Az ukrajnai igazságos békének lényegi része a nemzeti kisebbségek – így a kárpátaljai magyarság – jogainak visszaadása – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke május 28-án Szigetváron a Voks 2025. Szavazás Ukrajna EU-s tagságáról c. fórumon.
Semjén Zsolt beszéde az alábbiakban olvasható:
Ezerszer hallottuk, hogy Ukrajnában igazságos béke kell. Egyetértünk. II. János Pál pápa sokszor mondta, hogy a béke nem pusztán a háború hiánya, hanem az igazságosság gyümölcse. De az igazságosság lényegi, megkerülhetetlen része a nemzeti kisebbségek – így a kárpátaljai magyarság – jogainak visszaadása.
Magának a háborúnak az egyik oka az, hogy az ukrán soviniszta hatalom totálisan jogfosztotta a kisebbségeket nyelvi, oktatási szempontból, sőt az orosz – tízmilliónyi – kisebbséggel szemben brutális fizikai atrocitásig elmenve. Itt gondolhatunk a Moszkvához hű pravoszláv egyház üldöztetésére is…
Hogy is kezdődött? Az ultranacionalista ukrán jogfosztás ellen tört ki az orosz felkelés a Krímben (és Donyecktől Odesszáig), majd volt egy népszavazás, amelyik elsöprő többséggel kimondta a Krím függetlenségét, majd a csatlakozását az Orosz Föderációhoz. (Azt mondták, hogy ez nem volt szabályos választás. Kétségtelen, de kérdezem: volt már teljesen szabályos választás Ukrajnában?!? Például Zelenszkij esetében választás sincs, nem hogy legitim választás…) És ki teremtett precedenst erre? Az amerikaiak! Ha a koszovói albánoknak – amerikai nyomásra – lehetett önrendelkezési joguk (self-determination) a jugoszláv, szerb alkotmány ellenében, akkor a krími oroszoknak ugyan miért nem? Erre az amerikai válasz az, hogy Koszovó nem tekinthető precedensnek. És aztán miért nem?
És ha már a Krímnél tartunk, az is megér egy gondolatsort, hogy került a Krím Ukrajnához? Hogy lett egyáltalán maga Ukrajna? A mai Ukrajna jogelődje az első világháború végi káoszban és vákuumban alakult, 1920 és 1922 között Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság néven Lenin szervezte meg, a Szovjetunión belül. Majd a II. világháború után a mai Ukrajna nyugati része úgy került Ukrajnához, hogy Sztálin elvette a lengyelektől Kelet-Lengyelországot, tőlünk Kárpátalját, a románoktól pedig fél Bukovinát. A Krímet pedig Hruscsov pártfőtitkár – mint volt ukrán pártvezető – ajándékozta az Orosz Szovjet Szocialista Köztársaságtól az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaságnak. És 1991-ben ez a Szovjetunió belső közigazgatási határa lett Ukrajna nemzetközileg elismert államhatára. (Amiért most háborúba sodornák a világot, és amiért – mindkét oldalon – milliónyi életet áldoznak.)
Sztálin és Hruscsov kapcsán csak megjegyzem, hogy amikor azt mondják nekünk a nyugatiak, hogy emlékezzünk arra, hogy minket is 1945-ben és 1956-ban az „oroszok” szálltak meg, akkor nem árt tudatosítanunk, hogy minket a Szovjetunió szállt meg, aminek ugyanúgy része volt az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság, mint az Orosz Szovjet Szocialista Köztársaság. (Ráadásul Magyarországot történetesen a II. Ukrán Front szállta meg.)
És nem mehetünk el szó nélkül amellett sem, hogy a kisebbségeket joggal félemlíti meg a kijevi rezsim Bandera kultusza, amihez a politikai korrektségre oly érzékeny brüsszelieknek egy szavuk sincs. A náci kollaboráns banderiták rémtetteit nem illik emlegetni, azt, hogy milyen szerepük volt a lembergi zsidók kiirtásában, több mint százezernyi lengyel lemészárlását, a borzalmas népirtást Volhíniában, akik közül tízezreket baltával fejeztek le. És ez a vérnáci ma Ukrajna nemzeti hőse…
A kárpátaljai magyarság jogfosztása nem pusztán a nyelvi jogok elvételét, a magyar iskolák ukránosítását és a kettős állampolgárságú magyarok ukrán titkosszolgálatok (SZBU) általi zaklatását, üldöztetését jelenti, hanem azt is, hogy a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetséget – amit a magyar szavazók legitimáltak – próbálják ellehetetleníteni, ál-magyar szervezeteket, – ukrán érdekeket és propagandát kiszolgáló – ügynököket ültetve fiktív kisebbségi bizottságokba; miközben a KMKSZ elnöke, Brenzovics László ellen koncepciós eljárást indítottak, és akinek az életét mentve kellett Magyarországra menekülnie! Innen is mondom: akárhányan is menekülnek el Kárpátaljáról, mi akkor is fenntartjuk, sőt növeljük az összes támogatást az ottani magyaroknak és megvédjük Brenzovics Lászlót és a KMKSZ-t, és soha nem adjuk fel elvett jogaink visszakövetelését!
Ezeket mintegy illusztrációként mondtam el ahhoz, hogy a nemzeti kisebbségek jogainak csorbítatlan, garanciális visszaállítása nélkül lehetetlen az igazságos béke!
Fotó: Miniszterelnökség / Botár Gergely
Segítjük az üldözött keresztényeket!
2025. május 22.
Ossza meg ismerőseivel!
Találkozás a Karmelitában III. Mar Awa katolikosszal, az Asszír Keleti Egyház pátriárkájával – közölte Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke csütörtökön a Facebook-oldalán.
Fotó: Miniszterelnökség / Botár Gergely
A magyar kormány legfontosabb célja a nemzetegyesítés
2025. május 21.
Ossza meg ismerőseivel!
A magyar kormány legfontosabb célja a nemzetegyesítés – hangsúlyozta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke a csángómagyar közösség helyzetéről szóló konferencián szerdán az Országházban.
A politikus a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat által szervezett tanácskozáson azt mondta: a magyarság integráns, sajátos részét képezi a csángóság.
Sajátos világ a csángó világ, hiszen olyan őshonos magyar közösség, amely formálisan nem volt a Magyar Királyság része. Ugyanakkor mégsem mondhatjuk, hogy diaszpóra, hiszen nem kivándoroltak, hanem őshonos módon élnek Moldvában”
– fogalmazott. Hozzátette: éppen ezért a támogatásoknak is sajátos, speciális formáit kell megvalósítani a csángómagyarság megmaradásához.
Semjén Zsolt úgy fogalmazott, a magyarság sajátos nemzet. Egyfelől kultúrnemzet, amit mindig is a közös nyelv, a közös történelemtudat és a közös kultúra tartott össze. Másfelől közjogi, politikai nemzet is – magyarázta. Hozzátette: ez is magyarázat arra, hogy a magyarság ilyen mélyen kötődik a Szent Koronához.
A miniszterelnök-helyettes szavai szerint két feladatot kell egyszerre elvégezni, hogy minden nemzetrész megmaradhasson. Az egyik a közjogi egyesítés – jelentette ki. Megjegyezte:
ezért volt kulcsfontosságú, hogy olyan állampolgársági törvényt hozzanak, ami kiterjeszthető a csángó magyarokra is. A másik feladat, hogy az identitásunkat meg kell tartani”
– jelezte.
Kitért arra is, hogy a csángómagyarság identitásának lényegi eleme a katolicitás. Ennek kapcsán úgy fogalmazott: egyfelől kétségtelen, hogy a Katolikus Egyház tartotta meg a csángóságot, de másfelől „az egyház szégyene, ami évszázadokon keresztül történt Moldvában az olasz papocskák általi elrománosítással.”
Semjén Zsolt komoly előrelépésnek nevezte, hogy
ma már van magyar mise Csángóföldön, és köszönet mondott azoknak a magyar papoknak, akik a nehéz időkben is vállalták, hogy átmennek misézni Moldvába.”
A miniszterelnök-helyettes rámutatott arra is, hogy óriási előrelépés történt az oktatás megerősítése terén is: sok magyar ház épült, kollégiumi hálózat, ösztöndíjrendszer és különböző iskolán kívüli programok segítik a csángómagyarság megmaradását. Mint mondta,
mindennek köszönhetően Csángóföldön nőtt a magyarság létszáma, nőtt a magyar intézményekbe járók létszáma, ami példaértékű az egész magyar nemzetpolitika tekintetében.”
Forrás: MTI
Fotó: Miniszterelnökség / Botár Gergely
1700 éve volt a niceai egyetemes zsinat
2025. május 20.
Ossza meg ismerőseivel!
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes napirend előtti felszólalása az alábbiakban olvasható.
Parlament, 2025. május 20.
ELNÖK:Tisztelt Országgyűlés! Napirend előtti felszólalásra jelentkezett Semjén Zsolt, a KDNP elnöke, képviselő úr: „A Niceai Zsinat 1700 éves évfordulója” címmel. Öné a szó.
DR. SEMJÉN ZSOLT (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! 1700 éve definiálta az egyház azt a hitvallást, ami nem kizárólag keresztény hitünk fundamentuma, hanem egész civilizációnké. Döntő fontosságú annak tudatosítása, hogy nyugati gondolkodásunk és egzisztenciális létformánk alapját jelentő személyfogalmunk ennek az egyetemes zsinatnak, illetve az ókeresztény Szentháromság-tani és krisztológiai vitáknak köszönhető–Barsi Balázs kifejezésével–, annak mintegy mellékterméke.
Mindennek jelentőségét mutatja az is, hogy XIV. Leó pápa első külföldi útja – szándéka szerint – Niceába vezet.
Nagy Konstantin császár 313-ban a milánói ediktummal a kereszténységet religio licitává, azaz szabadon gyakorolhatóvá tette. Így, amikor kitört az ariánus vita, az már a Birodalmat is érintő ügy volt. A császár a szembenálló feleket kompromisszumos forma elfogadására biztatta a Birodalom érdekében.
A Niceában összegyűlt püspökök a keresztényüldözés világából érkeztek, sokuk személyesen élte át Diocletianus és Maximianus császár üldözéseit. A megjelentek egy mártírhadseregre hasonlítottak, sokan megcsonkítva, megvakítva, a kínzások nyomait magukon viselve érkeztek a zsinatra.Azoknak, akik ennyit szenvedtek a hit megvallásáért, nem mondhatta meg a császár, hogy miképpen higgyenek Krisztusban.Ezért Konstantin szerepének túlhangsúlyozása téves történelmi szempontból.
A konstantini korban a teológiai viták a nyilvánosságot foglalkoztató ügyek voltak, így az ariánus vita következtében csaknem az egész keleti kereszténység két pártra szakadt. A dogmatikai viták miatt szükségessé vált egy olyan egységes hitvallási szöveg, amely – az apostoli igehirdetés megvallása és helyes értelmezése mellett – explicit módon tisztázni tudta a vitatott kérdéseket. Az egész keleti egyházat áthálózó ariánus szakadás arra az elhatározásra vezette Nagy Konstantint, hogy 325-ben Niceában egyetemes zsinatot hívjon össze.
A zsinatok soha nem akarták a Szentírás és a teljes hitletétemény minden szavának helyes értelmezését megszabni, hanem csak az éppen vitatott és nagy fontosságú témákban a tévtanitásokkal szemben állást foglalni.
Az egyház alig hagyta maga mögött a gnosztikus herezist, az arianizmus kihívásával kellett megküzdenie. Arius azt tanította, hogy a Fiú az Atya teremtménye, a Szentháromság pedig csak az emberi elgondolásban van. Arius, aki jelen volt a zsinaton, úgy nyilatkozott, hogy „theosznak mondják Krisztust, de nem az”, a Szentháromság pedig egymásnak alárendelt személyekből áll. És ebben áll Arius állításainak veszélye, aminek elfogadásával az igaz Isten mindig elérhetetlen lenne számunkra, az ember pedig megváltatlan lenne.
A zsinati atyák határozottan elutasították Ariusnézeteit, tehát tudták, hogy miben nem hisznek, de azt sokkal nehezebb volt megfogalmazni, hogy miben hisznek, hogy miként isteni természetű Jézus Krisztus, azt, hogy miként lehet az Atyának és Fiúnak egymáshoz való kapcsolatát úgy kifejezni, hogy a monoteizmus sértetlen maradjon.
A tévtanítás cáfolatához nem volt elég a Szentírás szavaira támaszkodni, mert maga a bibliai nyelvezet által felvetett és meg nem válaszolt kérdések okozták a problémát. Mit jelent az „Isten Fia” kifejezés? Hogyan értelmezendő az „Egyszülött Isten”? Ezért a görög filozófia és a latin jog nyelvi készletéből kellett terminológiát kölcsönözni. Tovább nehezítette az egységes formula megtalálását, hogy eltérő volt a püspökök anyanyelve, ráadásul a használt szavak többjelentésűek voltak. Hosszas keresés után találták meg a pontos formulát, ami kifejezi az egyház hitét, s ami vízválasztó az ortodoxok és az ariánusok között: a homoousziosz kifejezést, ami ugyan mint szó nem szerepel a Szentírásban,de – Szent Ágoston mondása szerint– lényegileg szentírási, ami Krisztus abszolút istenségét, az Atyával való teljes lényegi egységét hangsúlyozza, hiszen akkor tud minket megváltani és Istennel egyesíteni, ha ő egyszerre valóságos ember és valóságos Isten. A homoousziosszal a hitvallás a Fiúnak az Atyával való egylényegűségét vallotta meg, szemben az ariánus homoiousziosszal, ami pusztán hasonlóságot jelent. A különbség valójában nem egy „i” betű, hanem minden: a kereszténység döntő pontja és lényege.
Egyszer Jézus megkérdezte tanítványait: „Ti kinek mondotok engem?” És az egyház–Isten népének hitérzéke és a Szentlélek asszisztenciája által –a niceai hitvallással válaszol: Hiszünk Jézus Krisztusban, aki egylényegű az Atyával.Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)
A Szent Péter Bazilikánál ünnepelve: Róma püspöke, XIV. Leo pápánk
2025. május 18.
Ossza meg ismerőseivel!
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke a Facebook-oldalán posztolt a pápa beiktatásáról.
Fotó: Semjén Zsolt Facebook-oldala
Folytatjuk Magyarország erdősítését
2025. május 16.
Ossza meg ismerőseivel!
Erdészek országos gyűlése, folytatjuk Magyarország erdősítését, ma már az ország negyede erdővel borított – írta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke pénteken a Facebook-oldalán.
A kormány az RMDSZ mögött áll
2025. május 14.
Ossza meg ismerőseivel!
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes 444-nek adott interjúja az alábbiakban megtekinthető:
Fórum Kőszegen, előtte két százéves KDNP-s tagtársunk születésnapi köszöntése
2025. május 13.
Ossza meg ismerőseivel!
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke a Facebook-oldalán posztolt a kőszegi fórumról.
Fotó: Miniszterelnökség / Botár Gergely
A Karmelitában találkozás a csángóföldi papsággal
2025. május 13.
Ossza meg ismerőseivel!
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke a Facebook-oldalán posztolt a találkozásról.
Fotó: Miniszterelnökség / Botár Gergely
Lakossági fórum Egerben
2025. május 09.
Ossza meg ismerőseivel!
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke a közösségi oldalán posztolt fotókat a csütörtöki, egri lakossági fórumról.
