A Johanniták

2026. február 19.
Ossza meg ismerőseivel!

    Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes beszéde a Johannita Rend új központjának átadásán.

    Budapest, 2026. február 11.

    Magyarország Kormánya nevében megbecsüléssel köszöntöm a Johannita Rendet, és köszönetet mondunk azért a szolgálatért, amit a magyar emberekért tesz. De kinek is mondunk köszönetet? Pontosan mi is a Johannita Rendnek a karizmája?

    Mi a Johannita rend? Hogy ezt meg tudjuk válaszolni, előbb meg kell mondanunk, hogy mi nem a Johannita Rend. A Johannita Rend az nem egy karitatív NGO-nak és egy hagyományőrző egyesületnek a kombinációja. A Johannita Rend mindenekelőtt egyházi valóság! Ez a Johannita Rendnek az egzisztenciája, az esszenciája. Tehát a Johannita Rend először egyházi valóság. Itt említenem kell, mert a mai világban sajnos ezt már meg kell említeni, hogy az Egyház az nem egy filantróp humanitárius szervezet. Az Egyház az üdvösség jele, az üdvösség szolgálatáért van, és ebből az üdvösség szolgálatából következik a karitatív szolgálat. Tehát a Johannita Rend elsődleges karizmája a hit védelme. Annak a megjelenítése az immanens világban, hogy van transzcendencia: Isten jele a világban. Tanúságtétel Jézus Krisztusról! A Johannita Rend leglényegibb lényege tanúságtétel Jézus Krisztusról, Jézus Krisztus bemutatása a világnak. A rend patrónusa Keresztelő Szent János is az előfutár volt, aki bemutatta Jézust a népnek. Ugyanez a küldetése a Johannita Rendnek is, hogy bemutassa az embereknek Jézus Krisztust. (És hogy a Gondviselés hogy működik: amikor itt még egy romhalmaz volt, egy Keresztelő Szent János kép volt celluxszal odaragasztva a falra. Hát ez tényleg a Jóisten üzenete, hogy a Johannita Rendnek szánta ezt az ingatlant!)

    A Johannita Rend másodszor ispotályos rend, karitatív rend. De a Johannita Rend nem azért karitatív rend, hogy a mindenkori magyar állam népjóléti hiányosságait pótolja, hanem az a karizmája, hogy a testi segítés mellett lelki többletet is adjon. A Johannita Rend azért nem egy a segélyszervezetek közül, mert ezzel a sajátos többlettel rendelkezik. A Johannita Rend nem a rotary klubnak és egy pszichológiai tanácsadónak a kombinációja, mert van benne egy olyan többlet, amit semmilyen rotary klub és semmilyen pszichológiai tanácsadó nem adhat: az Evangélium a többlete! Tehát a Johannita Rendnek a karitáció tekintetében a sajátos karizmája: a testi segítség, a pszichológiai segítség, a lelki segítség, de a végső távlata az, amit az Úr Jézus mondott: hogy „az emberek lássák jótetteiteket, hogy magasztalják mennyei Atyátokat”. Ez az a többlet, amit semmilyen más világi szervezet nem adhat, hogy úgy teszi a jót, hogy magasztalják mennyei Atyánkat.

    A harmadik karizmája a Johannita Rendnek – és ezt pontosan tudom, hogy a mai világban nem lesz politikailag korrekt, főleg nyugati barátaink fülének -, hogy: katonai rend. Ezt a rendet a szentföldi keresztények és általában a keresztények védelmére alapították az iszlám hódítással szemben. És azt kell mondanom, hogy lehet, hogy ma nem pc ezt mondani, de a mi identitásunknak, a magyar identitásunknak megkerülhetetlen része Nándorfehérvár. Hasonlóképpen az európai identitásunknak megkerülhetetlen része Lepanto. És az, hogy Európa nincs iszlám megszállás alatt, és nem került akkor iszlám hódoltság alá, az azért van, mert a lepantói csatában a máltai flotta, Szent János rendjének a flottája, megfordította a csatát, és legyőztük az iszlámot. És ezért menekültünk meg attól, hogy a saría árnyékában kelljen élnünk. Tanulságos, hogy amikor a lepantói csatának az évfordulója volt, még a Vatikánból is kértek, hogy nem kell feszegetni most ezt az évfordulót, de én azt mondtam nekik, hogy kedves bíboros, érsek és püspök urak, a helyzet az, hogyha nem lett volna lepantói csata, Szent János rendjének a flottájával és nem lett volna magyar keresztesekkel Hunyadi János serege Nándorfehérvárnál, akkor ti most pontosan úgy húznátok meg magatokat a Vatikánban, mint ahogy görög ortodox testvéreink meghúzzák magukat a Fanarionban, Isztambulban. Nem Konstantinápolyban, Isztambulban. És hogy ti nem jutottatok a Fanarion sorsára, és a Vatikán ma Vatikán, az azért van, mert Lepantónál kereszteslovagjaink legyőzték az iszlám hódítást! Nyilván ez aktualizáltan értelmezendő ma, de semmi okunk sincs arra, hogy a dicsőséges történelmünket megtagadjuk. Semmi okunk sincs arra, hogy szemérmesen elhallgassuk, hogy a Rendünk igenis az iszlám hódítással szemben védte Magyarországot és védte Európát, védte a keresztény civilizációt.

    A Szent János lovagok kísérték el II. András királyunkat keresztes hadjáratán a Szentföldre, és a mongol-tatárok ellen mind egy szálig elestek a Muhi csatában. Így a rend története elválaszthatatlanul összeforrt Magyarország történetével! Így jutunk el a negyedik karizmáig: hogy magyar johannita lovagok, magyar máltai lovagok vagyunk. Igen, saját magyar nemzeti karaktere van a mi tagozatunknak. Miért fontos ez a nemzeti elkötelezettség?  Barátaim, mindannyian ismerjük Isten ószövetségi népének a történetét, az üdvtörténetet. De az a helyzet, hogy Jézus Krisztusban minden nép története üdvtörténetté vált valamilyen értelemben. Így a mi magyar történelmünk is az üdvtörténet része lett Szent István óta, és az a mi küldetésünk, hogy minél inkább a mi magyar népünknek a történetét üdvtörténetté alakítsuk, mert Jézus Krisztusban minden nép meghívást kapott arra, hogy a története üdvtörténet legyen. Ezért teológiailag is helyes, hogy karakteresen magyar johanniták és magyar máltaiak vagyunk!

    Az ötödik karakter az, hogy ez egy nemesi rend. Hallottuk, hogy ez a lelki nemességre vonatkozik, ami persze igaz. De mégiscsak ez egy nemesi rend, ami azért fontos a nemzettudat szempontjából is, amiért Vajay Szabolcs megírta a magyar Johannita családok történetét, majd a magyar máltai családok történetét. Mert a magyar nemzet története azonos a magyar családok történetének az összességével. A magyar történelmünk nem pusztán az, hogy a királyok milyen csatákat vívtak és az Országgyűlésben milyen törvényeket hoztak, hanem a magyar családok történelme. Mert hogyha a családjaink történetében nem vagyunk otthon, akkor hogy lehetnénk otthon a nemzetünknek a történelmében?

    Tehát a Johannita rend több mint egy NGO, több mint hagyományőrző egyesület, több mint egy jótékonysági intézmény, és annál is több mint egy hitbuzgalmi bibliakör. És több mint ezeknek az összessége! Mert ha most nekiállnánk meglapítani az előbb elmondott karakterek összességét, abból még nem lenne Johannita Rend. Mert a Johannita Rend nem egy kreálmány. Ez nem egy íróasztalnál kitalált mesterséges kreálmány, hanem maga a történelem, végső soron Isten történelmet alakító gondviselésének a műve! Ezért a Johannita Rend egyszeri és megismételhetetlen a maga sajátos küldetésével és történelmnével. A Johannita Rend olyan értéket képvisel, amit rajta kívül senki más nem tud adni a magyarságnak, Európának és a világnak.

    (Elhangzott a Johanniták székházának avatásán, Budapesten, 2026. február 11-én)

    Fotó: Miniszterelnökség / Botár Gergely