Harcolunk a Benes-dekrétumok ellen, de ha a két nemzet között barátság, együttműködés van, akkor nehéz minket összeugrasztania a politikának, és a kényes kérdésekre is könnyebben találunk megoldást – erről beszélt Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a Patrióta csatornáján szerdán közzétett videóban.
A nemzetpolitikáért, nemzetiségpolitikáért, egyházpolitikáért és egyházdiplomáciáért felelős miniszterelnök-helyettes hangsúlyozta: nincs kollektív bűnösség, az emberi jogokkal alapvetően ellentétes, ha valakit a közösségéhez való tartozása miatt jogfosztanak, ezért harcolunk a Benes-dekrétumok ellen, minden szlovák-magyar kisebbségi tárgyaláson szóba hozzuk.
A németeknek lehetőségük lett volna ezt megakadályozni, azt mondani, hogy ilyen jogszabályok fenntartása mellett nem lehet az EU-ba bekerülni, elég, ha ebben a tekintetben – német szempontból – a felvidéki és a szudétanémetek üldöztetésére gondolunk – jegyezte meg a miniszterelnök-helyettes.
Semjén Zsolt hangsúlyozta, hogy mindenben az adott külhoni nemzetrész legitim pártja és vezetője mögött állnak, Felvidék esetében is azt teszik, amit a Magyar Szövetség és annak elnöke, Gubík László javasol.
Az orosz-ukrán háborúról szólva azt emelte ki: hogy egyrészt a háborúból bizonyos nyugati érdekcsoportok óriási üzletet csinálnak – gondoljunk a fegyveriparra és az energiabizniszre – másrészt „belelovalták magukat” abba a nyilvánvalóan vesztes álláspontba, hogy Ukrajna nyugati szövetséggel képes megnyerni ezt a háborút, térdre kényszeríteni Oroszországot. A legnagyobb rossz, ami megtörténhet, egy atomháború, ami akkor lehet, ha harmadik világháború van, ami akkor történik, ha Oroszország és a nyugati szövetség kerül háborúba, ha eszkalálódik a helyzet és nyugati katonák mennek Ukrajnába. Ezért az a magyar és az emberiség egyetemes érdeke, hogy ez ne történjen meg, ne eszkalálódjon az orosz-ukrán háború, és minél előbb béke legyen.
Hozzátette: a Majdan-i „események” után „az ultranacionalista ukrán hatalom totálisan jogfosztotta az ukrajnai kisebbségeket”, elsősorban az oroszt, de a magyart, a románt is. A háború egyik oka az ukrajnai kisebbségek jogfosztása volt, az igazságos békébe beletartozik a kisebbségi jogok biztosítása. Azon dolgozunk, hogy ha a háború véget ér a Kárpátaljáról elmenekült magyarság visszatérhessen a szülőföldjére, és ott a magyar élet feltételei biztosítva legyenek – szögezte le a miniszterelnök-helyettes.
A magyar agráriumról szólva Semjén Zsolt elmondta: az unió három szempontból is szorongatja a magyar gazdákat: csökkenteni akarja az agrártámogatást, életidegen, „sötétzöld őrültséggel” nehezíti a gazdák életét. Súlyos problémát jelent, hogy a génmódosított dél-amerikai árukat konkurenciaként rá akarják hozni az európai gazdákra. De a legnagyobb veszély, hogy az ukrán gabonát ráeresztik az EU-ra, mert egészségre veszélyes, nálunk már régen betiltott vegyszereket használnak, génmódosított élelmiszereket állítanak elő. A legértékesebb ukrán mezőgazdasági területek pedig már amerikai, kínai, francia és más külföldi tulajdonban vannak, hatalmas multicégek privatizálták a területeket, amelyeket nem kötnek az uniós élelmiszerbiztonsági szabályok, emiatt sokkal olcsóbban és sokkal nagyobb mennyiségben termelnek. „Brutális termelési fölényben vannak”, ha ezt ráengedik a magyar gazdákra, azzal lehetetlen versenyezni – jegyezte meg a politikus.
A teljes interjú az alábbiakban tekinthető meg:
Szöveg: MTI
Fotó: Miniszterelnökség / Botár Gergely
