Semjén Zsoltot nemzetpolitikai munkásságáért Ezüstfenyő-díjjal tüntette ki az RMDSZ

2026. március 14.
Ossza meg ismerőseivel!

    Semjén Zsoltot nemzetpolitikai munkásságáért Ezüstfenyő-díjjal tüntette ki az RMDSZ. Kelemen Hunor hangsúlyozta, hogy a magyar miniszterelnök-helyettes az első nem erdélyi, hanem anyaországi kitüntetett.

    Semjén Zsolt szombaton Kolozsváron, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) rektori hivatalának és a Sapientia Alapítványnak otthont adó Bocskai-ház avatóünnepségén kiemelte, hogy a külhoni magyarok az elmúlt 16 évben számíthattak, számíthatnak a magyar kormányra és a magyar kormány is számít a külhoni magyarokra.

    A Kolozsvár belvárosában, Mátyás király szülőházának szomszédságában álló épületet, Bocskai István erdélyi fejedelem szülőházát a magyar kormány támogatásával újították fel.

    Az avatóünnepségen Semjén Zsolt a magyar nemzetpolitika eredményeit ismertetve elmondta:

    a magyar kormány tízezer beruházást valósított meg a határon túl.”

    Magyarország Kormánya 6500 külhoni szervezet és intézmény működését támogatta, 100 nemzeti jelentőségű intézmény kap normatív támogatást – köztük a Sapientia Egyetem – és 35 ezer nyertes pályázattal támogatta a külhoni célokat.

    A Kárpát-medencei óvodafejlesztési program keretében 700 óvodát tataroztak és 150 újat építettek. Hasonlóképpen ezernyi templomot újítottak fel, és számos újat építettek.”

    Az oktatási-nevelési támogatásnak köszönhetően ma 230 ezer gyerek jár határon túl magyar iskolába. A Határtalanul! program keretében 10 ezer tanulmányi kirándulással 600 ezer gyerek jutott el külhonba.

    A magyar kormány a gazdaságfejlesztési program keretében 250 milliárd forinttal támogatta a határon túli vállalkozásokat, ami 62 ezer nyertes pályázatot jelent. Kifejtette, hogy

    ez segíti a szülőföldön való boldogulást, és egyúttal Magyarország számára gazdasági expanziót is jelent.”

    Személyes életcéljának nevezte, hogy a honosítás révén 1 millió 200 ezer külhoni magyar lett magyar állampolgár.

    Úgy fogalmazott, hogy

    a magyar kormány a keretet és a vásznat adja, de a festményt a külhoni magyarok festik. Kijelentette: az elmúlt 16 évben számíthattak, számíthatnak a magyar kormányra és a magyar kormány is számít a külhoni magyarokra.”

    Tonk Márton, a Sapientia EMTE rektora beszédében a felsőoktatási intézmény 25 évének megvalósításait ismertette. Kétségbevonhatatlan ténynek nevezte, hogy az egyetem a Kárpát-medence legsikeresebb nemzetpolitikai projektjeinek egyike, az erdélyi magyar, a romániai és a Kárpát-medencei, európai felsőoktatási tér megkerülhetetlen és meghatározó intézménye.

    A magyar állami forrásokból fenntartott Sapientiát kiemelt nemzetpolitikai szövetség köti össze a magyar kormánnyal – mondta – e nélkül nem került volna sor a számos beruházásra, amit megköszönt.

    Kató Béla, a Sapientia Alapítvány kuratóriumának elnöke a hálaadás fontosságát hangsúlyozta. Közölte: a Sapientiával az elmúlt 25 évben “csodás dolgok történtek”, amiért ki kell fejezni a hálát elsősorban az Úristennek, és annak, aki ebben segített. Kijelentette: hiszi, hogy az egyetemnek lesz következő 25, majd 100 éve is.

    Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke az intézmények fontosságáról beszélt a kisebbségben lévő nemzeti közösségek esetében. Rámutatott,

    az elmúlt 25 év során bebizonyosodott, hogy az erdélyi magyarságnak szüksége van erre az egyetemre, hiszen saját egyetem nélkül nincs értelmiségi utánpótlás, és enélkül a közösség is meggyengül.”

    Emlékeztetett Bocskai István örökségére, aki végrendeletében arra intette Erdélyt és Magyarországot, hogy tartsák meg egymás között a kapcsolatot, legyenek egymás segítségére. Az intézmény önmagában kevés, ha nincs szövetségese, az erdélyi magyarság ezért keresett mindig partnereket és tégláról téglára építkezett – mondta.

    Az RMDSZ elnöke ilyen következetes partnernek, megbízható szövetségesnek nevezte Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettest, akit az erdélyi magyarságért kifejtett munkájáért a szövetség nevében Ezüstfenyő-díjjal tüntetett ki.

    Az épületre a szalagvágást követően az erdélyi egyházi elöljárók mondtak áldást.

    A Bocskai-házat 2000-ben vásárolta meg, majd 2003-ban vette birtokba az egyetem. A mostani felújítás során az épület kívül-belül megújult.

    Szöveg: MTI
    Fotó: Miniszterelnökség / Botár Gergely