Az egyház oktatás terén végzett szolgálata az egész nemzet javára válik
2025. szeptember 14.
Ossza meg ismerőseivel!
Az egyház oktatás terén végzett szolgálata az egész magyar nemzet javára válik – jelentette ki a miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke vasárnap Szegeden.
Semjén Zsolt a Gál Ferenc Egyetem (GFE) szegedi székesegyházban rendezett tanévnyitó veni sancte szentmiséjét követően úgy fogalmazott, Szent István óta tanulság az, hogy ami jó az egyháznak, az jó az országnak és ami jó az országnak, az jó az egyháznak.
A politikus szavai szerint
nagy büszkeség, hogy az egyházi felsőoktatás immár a teljes felsőoktatás 10 százalékát teszi ki, az egyházi közoktatás aránya pedig közelít a 20 százalékhoz. 750 ezer gyerek járt egyházi iskolába, kétmillió gyermek járt és jár államilag finanszírozott hittanra”
– mondta.
Az egyház, amikor közfeladatot vállal át, az élet minden területén felmutatja a katolikus tanítást. Ilyen értelemben isten országának jele a katolikus egyetem – hangsúlyozta a miniszterelnök-helyettes.
Semjén Zsolt kifejtette,
egy katolikus egyetemnek még egy nem vallásos ember számára is van értelme. Bár maga a hit nehezen ragadható meg, de a hit, a kereszténység által létrehozott civilizáció – felekezeti hovatartozástól függetlenül -, mindannyiunk anyanyelve. A keresztény civilizáció felmutatása még profán értelemben is a magyar nemzeti identitás védelme”
– tette hozzá.
A szentmisét celebráló Kiss-Rigó László szeged-csanádi püspök elmondta, az egyetem és elődintézményei hagyományosan a szent kereszt felmagasztalásának ünnepén rendezték és rendezik tanévnyitójukat.
Az egyetem nagykancellári posztját is betöltő egyházi vezető azt kívánta, hogy
a tanév kezdetén mindannyian vegyük föl saját keresztünket, ne zúgolódjunk, hanem Jézus lelkületével küzdjünk, és akkor biztos, hogy megérezzük már most a győzelem előízét.”
Dux László rektor kifejtette,
az egyetem elismertsége, vonzereje erősödött, idén 1400 elsőéves kezdi meg tanulmányait. A szegedi teológiai karon ötven új hallgató tanul, és levelező tagozaton elindul az addiktológiai konzultáns szakirányú továbbképzés is. A GFE közös kurzusokat hirdet a Szegedi Tudományegyetemmel és a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskolával.”
A legtöbb – mintegy 650 – hallgató a szarvasi pedagógiai karon kezdi el tanulmányait. Az egyetem békéscsabai gazdasági karán 260, a gyulai egészség- és szociális tudományi karán csaknem 270 elsőéves tanul – tudatta a professzor.
A felsőbb évesekkel együtt a GFE hallgatói létszám megközelíti a 3300-at, amivel – a méret alapján – a magyarországi felsőoktatási intézmények középmezőnyébe tartoznak – közölte.
A rektor kifejtette, dolgoznak a gondoskodás politikai szakember, a sportmenedzser, illetve a kántorképzés elindításán. A tervek szerint 2026 őszén angol nyelvű egészségügyi szakember képzés is választható majd a Hungary Helps program keretében.
A professzor elmondta,
a jövő évtől a GFE kutatóintézete veszi át a Szegedi Nemzetközi Biblikus Konferencia szervezését, és előkészítik az egyetem és a HUN-REN – Magyar Kutatási Hálózat együttműködését is.”
Szöveg: MTI Fotó: Miniszterelnökség / Botár Gergely
Az eső dacára KDNP családi nap Derekegyházon – fotógaléria
2025. szeptember 14.
Ossza meg ismerőseivel!
A családi napról készült fotógaléria az alábbiakban tekinthető meg:
Fotó: Miniszterelnökség / Botár Gergely
Új evangélikus óvodát avattunk Kelenföldön
2025. szeptember 12.
Ossza meg ismerőseivel!
Hála és öröm, hogy a közösség új otthonnal gazdagodott, ahol a legkisebbek hitben és szeretetben növekedhetnek.
Fotó: Miniszterelnökség / Botár Gergely
A kormány egymilliárd forintot biztosít a Nemzeti Emlékezetpedagógiai Programra a mostani tanévben is
2025. szeptember 09.
Ossza meg ismerőseivel!
A kormány egymilliárd forintot biztosít a mostani tanévben is a Nemzeti Emlékezetpedagógiai Programra – jelentette be Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke kedden Budapesten. A program újdonsága, hogy kibővül a szakképzésben tanuló diákokkal és határon túli helyszínekkel.
A miniszterelnök-helyettes a nemzeti megmaradás szempontjából kiemelkedő jelentőségűnek nevezte a Nemzeti Örökség Intézete (NÖRI) által kezdeményezett programot, amely nemzeti identitást ad és az emlékezet kultúráját építi fel.
A történelemtudás szempontjából is rendkívül fontos, hiszen egészen más, ha valaki helyszínen éli át azt, amit megtanul”
– hangsúlyozta Semjén Zsolt.
Ismertette: az előző tanévben a tervezett nyolcvanezer helyett 134 ezer diákot sikerült elérni, 7400 iskolai csoporttal, 47 emlékhelyen.
A mostani tanévben újdonság, hogy immár 52 nemzeti és történelmi emlékhelyre lehet ellátogatni, bevonják a programba a szakképzést és határon túli helyszínekkel is kibővül a program.
Kitért arra is, hogy rendkívül pozitív volt a pedagógusok és a diákok visszajelzése a programról, ötfokú skálán 4,4 – 4,7 között értékelték.
Kiemelte, hogy
egy létszámában kis ország számára – főleg Európa közepén – mindennapos küzdelem a megmaradás, amiért minden generációnak meg kell küzdenie. Az, hogy eltűnjön Dosztojevszkij, Shakespeare vagy Goethe nyelve nem reális veszély, de az igen, hogy Arany János és Ady Endre nyelve eltűnjön. Ezért a megmaradás mindennapi küldetésünk.”
A megmaradásunkhoz minden egyes generációban el kell ültetni, hogy veszélyeztetve vagyunk a létünkben és azt is, hogy egy zseniális nyelv, egy fantasztikus kultúra és egy heroikus történelem örökösei vagyunk, és ha mi nem őrizzük meg, akkor ezt rajtunk kívül senki nem fogja megtenni.
Egy létszámában kis nemzetnek akkor van esélye a megmaradásra, ha minden tagjában benne él a tudat és büszkeség, hogy érdemes ehhez a nemzethez tartozni és az egész emlékezetpedagógia ezért van”
– hangsúlyozta Semjén Zsolt.
Závogyán Magdolna kultúráért felelős államtitkár kiemelte: az elmúlt időszakban – főként a múzeumi területen – olyan innovációk születtek, amelyek első lépései között szerepelt a múzeumpedagógia bevezetése. Ennek kiteljesedése ez a program – húzta alá, jelezve:
az elkövetkező időszakban további helyszínek bevonását tervezik.”
Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár arról beszélt, hogy Nyugat-Európa számos országában a történelem oktatása visszaszorulóban van. A magyar kormány más utat jár, a nemzeti alaptanterv továbbra is markáns tárgyként kezeli a történelmet – hangsúlyozta, hozzátéve: a nemzet múltjának ismerete olyan sarokkő és identitást képző elem, ami feladata a magyar köznevelésnek.
A program nagyban hozzájárulhat a történelemoktatás hatékonyságához”
– jelezte.
Harrach Péter, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnöke arról beszélt,
a testület feladata, hogy felkutassa és megnevezze a hazai emlékhelyeket, amelyeket aztán a NÖRI gondoz, de rendkívül fontos a helyiek közreműködése is.”
A gyerekek szempontjából az élményszerűséget emelte ki és megköszönte a NÖRI kezdeményezését.
Móczár Gábor, a Nemzeti Örökség Intézete főigazgatója köszönetét fejezte ki a kormányzati támogatásért és rámutatott: történelemtudatot és nemzeti identitást nem lehet teljes egészében örökölni, ahhoz, hogy ez a sajátunk legyen, át kell élnünk. Jelezte:
igazítottak a módszertanon, amit az egyes helyszínekhez kapcsolódva kidolgoztak, illetve akkreditált tanártovábbképzési programok is indulnak és felveszik a kapcsolatot a határon túli intézményekkel.”
Szöveg: MTI Fotó: Miniszterelnökség / Botár Gergely
Boldog Bódi Mária Magdolna könyörögj érettünk!
2025. szeptember 06.
Ossza meg ismerőseivel!
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke a Facebook-oldalán posztolt fotókat Bódi Mária Magdolna boldoggá avatásáról szombaton.
Fotó: Miniszterelnökség / Botár Gergely
Illúzió, hogy visszaállnak Ukrajna háború előtti határai
2025. augusztus 29.
Ossza meg ismerőseivel!
Az Európai Unió minden szempontból az eljelentéktelenedés állapotában van. Nyilvánvaló, hogy a végén lesz egy orosz-amerikai nagyhatalmi megállapodás, és ebben már nem osztanak lapot Európának – mondta az orosz-ukrán háborúról szólva Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a Vasárnap.hu-nak. A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) elnökét a jövő évi országgyűlési választásról, Kárpátaljáról és a szomszédunkban dúló háborúról, valamint a Európai Unió nagyhatalmi esélyeiről is kérdeztük.
– A Nézőpont Intézet legfrissebb felmérése szerint a Fidesz-KDNP fölényesen vezet a Tiszával szemben. Ez minek tudható be – a digitális térben való lépéseknek, vagy éppen a Tiszának fogy el a mondanivalója?
– Régi motoros vagyok ezen a pályán, láttam már mindent, meg az ellenkezőjét is. Például Márki-Zay Péter idején – ha még emlékszik valaki erre a névre – a közvélemény-kutatók elsöprő Márki-Zay-fölényt hoztak ki velünk szemben, ehhez képest kétharmados többséggel nyertünk. De én emlékszem a fordítottjára is: 2002-ben száz százalékra mondta mindenki, hogy az Orbán-kormány megnyeri a választásokat, az ellenzéki közvélemény-kutatók is fölényes keresztény-nemzeti-polgári oldal fölényt hoztak ki, ehhez képest úgy elvesztettük a 2002-es választást, mint annak a rendje. A klasszikus mondás érvényes: választást kell nyerni, nem közvélemény-kutatást. Én arra biztatom a saját híveinket – én is azt gondolom, hogy vezetünk egyébként –, hogy senki ne dőljön hátra, akkor van vége a választásnak, amikor lezárták az urnákat, és megszámolták a szavazatokat. A másik pedig, hogy azért azt látni kell:
a Tisza Párt gyakorlatilag csak az online térben létezik, a választási kampányt viszont az offline és az online térben egyszerre vívják.
Mi nyilvánvalóan fölényben vagyunk az offline térben, és a cél az, hogy minimum döntetlenre hozzuk ki az online teret. Ez kicsit nyersebben megfogalmazva valóban úgy van, hogy a Magyar Péter-féle Tisza Pártnak – ahol valójában nincsen semmiféle párt, a Tisza politológiai értelemben nem párt, nincs valódi tagsága, nincs szervezettsége, nincsenek helyi szervezetei, valójában még jelöltjei sincsenek – az a nagy problémája, hogy az online térből hogyan tud átmenni az offline térbe. Ezzel kapcsolatban pedig arra érdemes emlékeztetni még, hogy az nyeri a választást, aki 60 egyéni körzetet nyer. Azt pedig nem interneten, nem álprofilokkal nyerik, hanem hús-vér emberekkel, akik elmennek és leadják a szavazatukat.
– Egyre inkább elmérgesednek az ukrán-magyar diplomáciai kapcsolatok. Mi lehet erre a gyógyír, illetve hogy lehet megvédeni a Kárpátalján maradt magyarokat?
– A kárpátaljai magyarok számára a legnagyobb védelem az, amit tőlünk kaptak, a magyar állampolgárság. Ez számukra az életet jelenti, mert ez tette lehetővé, hogy eleve el tudtak menekülni Ukrajnából, és nem vitték ki őket egy olyan frontra, egy olyan háborúba, amihez semmi közük. Ez nem a kárpátaljai magyarság háborúja. Nekünk semmi bűnrészünk nincsen ebben a háborúban, nem mi vettük el az orosz kisebbség jogait, nem mi támadtuk meg Ukrajnát, nekünk ehhez a háborúhoz semmi közünk nincsen.
Fotó: Vasárnap.hu/Varga Ilona
Ukrajnával kapcsolatban a helyzet az, hogy nem a mi készülékünkben van a hiba. Antall József idején Magyarország a legelsők között ismerte el a szuverén Ukrajnát. A KDNP akkor kormányon volt az MDF-fel és a Kisgazdapárttal, és támogattuk Antall Józsefet ebben. Az orosz birodalmat hívhatják Szovjetuniónak, Orosz Föderációnak, bárminek, a Nyugatot most éppen Európai Uniónak hívják, a kettő között nyilvánvalóan kell lenni egy ütközőállamnak, ezt hívhatják Ukrajnának. Mi természetesen akceptáljuk a nemzetközi jogot, az integritást, de az érem másik oldalához tartozik, hogy
az ukránoknak tiszteletben kell tartani a kisebbségi jogokat,
és megjegyzem, az ultranacionalista ukrán kormány, amely a Majdani népfelkelés/forradalom/puccs – mindenki válassza ki, hogy szívének melyik a kedves jelző – után totálisan jogfosztotta a tízmilliónyi orosz kisebbséget, és egy füst alatt a magyar, a román és az összes többi kisebbséget is.
Az, hogy ez a háború kitört, annak azért több oka van, persze az orosz támadás, de az orosz támadást két dolog váltotta ki, az egyik a kisebbségi jogoknak az elvétele, a másik pedig az, hogy a NATO kelet felé való terjeszkedését nyilvánvaló volt, hogy Oroszország nem fogja eltűrni.
Ezért reálpolitikailag, ahogy Ukrajnának joga van a biztonságra, ugyanúgy Oroszországnak is joga van arra, hogy a saját biztonsági szempontjait akceptálják. Összefoglalva tehát: egy reálpolitikai megállapodás kell, amit Donald Trump jelent, aki megmondta, hogy Ukrajna nem lehet NATO-tagállam, mert ez magában hordozná a harmadik világháború veszélyét. A másik pedig az, amit II. János Pál pápa mondott, hogy
a béke az nem pusztán a háború hiánya, hanem az igazságosságnak a gyümölcse.
Az igazságosságban pedig megkerülhetetlen a kisebbségi jogok maradéktalan érvényesítése; meg kellene fontolni az ukránoknak, hogy ez a háború ki se tört volna, ha nem jogfosztják az Ukrajnában élő óriási számú kisebbséget.
– A háború finanszírozása kapcsán, illetve a béketárgyalásokból való kimaradása mellett az EU regnáló vezetése más pofonokba is beleszaladt az elmúlt időszakban. Mi kell ahhoz, hogy az Unió ismét világpolitikai tényezővé váljon?
– Az Európai Unió minden szempontból az eljelentéktelenedés állapotában van. Nyilvánvaló, hogy a végén lesz egy orosz-amerikai nagyhatalmi megállapodás, és ebben már nem osztanak lapot Európának. Az is nyilvánvaló, hogy
belelovalta magát az EU és a Bizottság elnökasszonya és néhány uniós ország vezetője ebbe a háborúba, úgy viselkednek, mintha hadviselő felek lennének.
Szerencsére az amerikaiaknak és a törököknek, a katonailag két legerősebb NATO-tagállamnak van annyi esze, hogy nem hagyja, hogy a NATO-t ebbe belerángassák. A helyzet az, hogy miután az amerikaiak a finanszírozásból kiszálltak, ők egy óriási üzletet csinálnak azzal, hogy semmit nem adnak Ukrajnának ingyen. Amit eddig adtak, azért meg elvették az ásványkincseiket. Csak halkan jegyzem meg, hogy amit Donald Trump aláíratott Zelenszkijjel, abba Cecil Rhodes belepirult volna, hogyha a zulukkal annak idején aláíratja Rodéziában. Tehát amit eddig adtak, annak is megkérték az árát, mégpedig kamatos kamattal, most pedig, ami fegyver van, azt nem az amerikaiak adják, hanem az európaiakkal vetetik meg. Az amerikai gazdaságot és hadiipart erősítik a mi pénzünkön. Ennél rosszabb üzletet el sem tudok képzelni, mint amit az Európai Unió vezetői csináltak. Két dolgot kell tenniük. Az egyik: szembenézni azzal, hogy ezt a háborút Oroszországgal szemben nem lehet megnyerni. Illúzió, hogy az eredeti határok visszaállnak. Illúzió, hogy Ukrajna ezt a háborút meg tudja nyerni. Ahogy múlik az idő, a vereség mértéke a kérdéses, nem maga a vereség.
Fotó: Vasárnap.hu/Varga Ilona
A másik pedig az, hogy föl kellene adni ezt a háborús politikát, és be kellene állniuk Donald Trump realista politikája mögé. Európának az a gazdasági érdeke, hogy a Kelettel, jelen esetben most Oroszországgal, üzleteljen. Nem lehet ideológiai kérdéseket összekeverni a fizikai realitásokkal. Gondolok itt nálunk például a földgázra és az olajra. Miért Druzsbának (Barátság) hívják a vezetéket, ami Magyarországra jön? Két ok miatt. Nem azért, mert mi így akartuk, hanem azért, mert a nyugatiak elárultak és eladtak minket 1945-ben meg 1956-ban is. Magyarország és Szlovákia azért épül a Druzsba-vezetékre, az orosz földgázra meg kőolajra, mert az egész német gazdaságpolitika Angela Merkel regnálásának a végéig, sőt még azután is egy ideig az olcsó orosz energiára és a fejlett német iparra épült. Megjegyzem, amíg így volt, addig volt Németországban növekedés. Most elvágták magukat az olcsó orosz energiától, ráadásul elmebeteg módon bezárták az atomerőműveiket, és ugyanazt az atomenergiai áramot megveszik méregdrágán a franciáktól, ez pedig tönkretette a német ipart, ami recesszióba süllyedt. Ilyen energiaárak mellett, ami négyszerese, hatszorosa annak, mint ami az Egyesült Államokban van földgáz és áram tekintetében, nem lehet nehézipart csinálni.
Az Oroszországgal való kereskedelemre szüksége van Európának, ha gazdaságilag labdába akar rúgni.
Ukrajna visszatérve: nemcsak annak nincs realitása, hogy csatlakozzon a NATO-hoz, de annak sincs, hogy európai uniós ország legyen. Nincs definiált határa, definiált népessége, és mint állam is csak „kvázi államként” működik, hiszen az Unió pénzéből tartja fenn a legalapvetőbb funkcióit. Ukrajnának nem európai uniós tagságot kell adni, hanem egy hasonló, testreszabott együttműködést, mint ami például az EU és Törökország között van. Az utolsó szempont pedig az, hogy hogyan lehetne beszélni annak az Ukrajnának az uniós felvételéről, amely ország semmilyen szempontból nem felel meg a feltételeknek, miközben például Szerbiát, ami minden szempontból megfelelt, még mindig nem vették fel a közösség tagjainak sorába.
Idén is csatlakozott az Ökumenikus Segélyszervezet tanévkezdési akciójához a KDNP + VIDEÓ
2025. augusztus 28.
Ossza meg ismerőseivel!
Idén is csatlakozott a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet Iskolakezdés együtt! elnevezésű adománygyűjtéséhez, a kisebbik kormánypárt frakciójának ajándékait Semjén Zsolt pártelnök és Simicskó István frakcióvezető adta át csütörtökön Budapesten.
Semjén Zsolt az adományok átadása előtt arról beszélt: az állam, a kormány feladata, hogy biztosítsa a gyermekek számára az oktatást, így többek között a tanárok fizetésemelését, az ingyenes tankönyveket, az ingyenes, illetve kedvezményes étkezést. Ugyanakkor
vannak olyan élethelyzetek, egyéni tragédiák, nehéz sorsok, ahol szerepet kap a civil társadalom, a segélyszervezet és az egyes emberek segítsége is.”
Hangsúlyozta: szükség van az ilyen emberi gesztusokra, mint a tanszercsomag-összeállítás, mert ez nemcsak egy füzetet, filctoll- vagy festékkészletet jelent, hanem azt is jelzi a csomagot megkapó gyermeknek, hogy valakinek fontos, valaki szeretettel gondolt rá. Ez az emberi gesztus mindig szükséges, hogy kiegészítse az állami szerepvállalást.
Semjén Zsolt felhívta a figyelmet arra: ha egy nehéz sorsú gyermeknek nem adatik meg, hogy legyen olyan iskolai felszerelése, mint a szerencsésebb sorsú osztálytársainak, akkor lehetséges, hogy elmegy a kedve a tanulástól, elmarad attól, mint amire a képességei feljogosítanák. A pártelnök szerint
az egész társadalom érdeke, hogy ezek a szegénységből, nehéz helyzetből érkező, de tehetséges gyermekek ne maradjanak le, mert motiválja őket, hogy valaki gondolt rájuk, ezért legyen kedvük a tanuláshoz. Felnőve lehet belőlük az új József Attila vagy egy új Nobel-díjas.”
Simicskó István, a KDNP parlamenti frakcióvezetője kiemelte:
hatodik alkalommal csatlakoznak az adománygyűjtéshez, hogy a nehéz helyzetben lévő családok tanévkezdését segítsék többek között tanszer- és füzetcsomagokkal, iskolatáskákkal.”
Mint mondta, a társadalom nem tökéletes, mindig voltak hátrányosabb helyzetű családok, gyerekek, és arra kell törekedni, hogy ezt a hátrányt megpróbálják kompenzálni, kiegyenlíteni, egyfajta esélyegyenlőséget adni mindenki számára. Hozzátette: azzal, hogy csatlakoztak az Ökumenikus Segélyszervezet adománygyűjtéséhez, szeretnének ebben részt vállalni, és a rászoruló családokat támogatni a gyermekeken keresztül.
Emlékeztetett: a kereszténydemokrácia fontosnak tartja az elesettek, rászorulók felkarolását, a családok megsegítését, ezért családalapú politikát várnak el a kormánytól. Hozzátette:
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettesként élharcosa a családokat támogató politika kiszélesítésének, és hatékonyan tudja érvényesíteni a kereszténydemokrata érdekeket a kormányzaton belül.”
A kormánypárti politikusok megköszönték a segélyszervezet áldozatos munkáját.
Fekete Dániel, a segélyszervezet adománygyűjtési és kommunikációs igazgatója arról beszélt, nagyon sokan összefogtak, hogy teljesüljön a segélyszervezet célkitűzése, és még iskolakezdés előtt megtöltsenek minőségi tanszerekkel kétezer iskolatáskát a rászoruló gyermekeknek. Elmondta: a célt el fogják érni és megtelik a kétezer iskolatáska, az utolsókat a napokban fogják átadni a gyermekeknek.
Megköszönte mindenkinek, aki részt vett a gyűjtésben, és kiemelte: az adománygyűjtés célja nemcsak az volt, hogy megtöltsék tanszerrel az iskolatáskákat, hanem az is, hogy esélyt adjanak a gyermekeknek, hogy a szerencsésebb helyzetben lévő társaikhoz hasonlóan ők is büszkén tudják elkezdeni az iskolát.
Forrás: MTI Fotó: Miniszterelnökség / Botár Gergely
A magyarság megmaradásához versenyképes tudás kell
2025. július 26.
Ossza meg ismerőseivel!
Ahhoz, hogy megvalósulhasson a felsőoktatás segítése, a versenyképes tudás megszerzése, a betegekkel való kommunikáció anyanyelven, valamint a szülőföldön maradás, mindennek a tárgyi, anyagi feltételeit is biztosítani kell – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke szombaton az erdélyi Nyárádszeredán, az elkészült ingatlanprojekt átadásán.
A projekt keretében egészségügyi központot és szolgálati lakásokat alakítottak ki. Utóbbiakban három népművésznek biztosítanak otthont. Az egészségügyi központban négy járóbeteg-rendelőt létesítettek, hozzájárulva az utolsó éves rezidens orvosok képzéséhez és a szülőföldön való megmaradáshoz. A magyar kormány mintegy fél millió eurós támogatást nyújtott a központ létrehozásához.
A miniszterelnök-helyettes a rendezvényen arról beszélt, hogy a magyarság megmaradásához versenyképes tudás, a helyben maradás biztosítása és az anyanyelven való kommunikáció lehetősége is szükséges.
Kifejtette, hogy
a Studium Prospero Alapítványnak négyes küldetése van, és ez azonos a magyar megmaradással.”
Az első cél a magyar felsőoktatás segítése, mert ha nincs felsőoktatás, nincs magyar értelmiség, „akkor kiszorulunk az élet hatalmi helyeiről, és egész egyszerűen perifériára szorítanak minket”.
Legyen Erdélyben olyan magyar értelmiség, ami megállja a helyét a többségi társadalomban, és biztosítja azt, hogy a magyar életérdekek az élet minden területén megjelenjenek”
– hangsúlyozta a politikus.
Azzal folytatta, hogy a második cél a versenyképes tudás biztosítása, mert enélkül a magyar fiatalok vagy perifériára szorulnak vagy elmennek.
Semjén Zsolt az alapítvány harmadik céljaként jelölte meg, hogy az orvosok a betegekkel anyanyelvükön tudjanak beszélni, ami az életminőséghez is hozzátartozik. „A magyarság számára csak akkor van életminőség, hogyha az ügyeit magyarul tudja intézni” az orvossal, a tanárral, a polgármesterrel.
A negyedik cél a szülőföldön való maradás, aminek része a szolgálati lakások biztosítása, ez teszi lehetővé, hogy itt maradjanak a magasan képzett szakemberek. Az alapítvány ugyanakkor szakkönyvtárat is biztosít, továbbá orvosi könyvek kiadásával is foglalkozik, ami azért is fontos, mert
ha nincs magyar könyvkiadás és nincs magyar szaknyelv, és nem figyelünk arra tudatosan, hogy a tudományt, a tudományunkat magyar szaknyelven gondoljuk és műveljük, akkor az utódállamok idegen nyelvű környezetében a magyar szaknyelv elkezd szétfejlődni, szétesni”
– fogalmazott a miniszterelnök-helyettes.
Kulcsfontosságúnak nevezte, hogy az egész Kárpát-medencében – ahogy az erdészek is elkészítették az erdészeti magyar szakszótárt – ugyanúgy az orvosi nyelvben, a jogászi nyelvben is „tartsuk meg az egységes magyar szaknyelvet”, mert ez teszi lehetővé, hogy a magyar köznyelv és a magyar irodalmi nyelv mellett a magyar nyelv teljességében megmaradjon.
Semjén Zsolt kitért arra is, hogy az alapítvány jóvoltából kilenc városban 21 ingatlan gazdagodik új funkcióval, a szervezetet a magyar állam a nemzeti jelentőségű intézmények között támogatja, miután a Magyar Állandó Értekezlet döntése alapján felvették a nemzeti jelentőségű intézmények sorába. Ennek jóvoltából azt a 300 milliós normatív támogatást is automatikusan megkapja, ami az ilyen intézményeknek jár.
Amíg mi vagyunk kormányon, addig ez a támogatás nemhogy csökkenni, hanem csak nőni fog”
– szögezte le a miniszterelnök-helyettes.
Szöveg: MTI Fotó: Miniszterelnökség / Botár Gergely
Ha a miniszterelnök meggyilkolására lehet uszítani vagy utalni, akkor egy újságíróéra is lehet – VIDEÓ
2025. július 25.
Ossza meg ismerőseivel!
A célunk nemcsak a kiegyezés, hanem a kiengesztelődés és a lehető legszorosabb együttműködés az utódállamokkal
2025. július 25.
Ossza meg ismerőseivel!
Magyarország és a magyar kormány célja nemcsak a kiegyezés, hanem a kiengesztelődés és a lehető legszorosabb együttműködés az utódállamokkal – hangsúlyozta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke pénteken az erdélyi Tusnádfürdőn.
A miniszterelnök-helyettes a 34. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor (Tusványos) keretében tartott nemzetpolitikai kerekasztal-beszélgetésen közölte: a magyar kormány a többi utódállammal is ugyanolyan partneri viszony kiépítésére törekszik, mint amilyen Szerbiával megvalósult.
A hiba nem Magyarország készülékében van, hogy ez eddig nem sikerült
– mondta.
Kárpátalja vonatkozásában közölte: a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) a kárpátaljai magyarság legitim képviselője, és a magyar kormány nem fogja elfogadni, hogy a KMKSZ-t kiszorítsák a magyar ügyek képviseletéből.
Soha nem fogunk kiadni senkit Ukrajnának, hogy kivigyék a frontra és meghaljon”
– ismertette a magyar kormány ukrajnai menekültekkel kapcsolatos álláspontját.
Rámutatott: a magyar kormány azért is állt ki Sebestyén József mellett, „mert mindannyian lehetünk Sebestyén Józsefek, ha belesodródunk ebbe a háborúba”.
Semjén Zsolt közölte: nem Budapest mondja meg a határon túli magyar szervezeteknek, mit tegyenek, az egyes nemzetrészeknek kell kidolgozni a megmaradásukhoz szükséges programokat, amihez támogatást biztosít a magyar állam.
Magyarország és a magyar kormány abban érdekelt, hogy minél jobb viszonyban legyen az utódállamokkal, (…) a mi kezünk ki van nyújtva minden utódállam felé”
– hangsúlyozta. Emlékeztetett, hogy Szerbiával sem volt mindig baráti és bizalmi a viszony, a Milosevic-érárában magyarellenesség, sőt, etnikai tisztogatás volt. Kifejtette: ma a Vajdaságban, a Vajdasági Magyar Szövetségnek (VMSZ) hála, kulturális autonómia van, amiben meghatározó szerepe volt Pásztor István korábbi VMSZ-elnöknek.
Semjén Zsolt szerint „kiegyezni a politika is tud, de kiengesztelődni, a történelmi sebeken túllépni, nem feladva az emlékezetet, csak a lélek”. Ebben az egyházaknak meghatározó szerepe van, a szerb pátriárka is segítette a viszony átalakulását.
„Ha ezt meg tudtuk tenni Szerbia vonatkozásában, akkor jelzem az utódállamoknak: nem rajtunk múlik, hogy nincs hasonló viszony minden más utódállammal”– mondta.
A magyarországi őshonos kisebbségekre kitérve közölte: ha egy adott utódállam és Magyarország viszonya harmonikus, úgy igazságos, hogy annak a gyümölcseiből a magyarországi őshonos nemzetiség és az adott utódállam magyarsága is részesüljön. De ha rossz a viszony, annak a terhe semmilyen módon nem áramolhat át a magyarországi őshonos nemzetiségre”
– tette hozzá.
Közölte: a magyar kormány minden támogatást megad a magyarországi ukrán kisebbségnek, mert tagjainak nincs semmi felelőssége abban, hogy a két ország közötti viszony „olyan, amilyen”.
Kárpátalja vonatkozásában kijelentette: „Kijevben csinálhatnak, amit akarnak”, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) a kárpátaljai magyarság legitim képviselője.
Mint mondta,
Ukrajnában álmagyar szervezeteket hoznak létre, legitimitás nélküli bizottságokat, ahova álmagyarokat tesznek, magyar nemzetiségű ukrán ügynököket, akik az ukrán szekeret tolják a magyar üggyel szemben.”
Kifejtette: a magyar kormány számára a legitim magyar szervezet a KMKSZ, amit nem Budapest döntött el, hanem a kárpátaljai magyar választók.
Aláhúzta, hogy a magyar kormány minden támogatást megad Kárpátaljának, és óriási eredménynek nevezte, hogy egyetlen magyar iskolát sem kellett bezárni, minden magyar intézmény működik.
Semjén Zsolt szerint az, hogy sok kárpátaljai magyar életben maradt és nem halt meg „egy olyan háborúban, amihez semmi közünk”, a külhoni magyarokra is kiterjesztett magyar állampolgárságnak köszönhető, hiszen mivel volt magyar állampolgárságuk, Magyarországra tudtak menekülni.
Hozzátette:
mindenki, aki Ukrajnából Magyarországra menekül, bármilyen nemzetiségű is legyen, biztonságban van.”
Közölte: a magyarság és az emberiség érdeke az, hogy az orosz-ukrán háború ne váljon orosz-NATO-háborúvá, mert annak a vége világháború, majd atomháború lenne, ami az emberiség végét is jelentené.
Semjén Zsolt kitért a magyar állampolgárság kérdésére is, elmondva:
személyes életcélja volt az állampolgárság megadása a külhoni magyarságnak, mivel erdélyi édesanyja révén tudja mit jelent, ha száz éven keresztül bozgoroznak (a románok által az erdélyi magyarokra használt becsmérlő kifejezés jelentése: hazátlan).”
„Több mint 1,2 millió nemzettársunk vált honfi- és polgártársunkká” – mondta, hozzátéve, hogy mindenkinek ugyanazok a jogai, a szavazati jogot is beleértve. Hozzátette: a Fidesz-KDNP-nek többször is a külhoni magyarok szavazatával lett meg a kétharmada, amiért köszönetet mondott a külhoni magyaroknak.
Szöveg: MTI Fotó: Miniszterelnökség / Botár Gergely
