Hegedűs Loránt református püspök egyszerre volt a tudományokban jártas és azok összefüggéseit felismerő reneszánsz gondolkodó és hitvalló ember – jelentette ki Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke az író, a Dunamelléki Református Egyházkerület egykori püspöke szobrának avatásán szombaton Budapesten, a református zsinati székház kertjében.
Semjén Zsolt kiemelte: Hegedűs Loránt úgy volt a teológia tudósa, hogy egyúttal hitvalló módon prédikált, prédikációi egyszerre „ragadták meg az értelmünket”, és gyújtották „lángra a szívünket”. Hozzátette:
a református püspök sajátos küldetése volt annak tudatosítása, hogy Jézus Krisztus evangéliuma egyetemes, érvényes mindenhol és mindig. Mert az evangélium egyetemességének megtagadása lenne azt gondolni, hogy a kinyilatkoztatás csak a templom falai között vagy csak a teológiára érvényes.
Semjén Zsolt kitért arra: Hegedűs Loránt elismerte a tudományok autonómiáját, ugyanakkor mindig hangsúlyozta, hogy a tudomány autonómiája soha nem az erkölcstől való autonómia. A résztudományokat mindig a teológia egészében helyezte el. Ezért – Semjén Zsolt értékelése szerint – a református püspök legsajátosabb mondata, hogy végsősoron minden kérdés az Isten-kérdésig radikalizálódik és Istenben találja meg végső értelmét.
A miniszterelnök-helyettes méltatta Hegedűs Loránt hazaszeretetét, amelynek sajátos üdvtörténeti távlata volt. Jézus Krisztusban minden nép, így a magyar nép története is üdvtörténeté vált – mondta. Hozzáfűzte:
Hegedűs Loránt vallotta, hogy amikor a magyarság megmentését szolgáljuk, akkor végső soron Isten tervén és a saját üdvösségünkön is munkálkodunk. Tehát a nemzethez és az egyházhoz való kötődés nem, hogy nem áll szemben egymással, hanem egymásra mutat.
Felidézte: Hegedűs Loránt abban az évben kezdte meg lelkészi tanulmányait, amikor kiteljesedett a kommunista diktatúra Magyarországon. Olyan idők voltak ezek, amikor mindenkinek, aki egyházi szolgálata tette fel az életét, számolnia kellett azzal, hogy minden napját megfigyelés alatt fogja tölteni, megpróbálják beszervezni és megtörni, és ha ez nem sikerül, börtönbe zárhatják vagy megnyomoríthatják.
De Hegedűs Loránt hitben gyökerező bátorságával tudta, hogy az általa hirdetett evangélium igazsága felette áll bármely diktatúra világi hatalmának
– fogalmazott Gulyás Gergely. Rámutatott: ezért volt bátor Ravasz László segédlelkészeként a Kálvin téren, 1956-ban, amikor a forradalom áldozatait siratva megkondította harangokat, és amikor november 4-e után a köztemetőben eltemette az elesett forradalmárokat.
Hegedűs Lorántot nem törte meg a forradalom utáni száműzetés, sőt, a szolgálat lehetőségét látta a száműzetés egymást követő stációiban, Komlón, amikor bányászok lelkigondozására vállalkozott, Nagykőrösön, ahol a tanyavilág lelkipásztora lett, ezután Monoron, Alsónémedin, majd húsz éven át a baranyai Hidason, ahol a kitelepített későbbi püspök a betelepített bukovinai székely közösség korszakos lelkipásztora és igehirdetője lett. 1983-ban térhetett vissza Budapestre, a Szabadság térre – ismertette a miniszter. Emlékeztetett:
Hegedűs Loránt a rendszerváltoztatáskor még nagyobb feladatra vállalkozott: arra, hogy a Dunamelléki Egyházkerület püspöke és a református egyház zsinatának lelkészi elnöke lesz, és új utakra vezeti negyven év ateista, kommunista diktatúra után a református egyházat.
Tudta, hogy az átmenet nehéz évei egyedülálló és csak egyszer kínálkozó lehetőséget kínálnak az újjáéledő egyházaknak. Ezért harcolt hősiesen a református ingatlanok visszaadásáért, ezért szervezte újra az egyházi oktatást, alapította meg a Károli Gáspár Református Egyetemet, épített templomokat és közösségeket határokra való tekintet nélkül – fejtette ki a miniszter, a néhai püspök vitathatatlan érdemeként említve a református nemzetegyesítést.
Steinbach József, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke igei köszöntőjében hangsúlyozta:
a református püspök szolgálata során akkor is »reménnyel hitt«, amikor minden ellentmondani látszott Isten szeretetének, és ez a reménysége érlelődött bizonyossággá.
Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke felidézte, Hegedűs Lorántot 2002-ben a dunamelléki püspöki, majd Kálvin téri lelkészi szolgálatából méltatlan módon nyugdíjba kényszerítették, majd az által alapított Károli Gáspár Református Egyetemről is eltávolították. A mostani és a 2025 őszi lakiteleki szoborállítás ezért jelképes cselekmény, amellyel Hegedűs Loránt élete és műve is az őt megillető helyre kerül, és féltve szeretett egyháza kiköszörüli a korábban ejtett csorbát – fogalmazott.
Hegedűs Loránt (1930-2013) református lelkipásztor, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke volt 1991-től 2002-ig, valamint a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke 1991 és 1996 között. Nevéhez fűződik a Károli Gáspár Református Egyetem alapítása, amelynek oktatója is volt.
A néhai püspök szobrát Babusa János szobrászművész gipszmintája alapján az Art Bronze Kft. öntötte bronzba. A 205 centiméter magas szobor egy 55 centiméteres mészkő posztamensen áll.
Szöveg: MTI
Fotó: Miniszterelnökség
