetésének, de a Barankovics-Mindszenty véleménykülönbség és az a politikai-stratégiai döntés, hogy a KDNP modern polgári pártként szakított az első világháború utáni keresztény kurzus politikájával, eltávolította a kereszténydemokratáktól.

1945-ben a fővárosi helyhatósági választáson sem a kereszténydemokrata párt, sem a Keresztény Női Tábor nem kapott indulási engedélyt, ezért a Független Kisgazdapárt listáján jutottak két-két helyhez. Az 1945-ös országgyűlési választásokon – a Keresztény Női Tábor önállóságát megtartva, de egy másik párt listáján – pártonkívüli jelöltjeként jutott be a Parlamentbe. Erre azért volt szükség, mert a Keresztény Női Tábor ekkor sem kapta meg a hatóságoktól az önálló indulás jogát.

Míg a 20-as évek eleji ciklusában szociálpolitikai és nőjogi kérdésekben szólalt fel, addig az 1945 utáni nemzetpolitikai és elvi kiállásait a kor kihívásai, az ország megszállása, a kiépülő diktatúra követelte ki. Memorandumot juttatott el ez ENSZ-hez és egy hiteles adatokon alapuló, igazságos békéért emelt szót. A világháborút lezáró békeszerződés előkészítése és a határon túli magyar testvérei iránti felelősségvállalás oly erős kiállásra sarkallta, hogy Némethy Jenő kisgazda képviselő elismerően a Parlament egyetlen férfijaként beszélt a törékeny szerzetesnővérről.​Kiállt azok mellett, akiknek „nincs saját hangjuk”. Tudta, hogy a változásokhoz neki is politikai hatalomra van szüksége, mert „nem szállhat szembe kard ellen nádpálcával”.  

​1947-ben a Keresztény Női Tábor önálló pártként indult a parlamenti választáson, Mindszenty bíboros hagyta jóvá a szervezeti szabályzatát. Négy mandátumot szerzett és ott ért el sikereket, ahol a nagyobb keresztény pártok nem indultak, így nem érhette az a vád, hogy megosztja a keresztény-nemzeti szavazatokat.

Kovács K. Zoltán, a történteket megélő kereszténydemokrata képviselőként úgy emlékezett vissza Slachta és a kereszténydemokraták viszonyára, hogy az eltérő hangnem és a politikai realitás másképp való felfogása ellenére azonos céljuk volt: az egyház társadalmi tanításával összhangban lévő társadalmi viszonyok megteremtése, amit csak erősített több kereszténydemokrata képviselő és a szerzetesnővér kiváló személyes kapcsolata. Slachta a megalakuló új Országgyűlésben a marxista osztálytársadalommal a krisztusi demokráciát helyezte szembe, miközben az Egyházat, a szentistváni hagyományból sarjadó nemzeti értékeket és a nők gazdasági-politikai jogait védte, a teljes magyarság elszánt védelmezőjeként. Margit testvér a Gondviselés által neki rendelt feladatként élte meg, hogy hozzájáruljon a pogány káosz megkereszteléséhez.

Tiltakozott a tervgazdálkodás ellen, melyet „Úristen nélküli falanszternek” tartott. Legemlékezetesebb küzdelme az egyházi iskolák államosítását megelőző parlamenti viták során rajzolódott ki. Slachta, Barankovics István mellett egyedül szólalt fel az egyházi iskolák államosítása ellen. A Marosán György és elvtársai által folyamatosan támadott, megalázott és félbeszakított törékeny idős nővér 1948 júniusában 2500 levelet vitt be a Parlamentbe, melyek a szülői szervezetek és az egyházközségek tiltakozásai voltak. Slachta a másfél évnél alig hosszabb ciklus felében tudott csak aktívan politizálni: a tervgazdaságot ellenző felszólalása miatt Kéthly Anna 60 napra, az iskolatörvény vitáját követően pedig Marosán György egy évre záratta ki az országgyűlési munkából.

1949-ben a püspöki kar – a politikai viszonyok miatt – jobbnak látta, ha nem támogatja parlamenti indulását, amit a választási bizottság amúgy sem hagyott jóvá. Slachta Margitot megrendítette Mindszenty bíboros letartóztatása és a hercegprímásra zúdított hamis vádak özöne. Több hónapos hazai rejtőzés után angolszász követségi kapcsolatain keresztül két rendtársával előbb Ausztriába, majd Amerikába utazott. Szerzetestestvéreinek írt búcsúleve tanúsága szerint számolt azzal az eshetőséggel, hogy a diktatúra hatóságai miatt nem fog tudni hazatérni. Ez a félelem valósággá lett, Slachta pedig Buffaloban, a Szociális Testvérek Társaságának amerikai rendházában élt emigrációban. Itthon tiltólistára került, évtizedekig a nevét sem lehetett leírni. Álnéven több beszédet mondott a Szabad Európa Rádióban, az ’56-os forradalmat követően pedig az Egyesült Államokba menekült magyar honfitársait támogatta. Ott hunyt el 1974-ben.

Slachta Margit jelentősége nem mérhető csupán a reálpolitika szemüvegén keresztül. Ő maga tudatosan a katolikus társadalmi tanítás és a természetjog alapján politizált. Életét annak szentelte, hogy szeretettel harcoljon az újpogány rendszerek, a nácizmus és a kommunizmus ellen. Személyében elválaszthatatlanul egyesült a közéleti és a hitvalló ember. Rendtársa és életrajzírója, Mona Ilona az ószövetségi próféták kiállásához hasonlította Slachta sokak számára naivitásnak tűnő politikáját. De Slachta Margit tisztában volt azzal, hogy a végső győzelem csak Istennel és Istenben lehetséges, minden más csupán átmeneti. Ahogy fogalmazott: „mindent az örök cél és lélek szempontjából ítélek meg.” Vallotta, hogy „a keresztény politika a lélekben kezdődik, a magánéletben folytatódik és az államéletben csak betetőzést nyer.”

Kovács K. Zoltán így summázta Slachta Margit életművét, hogy olyan társadalmi és gazdasági rend építéséért küzdött, melynek középpontjában az Isten képére teremtett ember és ennek megfelelő társadalom kialakításának szolgálata áll.”

Margit testvér, életpéldáddal és közbenjárásoddal segíts minket ebben!

Semjén Zsolt beszéde az alábbi videón tekinthető meg:

Fotó: Miniszterelnökség / Botár Gergely

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Menthetetlennek, visszataszítónak és botrányosnak nevezte Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke annak a néhány papnak a közelmúltbeli botrányát, amelyek – mint mondta – „az egyházat és a keresztény közéletet egyaránt megrázták“.

Semjén Zsolt a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége (KÉSZ) szombati budapesti konferenciáján úgy fogalmazott: ami visszataszító, az visszataszító, ami védhetetlen az védhetetlen, a súlyos bűn, az súlyos bűn és ezt nem kell azzal relativizálni, hogy az egyházban az ilyen események töredékei a világban hasonló intézményekben előforduló bűnöknek.

Egyik bűn sem elfogadható, botrányos és súlyosan árt az egyháznak”

– mondta.

Az is fontos, hogy reflektáljanak rá, ne hallgassanak szemérmesen: először is el kell ismerni, hogy ami szörnyű, az szörnyű, ami visszataszító, az visszataszító és ami védhetetlen, az védhetetlen.

Semjén Zsolt ugyanakkor felvetette, az egyház ellenségeinek és kritikusainak, akik a gender-ideológiát propagálják, nem azt kellene mondani, hogy „Welcome to the club”?

A KDNP elnöke úgy fogalmazott: visszataszító a kettős élet, a szemforgatás, mindez súlyos bűn. Ennél már csak egy súlyosabb bűn van, ha valaki erre még büszke is.

Amikor a saját, deviáns élethelyzetükből politikai ideológiát csinálnak és el is nevezik büszkeségnek. A legnagyobb bűn, ami létezik, ha a valaki a rosszat jónak mondja és a jót rossznak”

– fogalmazott, aláhúzva, itt van a „vízválasztó”.

Kitért arra is, hogy az egyház nem a szentek egyháza, hanem a bűnösöké is. Az egyház azért szent, mert Jézus Krisztus szent, és nem azért, mert minden egyes tagja szent. Megjegyezte ugyanakkor, hogy az egyházat minden időben ékesítik a szentek.

Semjén Zsolt úgy fogalmazott:

a Pitagorasz-tétel akkor is igaz, ha matektanár alkoholista. Jézus Krisztus evangéliuma akkor is érvényes, ha a plébános részeges vagy bűnös.”

A KDNP elnöke beszélt arról is, hogy a magyar állam egészének és minden részének feladata identitásunk, a keresztény civilizáció védelme, és ezt rögzítették Magyarország alaptörvényében is.

Rámutatott: Magyarországon az állam és egyház egymástól elválasztva működik. Az egyházak közhatalmi funkciót nem gyakorolnak, az állam pedig nem avatkozik szakrális kérdésekbe.

Kiemelte:

az állam és egyház elválasztása ugyanakkor nem jelentheti az egyház és a társadalom szétválasztását. Egyszerre vagyunk tagjai az egyházunknak és polgárai a magyar hazának. A járható út a kettő harmonikus együttműködése az egész társadalom javára”

– mondta.

A magyar egyházpolitikai modell lényege az állam és egyház együttműködése a társadalom egészének javára – fejtette ki, hozzátéve: állam és egyház kapcsolatában alá-fölé rendelés nem fogadható el, csak szigorú egymás mellé rendelés, és Magyarországon ez meg is valósul.

Kitért arra is, hogy az a felfogás, hogy az egyház tartson egyenlő távolságot a különböző politikai felfogásoktól, teljes félreértés, mert nem az egyház “mozog” a pártokhoz képest, hanem fordítva, a pártok az egyházhoz képest, és az egyház annyiban működik együtt, amennyiben az adott párt keresztény értékeket képvisel. A kereszténydemokraták nem azt várják, hogy az egyház közel álljon hozzájuk, hanem ők vállalják, hogy igyekeznek képviselni az egyház társadalmi tanítását, ezáltal közel állnak az egyházhoz – mutatott rá Semjén Zsolt.

Szerinte ha kétségbe lehet vonni az egyház társadalmi tanítását, akkor a keresztény értékeket képviselő politikai pártnak nincs közéleti legitimitása.

Ha pedig őket ki lehet szorítani, akkor nincs aki megjelenítse az egyház társadalmi tanítását és az egyház visszaszorul a sekrestyébe”

– húzta alá.

Szólt arról is, hogy aki politikai szerepet vállal, a közéletben részt vesz, annak tisztességesnek és hatékonynak kell lennie. Ha valaki nem tisztességes, akkor az erkölcsi stiklik nem csupán a pártjának vagy magának okoznak kárt, hanem a kereszténységnek, az evangélium hirdetésének is.

Megjegyezte ugyanakkor: ha valakit támadnak, nem feltétlenül azt jelenti, hogy nem tisztességes, hanem azt, hogy olyan hatékonyan képviseli a keresztény értékeket és érdekeket, hogy érdemes őt támadnia az egyházellenes erőknek.

Jakab István, az Országgyűlés alelnöke köszöntőjében kiemelte: a kereszténység, mint az egész kontinens közös öröksége az elmúlt két évezredben, iránymutató számunkra.

Az emberek egy része nem vesz tudomást a keresztényekről vagy egyenesen ellenük van – tette hozzá, és kitért a keresztények üldöztetésére, az eltüntetett köztéri keresztekre Nyugat-Európa-szerte.

Hangsúlyozta:

ha a keresztények, a keresztény értelmiségiek nem lennének, a világ végképp utat veszítene. Olyan világ jönne, ahol minden megengedett, ahol nincs morális iránytű, elmosódik a határ jó és rossz között”

– vélekedett.

Azok az alapértékek, amelyek egykor naggyá tették Európát, mára kiveszőben vannak, a család, a nemzet, a kereszténység emlegetése szinte szitokszónak számít. Kitért arra is, hogy Magyarország ebben a viharban állja a sarat és mint azt tette századokon keresztül, ma is védi a keresztény értékeket, a klasszikus európai életmódot, kultúrát. Számukra a család mindennek az alapegysége, enélkül nincsenek erős közösségek, együttműködő nemzetek sem – szögezte le Jakab István.

Zachar Péter Krisztián, a KÉSZ társelnöke a szervezet elmúlt 35 évét tekintette át, kiemelve, hogy az alapítóatyák üzenete 35 év után is világos és élénken él, és a küldetésük, a keresztény közösségépítés azóta sem változott.

Szöveg: MTI
Fotó: Miniszterelnökség / Botár Gergely

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

A magyar kormány számára kulcsfontosságú az anyanyelvi oktatás biztosítása és támogatása az egész Kárpát-medencében – hangsúlyozta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke hétfőn Budapesten.

Semjén Zsolt az Óbudai Egyetem 2024/25-ös tanévét megnyitó ünnepi szenátusi ülésen köszönetet mondott a felsőoktatási intézménynek, amely a kezdetektől mindig az összmagyarságban gondolkodott és küldetésének érezte, hogy az egységes magyar nyelvet ne csak a köznyelvi, hanem szakmai értelemben is biztosítsa.

A különböző tudományágaknak szaknyelve van és kulcsfontosságú, hogy a magyar tudományos nyelvet egységesen tudják művelni, az „ne essen szét”. Ez úgy lehetséges, ha olyan programok valósulhatnak meg, mint az Óbudai Egyetemen – fejtette ki a miniszterelnök-helyettes.

Semjén Zsolt rámutatott:

kulcsfontosságú az anyanyelven történő tanulás a nemzeti szempontokon túl azért is, mert a magyar nyelv zsenialitása révén tudományos eredményeket is megalapozhat.”

Felidézte, amikor Teller Edét megkérdezték arról, minek köszönheti, hogy a világ egyik legsikeresebb fizikusa, matematikusa, természettudósa lett, a tudós azt válaszolta: Ady Endrének, mert tőle tanulta meg mélységében azt a magyar nyelvet, ami olyan zseniális és hajlékony, hogy minden ötletét meg tudta általa fogalmazni.

A miniszterelnök-helyettes kifejtette: antropológiai értelemben csak arról lehet gondolkodni, amit nyelvileg ki tud valaki fejezni. Amit nem tud, az intuíció lehet, de következetes gondolkodás biztosan nem. Az sem mindegy, az anyanyelvünkön vagy egy tanult nyelven gondolkodunk. Rámutatott:

az az előny, hogy valaki az anyanyelvén tanulhat, akár a határon túl is, olyan szellemi előny, ami semmi mással nem pótolható.”

Nem mindegy ugyanakkor egy-egy nyelv minősége sem: nehezen vitatható, hogy a magyar nyelv a szó minden értelmében zseniális, és általa olyan dolgokat is meg tudunk ragadni, nyelvileg kifejezni, amit nem biztos, hogy más nyelven meg tudnánk tenni – hangsúlyozta Semjén Zsolt.

Varga-Bajusz Veronika felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkár arról beszélt, hogy számítanak az egyetemekre, azok nem önmagukért vannak.

Együtt kell élniük azzal a környezettel, amelyben léteznek, érezniük kell annak lüktetését és reagálniuk kell rá. Nem lehetnek béklyóban, dinamikusnak kell lenniük”

– hangsúlyozta, hozzátéve: ehhez bizalom és partnerség kell. Ez az egymásra utaltság az, amiért a magyar kormány belevágott a felsőoktatás megújításába az elmúlt években.

Rámutatott: ezért kellett az a versenyképességi program, amelynek részeként a megújult egyetemi struktúrák lendületet tudtak venni. Összegzése szerint amit most látnak, azok élő, lüktető egyetemek, álmokkal bíró egyetemi vezetők, innovatív, kreatív diákok és társadalmi bizalom az egyetemeken.

Úgy értékelte, az elmúlt években az egyetemi modellváltással sikeres versenyképességi fordulat következett be, javultak a lemorzsolódási adatok, 30 százalékkal nőttek a nemzetközi publikációs adatok. Idén is több mint 120 ezren jelentkeztek a felsőoktatásba, több mint 100 ezren nyertek felvételt – sorolta.

Hozzátette:

egy kibontakozó magyar modellt látnak, amelynek alappillére a versenyképesség, a rugalmasság, a kiszámíthatóság és az autonómia.”

Megállapítható, hogy a magyar modell működik – jelentette ki az államtitkár, és kitért a Pannónia Program elindítására is, amely tízmilliárd forintos kerettel a mobilitás támogatását célozza.

Varga-Bajusz Veronika külön köszöntötte a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolát, megköszönve nemzetvédő munkáját. Gratulált továbbá Milák Kristóf úszónak, aki az Óbudai Egyetem első olimpiai bajnoka lett.

Kovács Levente, az Óbudai Egyetem rektora kiemelte: idén a tanévnyitó rendhagyó módon Kárpát-medencei felsőoktatási tanévnyitó is egyben.

Az ünnepséget a Kárpát-medencei összetartozás jegyében szervezték meg, kifejezve, hogy a Kárpát-medencei oktatási tér egységet alkot

–  húzta alá.

Felidézte az egyetem online oktatási centrumának létrehozását, amelynek kötelékében már mintegy 80 ezren végeztek el valamilyen online kurzust.

Ismertette: az idén több mint 4300 hallgató kezdi meg tanulmányait a felsőoktatási intézményben, ami soha nem látott létszám az egyetem történetében.

A rektor kitért arra is, hogy lépésről lépésre emelték a minőségi követelményeket, hogy a legjobb hallgatókat vehessék fel. Az intézmény mérnökképzés iránti elkötelezettsége az elmúlt években még tovább erősödött – hangsúlyozta.

Cser-Palkovics András (Fidesz), Székesfehérvár polgármestere, a fenntartó Rudolf Kalman Óbudai Egyetemért Alapítvány elnöke kiemelte: az idei tanévnyitó ünnepe az egyetemnek és az összmagyarsághoz kapcsolódó felsőoktatásnak egyaránt.

Rámutatott:

minden feltétel adott ahhoz, hogy az Óbudai Egyetem stabil tanévet kezdjen meg és tudjon végigvinni. Nagyon komoly csapatmunkára van szükség, hogy eredményeket érjenek el, illetve azokat megőrizzék és a jövőbeni kihívásoknak meg tudjanak felelni”

– tette hozzá.

Az egyetem tanévnyitóján részt vettek határon túli magyar felsőoktatási intézmények vezetői. Jelen volt továbbá mások mellett Varga Mihály pénzügyminiszter, az egyetem díszdoktora, a fenntartó alapítvány első kuratóriumi elnöke, képviseltették magukat az intézmény nemzetközi partnerei, a külföldi diplomáciai testület tagjai.

Szöveg: MTI
Fotó: Miniszterelnökség / Botár Gergely