Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

A 2024/25-ös tanévben a közoktatás 18 százaléka működött – a szakképzést nem beleszámolva – egyházi fenntartásban, 230 ezer gyermek tanul ilyen iskolákban – számolt be Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, tárca nélküli miniszter, a KDNP elnöke az Országgyűlés igazságügyi bizottsága előtt csütörtökön.

Semjén Zsolt éves meghallgatásán kifejtette: ezen intézményekbe átlagosan négyszeres a túljelentkezés.

Kitért arra, hogy

hit- és erkölcstant 270 ezer gyermek tanul közoktatási intézményekben, az egyházi fenntartás aránya a gyermekvédelmi szakellátásban 74 százalék, a szociális alapszolgáltatásban 52 százalék.”

Beszámolt arról, hogy 2010 óta 3700 templom újult meg és 200 épült a Kárpát-medencében, 400 egyházi iskola felújítását és építését valósították meg Magyarországon, és összesen 179 ingatlanátadás történt az egyházak számára.

Kiemelte:

Magyarországon az egyházi intézmények finanszírozását a legszigorúbb egyenlőség alapján kell biztosítani, azaz az állam fillérre ugyanúgy finanszírozza a közfeladatot ellátó egyházi intézményeket, mint a hasonló feladatot ellátó önkormányzati, állami intézményeket.”

Hangsúlyozta, hogy mindenkit megillet a vallásszabadság, a jogszabályok alapján tíz ember alapíthat vallási egyesületet, amiből 261 van jelenleg Magyarországon.

Az egyházakat az állam nem elismeri, hanem bírósági eljárással nyilvántartásba veszi, ilyen egyházból 14 létezik, a következő fokozat a bejegyzett egyház, és amelyekkel az állam megállapodást köt, az bevett egyházzá válik, ebből 32 van.”

Sebián-Petrovszki László (DK) szerint tanulmányok tucatjai bizonyítják, az adófizetők forintjából premizálja a kormány az egyházi intézményeket, és nem igaz, hogy ugyanaz a támogatás jár az egyházi és önkormányzati, állami fenntartású intézményeknek. Az ingatlanátadást nem lehet másként értelmezni, mint vagyonátadásként – vélte.

Hibának nevezte, hogy az önkormányzat nem döntheti el, mire használja az adott ingatlant. Elismerte, hogy növekvő érdeklődés van az egyházi iskolák iránt, és vannak adatok arról, hogy a képzés minősége nagyon jó. Felvetette, hogy hány település van, ahol az egyetlen egyházi iskolába kell íratni a gyermekeket.

Idézte Semjén Zsolt kijelentését, miszerint egyik bűn sem elfogadható és súlyosan árt az egyháznak is. Miért nem lép a kormány semmilyen módon az egyházak öntisztulása érdekében, hogy vizsgálat legyen a „papi pedofília” ügyében? – kérdezte.

Vitányi István (Fidesz) megjegyezte: egykor „kényszerből” állami iskolába kellett járni. Kovács Zoltán (Fidesz) arra hívta fel a figyelmet: mielőtt egy egyházi iskola elindul, hosszú procedúra zajlik le, az érintettek – köztük a szülők – szavaznak arról, akarják-e hogy az önkormányzati iskola helyett egyházi iskola működjön.

Kiemelte: nem állja meg a helyét, hogy kényszer hatására válna egyházi fenntartásúvá egy intézmény. Egyúttal a miniszterelnök-helyettes véleményét kérdezte a külföldön egyre inkább elszaporodó antiszemitizmus ügyében.

Szabó Szabolcs (Párbeszéd) egyetértett, hogy adófizetőként joggal várhatja el valaki, hogy azonos legyen az intézmények finanszírozása. Biztosítani kell, ha egy településen csak egy iskola van, az ne válhasson egyházivá, amit az állam ad át, mert ezzel nem érvényesül a világnézetileg semleges oktatás – mondta.

Kíváncsi volt arra, mire számíthat a magyar közösség a szlovák nyelvtörvény módosításakor?

Vejkey Imre (KDNP) a bizottság elnöke többek között azt kérdezte, hogy Tóth Tamás, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia korábbi titkára hogyan kapott állami kitüntetést.

Semjén Zsolt közölte: egy kitüntetés az életút addig lezajlott eseményeire vonatkozik és ezügyben semmilyen pedofilügy „eltussolásáról” nem tud.

Elmondta azt is, régi vita, hogy az egyházi intézmények összességében több finanszírozást kapnak-e. Ha az örökjáradékot, az egy százalékot is beszámítják, akkor ezt lehet mondani, de ezeknek semmi köze az állam általi egyenlő finanszírozás elvéhez. Az egyházaknak lehetősége van hozzátenni a finanszírozáshoz, de senki nem akadályozza meg az önkormányzatokat, hogy szintén adjanak támogatást az általuk fenntartott iskoláknak.

Az önkormányzati tulajdonú iskoláknál a fenntartás átadásáról az önkormányzatok döntenek és ha ezt a döntést meghozzák, logikus, hogy a tulajdonosi jogokat is átadják az intézményfenntartó egyháznak, addig, amíg az egyház ellátja a közfeladatot”

– jegyezte meg.

Feltette a kérdést, miért van nagyobb joga annak, aki világnézetileg semleges iskolát akar, mint annak, aki katolikus vagy református iskolát. A világnézeti semlegesség nem jelentheti ennek ideológiaszerű kizárólagos preferálását

– rögzítette.

„Az egyházi pedofília” vádjáról szólva közölte:

botrányos, tűrhetetlen és elfogadhatatlan mindenfajta pedofília.”

Felidézte, hogy elfogadták Európa legszigorúbb pedofilellenes törvényét, a minden intézményre kiterjedő átvilágítást, hogy ne lehessenek ilyen ügyek. A kormány mindent megtett, megalkották Európa legszigorúbb pedofilellenes törvényét – mondta és feltette a kérdést, az ellenzék miért nem támogatta a jogszabály elfogadását.

A felmerült gyanúkat tekintve mintegy féltucat ilyen egyházi ügy van, eközben hétszáz világi ember ül pedofília, vagy gyermekpornográfia miatt börtönben, az egyházi érintettség százada a világinak. Nincs különbség, egyházi vagy világi pedofília között, mindkettő tűrhetetlen – jelentette ki. Hozzátette:

semmi indok nincs arra, hogy az egyházi világot pellengérre állítsák, mindenkivel szemben ugyanolyan szigorral kell fellépni”

– mutatott rá.

Szomorú, hogy ismét előkerült a szlovák nyelvtörvény kérdése, aggodalomra ad okot a tervezet – közölte. A jó kapcsolatokat ki kell használni, hogy a törvény ne érintse a magyarság jogait, nem szűkíteni, hanem bővíteni kell a nyelvi jogokat.

Ennél súlyosabb az a jogfosztás ami Ukrajnában van”

– jegyezte meg.

Szólt arról is, hogy az antiszemitizmussal szemben zéró toleranciát hirdetett a kormány.

Szöveg: MTI
Fotó: Miniszterelnökség / Botár Gergely

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Forrás: hirado.hu

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Minden nemzet és minden nemzetiség egyszeri és megismételhetetlen érték, olyan értékgazdagság, amelyet csak és kizárólag az adott nemzet, nemzetiség adhat az egyetemes emberiségnek – jelentette ki Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke csütörtökön Budapesten.

A Magyarország EU tanácsi elnöksége alkalmával a Nemzeti kisebbségek helyzete az EU-ban címmel rendezett nemzetközi konferencián a miniszterelnök-helyettes úgy fogalmazott: az emberiség értékgazdasága a nemzetek, a nemzetiségek sokszínűségében áll fenn.

Ezért minden állam feladata az, hogy segítse, hogy a nemzetiségek az értékeiket megőrizhessék”

– hangsúlyozta Semjén Zsolt.

A miniszterelnök-helyettes szerint a nemzetek és a nemzetiségek ügyében két filozófiai tévedést lehet elkövetni. Az egyik az, amikor nem tekintik értéknek a nemzeti létet – mint például az internacionalizmus – a másik pedig a sovinizmus, amikor egy nemzet életjoga alapján tagadja más nemzetek és nemzetiségek létezéshez való jogát – mondta.

Mi keresztény alapon mind a két szélsőséget elutasítjuk”

– szögezte le Semjén Zsolt.

A nemzetiségek értékgazdagságára példaként hozta a magyarországi németséget, akiknek kultúrája egyfelől része az egyetemes német kultúrának, másfelől pedig az egyetemes magyar kultúrának is, de olyan speciális és megismételhetetlen értékgazdasgság, amelyet csak és kizárólag a magyarországi németek tudnak megőrizni – utalt a sváb hagyományokra.

Ezért az a kormány filozófiája, hogy minden nemzetiség értékeit meg kell őrizni és államilag támogatni kell őket”

– mutatott rá a miniszterelnök-helyettes.

Kitért rá, hogy a magyar törvényekben tudatosan kerülik a kisebbség szót, és beszélnek nemzetiségekről, mert a kisebbség valamilyen hiányt jelent a többséghez viszonyítva, holott a létszámbeli kisebbség nem jelent értékbeli kisebbséget.

Elmondta: Magyarország alaptörvénye tételesen leszögezi, hogy a kisebbségeknek joga van a szabad identitás vállalásához, az anyanyelv használatához, valamint a kulturális autonómiához is.

Ebben a formában a 13 őshonos nemzetiséget ismerjük el, ugyanis velük szemben diszkriminatív lenne, ha a közelmúltban idetelepült csoportok ugyanolyan jogokat kapnának, mint a velünk évszázadok óta történelmi sorsközösségben élő őshonos kisebbségek”

– jelentette ki Semjén Zsolt.

Mióta a Fidesz-KDNP kormányoz a nemzetiségi köznevelési intézmények száma 12-ről 108-ra nőtt, ahol több, mint húszezer diák tanul, és korábban soha nem látott állami támogatást kapnak – jegyezte meg a miniszterelnök-helyettes.

Semjén Zsolt fontosnak nevezte, hogy az alkotmány deklarálja azt, hogy az őshonos nemzetiségek államalkotó tényezők. Mindegyiküket alanyi jogon megilleti, hogy parlamenti szószólójuk legyen, sőt bizonyos feltételek teljesülése esetén a nemzetiségeknek országgyűlési képviselője is lehet. Utóbbit a német nemzetiség tudta elérni – tette hozzá.

Szólt arról is, hogy a nemzetiségek országos szinten 13, területi szinten 44, települési szinten 1018 önkormányzattal rendelkeznek.

Amilyen jogokat mi a határon túli magyarság számára kérünk, azt mi száz százalékosan nyújtjuk azt itt élő nemzetiségek számára”

– emelte ki Semjén Zsolt, példaként említve, hogy Magyarország számára semmilyen problémát nem jelent, ha a nemzetiségek használják saját szimbólumaikat, vagy ha kettős állampolgárrá válnak.

Az őshonos kisebbségeink hídként működnek Magyarország és az adott utódállam között: ha egy ország és Magyarország között a viszony nem a legmegfelelőbb, abból semmilyen hátrány nem „áramolhat át” az adott magyarországi nemzetiségre, ha viszont a kapcsolat gyümölcsöző, akkor ennek gyümölcseiből részesüljön az adott magyarországi nemzetiség – mondta a miniszterelnök-helyettes.

Kardos Gábor kisebbségkutató, tanszékvezető egyetemi tanár ezután az uniós kisebbségpolitikáról szóló előadásában arról beszélt, hogy az Európai Unióban nincs „nemzetiségi kisebbségi instrumentum”, az identitásvédő jogok nem kaptak és kapnak megfelelő védelmet.

Kifejtette: a kialakult helyzet egyrészt az Európai Bizottság, másrészt a tagállamok nemzeti kisebbségeket érintő kérdésektől való elfordulásával magyarázható.

Az Európai Bizottság kényes kérdésnek tekinti a nemzetiségi jogok védelmét, amelyből igyekeznek kimaradni. A Minority SafePack kérdéskörében a bizottság úgy gondolta, hogy nem hárul rá feladat. A tagállamok esetében pedig negatív konszenzus alakult ki a nemzetiségi jogok védelme terén, amelyet beárnyékol a bevándorolt kisebbségek problémája – jelezte.

Szavai szerint az Európai Unióban van védelem a diszkriminációval szemben, ugyanakkor az identitást védő jogok nem kaptak és nem kapnak megfelelő védelmet.

Az Európai Bizottság kényesnek, problematikusnak, a politikai rendszer működésével közvetlenül összefüggésben álló kérdésnek tekinti a nemzetiségi jogok védelmét, amelyekből igyekszik lehetőség szerint kimaradni”

– foglalta össze.

Hozzátette: a Minority SafePack kapcsán a bizottság egyszerűen arra a konklúzióra jutott, hogy „tulajdonképpen nincs mit csinálni, nincs jogalkotási helyzet, semmiféle feladat nem hárul rá”.

A bizottságot emellett rendkívüli módon foglalkoztatják a technikai problémák, elsősorban a kisebbségi nyelvek unión belüli használatával összefüggő nehézségek, főként a fordítási költségek”

– jegyezte meg.

Kardos Gábor rámutatott: a tagállamok egyik csoportjában az országok elismerik és megfelelő módon védik a nemzeti kisebbségeket, a másik csoportban azonban problémaként tekintenek rájuk.

A két csoport között negatív konszenzus alakult ki a kérdés hanyagolása miatt, amely arra a félelemre vezethető vissza, hogy a témakörben születő uniós jog tagállami szinten kötelező érvénnyel bírna.

Szöveg: MTI
Fotó: Miniszterelnökség / Botár Gergely

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke a Facebook-oldalán gratulált Donald Trumpnak. 

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes Orosz Anna momentumos képviselő kérdésére válaszolt. 

A teljes videó az alábbiakban tekinthető meg:

Orosz Anna kérdésének és Semjén Zsolt válaszának teljes leirata az alábbiakban olvasható:

Orosz Anna: Miniszterelnök-helyettes úr! Valószínűleg ön is tudja, hogy csak az elmúlt pár hétben, kizárólag Kalocsa-Kecskemét Egyházmegyében három katolikus papot függesztettek fel azért, mert vélhetőleg kiskorú gyermekekkel szemben éltek vissza szexuálisan. Belegondolni is borzalmas abba, hogy országszerte hány és hány áldozata van ezeknek az egyházon belüli visszaéléseknek, hiszen nyilvánvalóan a nyilvánosságot látott esetek csak a jéghegy csúcsát képezik. Ehhez képest csak a kegyelmi botrány kirobbanása óta a maga jó barátja – ön fogalmazott így – Balog Zoltán református püspök 6 milliárd forint értékben kapott állami vagyont. Maguk teljes intézményrendszereket adnak át az egyházaknak, óvodákat, iskolákat, középiskolákat, a komplett nevelőszülői hálózatot. Folyamatosan az Isten, haza, család, hazug képében tetszelegnek, pedig nyilvánvalóan hírből sem ismerik a Tízparancsolatot, nemhogy betartanák azt. Kérdésem önhöz, hogy mit tesz maga egyházpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettesként az áldozatokért és azért, hogy minden gyermek biztonságban legyen az egyházi intézmények falai között is. Mit tesz azért, hogy az egyház kivesse magából a pedofil szörnyetegeket, mert jelen pillanatban tudja, hogy kiket vet ki leginkább a soraiból az egyház? Azokat a jóérzésű papokat, lelkészeket és hívőket, akik megpróbálnának valamit tenni a megtisztulásért és a feltárásért. Például azt az újbudai református lelkészt, Thoma Lászlót, aki szót emelt azzal szemben, hogy Balog Zoltán a mai napig püspöki rangban van a református egyházban. Szóval kérdésem, hogy mit tesz maga az áldozatokért, mit tesz a gyerekekért és mit tesz az egyház megtisztulásáért? Köszönöm!

Elnök: Megadom a szót Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes úrnak. Parancsoljon!

Semjén Zsolt: Köszönöm szépen! Igen, tisztelt elnök úr, képviselő asszony! Először is ezeket az ingatlan-juttatásokat nem Balog Zoltán püspök úr kapta, hanem a református egyház. Valójában még csak nem is a református egyház, hanem a Károli Gáspár Református Egyetem. Ezt kollégiumként fogják használni, ami minden odajáró gyereknek a segítségére szolgál. Ez csak egy zárójeles megjegyzés volt. Egyébként, amit mond, abban annyi igazság van, hogy egyetlen ilyen ügy is botrány, visszataszító és tűrhetetlen! Tájékoztatom képviselő asszonyt, hogy a magyar kormány nem tűri ezt, zéró toleranciát hirdettünk a pedofíliával szemben, meghoztuk Európa legszigorúbb pedofil-ellenes törvényét. Milyen kár, hogy önök nem támogatták! Megcsináltuk az átvilágítást a gyermekvédelmi intézményekben. Milyen kár, hogy önök nemhogy nem támogatták, hanem lázítottak ellene! Na, most az egyházak vonatkozásában, kedves képviselő asszony, a helyzet az, hogy az egyházi intézményekben jóval kevesebb ilyen eset van, mint a világ intézményekben. Egy is sok és botrányos, de jóval kevesebb! Önök körülbelül fél tucat ügyet hoztak föl, nagyjából ennyi is van. Megkérdeztem a Belügyminisztériumot. Mit gondol, kedves képviselő asszony, hogy hányan ülnek ma börtönben pedofíliáért és gyermekpornográfiáért? Hétszázan. Hétszázan. Tehát az egyházi intézményekben százada van annak, mint ami egyébként világi esetben előfordul. Hangsúlyozom, hogy egy is tűrhetetlen és botrányos! Tájékoztatom továbbá a képviselő asszonyt, hogy az egyházi szabályok sokkal szigorúbbak, mint az államiak. Ferenc pápa rendelkezéseit, a Ti vagytok a világ világossága című rendelkezést száz százalékban hajtotta végre a Magyar Katolikus Egyház. Ön egyetlen esetet nem tud mondani, ahol bármilyen eltussolás történt volna. Egyébként, ha tudna, tegyen feljelentést! Megtenni kötelessége, hogyha ilyen esetről tudomása van. És azt is meg kell mondanom önnek, hogy olyan szempontból is szigorúbb az egyházi szabályozás, hogy ami államjogilag nem bűncselekmény, kánonjogilag az is a legsúlyosabb büntetést vonja maga után, lásd például Bese Gergő ügye. Tehát arra kérem, hogy ne vádaskodjon, hanem ha tudomása van bármilyen konkrétumról, tegyen feljelentést, amit megtenni erkölcsi kötelessége.

Elnök: Köszönöm szépen, miniszterelnök-helyettes úr! Egyperces viszontválaszra Orosz Anna képviselő asszonyt illeti a szó. Parancsoljon!

Orosz Anna: Kevés lesz az egy perc ennek a sok terelésnek a megválaszolására, de az elején kezdem. Jó, hogy felhozta a Károli Egyetemet, ugyanis onnan rúgták ki azt a református lelkészt, aki szót emelt azzal szemben, hogy Balog Zoltán továbbra is reformátusi püspöki rangban van. Aztán én értem, hogy magunk rengeteg jogszabályt hoztak a gyermekek védelmében állítólag, de ennek mégis mi az eredménye? Hetente jön ki egy hír arról, hogy éppen kit abuzáltak egyházi vagy állami intézményekben. Maga nem hogy nem tesz semmit ez ellen, nem hogy nem emel szót, hanem kitünteti például Tóth Tamást, aki eltussolta, aki segített két pedofil pap ügyének az eltussolásában. Aztán semmit nem szól azzal kapcsolatban, hogy Fohsz Tivadar a mai napig egy templom alapítványának a kuratóriumában ül. Ez az ember állítólag a saját nevelt lányát molesztálta, és tiltott pornográf felvételeket készített róla. Szóval mondja már meg, hogy azon kívül, hogy relaxációs tanyákon pihenget a Fideszes haverjaival, mégis mit tesz a gyermekek védelmében az egyházi intézményekben?

Elnök: Egyperces viszontválasz illeti meg Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes urat is. Parancsoljon!

Semjén Zsolt: Képviselő asszony, természetesen nem mond igazat. Először is Tóth Tamással kapcsolatban semmiféle eltussolásról nem tudok, továbbá semmiféle tanyán nem relaxáltam, sőt életemben nem voltam azon a tanyán, ellentétben az önök vádaskodásával. Ellenben ön részletesen beszámolhatna, hogy az ön önkormányzatában, a Szivárvány Óvoda tekintetében milyen tapasztalatai vannak? Képviselő asszony, a helyzet a következő: kilóg a lóláb. Önöket nem a gyerekek iránti aggódás motiválja, nem az irántuk való felelősségvállalás, nem az irántuk való szeretet, hanem az egyház iránti gyűlölet.

(Elhangzott: Parlament, 2024. november 4.)

semjenzsolt.hu

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

A magyar kormány küldetése, hogy katalizátora legyen annak, hogy a magyar közösségek hajszálerekkel hálózzák be a Kárpát-medencét és a diaszpórát – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottsága előtt, kedden Budapesten.

„A küldetésünk az, hogy aki meg akar maradni, az megmaradhasson magyarnak” – fogalmazott Semjén Zsolt.

Rámutatott:

a magyar állam értelme és célja nem pusztán az államigazgatási feladatok ellátása, hanem az, hogy a magyar nemzet fennmaradjon és az emberek életminősége javuljon. A magyar nemzet akkor tud fennmaradni, ha minden nemzetrésze fennmarad, mert ha bármelyik nemzetrésze eltűnik, az egyetemes magyarság csonkul meg”

– hangsúlyozta.

Semjén Zsolt éves beszámolójában kitért arra, hogy 2010 óta közvetlen formában 1400 milliárd forintot fordítottak nemzetpolitikai támogatásokra. Ez az összeg 2009-ben még csupán 9,1 milliárd forint volt – jegyezte meg.

Közlése szerint 5500, Kárpát-medencében és diaszpórában működő intézmény és szervezet munkájához járultak hozzá és 9300 beruházást valósítottak meg 330 milliárd forintból.

Kitért arra, hogy

96 nemzeti jelentőségű intézmény és program kiszámítható finanszírozását biztosítják. Az oktatási és nevelési támogatást 100 ezer forintra növelték és 230 ezer gyermek után folyósítják.“

Az óvodafejlesztési program keretében csaknem ezer óvoda épült, illetve újult meg.

– ismertette Semjén Zsolt.

Szólt arról, hogy a Kőrösi Csoma Sándor- és Petőfi Sándor Programokon keresztül ezer ösztöndíjas segítette eddig a szórvány- és a diaszpóra szervezetek munkáját.

Hálózatokat építenek a Kárpát-medencében: a pedagógusszövetségeken keresztül 12 ezer pedagógussal tartanak intézményes kapcsolatot.

Közel 3000 külhoni vállalkozó tevékenységét segítik. A gazdaságfejlesztési programról szólva hangsúlyozta: ez jó az ottélő magyarságnak, mert lehetővé teszi a szülőföldön történő megélhetést, jó a többségi nemzethez tartozóknak és az utódállamnak, mert invesztíció érkezik az országba. Nem utolsósorban jó Magyarországnak is, mert gazdasági expanziót jelent – mutatott rá.

Semjén Zsolt a honosításról szólva kiemelte: a nemzet közjogi egyesítése erkölcsi kötelességük volt és sokaknak – például a kárpátaljai magyarságnak – ez az életet jelentette. Összesen eddig 1,2 millióan éltek a kedvezményes honosítással, illetve a diaszpórában az állampolgárság megállapításával. Úgy fogalmazott: aki fel akarta venni a magyar állampolgárságot, felvehette.

Éves szinten nagyságrendileg tízezres kérelemmel számolnak a jövőben“

– jelezte.

Megerősítette az etnikai magyar pártok és szervezetek támogatását, ahogy eddig, úgy a jövőben is így járnak el. Ez helyes és ésszerű, akár tetszik az utódállamoknak, akár nem – mondta.

Molnár Zsolt (MSZP) arról beszélt, hogy „a nemzetpolitika és az egyházpolitika a kormány egyetlen sikerágazata”, ami a Kárpát-medencei és az egész magyarság szempontjából fontos. A jövőbeni érdekérvényesítéshez, az autonómia megvalósításhoz ugyanakkor szükség lenne erős szövetségesekre az EU-n belül – hangsúlyozta. Azt kérdezte, van-e esély a magyar ügy mellé szövetségeseket találni?

Dócs Dávid (Mi Hazánk) úgy fogalmazott, a nemzetpolitika az egyik legfontosabb terület, ha a nemzetre nem fordítanak energiát, saját halálos ítéletüket írják alá. Elismerve az eredményeket, de úgy látja, a súlypont némileg átbillent, az anyaországban úgy tűnik ellenérzést szül, ha jobban támogatják a külhoni magyarságot, mint az ittenieket. Példaként hozta az iskolakezdési támogatást.

Szászfalvi László (KDNP) a megvalósult valóságról beszélt az elmúlt 14 év nemzetpolitikájával kapcsolatban. Nem oldalak vitája zajlik, nem pusztán álmokról, tervekről beszélnek, hanem olyan látásmódról, amit sikerült megvalósítani – közölte. Ez példaértékű és történelmi jelentőségű, egyfajta egységet teremtettek a nemzetpolitikai területen – összegzett és kiemelte a hálózatépítést.

Pánczél Károly (Fidesz) a nemzetpolitikai sikerek mellett az ország biztonsági helyzetét és a családtámogatási terén elért eredményeket hangsúlyozta.

Semjén Zsolt kifejtette:

az a normális, ha mindenki a saját európai pártcsaládjában megteszi, amit nemzeti ügyekben meg kell tenni. Ugyanakkor ennek nem szabad önfeladásig mennie“

– mutatott rá.

Nem a mi készülékünkben van a hiba:

Szerbiával történelmi kiegyezést és kiengesztelődést sikerült elérni. Ebben nagy szerepe volt az egyházaknak“

– vélte, hozzátéve: nemzeti kormányok között lehetőség van az előrelépésre. „A mi kezünk ki van nyújtva szomszédaink felé” – fogalmazott.

Kitért arra is, fő célja, hogy a határon túli magyarságot ne lehessen szembeállítani az anyaországival. Mindent összeszámítva a külhoni magyar gyermekek kevesebbet kapnak, mint az anyaországiak, mivel számtalan támogatási formát a határon túliakra nem lehet kiterjeszteni. Fontosnak tartotta, hogy minden magyarra számítanak, de azt is, hogy a magyar állam ne legyen résztvevője az ottani esetleges „politikai vircsaftnak”.

A bizottsági ülés előtt megemlékeztek a közelmúltban váratlan hirtelenséggel elhunyt Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkárról, aki 2014-től töltötte be ezt a tisztséget.

Szöveg: MTI

Fotó: Miniszterelnökség / Botár Gergely

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

A magyar nemzet 1956-ban kettős támadás ellen kelt fel: egyrészt a szovjet birodalom megszállásával szemben, másrészt a marxista ideológia ránk kényszerítésével szemben – mondta a miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke szerdán Albertirsán, az Irsai evangélikus templomban tartott istentisztelet után rendezett 1956-os megemlékezésen.

Semjén Zsolt arról beszélt, hogy a nemzet életében ugyanúgy megvannak az ünnepek, mint a családok vagy az egyház életében; olyan kitüntetett napok, amikor a nemzet történetének nagy eseményeire emlékezünk.

Az ünnepeken hitet és erőt meríthetünk a nemzet nagyjainak és a nemzet heroikus küzdelmeinek példájából, és levonhatjuk a tanulságokat a történelmünkből. A történelmi tanulságok útjelző táblák, amikor a nemzet útkereszteződéshez, sorsfordító eseményhez érkezik”

– fűzte hozzá a politikus.

Kifejtette, hogy állami és nemzeti ünnepeink – augusztus 20-a, március 15-e és október 23-a – történéseiből az a tanulság vonható le, hogy a magyar nemzet életében mindig ugyanaz volt a feladat: egyfelől a nemzeti szuverenitás megteremtése, megvédése, másfelől az idők jelének felismerése, a szükséges társadalmi változások végrehajtása.

Szent István király idején ez úgy hangzott, hogy a szuverén magyar állam megteremtése és a kereszténység felvétele által a keresztény Európához való csatlakozás; 1848-ban ez úgy hangzott, hogy haza és haladás, tehát a szuverenitás visszaszerzése és a szükséges polgári átalakulás megteremtése; 1956-ban pedig úgy hangzott, hogy menjenek ki a szovjet megszálló csapatok, álljon vissza a nemzeti szuverenitás és a proletárdiktatúra őrületéből térjünk vissza a polgári demokráciához – sorolta.

Semjén Zsolt arról a tanulságról is beszélt, hogy miközben keletről egy barbár birodalom szállta meg Magyarországot, nyugatról pedig azt harsogta a Szabad Európa Rádió, hogy jönnek az amerikai csapatok, jönnek az ENSZ-csapatok.

Amikor ezt mondták, akkor már az Egyesült Államok és a Szovjetunió régen megegyezett, hogy a szovjetek nem avatkoznak be Szueznél, az amerikaiak pedig nem avatkoznak be Magyarországon”

– fűzte hozzá.

A miniszterelnök-helyettes elmondta, hogy a szovjetek által exportált, Magyarországra erőltetett marxista ideológia idegen a magyar nemzet mentalitásától. Az osztályideológia jegyében elvették az emberek tulajdonát, a materializmus jegyében el akarták venni az emberek hitét az egyházak szétverésével, az internacionalizmus jegyében meg akarták szüntetni a nemzethez tartozást, a hazaszeretet, és a szocialista embertípus őrületében bomlasztották a családokat is.

Ez az ideológia embertelen, ezért istentelen, s mert istentelen, ezért embertelen”

– fűzte hozzá.

Úgy fogalmazott, hogy 1956 spontán forradalom volt, amelynek nem volt egyetlen karizmatikus vezetője, hanem a magyar nép volt a főszereplője. Szimbolikusan ugyan meg lehet jelölni két embert, akik meghatározóak voltak, egyfelől Nagy Imrét, másfelől Mindszenty Józsefet.

Nagyon mást gondoltak a világról, de haza és szabadság tekintetében nagyrészt hasonlóan gondolkodtak; mindkettőjüknek helye van 1956 és így a magyar nemzet panteonjában”

– mondta a miniszterelnök-helyettes.

Nagy Imre szembe tudott nézni tévedéseivel, és a vértanúságot is vállalva népe mellé állt. Mindszenty Józsefnek nem kellett jó oldalra állnia, mert mindig jó oldalon, Isten, egyház és haza mellett állt, nemzete lelkiismereteként.

Hozzátette:

1956-nak nemcsak a magyar történelem, hanem a világtörténelem tekintetében is meghatározó jelentősége volt, mivel az első szeget ütötte be a Szovjetunió és a marxizmus-bolsevizmus koporsójába.”

Szöveg: MTI
Fotó: Miniszterelnökség / Botár Gergely

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Elhunyt Potápi Árpád János, a magyar nemzetpolitika hű katonája – közölte Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes csütörtökön a Facebook-oldalán.

Forrás és fotó: Semjén Zsolt Facebook-oldala

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Életének 85. évében elhunyt Kozma Imre atya, katolikus pap, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alapító elnöke, a Betegápoló Irgalmasrend korábbi magyarországi vezetője.

1940. június 4-én Győrzámolyban született. A győri bencés gimnáziumban érettségizett, majd papi szemináriumba jelentkezett. Döntése komoly elkötelezettséget jelentett, hiszen 1958-ban a papi hivatást választó fiatalok biztosan számíthattak arra, hogy az államvédelmi hatóság zaklatni és üldözni fogja őket.

Kozma Imre atyát 1963-ban szentelték pappá. Első állomáshelye Tát-Dorogbányán volt, majd áthelyezték Budapestre. 1968 és 1977 között a Ferenciek terén álló Alkantarai Szent Péter templomban szolgált. Szokatlan hangvételű, szókimondó prédikációi sokakat megszólítottak, a fiatal felnőtteknek tartott konferencia beszédei alatt zsúfolásig megtelt a templom. Kozma Imre atyát ezekben az években számos alkalommal előállították és kihallgatták, hallgatóságának több tagját meghurcolták és kizárták az egyetemről.

Pályafutásának következő állomása a zugligeti Szent Család plébániatemplom volt. Százak által látogatott hittan óráin azt tanította, hogy a kereszténység nem elmélet, hanem gyakorlat, a templom falain kívül a mindennapokban is meg kell élni hitünket. A közösség tagjainak konkrét segítő feladatokat kellett vállalniuk, ekkor alakult ki az az önkéntes hálózat, amely később a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alapját adta.

Az 1989-ben megalakult Magyar Máltai Szeretetszolgálat alapító elnökeként a szegények, idősek, hajléktalan emberek ellátását szervezte meg. A zugligeti templom kertjében megnyitotta az első menekülttábort a Budapesten gyülekező keletnémet családok előtt, ezzel az akkori Európa legnagyobb humanitárius akcióját indította el, melynek során 48 ezer menekültet fogadtak be Magyarországon. A romániai forradalom alatt segélyszállítmányokat juttatott el a szükséget szenvedő településekre, a délszláv háború alatt kórházi osztályokat, bentlakásos intézményeket és nagy számú civil lakosságot menekített át Magyarországra az általa vezetett szervezet. Felhívásaira önkéntesek százai jelentkeztek, közben országszerte megalakultak a Magyar Máltai Szeretetszolgálat helyi csoportjai. Három és fél évtized alatt a Szeretetszolgálat az egyik legnagyobb magyarországi karitatív szervezetté vált, amely szociális, oktatási és egészségügyi ellátásokból is hálózatot épített ki, intézményeiben és önkéntes csoportjaiban naponta átlag 17 ezer emberről gondoskodik.

1997-ben Kozma Imre atya felvételét kérte a Betegápoló Irgalmasrendbe, mely irányítása alatt megerősödött, és kórházaival az egészségügyi ellátás jelentős szereplőjévé vált. Ötvenhét évesen lett szerzetes, a legtöbben ilyenkor már a visszavonulásukat tervezik, ő a keresztény szemléletű orvoslás újraélesztését tűzte célul, és 82 éves koráig vezette a rend hazai szervezetét.

Pályafutása utolsó szakaszában éppolyan energikus volt, mint fiatalon. 2013-ban pappá szentelésének ötvenedik évfordulójára készülve gyalogosan végigjárta papi szolgálatának állomáshelyeit, 73 évesen 140 kilométeres zarándoklatot tett egy szerzetestársa kíséretében.

Tevékenységét több mint harminc alkalommal ismerték el rangos kitüntetésekkel. 1996-ban az  Év emberének választották, 2003-ban a Magyar Köztársaság Középkeresztje díjat vehette át, 2005-ben Prima Primissima díjat kapott, 2010-ben Francia Becsületrenddel tüntették ki, 2016-ban Európa Polgár díjjal ismerték el életművét, és több település önkormányzata is díszpolgári címet adományozott Kozma Imre atyának.

Forrás: Magyar Máltai Szeretetszolgálat
Fotó: Miniszterelnökség / Botár Gergely

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Fotó: Miniszterelnökség / Botár Gergely