Büszkék lehetünk arra, hogy Magyarország a külhoni magyar iskolákat és a magyar iskolába járó gyerekeket, illetve családjait oly mértékben támogatja, hogy ma külhonban 230 ezer gyerek jár magyar iskolába, mert a magyarság csak akkor tud megmaradni, hogyha minden nemzetrésze megmarad, és a nemzetrészek akkor maradnak meg, hogyha magyar oktatás van magyar iskolában, magyar nyelviségben – közölte Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes csütörtökön a Facebook-oldalán megosztott videójában.

Semjén Zsolt a magyar nyelv napja alkalmából megosztott videójában azt mondta:

nyelvében él a nemzet, és ez valóban így is van, hiszen a nyelvünk a végvár, a magyarság végvára.

„A történelemben is így volt: amikor a magyar állam külső támadások miatt összeomlott, akkor a nyelvünk tartotta meg nemzetünket, magyarságunkat. Gondoljunk a török időkre, vagy gondoljunk a reformkor előtti időszakra, és most különösen Trianon után a határokon kívül rekedt, elszakított területeken élő magyarságra” – fogalmazott a politikus.

Hozzátette, hogy 1100 ösztöndíjast küldött ki a kormány a Kőrösi Csoma Sándor Program és a Petőfi Sándor Program keretében a diaszpórába, a nagyvilágba, hogy ott magyar történelmet, magyar kultúrát, magyar nyelvet tanítsanak.

Mert az a küldetésünk, hogy világraszóló magyar kultúránkat és zseniális magyar nyelvünket megőrizzük a magyarság és az egész emberiség javára

– mondta Semjén Zsolt.

A kormány egyházpolitikájának lényege az „együttműködő elválasztás” vagy „együttműködő különváltság”; alapelvei az állam és az egyház egymás mellé rendeltsége és „harmonikus együttműködése” a társadalom javára és az egyházi intézmények államiakkal azonos finanszírozása – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes az Országgyűlés igazságügyi bizottságának keddi ülésén tartott éves meghallgatásán.

A nemzetpolitikáért, nemzetiségpolitikáért, egyházpolitikáért és egyházdiplomáciáért felelős miniszter miniszterelnök-helyettes kiemelte: az állam és az egyház szétválasztásának pozitív értelmezése, amikor – tekintve, hogy az állam nem illetékes teológiai kérdésekben – biztosítják az egyház szabadságát az állam befolyásával szemben, negatív értelmezése, amikor az állami intézményrendszer alrendszerének tekintik az egyházakat.

Az állam és az egyház két „sui generis” valóság, egymásnak való alá-fölé rendelésük nem, csak a legszigorúbb mellérendeltségük fogadható el, ezt valósítja meg a kormány a magyar egyházpolitikában – jelentette ki.

Az egyház és az állam elválasztása nem jelentheti ugyanakkor az egyház és a társadalom elválasztását, mert egyszerre vagyunk tagjai az egyházunknak és polgárai a hazánknak. A járható út a kettő harmonikus együttműködése az egész társadalom javára

– tette hozzá Semjén Zsolt. Kitért az egyenlő finanszírozás fontosságára, amennyiben az egyház közfeladatot lát el, hangsúlyozva, hogy ha nem így lenne, a vallásos emberek kettős adófizetésre lennének kényszerítve, mert miközben az adójukból fenntartják az állami és önkormányzati intézményeket, fizetniük kellene azért, hogy gyermeküket egyházi iskolába járassák.

Beszélt arról: a 2019-ben hatályba lépett egyházi törvény alapján az egyházakat nem az állam ismeri el, hanem a bíróság veszi nyilvántartásba. Akár 10 ember is létrehozhat vallási egyesületet, ezekből jelenleg 269 van. Nyilvántartásba vett egyházból 17 van, bejegyzett egyház jelenleg nincs, bevett egyházból pedig 32. Mindegyik kategória számára felajánlható az szja 1 százaléka, az összes beszedett szja 1 százalékáig való kiegészítése pedig a bejegyzett és bevett egyházakat illeti meg.

Az államilag finanszírozott hitoktatásról szólva ismertette: az állami iskolákban 276 ezer gyerek választotta a hittant, tehát nagyjából minden második gyerek jár hittanra az állami közoktatásban. Ehhez hozzáadva az egyházi iskolában tanuló körülbelül 260 ezer gyereket, akik per definíciónem járnak hittanra, kimondható, hogy több mint félmillió gyerek jár ma Magyarországon államilag finanszírozott hittanoktatásra.

Míg 2010-ben a közoktatás 6 százaléka volt egyházi, most 18 százaléka. A felsőoktatás intézmények közül 25 egyházi, ez a teljes felsőoktatásnak 10 százaléka. A szociális alapellátásban 2010-ben 10 százalék volt, 2024-re 52 százalékra nőtt az egyházi intézmények aránya.

Gyermekvédelmi szakellátás tekintetében 2010-ben 7 százalék volt, most 73 százalék az egyházi arány, a szociális szakosított ellátás tekintetében 15 százalékról nőtt 32 százalékra az egyházi intézmények aránya – ismertette a miniszterelnök-helyettes.

Jakab Péter (független) kérdésére, hogy visszavonják-e Nagy Feró Kossuth-díját a Szőlő utcai botrány ügyében tett kijelentése miatt, Semjén Zsolt azt válaszolta, hogy miközben nyilván nem ért egyet Nagy Feró prostitúcióra kényszerített nőkkel kapcsolatos megjegyzésével, ugyanakkor nem gondolja, hogy szerencsétlen megjegyzését ki kellene vetíteni az egész életművére, így a Kossuth-díj visszavonását sem tartja indokoltnak. Azt is mondta: mindenkire vonatkoztatva ellenzi a díjak visszavonását, mert az megállíthatatlan folyamatot indítana el, a mindenkori kormány elkezdhetné visszavonni az előző kormány által adott díjakat, ha pedig nem tenné, azzal azt jelezné, hogy azonosul az értékrendjével. Példaként említette Lukács György Kossuth-díját.

A díjról döntőnek csak a díj odaítélésének pillanatáig kell megítélnie a díjazott életművét, azt követően nem feladata figyelemmel kísérni azt.

Jakab Péter felvetette azt is, hogy az RMDSZ-nek javasolja a kormány, hogy Erdélyben is vezessék be szolidaritásból a 27 százalékos áfakulcsot, ha már szavazatukkal beleszólhatnak egy olyan ország ügyeibe, amelyben sosem fizettek adót. Erre válaszul Semjén Zsolt abszurdnak nevezte a kérdést, és rámutatott, az adófizetésnek és az szavazati jognak nincs kapcsolata egymással.

Szabó Szabolcs (Momentum) kérdésére, hogy a kormány készít-e operatív terveket a Kárpátaljáról elmenekült magyarok visszatérésének segítésére a háború után, illetve az újjáépítés támogatására, Semjén Zsolt azt felelte, a háború következtében tulajdonképpen egy lakosságcsere zajlik Kárpátalján, ahonnan a magyar lakosság jelentős része elmenekül, és ahova Kelet-Ukrajnából települtnek be ukránok. Ennek ellenére a magyar kormány nemhogy nem csökkentette, hanem növelte Kárpátalja támogatását.

A kormány készül arra, hogy ha véget ér a háború, bátorítsák a hazatérni szándékozókat, ezért a gazdaságfejlesztést soha nem váltott méretűvé tették Kárpátalja vonatkozásában is.

Rónai Sándor (DK) kérdésére, hogy a parlamentben Arató Gergelynek (DK) válaszolva miért mondta, hogy tíz éve folyik nyomozás a Szőlő utcai javítóintézet igazgatója ellen, Semjén Zsolt azt felelte, mivel a gyermekvédelem nincs a portfóliójában, csak felszínes ismeretei vannak az ügyben, Juhász Péter Pált pedig nemcsak hogy életében nem látta, de azt sem tudta, hogy a világon van. A tíz éve tartó nyomozást Kuslits Gábor gyermekvédelmi szakember említette a vele készült interjúban, „tőle vettem” a hírt – mondta.

Semjén Zsolt kiemelte: a Szőlő utcai javítóintézet ügyében az a nagyjából egy éve tartó nyomozás vezetett eredményre, amit az átvilágítási törvény értelmében kezdtek. Valóban „botrány, hogy egy évtizeden keresztül ezt az infernális figurát nem tudták börtönbe rakni, az viszont egy nagyon komoly eredmény, hogy az általunk hozott átvilágítás következtében most előzetes letartoztatásba került” – fogalmazott.

Rónai Sándor (DK) kérdésére, hogy miért nem támogatta a kormánytöbbség a DK azon javaslatát, hogy állítsanak fel parlamenti vizsgálóbizottságot, a miniszterelnök-helyettes azt felelte: azt a tájékoztatást kapta jogászoktól, hogy olyan ügyben, amelyben nyomozás folyik, nem állítanak föl vizsgálóbizottságot.

Az ügyészség hivatalos közlése szerint az ügynek nincs sem kormánytag, sem politikus érintettje.

Azzal kapcsolatban, hogy miért nem támogatják a DK egy másik javaslatát, hogy a gyermekek ellen elkövetett bűncselekmények esetén a gyónási titok ne adjon felmentést a papoknak a bejelentési kötelezettség alól, azt közölte: ugyanazok a törvények vonatkoznak minden gyerekvédelemben dolgozó emberre, akár állami, akár egyházi intézményben dolgozik. A gyónási titok azonban szentség, amelyet a kánonjog szerint egy papnak az élete árán is meg kell őriznie. Emellett az alkotmány is elismeri a gyónási titok védelmét, és a Magyarország és az Apostoli Szentszék által kötött vatikáni szerződés is tartalmazza, hogy a magyar állam elismeri a kánonjog érvényesülését a katolikus egyház tekintetében. Semjén Zsolt meglátása szerint

a DK egyházellenes politikai termékként építette fel ezt a témát.

Arra a kérdésre, hogy rendszeresen találkozott-e a szexuális visszaéléssel vádolt Hilarion metropolitával, az orosz ortodox egyház volt magyarországi vezetőjével, azt felelte, feladata az egyházi vezetőkkel való kapcsolattartás, arra pedig, hogy miért kapott Hilarion metropolita magyar állampolgárságot, azt felelte: ha egy bevett egyház vezetője nem magyar állampolgár, az a gyakorlat, hogy az egyház vezetője, illetve azok a lelkészek, akik ezt igénylik, megkapják a magyar állampolgárságot. Az esetleges FSZB érintettség kérdése pedig a nemzetbiztonsági szolgálatokra tartozik, nem az egyházi ügyekhez.

Tordai Bence (Párbeszéd) felvetésére, hogy a kormány bosszút áll Iványi Gáboron és egyházán, azt felelte: nem az állam tartozik Iványi Gábornak, hanem Iványi Gábor tartozik az államnak, tekintve, hogy Iványi Gábor nem fizette be munkavállalói után a járulékokat, ezért az adóhatóság kezdeményezett vele szemben eljárást, ennek felülírására pedig se szándéka, se lehetősége nincsen. Ugyanakkor a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség intézményeiben ellátottakról az állam gondoskodik.

Semjén Zsolt éves meghallgatása az alábbi videón tekinthető meg: 

Szöveg: MTI / kdnp.hu
Fotó: Miniszterelnökség / Botár Gergely

Hatszorosára nőtt a magyarországi őshonos nemzetiségek támogatása az elmúlt időszakban – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes az Országgyűlés magyarországi nemzetiségek bizottsága előtti éves meghallgatásán kedden délután.