Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

A Tisza Párt egy szellemi tartalom nélküli konstrukció, amely kizárólag az Orbán Viktor elleni gyűlöletre, fröcsögésre épít – jelentette ki Semjén Zsolt csütörtökön Tusnádfürdőn.

A 34. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor választásokról rendezett pódiumbeszélgetésén a miniszterelnök-helyettes arról beszélt, hogy a Tisza Párt semmit sem fog mondani semmilyen releváns kérdésről. Nincsenek vállalható témafelelőseik, ezért nem is állítanak fel árnyékkormányt, és azért nem nevezik meg a 106 jelöltjüket, mert nincs 106 vállalható emberük – mondta.

A 2026-os választást az nyeri meg, aki hatvan egyéni körzetet behoz és egyébként a listán is jól szerepel, különösen, hogy ha az erdélyi magyarság is támogatja”

– mondta a politikus.

A Tisza-győzelmet valószínűsítő felmérésekkel kapcsolatban Semjén Zsolt emlékeztetett, hogy több korábbi választáson is már leírták a Fidesz-KDNP-t a baloldali közvélemény-kutatók, aztán mégis kétharmados győzelmet aratatott.

Másfelől hasznosnak nevezte azt, ha a kormánypártok saját táboruk veszélyérzetét is felszítják, mert arra sem nyújthatnak a közvélemény-kutatók garanciát, hogy a kormányoldal nyer választást.

Az ellenzék, ami gyakorlatilag most már az Orbán-gyűlöletre redukálódott szellemi tartalmát tekintve, kipróbált mindent. Megpróbálták, amikor külön indultak. Kétharmaddal nyertünk. Megpróbálták, amikor koordinált külön indulás volt, kétharmaddal megnyertük. Megpróbálták azt, amikor az egész ellenzék egyben volt, Márki-Zay Péter örökbecsű kifejezésével a kommunistáktól a fasisztákig, kétharmaddal megvertük őket”

– idézte fel Semjén Zsolt.

Hozzátette: az amerikai demokrata, illetve brüsszeli mainstream, valamint a mögöttük álló érdekcsoportok belátták azt, hogy ezekkel az ellenzéki pártokkal nem tudnak választást nyerni, és ezért próbálkoznak most egy ideológiai tartalom nélküli, nyers Orbán-gyűlöletre építő protestpárttal.

Semjén Zsolt szerint azonban nem lehet minden protestszavazót hosszú távon pusztán az Orbán-gyűlölettel egy táborba tartani és előbb-utóbb több, egymással konkurens ellenzéki párt lesz. Megjegyezte:

valóban szükség lenne politikai értelemben egy baloldali, igazi szocialista, munkáspártra, önazonos liberális pártra, és a nemzeti radikalizmusnak is van helye.”

A magyar-román kétoldalú kapcsolatokról Semjén Zsolt úgy nyilatkozott: a jelenleginél sokkal szorosabb együttműködésre lenne szükség a két ország között.

Ez érdeke lenne Magyarországnak és Romániának is, következésképpen érdeke lenne az erdélyi magyarságnak is”

– állapította meg.

A tusnádfürdői pódiumbeszélgetés másik vendége, Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke is úgy értékelte, hogy az erdélyi magyarság alapvető érdeke a két ország közötti kapcsolatok erősítése, a párbeszéd állandósítása.

Kelemen Hunor beszámolt arról, hogy

ő is jelen volt Orbán Viktor miniszterelnöknek és Ilie Bolojannak, az RMDSZ részvételével alakult új román kormány miniszterelnökének szerda esti bukaresti informális találkozóján.”

Elmondása szerint első közvetlen megbeszélésén a két kormányfő nagyon hamar megtalálta a közös hangot, és fontos témákról tudott érdemi egyeztetést folytatni.

A kölcsönös tisztelet és őszinte párbeszéd jellemezte a csaknem kétórás találkozót – hangsúlyozta az RMDSZ elnöke.

Szöveg: MTI
Fotó: Miniszterelnökség / Botár Gergely

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Gyertyagyújtás Sebestyén Józsefért, és az orosz-ukrán háború ártatlan áldozataiért – írta közösségi oldalán péntek este Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke, aki egy fotót is megosztott a megemlékezésről.

Fotó: Miniszterelnökség / Botár Gergely

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke a Facebook-oldalán posztolt a könyvbemutatóról.

Fotó: Miniszterelnökség / Botár Gergely

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Nincs „A” és nincs „B” kategóriájú magyar állampolgár, egy magyar nemzet, egy állampolgárság van – jelentette ki Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke a magyar állampolgársági törvény elfogadásának 15. évfordulója alkalmából tartott ünnepélyes eskütételen, csütörtökön a Parlamentben.

Semjén Zsolt úgy fogalmazott: itt a magyar Országgyűlésben most már minden magyar politikai akarata megtestesül. Nemcsak az anyaországiaké, hanem a Kárpát-medencei magyarságé, és a diaszpóra magyarságáé is. Ez a parlament minden magyar parlamentje, függetlenül attól, hogy a történelem hová szakított, sodort minket – rögzítette.

Kiemelte,

az állampolgárság kiterjesztése az államhatárokon túlra fájó kötelesség lett Trianon után, amikor az ország kétharmadát, lakosságunk felét, a nemzet egyharmadát elszakították.”

Felidézte, az állampolgársági törvény megalkotásának Trianon mellett volt még egy oka, a lelki Trianon: 2004. december 5-e, amikor egy haza- és nemzetáruló politika kirekesztette a külhoni magyarságot a közjogi értelemben vett magyar nemzetből.

Ezért 15 évvel ezelőtt egyfelől hűségesnek kellett lenni azokhoz a nagy elődökhöz a törvényhozásban, akik már 1868-ban és 1886-ban is természetesnek vették, hogy a Magyar Királyság államhatárán túli magyarok is – Csángóföldön és Bukovinában – megkapják az állampolgárságot. Másfelől pedig be kellett gyógyítani azt a sebet, amit a lelki Trianon okozott – hangsúlyozta. Ezért még meg sem alakult a kormány a 2010-es választások után, amikor Orbán Viktorral és Kövér Lászlóval közösen Semjén Zsolt benyújtotta az állampolgársági törvényt, „ami lehetővé teszi, hogy külhoni nemzettársaink honfitársainkká és polgártársainkká váljanak.”

A miniszterelnök-helyettes szerint

15 évvel ezelőtt nem arra a kérdésre kellett válaszolniuk az Országgyűlés tagjainak, hogy miért adják meg „külhoni véreinknek” a magyar állampolgárságot, hanem arra, hogy miért nem adták meg eleve és miért nem adták meg sokkal korábban.”

Semjén Zsolt felidézte, hogy 15 évvel ezelőtt a baloldaltól kaptak egy politikai ajánlatot, hogy még a választásokat megelőzően fogadjanak el egy olyan állampolgársági törvényt, ami megadja ugyan az állampolgárságot a külhoniaknak, de csak kvázi jelleggel. Egy olyan állampolgárságot, ami számos dolgot nem tartalmaz, nem ad meg ugyanúgy, mint a Magyarországon élő magyar állampolgároknak.

Ezek között említette a szavazati jogot és az ellátórendszerekből való kizárást. Úgy döntöttek, hogy nem kötnek rossz kompromisszumot, mert nem lehet elfogadni azt, hogy legyenek magyarok és legyenek kvázi magyarok.

Nincs “A” és “B” kategóriájú magyar állampolgár, egy magyar nemzet van, egy állampolgársággal”

– jelentette ki Semjén Zsolt.

Kitért arra is, hogy a magyar nemzet mindig egyszerre volt kultúrnemzet és politikai, alkotmányos nemzet. A történelmünkben voltak olyan időszakok, amikor a kultúrnemzet voltunk tartott meg minket, de „Szent István országát”, amikor maga az állam megrendült, akkor is egyben tartotta az az alkotmányos tudat, amit a közjogi összetartozás jelentett – idézte fel.

A miniszterelnök-helyettes azt mondta, meggyőződése, hogy

a magyar nemzetnek a Szent Koronához való mélységes ragaszkodása pontosan ezt a kettős-egy valóságot jelenti, azaz, hogy egyszerre vagyunk kultúrnemzet és alkotmányos nemzet.”

Értelmezése szerint a magyar államnak az értelme nem pusztán annyi, hogy a közigazgatási feladatokat ellássa. Ennél transzcendensebb célja is van: a magyar állam értelme és célja, hogy a magyar nemzet megmaradjon. Ez akkor lehetséges, hogyha a magyar nemzet minden tagja nem csupán kultúrnemzeti, hanem a közjogi nemzet vonatkozásában is teljes jogú tagja a nemzetnek – összegzett a nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes.

Szöveg: MTI
Fotó: Miniszterelnökség / Botár Gergely

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke a Facebook-oldalán tett közzé fotókat a csíksomlyói szentmiséről. 

semjenzsolt.hu

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

A magyar kormány 500 millió forinttal támogatja a csíksomlyói kegyhely felújítását, az összeg felét idén, a másik felét a következő két évben nyújtják át a templomot működtető ferences rendnek – jelentette be Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke pénteken Csíksomlyón, a kegytemplom előtt.

Semjén Zsolt a magyar kormány képviseletében Urbán Eriknek, az Erdélyi Ferences Rendtartomány tartományfőnökének adta át a jó hírt a csíksomlyói és máriapócsi kegyhely örökségét bemutató szabadtéri kiállítás megnyitóján.

Megnyitóbeszédében rámutatott:

mély azonosság van Csíksomlyó és Máriapócs között, hiszen miközben a keresztény világ az iszlám invázió miatt támadás alatt áll, mindkét kegyhely kötődik az iszlámmal szembeni védekezéshez, a keresztény identitásunk megvédéséhez.”

Felidézte: Csíksomlyó Hunyadi János 1442-es marosszentimrei győzelméhez kapcsolódik, építése hálaadás volt azért, hogy Hunyadi legyőzte a török hadakat.

Máriapócs is kötődik az iszlámmal szembeni harchoz, hiszen a könnyező kegyképet azon a napon, 1697. szeptember 11-én vitték Bécsben a Szent Istvánról elnevezett dómba, amikor Savoyai Jenő Zentánál végleges győzelmet aratott a török hadak felett, és minek következében megszűnt a török hódoltság Magyarországon – emlékeztetett.

Hozzátette:

az is összeköti a két kegyhelyet, hogy XII. Pius pápa mindkettőt 1948-ban emelte basilica minor rangra.”

Máriapócsot Erdő Péter bíboros 2005-ben nemzeti szentéllyé nyilvánította, majd az Országgyűlés Simicskó István és Semjén Zsolt javaslatára nemzeti kegyhelyként ismerte el.

A miniszterelnök-helyettes felidézte, hogy a magyar kormány 2010 óta több, mint 3000 templomot tataroztatott a Kárpát-medencében, és 200 új templomot épített, és megjegyezte: „egyikből sem lesz mecset, sem bevásárlóközpont”.

Nekünk embereknek szükségünk van szent időkre, mint a pünkösdi búcsú, szent helyekre, mint Csíksomlyó, amelyek az Istennel való találkozás különleges lehetőségei”

– mutatott rá.

Pilinszky Jánost idézve – „Isten időről időre átvérzi a történelem szövetét” – a szent bizonyos helyeken, bizonyos időkben, bizonyos emberekben átvérzi a profán történelmet.

Arra hívta fel a jelenlévőket:

Isten jelét lássák, ismerjék fel akaratát, hogy azzá legyünk, amivé Isten akar bennünket.”

Korodi Attila, a Csíksomlyót is magába foglaló Csíkszereda polgármestere közölte: a két nemzeti kegyhely között testvértelepülési viszony van, kapcsolatot tartanak fenn, „az istenfélés, a hit, a nemzetben való gondolkodás” összeköti őket.

Simon Miklós országgyűlési képviselő úgy fogalmazott: a két szent hely a Kárpát-medence két távoli pontján nemcsak földrajzilag, hanem lelkiségében is hidat képez a magyarság között, a hit, a remény és a közösségi összetartozás szimbóluma.

Kiss András Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei képviselő Máriapócs üzenetét hozta, és megköszönte a székelyföldi elöljáróknak, hogy felfedezték, hogy Csíksomlyó és Máriapócs kapcsolatában „ennyi erő van”. Köszönete jeleként egy pócsi istenszülő ikont nyújtott át Korodi Attila polgármesternek.

A kiállításra Seszták István, a Hajdúdorogi Főegyházmegye főhelynöke és Urbán Erik, az Erdélyi Ferences Rendtartomány tartományfőnöke mondott áldást.

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes beszéde az alábbiakban megtekinthető:

Szöveg: MTI
Fotó: Miniszterelnökség / Botár Gergely

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Potápi Árpád Jánosnál a magyarsága nem járulékos elem volt, hanem a lényegadó karaktere, a nála tapasztalt nemzethűség a bukovinai székely gyökereiből is eredt, melyekre nagyon büszke volt – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke csütörtökön Csíksomlyón, ahol emléktáblát avattak a tavaly elhunyt nemzetpolitikai államtitkárnak.

A csíksomlyói Fodor-ház udvarán tartott emléktáblaavató a volt nemzetpolitikai államtitkár családja által alapított Potápi Árpád János Alapítvány a Magyar Nemzetért első hivatalos eseménye volt.

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes „munkatársként, bajtársként és barátként” emlékezett Potápi Árpád Jánosra, aki megfogalmazása szerint amellett, hogy kiváló országgyűlési képviselő volt,

a szíve mélyén mindig polgármester maradt, hiszen nemcsak nagy víziói voltak, de az utolsó részletig meg is valósította azokat.“

A volt államtitkár által kezdeményezett nemzetpolitikai programok közül a Kárpát-medencei testvérvárosi kapcsolatokat, a lovasprogramot és a Petőfi Sándor-programot emelte ki. Valamennyi elindításában segédkezett, és ha megvalósultak, „nem sütkérezett” a siker fényében, hanem máris indította a következőt – mondta.

Rámutatott:

a nagy nemzetekkel ellentétben a magyaroknak Álmos, Árpád és Szent István óta minden nap, nemzedékről nemzedékre az a küldetésük, hogy megmaradjanak. Ezért nálunk a nemzetpolitika más értelemben nemzetpolitika, mint a százmilliós nemzeteknek a nemzetpolitikája, mert őket nem fenyegeti a nemzethalál”

– fogalmazott Semjén Zsolt.

Arra is rámutatott, hogy Trianon óta a magyar nemzet akkor tud megmaradni, ha minden nemzetrésze megmarad. Mert ha eltűnik az erdélyi, a felvidéki, a vajdasági, a kárpátaljai magyarság vagy a diaszpóra magyarsága, akkor az egyetemes magyarság csonkul meg.

– fogalmazott.

A Gyűrűk ura trilógiát felidézve közölte: ahogy Aragorn a holtakat hívta segítségül a harcba, a magyaroknak is segítségül kell hívni a holtakat, a „volt magyarokat”. „Itt van velünk Márton Áron, itt van velünk Kallós Zoli bácsi, és a mindennapi harcban itt van velünk Potápi Árpád” – jelentette ki.

Rámutatott,

az emléktábla-állításnak az az értelme, hogy tudatosítsuk magunkban: a volt magyarok velünk harcolnak, életpéldájukkal, tanításukkal velünk vannak. Még ha fizikailag idén nem lovagolhatott el Csíksomlyóra, Székelyföldön, Csaba királyfi seregében a Csillagösvényen Potápi Árpád is ott van, amikor meg akarunk maradni magyarnak, velünk van“

– mondta.

Potápi Katalin Zsuzsanna, a Potápi Árpád János Alapítvány a Magyar Nemzetért kuratóriumának elnöke, a néhai államtitkár leánya elmondta: különösen jóleső érzés, hogy az emléktáblát a csíksomlyói lovaszarándoklat első napján avathatják fel, hiszen alapítóként édesapja ezeket a napokat várta a legjobban az évben. Büszke volt a lovasokra, a lovaszarándoklatra, mivel nem csak a székely-magyar lovas kultúrát erősítette, hanem a nemzeti összetartozás érzését is.

Makacs székely ember volt”

 mondta, felidézve, hogy édesapja a búcsú napján is gyalog ment a csíksomlyói ünnepi misére Madéfalváról, esőben, napsütésben megtette a 10 kilométert, és legközelebbi hozzátartozóit, barátait is erre ösztönözte.

Gergely István, a Fodor-ház vezetője, a Csibész Alapítvány elnöke arról beszélt, hogy Potápi Árpád János az Istentől kapott tálentumokat nem tékozolta el, hanem a magyar nemzetet segítette velük.

Szentes Csaba, Madéfalva polgármestere barátként emlékezett Potápi Árpád Jánosra, hangsúlyozva:

bukovinai székely gyökerei révén igazán értette, hogy mit jelent kisebbségben élni, mi a székelyekben az a mélyről jövő szabadságérzet. Rámutatott: bár sok magyarra van szükség, hogy pótolni tudják az államtitkárt, a jelenlévők fogadalmat tenni jöttek, hogy folytatják a munkát.“

Zárásként felidézte Potápi Árpád János szavait, melyek az emléktáblán is olvashatók:

Mindenki a saját közösségében, a saját településén kell megtegyen mindent annak érdekében, hogy a magyarságnak ne csak múltja, jelene, de jövője is legyen”.

Az avatóünnepség koszorúzással zárult.

Szöveg: MTI

Fotó: Miniszterelnökség / Botár Gergely

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Június 4-e a gyász, a tanulságok levonásának és a megmaradás büszkeségének napja; a nemzeti összetartozás napjának tanulsága az, hogy a nemzetcsonkítás fájdalmát nemzet- és országépítéssel lehet meghaladni – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke szerdán Szarvason.

A nemzetpolitikáért felelős miniszter a történelmi Magyarország közepét szimbolizáló emlékműnél kifejtette, június 4-e saját kettősséget hordoz:

egyrészt Trianon gyásznapja, másrészt a nemzeti összetartozás ünnepe is.”

Emellett a tanulságok megértésének napja is: meg kell érteni, mi vezetett Trianonhoz, és le kell vonni a nemzet jövőjére vonatkozó tanulságokat. És a büszkeség napja is, hiszen túléltük Trianont, annak ellenére, hogy Trianonban azt akarták, hogy ne éljük túl, és ez erőt ad a jövőre is – hangsúlyozta Semjén Zsolt.

Emlékeztetett,

a trianoni békediktátummal Magyarország területének kétharmadát, a lakosság felét elcsatolták, és minden harmadik magyar idegen impérium alá került.”

Mindezt két dologgal indokolták, és vannak, akik indokolják a mai napig, de egyik sem igaz – fűzte hozzá.

Az első az, hogy Magyarország robbantotta ki az első világháborút, pedig Magyarországnak semmilyen területi követelése nem volt, nem is volt érdeke a háború, hiszen a területszerzéssel veszélyeztette volna a magyar többséget a Magyar Királyságban, Tisza István miniszterelnök határozottan ellenezte is háborúba való belépést”

– szögezte le.

A második az, hogy rosszul bántunk a nemzetiségekkel. Valójában azonban az akkori viszonyok között az Osztrák-Magyar Monarchia – és azon belül a Magyar Királyság – sokkal nagyvonalúbban bánt a nemzetiségekkel, mint más korabeli országok, és összehasonlíthatatlanul jobban, mint az utódállamok az ottani magyarsággal – jelentette ki.

A politikus szerint Trianonról az volt a hivatalos verzió, hogy az Osztrák-Magyar Monarchiát és különösen a Magyar Királyságot az utódállamok etnikai egységesítése miatt kellett szétverni.

Ám ez sem igaz: Nagy-Romániában a románok aránya 63 százalék volt; Csehszlovákiában a csehek aránya a morvákkal együtt sem érte el az 50 százalékot; a Felvidéken a szlovákok aránya 48 százalék volt; Jugoszláviában a szerbek aránya 40 százalék volt. Ezzel szemben a Magyar Királyság területén a magyarok etnikai aránya több mint 54, a magyarul beszélők aránya 64 százalék volt – fejtette ki.

Semjén Zsolt szerint Trianonhoz egy „ív vezetett”:

Jászi Oszkár liberális, nemzetietlen propagandája készítette elő Károlyi Mihálynak azt a hazaáruló és alkalmatlan kormányát, amely szétrohasztotta a magyar államot, szétverte a hadsereget.”

Ez vezetett aztán Kun Béla kommünjéhez, a bolsevik rémuralomhoz, majd ez így mind együtt Trianonhoz – közölte. „A háború elvesztésének” vonatkozásában pedig látnunk kell, hogy a román betörést leszámítva Magyarország területén nem voltak idegen katonák – jegyezte meg.

Semjén Zsolt szerint ennek az a tanulsága, hogy „a külső ellenségeinkkel még csak megküzdünk valahogy, ha a belső ellenséget féken tudjuk tartani”.

A miniszterelnök-helyettes arról is beszélt, hogy mit kell tenni. Mint mondta,

az önfeladás nem vezet sehova, soha nem engedhetjük el a kezét a határon túlra szakadt véreinknek; de a forrófejű nagyotmondás, a mindent vissza retorikája is irreális.”

Mivel Magyarország kultúrnemzet és Szent István óta alkotmányos nemzet is, fontos a közjogi egyesítés, amely a magyar állampolgárság megadásával volt lehetséges a külhoni magyaroknak.

Mára 1,2 millió nemzettársunk vált honfitársunkká, polgártársunkká, ez a ma adható válasz Trianonra”

– mondta Semjén Zsolt.

Hodálik Pál (Fidesz-KDNP), Szarvas város polgármestere ünnepi beszédében elmondta, a Magyarország részekre szakadását szimbolizáló emlékművet 1939-ben állították, olyan időben, amikor nem volt divat megemlékezni Trianonról.

Hozzátette,

a szarvasiak számára ez egy különleges hely, minden nap látják, minden nap érezhetik a 105 éve történtek tragédiáját.”

Melis János címzetes főjegyző, a Történelmi Emlékút Közalapítvány elnöke szerint a négyszárnyú szélmalmot ábrázoló emlékműről – amelynek helyét 1880-ban Mihálfi József főgimnáziumi tanár mérte ki és amelyet 2011. november 7-én a kormány történelmi emlékhellyé nyilvánított – mindenki tudja, hogy az Magyarország közepét jelzi.

Ilyen szakrális hely sehol sem emelkedik az országban”

– mondta.

Szöveg: MTI
Fotó: Miniszterelnökség / Botár Gergely

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Forródróton vagyunk a székelyföldi magyar vezetőkkel, a magyar kormány minden segítséget megad a parajdi katasztrófa enyhítésére – írta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke csütörtökön a Facebook-oldalán.

semjenzsolt.hu

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Az Országos Magyar Vadászati Védegylet Választmánya egyhangúan, újabb öt évre elnökké választotta Semjén Zsoltot.

A régi-új elnök a sikeres munka folytatását ígérte. Emlékeztetett arra, hogy ésszerű vadászati- és fegyvertörvényt alkottak, amelyek Európában példa nélküliek. A 2021-es Vadászati Világkiállítás a Covid ellenére, a XXI. századi Magyarország messze legnagyobb rendezvénye lett, 1.600.000 látogatóval. Kiemelte: vadgazdálkodásunk és vadászati kultúránk segítségével nem defenzívában, hanem offenzívában vagyunk. Biztosítjuk a fenntartható vadászat szabadságát, a vadászati turizmus piaci pozícióit és a vadhúsfogyasztás – mint a biológiailag legértékesebb élelmiszer – népszerűsítését – erősítette meg az OMVV újraválasztott elnöke.

semjenzsolt.hu