Megszavaztuk a 14. havi nyugdíjat! Tisztelet és megbecsülés az időseknek! – írta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke szerdán a Facebook-oldalán, amely mellé fotókat is közölt.
Fotó: Miniszterelnökség / Botár Gergely
Megszavaztuk a 14. havi nyugdíjat! Tisztelet és megbecsülés az időseknek! – írta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke szerdán a Facebook-oldalán, amely mellé fotókat is közölt.
Fotó: Miniszterelnökség / Botár Gergely
Tegnap és ma Törökországban, 16 megállapodás! – írta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke hétfőn a Facebook-oldalán, amely mellé fotókat is közölt.
Fotó: Miniszterelnökség / Botár Gergely
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke az alábbi videót tette közzé Facebook-oldalán advent második vasárnapján:
semjenzsolt.hu
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke fotókat osztott meg a Facebook-oldalán szombaton a KDNP Országos Választmányának üléséről.
Fotó: Miniszterelnökség / Botár Gergely
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke videót töltött fel pénteken közösségi oldalára a 2004-es népszavazás évfordulóján, és azt írta mellé: lemostuk a lelki Trianon szégyenét, és megcselekedtük a nemzet közjogi egyesítését!
A videó az alábbiakban tekinthető meg:
semjenzsolt.hu
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke fotókat tett közzé Facebook-oldalán a teltházas nyírbogdányi fórumról.
Fotó: Miniszterelnökség / Botár Gergely
Száz évig, Trianon óta hátrány volt, ha valaki magyar, épp itt az ideje, hogy végre előny legyen – jelentette ki Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságában tartott éves meghallgatásán, kedden.
Hangsúlyozta, hogy a kormány nemzetpolitikájának filozófiai alapja a nemzet iránti elkötelezettség. Hozzátette, hogy ezen azt értik, hogy
az ember nemzeti közösségben születik, a nemzettől kapja a nyelvét, a kultúráját, a történelemtudatát, ezért a nemzeti lét: érték.”
Szavai szerint a magyar nemzet csak akkor tud fennmaradni csonkítatlanul, ha minden nemzetrésze fennmarad. Ehhez egyfelől kell egy erős Magyarország, ami ennek a hátterét adja, másfelől pedig kell egy olyan nemzetpolitika, ami úgy támogatja a külhoni magyarságot, hogy az meg tudjon maradni identitásában és életlehetőségeiben – jelentette ki a politikus. Hangsúlyozta, hogy
a magyarság megmaradásának négy kulcseleme az identitásmegőrzés, a gazdasági támogatás, az etnikai magyar pártok és szervezetek támogatása, valamint a honosítás általi nemzetegyesítés.”
Ezeket részletezve rámutatott, hogy 2010-ben csak 9 milliárd forint volt a határon túli magyarság éves támogatása, azóta évről évre százmilliárd forint jut ilyen típusú támogatásokra. Hozzátette, hogy az elmúlt időszakban tízezer beruházást valósítottak meg külhonban, miközben 6500 magyar intézmény, illetve szervezet működéséhez járultak hozzá. Semjén Zsolt kiemelte, hogy száz nemzetpolitikai jelentőségű intézmény kap állandó támogatást, de emellett 35 ezer nyílt pályázaton keresztül további szervezeteket is támogattak.
Arról is beszélt, hogy a határon túl hétszáz óvodát és bölcsődét felújítottak, valamint 150 újat felépítettek.
A Szülőföldön magyarul programban 100 ezer forintra emelték a külhonban magyar iskolába járó gyermekek családjainak támogatását, így ma 230 ezer gyermek tanul határon túl magyarul, magyar iskolában”
– közölte. Kitért a Határtalanul programra is, amelynek keretében jóval több, mint 10 ezer tanulmányi kirándulást szerveztek, így 600 ezer gyermek juthatott el intézményes formában külhonba.
A gazdaságfejlesztésre áttérve azt mondta, 63 ezer nyertes pályázat keretében mintegy 250 milliárd forint támogatást fordítottak erre. Hangsúlyozta, hogy ez jó a külhoni nemzetrésznek, az azon a területen élő többségi nemzethez tartozóknak, az utódállamnak és Magyarországnak is, mert ez magyar gazdasági expanziót jelent.
Fontos a külhoni magyar politikai pártoknak a támogatása – szögezte le, hozzátéve, az etnikai alapú magyar pártok a partnereik.
Arról is beszélt, hogy a magyar nemzetrészek megmaradására az autonómia jelenti a garanciát. Megjegyezte, hogy
minden nemzetrésznek magának kell kidolgoznia a testre szabott autonómiakoncepcióját, amihez a kormány minden segítséget megad.”
A honosításról beszélve Semjén Zsolt történelmi igazságtételnek nevezte, hogy közjogilag is egyesítsék a nemzetet és „nemzettársaink, honfitársaink és polgártársaink lehessenek”. Ez kétféleképpen történhet, a Kárpát-medencében alapvetően kedvezményes honosítással, a diaszpórában az állampolgárság megállapítással, de a lényeg az, hogy 1 millió 200 ezer „nemzettársunk vált honfitársunkká és polgártársunkká” – fogalmazott.
A kárpátaljai helyzetet elemezve azt mondta, hogy az ukrán hatalom azt találta ki, hogy „fiktív bizottságokat hoz létre, hogy mutassa Brüsszelnek, a Velencei Bizottságnak, a nyugatiaknak, hogy ők mennyire komolyan veszik a kisebbségi és a nemzetiségi jogokat”. Leszögezte, hogy
a kárpátaljai magyarság legitim képviselője a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség.”
Hozzátette, hogy „nem fogadjuk el, hogy olyan álmagyarokat raknak oda, akik lehet, hogy származásilag magyarok, de nem a magyar érdekeket képviselik, nem a legitim magyar szervezetet képviselik, hanem alapvetően az ukrán propagandát mondják vissza brüsszeli és egyéb olyan fórumokon, ahol az ukrán állam azt akarja mutatni, hogy lépéseket tesz a nemzetiségi, kisebbségi jogok biztosítása tekintetében”.
A neki feltett kérdésekre válaszolva egyetértett azzal, hogy keményen ki kell állni a határon túli magyarságért, de rámutatott, hogy arról mindig előre egyeztetni kell a legitim külhoni magyar szervezetekkel és vezetőkkel.
A Benes-dekrétumokra feltett kérdésre válaszolva botránynak nevezte, hogy EU-s országban lehetnek kollektív jogfosztásra épülő törvények.
Kárpátaljára áttérve egyetértett azzal a felvetéssel, hogy bizonyos szempontból a késői Szovjetunió ideje
a magyarság szempontjából könnyebb időszak volt, mint az ukrán nacionalizmus mostani időszaka”, mert a kialakult szituáció számos elemében katonai diktatúrára emlékeztet. Az Ukrajna területén élő kisebbségeket félelemmel tölti el az, hogy a náci kollaboráns Sztepan Bandera Ukrajna nemzeti hőse lehet”
– jelentette ki.
Az, hogy ez a háború kitört, annak az egyik oka a kisebbségek jogfosztása és az ukrán ultranacionalizmus volt – érvelt, hozzátéve, erre a megoldás az autonómia lenne.
Egy másik kérdésre azt felelte, hogy
a Tisza Párt gazdasági elképzelései olyan következményekkel járnának, hogy például a Sapientia Egyetem fenntarthatatlanná válna.
Semjén Zsolt megjegyezte, hogy a Tisza Párt és a DK között egyfajta „szereposztás” van, az utóbbi párt azt követeli, hogy vegyék el a külhoni magyarság szavazati jogát, ami egyébként mélyen alkotmányellenes és természetesen a kormánytöbbség nem engedi.
Semjén Zsolt éves meghallgatásáról, tájékoztatójáról a teljes videó az alábbiakban tekinthető meg:
Szöveg: MTI
Fotó: Miniszterelnökség / Botár Gergely
Akiben csak pislákol is a magyarság, az minden segítséget megkap a Magyar Kormánytól ahhoz, hogy megmaradhasson magyarnak – írta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke hétfőn a Facebook-oldalán, mely mellé az alábbi videót közölte:
semjenzsolt.hu
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke a Facebook-oldalára töltött fel videót advent első vasárnapján.
A videó az alábbiakban tekinthető meg:
semjenzsolt.hu