Magyarországon biztonságban élhet a zsidó közösség
2025. január 19.
Magyarországon ma biztonságban élhetnek a zsidó közösség tagjai, ugyanis a kormány világossá tette, hogy az antiszemitizmus minden formájával szemben zéró toleranciát érvényesít – jelentette ki Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke vasárnap a budapesti gettó felszabadításának 80. évfordulója alkalmából rendezett megemlékezésen, a Dohány utcai zsinagógában.
Semjén Zsolt hangsúlyozta: Magyarország Európa egyik legbiztonságosabb helye a zsidó emberek számára. Nem kell félnie annak, aki kipában sétál az utcán, biztonságban gyakorolhatják a vallásukat, aki pedig ellátogat Budapestre, a zsidó kultúra egyedülálló mindennapjaiba nyerhet betekintést – fogalmazott a politikus a Budapesti Zsidó Hitközség (BZSH) eseményén.
Közölte,
a zsidó közösséggel összefogva a kormány mindent megtesz azért, hogy ez így is maradjon, miközben az elmúlt évtized geopolitikai eseményei nyomán Nyugat-Európában mindennapos problémává vált az iszlamista antiszemitizmus, és egyre többen támadják Izrael Államot, illetve egyesek megkérdőjelezik a létét is.”
Semjén Zsolt felidézte, történelmünk egyik legnagyobb tragédiája az a kegyetlenség, amelynek a budapesti nagy gettó utcái tanúi voltak. A gettó határait 1944 novemberében jelölték ki, és több tízezer embert zsúfoltak össze a területen, akik leírhatatlan körülmények között szenvedtek. Naponta 80-120 ember vesztette életét a gettóban.
Európa utolsó, egyik legnagyobb gettójának területén a felszabadításakor csaknem 3 ezer temetetlen holtest hevert, akiket tömegsírokban temettek el. Meggyilkolt honfitársaink történetei örökre velünk maradnak”
– fogalmazott Semjén Zsolt.
Hangsúlyozta, hogy a 2023. október 7-én, Izraelben történt terrortámadás óta több figyelmet kell fordítani az antiszemitizmus elleni fellépésre. Magyarország viszont abban a szerencsés helyzetben van, hogy a magyar állam több intézkedést meghozott az elmúlt években az antiszemitizmus elleni fellépés érdekében – mutatott rá.
Az alaptörvény a nemzet szerves részének tekinti a zsidóságot, a büntető törvénykönyv büntetni rendeli az önkényuralmi jelképek használatát, a közösség elleni uszítást, erőszakot és a kommunista és nemzetiszocialista bűnök tagadását, illetve a magyar uniós elnökség alatt a zsidó közösséggel folytatott közös munka eredményeként megjelent az antiszemitizmus elleni magyar nemzeti stratégia”
– sorolta. Szintén a magyar uniós elnökség sikerének nevezte, hogy 2024-ben az EU Tanácsa nyilatkozatot fogadott el a zsidó élet előmozdítása és az antiszemitizmus elleni küzdelem érdekében. Ez rámutat arra, hogy riasztóan magas az antiszemitizmus szintje az EU-ban – fűzte hozzá.
A kormány által kijelölt antiszemitizmus elleni fellépés három legfontosabb irányának nevezte az oktatást, a közéleti kommunikációt és a jogi fellépést, hozzátéve, hogy a gettó áldozatait és azokat a bátrakat, akik mentették az embereket, soha nem felejtik el, ahogyan soha nem fognak feledésbe merülni a bűnösök tettei sem.
Avi Nir-Feldklein, Izrael budapesti nagykövetségének megbízott misszióvezetője emlékeztetett: ugyan 80 évvel ezelőtt megfékezték a náci őrületet, ám az antiszemitizmus újra megjelent mind Európában, mind Észak-Amerikában, és a holokauszt óta a legmagasabb szinten van.
A magyar kormánynak és a magyar nép hozzáállásának köszönhetően szerencsére ez nem jellemző Magyarországra, és Izrael nagyra értékeli a kormány antiszemitizmussal kapcsolatos zéró toleranciáját.
A zsidóságot sokan próbálták elpusztítani a történelem során: a babiloniak és a rómaiak eltűntek, a nácikat legyőzték, a zsidóság viszont négyezer éve kitart”
– mondta. Ugyan a 2023. október 7-i terrortámadás miatt a zsidóság a holokauszt óta a legborzalmasabb időszakot éli át, azóta legyőzték a Hamászt és a Hezbollahot is, és meggyengült az Irán által Izrael köré font tűzgyűrű.
Mester Tamás, a BZSH elnöke azt mondta: fejet hajtanak mindazok előtt, akik életüket vesztették a vészkorszakban, és tisztelettel adóznak a túlélők előtt, akik tanúságot tettek az emberi bátorság és élni akarás erejéről. A gettó ugyanis nemcsak a fizikai elzárást jelentette, hanem egy olyan helyet, ahol az emberi méltóságot és reményt próbálták megsemmisíteni. A gettóba zárt 70 ezer ember története nemcsak a magyar zsidóság tragédiája, hanem az egész ország közös fájdalma – mondta.
A felszabadulás napján nemcsak életek menekültek meg, hanem megszületett az ígéret is, hogy soha többé nem engedhetjük meg az embertelenség és a kirekesztés uralkodását”
– tette hozzá.
Ugyanakkor – folytatta – az emlékezés nem csupán a múlt feldolgozásáról szól, hanem arról is, hogy tanuljunk belőle. Ugyanis az antiszemitizmus nem tűnt el a világból, ezért kötelesség szembeszállni ezekkel az erőkkel. Közlése szerint senki nem gondolhatott arra az elmúlt évtizedekben, hogy nyugat-európai és tengeren túli hittestvéreik egyszer a magyarországi zsidóságot fogják irigyelni, mert hitük megélése mellett békében és biztonságban élhetnek.
Ez az eredmény a magyar kormány következetes politikájának, annak is köszönhető, hogy nem engedi megtelepedni a fundamentalista, radikális iszlám híveit Magyarországon”
– emelte ki.
A továbbiakban megemlékezett azokról, akik a vészkorszak alatt mentették a zsidó embereket, köztük Salkaházi Sáráról, Sztehlo Gáborról, Raul Wallenbergről, Angelo Rottáról és idősebb Antall Józsefről. Azt sem felejtik, hogy a gettót a Vörös Hadsereg szabadította fel, megmentve emberek tízezreinek életét – mondta Mester Tamás.
A megemlékezésen az Izraeli Védelmi Erők főkántora, Shai Abramson énekelte el Izrael Állam himnuszát, illetve tartott előadást, továbbá levetítettek egy filmet, amelyben túlélők elevenítették fel a vészkorszak eseményeit. A rendezvény zárásaként a résztvevők a gettó felszabadulásának 80. évfordulója alkalmából felavatták a zsinagóga Wesselényi utcai oldalán lévő sírkert boltívén elhelyezett emléktáblát.
Szöveg: MTI
Fotó: Miniszterelnökség / Botár Gergely
Nyolcvan éve szabadult fel a budapesti gettó
2025. január 19.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes beszéde a budapesti gettó felszabadításának 80. évfordulója alkalmából rendezett megemlékezésen.
Dohány utcai zsinagóga, 2025. január 19.
Tisztelt Megemlékezők!
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Történelmünk egyik legnagyobb tragédiájának helyszínén állunk ma. Fővárosunkon letörölhetetlen nyomokat hagyott az a kegyetlenség, aminek a budapesti „nagy gettó” utcái tanúi voltak. A gettó határait 1944 novemberében jelölték ki, kevesebb, mint két héten belül pedig már le is zárták. Hamarosan több tízezer embert zsúfoltak itt össze, akik éheztek és leírhatatlan körülmények között szenvedtek.
Az emberek tömegesen haltak meg a gettóban, naponta 80-120 ember vesztette életét, december végén pedig – a szovjet ostromgyűrű bezárulásával – még súlyosabbá vált a helyzet. A budapesti gettó végül a szovjet csapatok közeledésének hírére nyolcvan évvel ezelőtt felszabadult, a nyilas őrség eltűnt. Európa utolsó, egyben egyik legnagyobb gettója volt a budapesti. A gettó felszabadulása után megközelítőleg 3000 temetetlen holttestet találtak, amelyek többségét a Dohány utcai zsinagóga mellett, tömegsírokban temették el.
A Soá és az itt történt borzalmak óta immár eltelt nyolc évtized, de meggyilkolt honfitársaink történetei örökre velünk maradnak.
Hazánkban ma biztonságban élhetnek a zsidó közösség tagjai, Magyarország Európa egyik legbiztonságosabb helye. Itt nem kell félnie annak, aki kipában sétál az utcán, az itt élő zsidóság biztonságban gyakorolhatja vallását, aki pedig ellátogat ide, a zsidó kultúra egyedülálló mindennapjaiba nyerhet betekintést.
A zsidó közösségek képviselőivel összefogva mindent megteszünk annak érdekében, hogy mindez így is maradjon. Az elmúlt évek során a Kormány többször is világossá tette: az antiszemitizmus minden formájával szemben zéró toleranciát érvényesít. Fontos kihangsúlyozni, hogy ténylegesen minden formájával szemben, hiszen az antiszemitizmus több irányból és módon megnyilvánulhat, nem csupán az úgymond „hagyományos” antiszemitizmus formájában. Az utóbbi évtized geopolitikai eseményei folytán Nyugat-Európában mindennapos problémává vált az iszlamista antiszemitizmus, valamint egyre többet találkozhatunk olyan hangokkal, amelyek gyakran támadják Izrael államot, s nem egyszer magát a létjogosultságát is megkérdőjelezik. Természetesen nincs olyan ország a világon, amellyel szemben tilos lenne kritikával élni, azonban a kritikákba bújtatott anticionizmust és antiszemitizmus eddig sem toleráltuk és ezután sem fogjuk megtűrni.
A 2023. október 7-i terrortámadás óta több figyelmet kell szentelnünk az antiszemitizmus elleni fellépésre. Mi, Magyarországon abban az előnyös helyzetben vagyunk, hogy számos intézkedést meghoztunk már évekkel ezelőtt. A teljesség igénye nélkül hadd soroljak fel ezek közül néhányat: a 2011-ben hatályba lépett Alaptörvény természetesen a nemzet szerves részének tekinti a magyarországi zsidóságot, míg a Btk. büntetni rendeli önkényuralmi jelkép használatát, a közösség elleni uszítást, bűncselekménnyé nyilvánítja a közösség tagja elleni erőszakot, valamint a nemzetiszocialista vagy kommunista rendszerek bűneinek nyilvános tagadását is. 2019. február 18-án a Kormány elfogadta a Nemzetközi Holokauszt Megemlékezési Szövetség keretében kidolgozott antiszemitizmus-definíció alkalmazásának előmozdításáról szóló Korm. határozatot, míg a tavalyi évben – soros EU-elnökségünk ideje alatt – megjelent az antiszemitizmus elleni magyar nemzeti stratégia is, amely a zsidó közösségek képviselőivel folytatott közös munka eredménye.
Szintén a magyar elnökség egyik legnagyobb sikere, hogy 2024. október 15-én az Európai Unió Tanácsa nyilatkozatot fogadott el a zsidó élet előmozdítása és az antiszemitizmus elleni küzdelem tekintetében, amely rámutat arra, hogy riasztóan magas az antiszemitizmus szintje az EU-ban. A tanácsi nyilatkozat elfogadását megelőzően a Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga adott otthont az antiszemitizmus elleni küzdelemre és a zsidó élet támogatására irányuló uniós stratégia végrehajtásával foglalkozó munkacsoport ülésének.
Mindez annak a közös munkának az eredménye, amit hosszú évek óta folytatunk a zsidó közösségekkel együttműködve, és amely illeszkedik a Kormány által kijelölt antiszemitizmus elleni fellépésbe, amelynek három legfontosabb iránya továbbra is az oktatás, a közéleti kommunikáció és a jogi fellépés.
Tisztelt Megemlékezők!
A budapesti gettó borzalmait, az áldozatokat és azokat a bátrakat, akik igyekeztek segíteni őket sosem felejtjük el, ahogyan sosem fognak feledésbe merülni a bűnösök tettei sem. Az egykor ezen az utcákon lejátszódó terrort ma már a világ egyik legpezsgőbb, legélettelibb zsidó vallási és közösségi élete váltotta fel, a világhírű zsinagógákat pedig nap mint nap tömegek csodálják meg, a világ minden tájáról ideérkezve.
Az áldozatok és a túlélők előtt tisztelegve továbbra is dolgozzunk azért, hogy ez a jövőben se változzon meg.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket!
Isten segítségével kezdjük az új évet!
2025. január 06.
Isten segítségével kezdjük az új évet. Házszentelés a Karmelitában – közölte Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke a Facebook-oldalán.
Fotó: Miniszterelnökség
Ismét Semjén Zsoltot választották meg a KDNP elnökévé
2024. december 08.
Újraválasztották Semjén Zsoltot a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) elnökévé öt évre a párt vasárnapi budapesti országos választmányi ülésén.
Semjén Zsolt politikai értékelő beszédében kiemelte:
ha nincs erős KDNP, nincs erős Fidesz-KDNP-szövetség, és nincs győzelem 2026-ban.”
A miniszterelnök-helyettes úgy értékelt, felelősségük messze túlmutat egy párt iránti felelősségen, ez az ország és Európa iránti felelősség.
Semjén Zsolt kiemelte:
a KDNP az egyetlen történelmi párt, amelyet a nyilasterror és a náci megszállás közepén mertek elődeik megalapítani, éppen 80 évvel ezelőtt. Akiknek volt bátorságuk ellene mondani a barna diktatúrának, azoknak lett erkölcsi alapjuk ellene mondani a vörös diktatúrának is”
– mondta.
Rámutatott: a KDNP azért létezhet már 80 éve, mert az alapító atyák szellemi alapjain állnak, és az örök igazságot képviselik a változó mindennapok világában.
Aláhúzta:
ma Magyarországon a KDNP az egyetlen kereszténydemokrata-keresztényszociális párt, és ez így volt a kezdetektől fogva.”
Giesswein Sándor katolikus pap volt, aki meghirdette a keresztényszociális gondolatot mind a vadkapitalizmussal, mind pedig a marxizmussal szemben, és az 1947-es választás sikerét a Barankovics-pártnak az adta, hogy erős szociális háttere volt – idézte fel.
Kiemelte: köznyelvi értelemben a politikai palettán a KDNP markánsan jobbközép párt, vallja a hagyományos keresztény értékeket, a nemzeti identitás védelmét, politikájának középpontjában a családok támogatása áll. Ugyanakkor a munka-tőke koordinátarendszerben a szociális igazságosság szempontjából mérsékelten baloldali gondolatot is képvisel, azaz nem tagadják a tőkét, de a munka oldalán állnak – mutatott rá.
Kitért arra is, hogy
a KDNP az egyetlen világnézeti párt. Kifejtette: ahhoz, hogy a politikai súlya meglegyen egy pártnak, meg kell szerezni a társadalmi többséget, azonban utóbbi ízlésvilága sokszor nem találkozik az egyházias tanítással.”
Úgy fogalmazott: személy szerint nem akar olyan pártot vezetni, amelyik feladja a hitvalló kereszténységet, de “hitbuzgalmi egyesületként” sem szeretné látni a KDNP-t. A történelmi megoldás: a Fidesz és a KDNP szövetsége, amely a magyar és az Európai Unió történetének legsikeresebb politikai konstrukciója.
Szólt arról, hogy 34 évig volt a KDNP az Európai Néppárt, illetve elődpártjai tagja, ha valaki „beágyazott” volt, akkor az a KDNP volt. Kitartottak az utolsó pillanatig, ameddig még emelt fővel ki tudtak tartani – mondta Semjén Zsolt, hozzátéve: ez a Néppárt már nem az, amihez annak idején csatlakoztak, teljes az önfeladás, sem értékrendileg, sem belpolitikai szempontok miatt nem lehetett tovább maradni.
Az újonnan létrejött Patrióták ma a harmadik legnagyobb tömörülés az Európai Parlamentben, ugyanakkor reális, hogy belátható időn belül a második legnagyobb képviselőcsoport lesz”
– jegyezte meg.
Kitért arra is, hogy
Magyarország ma tematizálja az európai politikát. A migráció kérdésében a napnál világosabb, hogy nekik volt igazuk, és az idő még inkább igazolni fogja ezt
– hangsúlyozta.
Szerinte hasonló a helyzet a genderlobbi területén is, a transzgender olyan mértékben ellentétes a józan ésszel és a természet rendjével, hogy annak abszurditása a társadalom egésze számára nyilvánvalóvá válik.
Semjén Zsolt szerint „a legsúlyosabb kérdés a háború és béke kérdése”. A magyar álláspont, hogy a legnagyobb rossz egy atomháború, ami akkor következhet be, ha kirobban a harmadik világháború ami akkor történhet meg, ha NATO-Oroszország összeütközéssé eszkalálódik a helyzet.
Donald Trump amerikai elnökválasztáson aratott győzelmével reális, hogy elindulhassanak a tűzszüneti tárgyalások, amelynek három szorgalmazója van: a pápa, Orbán Viktor és Donald Trump. A tűzszünetet követhetik a béketárgyalások”
– mondta.
Az országos választmány elnökének a vasárnapi tanácskozáson Latorcai Jánost, ügyvezető alelnöknek Latorcai Csabát, pártügyésznek Vejkey Imrét választották. A KDNP alelnöke Azbej Tristan, Hölvényi György, Juhász Hajnalka, Rétvári Bence, Seszták Miklós és Soltész Miklós lett. Automatikusan a párt alelnöke a mindenkori frakcióvezető, jelen esetben Simicskó István.
Szöveg: MTI
Fotó: Miniszterelnökség / Botár Gergely
Húsz évvel ezelőtt történt a gyurcsányi nemzetárulás
2024. december 05.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke a Facebook-oldalán emlékezett meg a húsz évvel ezelőtt tartott kettős állampolgárságról szóló népszavazásról.
A béke missziójában!
2024. december 04.
Találkozás a Szentatyával és Parolin bíborossal a Vatikánban – közölte Facebook-oldalán Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke.
Fotó: © Vatican Media
Gratulálunk az erdélyi magyaroknak, bent van az RMDSZ a bukaresti parlamentben!
2024. december 02.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke Facebook-oldalán gratulált az RMDSZ-nek.
Fotó: Miniszterelnökség / Botár Gergely
Veszélybe kerülhetnek az elért eredmények, ezért minden magyar szavazatára szükség van
2024. november 27.
A romániai államfőválasztás első fordulója után veszélybe kerülhetnek az eddig elért eredmények, ezért a vasárnapi parlamenti választáson minden magyar szavazatára szükség van – jelentette ki Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke szerdán Kolozsváron.
A Kriza János Néprajzi Társaság felújított székházának avatóján részt vevő politikus az esemény után a sajtónak nyilatkozva elmondta:
a magyarságnak nem a román pártokat kell elemezni elsősorban, hanem minden magyart el kell hozni választani. Mert hogyha az RMDSZ nem lenne ott a román parlamentben, annak beláthatatlan, tragikus következményei lennének az erdélyi magyarságra és a magyar-román viszonyra is”
– jelentette ki Semjén Zsolt.
Hozzátette: kulcsfontosságú, hogy minden magyar részt vegyen a választásokon, mert az elért eredményeket akkor tudja megvédeni az erdélyi magyar közösség, ha az RMDSZ-nek erős parlamenti képviselete van és szerencsés konstellációban kormányra is kerülhet.
Kitért arra, hogy a román részvétel magas lesz, ezért minden magyarnak a szavazatára szükség van. Elmondta:
Magyarországon külön kérte a román állampolgársággal is rendelkező embereket, hogy újítsák meg okmányaikat, és vasárnap adják le szavazatukat az RMDSZ-re.”
„Hogyha az RMDSZ komoly erőként ott lesz a parlamentben, akkor ez lehetővé teszi az elért eredmények védelmét, és lehetővé teszi a magyar-román kapcsolatokat is” – húzta alá a miniszterelnök-helyettes.
Semjén Zsolt elmondta:
Kelemen Hunor RMDSZ-elnöknek óriási szerepe volt abban, hogy a magyar uniós elnökség alatt sikerült elérni Románia teljes körű schengeni csatlakozását, ami a magyaroknak és románoknak is jó. A románságnak azt tudom mondani: egyetlen románnak sem lesz jobb attól, ha a magyaroknak rossz”
– tette hozzá.
A romániai államfőválasztás első fordulójának eredménye kapcsán újságírói kérdésre közölte: egész Európában látható, hogy a mainstream ideológia szembemegy az embereknek az értékítéletével, elvárásaival. Ennek nyomán kiszámíthatatlanná vált a belpolitika, közvélemény-kutatók ekkorát még nem tévedtek, mint a romániai államfőválasztáson.
Ez azt mutatja: mélységes elégedetlenség, protesztérzés van a társadalomban a mainstreamet szervilisen kiszolgáló politikával szemben”
– mondta.
Gratulált Kelemen Hunornak az államelnöki kampányához, fontosnak nevezve, hogy ez a román társadalom felé is szólt, és sok román emberre is hatott.
Kelemen Hunor elmondta: a vasárnapi parlamenti választásokon magas részvételre számít, ezért nagyon fontos mozgósítani a magyar közösséget. Elmondta,
azok, akik bekerültek az államfőválasztás második fordulójába, már előtte úgy szeretnének ráfordulni, hogy nyertek, ezért nagy erővel fogják mozgósítani a választóikat. Ha a magyar közösséget sikerül ugyanolyan mértékben mozgósítani, akkor biztosítva van az arányos képviselet a bukaresti parlamentben egy olyan időszakban, amikor 30 százalék fölötti a magyarellenes politikai erők aránya”
– mondta.
„Pecséttel a kézben tudunk harcolni sok magyar szavazattal azok ellen, akik sokszor, túl gyakran és nem visszafogottan a közösségre támadtak” – fogalmazott az RMDSZ elnöke. Aláhúzta:
december elsején a magyarok nem veszíthetnek, és a győzelem azt jelenti, hogy az RMDSZ megőrzi az erős képviseletet a román parlamentben.”
Szöveg: MTI
Fotó: Miniszterelnökség / Botár Gergely
Az egyetemes magyarság szolgálatában
2024. november 21.
Egyhangúlag fogadták el a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) külhoni magyar és anyaországi pártjai a zárónyilatkozatot a testület csütörtöki tanácskozásán – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke a Máért XXII. ülése után sajtótájékoztatón Budapesten.
Teljes nemzeti egység volt, a magyar belpolitikában szokatlan módon – értékelt a miniszterelnök-helyettes. Semjén Zsolt jelezte, bár meghívták, a DK és a Momentum nem jött el, a többi párt módosításait beépítették a dokumentumba.
Semjén Zsolt a közelgő romániai választás kapcsán azt kérte, mindenki, akinek van román állampolgársága és Magyarországon él, adja le szavazatát vagy a konzulátuson vagy otthon. Minden szavazatra szükség van, hogy az RMDSZ meghatározó erő legyen és adott esetben kormányra kerülhessen, valamint megakadályozzák a magyarellenes román párt térnyerését, a magyarság számára hátrányos közigazgatási átalakításokat.
Kitért arra is, hogy
a magyar kormány minden eszközzel kiáll Románia és Bulgária schengeni csatlakozása mellett. Románia minden feltételt teljesített, megérdemli a csatlakozást”
– közölte és a csatlakozást egyúttal magyar nemzeti érdeknek nevezte. Hangsúlyozta: a csatlakozás a határon túli magyarok szabad mozgásán túl, gazdasági bővüléssel is jár majd.
Beszámolt arról is, hogy 2010 óta 1400 milliárd forintot fordítottak a külhoni magyarság identitásmegőrzésének támogatására, ami éves szinten 100 milliárdot jelent.
5500 külhoni magyar szervezettel vannak állandó kapcsolatban, 9300 nagyobb beruházást valósítottak meg. Kiépítettek számos hálózatot, ennek 12 ezer pedagógus, háromezer külhoni vállalkozó, 200 orvos, 200 újságíró a tagja és 1400 testvértelepülési kapcsolat létrejöttét támogatták”
– sorolta.
Az egyik legfontosabb magyarságmegtartó programként jelölte meg az oktatási-nevelési támogatást, minden magyar gyermek után százezer forintot biztosítanak. Jelenleg 230 ezer gyermek jár külhoni magyar oktatási intézménybe. Elmondta, mintegy ezer óvodát tataroztak és építettek a határon túl.
Kárpátalja vonatkozásában közölte: miközben sokan eljöttek a háború miatt, az összes iskola továbbra is működik.
Beszámolt arról is: a gazdaságfejlesztés területén 6200 pályázat nyert a gazdáktól a vállalkozó cégeken át 250 milliárd forintból.
Semjén Zsolt jelezte:
a jövő évi költségvetésben arra koncentrálnak, hogy a megkezdett építkezéseket befejezzék és a háború alakulásának függvényében döntenek újabb beruházások indításáról.”
Kérdésre válaszolva közölte: a szlovákiai nyelvtörvény fájdalmas dolog, de a jó kapcsolatok arra valók, hogy a tervezet csupán tervezet maradjon. Kiemelte: a nyelvi jogoknak nem a korlátozása, hanem a kiterjesztése szükséges.
Nacsa Lőrinc, nemzetpolitikáért felelős államtitkár kiemelte, hogy a Máért hozzászólói mindannyian kiálltak a nemzet egysége mellett. Leszögezték:
2025 a jövő nemzedék éve lesz, fontosnak tartják a fiatalok identitástudatának az erősítését. A várható kezdeményezések között említette a kisközösségi programokat, táborokat, a Határtalanul! tanulmányi kirándulási program megerősítését.”
Hangsúlyozta: azt szeretnék, ha a fiatalok még inkább a nemzetpolitika részévé válnának. A jövő évi költségvetésben a nemzetpolitikai források biztosítottak, valamennyi kezdeményezést folytatni tudják – szögezte le.
Ismertetése szerint
október végéig mintegy 60 ezer külhoni család igényelte az anyasági támogatást és mintegy 53 ezren kérték a babakötvényt.”
Az MTI-hez eljuttatott zárónyilatkozat szerint a résztvevők sikeresnek ítélik a nemzetpolitikai tematikus programokat – közte a 2024 – az együttműködés éve programot – és kijelentik, hogy készen állnak a nemzet küldetéséből teljesíteni a rájuk eső feladatokat. Ennek megkerülhetetlen része a nemzeti önazonosság erősítése a felnövekvő nemzedékben, így egyetértenek azzal, hogy 2025 a jövő nemzedék éve legyen a nemzetpolitikában.
Kárpátalja vonatkozásában kijelentik, hogy az ukrajnai háború árnyékában a kárpátaljai magyarság helyzete továbbra is aggodalomra ad okot. Kijelentik, hogy továbbra is kiemelt figyelmet kell fordítani a kárpátaljai magyar nyelvű oktatás megőrzésére és biztosítására. Egyetértenek abban, hogy a mielőbbi tűzszünet és béke jelenti a megoldást a kárpátaljai magyarság szülőföldön való boldogulására.
Erdély kapcsán rögzítették: aggasztónak tartják Romániában az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának leállását, valamint a visszaállamosítási kísérleteket az egyházi, közbirtokossági és magánjavak tekintetében. Aggodalommal tekintenek a tervezett közigazgatási átszervezésre, amely hátrányos helyzetbe hozná az erdélyi magyarságot. Arra biztatják az erdélyi magyarságot, hogy minél nagyobb arányban vegyenek részt az év végi államelnöki és parlamenti választásokon, támogatva az RMDSZ listáján induló jelölteket.
Bíznak abban, hogy a fejlődő szlovák-magyar kapcsolatok is hozzájárulnak ahhoz, hogy az államnyelvtörvény tervezett módosítása a magyar közösség szerzett jogait ne szűkítse.
Horvátország vonatkozásában gratulálnak a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége sikeréhez az áprilisi parlamenti választásokon, amely által a közösség megőrizte érdekérvényesítési lehetőségeit. Elégedettségüket fejezik ki, hogy – a HMDK-val partnerségben – az új horvát kormány elfogadta az új Nemzeti Kisebbségi Operatív Programot, amelynek horvátországi magyarságra vonatkozó célkitűzései megfelelő ütemben valósulnak meg.
Muravidék vonatkozásában szorgalmazzák a Magyar-Szlovén Közös Alap célkitűzéseinek megvalósítását.
Szöveg: MTI
Fotó: Miniszterelnökség / Botár Gergely
A magyar kormány lehetőségként tekint arra, hogy a magyarság világnemzetté vált
2024. november 20.
A magyar kormány lehetőségként tekint arra, hogy világnemzetté vált a magyarság – hangsúlyozta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke a Magyar Diaszpóra Tanács XIII. ülésén szerdán Budapesten.
Semjén Zsolt kiemelte: nem azért vagyunk világnemzet, mert az akartunk lenni, hanem, mert viharos volt a történelmünk.
Úgy fogalmazott:
a magyarság az egész világon jelen van. A mi feladatunk, hogy a kihívásokból lehetőséget kovácsoljunk, ezért lehetőségként tekintünk arra, hogy világnemzetté vált a magyarság”
– mutatott rá.
Aláhúzta: a diaszpóra magyarsága hídfőállás Magyarország számára a kultúra, a gazdaság és az élet minden más területén.
Kitért arra is, hogy 2010 óta több mint tízszeresére nőtt a nemzetpolitikai terület támogatása. 5500 külhoni magyar szervezetet támogatnak és 9300 beruházást hajtottak végre – ismertette.
Beszámolt arról, hogy 3700 templomot tataroztak és kétszáz újat építettek. Egyikből sem lesz bevásárlóközpont vagy mecset – jelentette ki.
Szólt arról is, hogy közel ezer óvodát és bölcsődét építettek vagy újítottak fel a külhoni magyar régiókban.
Semjén Zsolt kiemelte,
a külhoni oktatás nagy részét a magyar állam tartja fenn. A külhoni magyar iskolába íratott gyermekek után évi 100 ezer forintos támogatás jár, ezt 230 ezer gyermek után utalja a magyar állam, akik külhonban magyar iskolába járnak.”
A Határtalanul program keretében 530 ezer gyermek utazhatott külhoni magyar területekre, idén 52 ezer diák utazását támogatják. Szintén támogatást nyújtanak ahhoz, hogy a külhoni magyarok hazánkba vagy más külhoni területekre utazzanak.
Semjén Zsolt rámutatott: a nemzetpolitika területén példaként tekint arra, amit Izrael megvalósít. A zsidóság bárhol él a világon, ha veszélyben érzi magát, Izraelbe mindig hazatérhet. Magyarország egy olyan ország, ahová minden magyar, éljen bárhol a világon, ha úgy érzi, bajban van, veszélyben van, mindig haza tud jönni – hangsúlyozta. Példaként említette a venezuelai magyarokat.
Hozzátette:
a Magyar Állam értelme és célja, hogy minden magyar ember életminősége javuljon, a magyar nemzet fennmaradjon és minden magyar hazája legyen.”
Semjén Zsolt a magyar nemzetet egy háromlábú székhez hasonlította, amely három lába az anyaországi, a Kárpát-medencei és a diaszpóra magyarsága. Ha bármelyik lába kiesik, eltörik, maga a szék borul fel.
Kijelentette:
elkötelezettek, hogy a magyarság minden nemzetrésze csonkítatlanul fennmaradjon, ennek egyik eszköze a diaszpóra tanács.”
Rámutatott, számtalan programot visznek, ami bevált, cizellált és működő rendszer, és amilyen támogatási formát lehetett, kiterjesztettek a határon túli magyarságra, beleértve a diaszpórát is. Példaként említette az anyasági támogatást és a babakötvényt. Úgy fogalmazott: a nemzetegyesítést apró dolgokban is meg kell valósítani.
Kiemelte,
a diaszpóra magyarságának indított Kőrösi Csoma Sándor-programot, amelyben eddig több mint ezren vettek részt, és amelynek révén az idén 150 ösztöndíjas utazott ki. A szórványt támogató Petőfi Sándor-program keretében 35 ösztöndíjast küldtek. 260 hétvégi magyar iskola működik a diaszpórában.”
Kitért a Hazaváró irodák létesítésére, amely Magyarországon egyablakos ügyintézéssel várja a diaszpórából hazatelepülőket.
Személyes életcélként jelölte meg a nemzet közjogi egyesítését az állampolgársági törvény által. Közlése szerint 1,2 millió magyar vette fel az állampolgárságot és vált nemzettársból honfitárssá és polgártárssá.
Semjén Zsolt szólt a kárpátaljai magyarságnak nyújtott támogatásokról, és azt mondta: Magyarország a béke oldalán áll. Legyen igazságos béke, de ennek elemi feltétele, hogy a kisebbségi jogokat biztosítani kell – rögzítette.
Az a magyar érdek és az az emberiség érdeke, hogy a háború ne váljon orosz-NATO háborúvá, ha ez bekövetkezik, akkor az harmadik világháborút és atomháborút jelenthet.
Semjén Zsolt megköszönte a diaszpóra magyarságának a nemzethűségét, azt, hogy kiállnak a magyar ügy mellett.
Ahogy mi számíthatunk rátok, úgy ti is mindig számíthattok ránk”
– mondta.
Nacsa Lőrinc nemzetpolitikáért felelős államtitkár közölte, idén 30 országból érkeztek résztvevők a diaszpóra tanács ülésére.
Kiemelte: nem lehet kisebb a cél, minthogy a magyar nemzet megmaradásán túl a nemzet felemelkedésén dolgozzanak. Minden magyar számít, éljen bárhol a világon – fogalmazott és azt ígérte, mindenki mellett kiállnak, akit jogsértés, joghátrány ér azért, mert magyar és vállalja a magyarságát.
Jelezte:
a kormány támogatja és a jövőben is támogatni fogja a diaszpóra közösségeket, az látszik a programokat áttekintve, hogy folyamatosan fejlődik a közösségek élete. Szólt arról is, hogy jövő évben kiírják a Kőrösi Csoma Sándor-program déli féltekére vonatkozó programelemét, ezzel újabb ösztöndíjasok utazhatnak ki.”
Örömét fejezte ki, hogy a diaszpóra közösségek nem izoláltan működnek, hanem a közös gondolkodás jellemző. Kitért arra, növekvő tendencia látható a hazaköltöző fiatalok esetében, amit üdvözölt.
Szilágyi Péter nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár arról beszélt, hogy a megkezdett programokat folytatják jövőre is, a tematikus év részeként.
A tervek szerint 2025 a jövő nemzedék éve lesz, erről a Magyar Állandó Értekezleten döntenek majd.
Beszámolt arról is, hogy Peruban újraalakult egy magyar szervezet, és Bolíviából is hasonló jelzés érkezett.
Közölte:
idén 202 pályázatot tudtak a diaszpórában támogatni az Együttműködő Nemzet Diaszpóra Program összesen 500 millió forintos keretéből. Példaként említette a többi között az amerikai magyar iskolák találkozójának, illetve a chilei-magyar kulturális hétnek a segítését.”
Az ülés elején megemlékeztek a közelmúltban váratlan hirtelenséggel elhunyt Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkárról, akinek tízéves államtitkári munkásságáról kisfilmet vetítettek le a résztvevőknek.
Szöveg: MTI
Fotó: Miniszterelnökség / Botár Gergely
