Egyhangúlag fogadta el a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) csütörtöki plenáris ülésén a zárónyilatkozatot, amelyben elutasítják a külhoni magyarság szavazati jogának megvonására irányuló törekvéseket – közölte Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a tanácskozás utáni budapesti sajtótájékoztatón.
Semjén Zsolt a határon túli magyarság elleni hangulatkeltésként értékelte a szavazati jog megvonására irányuló szándékot. Úgy fogalmazott:
nem gondolta volna, hogy 2004. december 5-e még egyszer előkerül, de van olyan párt, amelyik a zászlajára tűzte, hogy elvegye a határon túli magyarok szavazati jogát. Megjegyezte: ez alkotmányosan sem lehetséges.”
Arra az érvelésre, hogy aki nem Magyarországon fizet adót, ne is szavazhasson, azt mondta: ez teljesen abszurd. Számos csoport van, amelyek tagjai bár magyar állampolgárok, nem fizetnek adót. Példaként hozta a külföldön munkát vállalókat.
A zárónyilatkozatban szintén rögzítették, hogy egységesen kiállnak Brenzovics László mellett és amellett is, hogy a KMKSZ a kárpátaljai magyarság legitim képviselője. A KMKSZ-t a kárpátaljai magyarság választáson hatalmazta fel a képviseletükre – rögzítette.
Az elfogadhatatlan, hogy a legitim képviselet helyett az ukránok álmagyar szervezetek képviselőit ültetik be a bizottságokba. Semmilyen legitimációval nem rendelkeznek és nem magyar, hanem ukrán érdekeket képviselnek”
– jelentette ki.
Semjén Zsolt beszámolt arról is, hogy 2010 óta tízezer beruházást hajtottak végre külhonban, 6500 magyar intézmény és szervezet működéséhez járultak hozzá. Évről-évre száz nemzeti jelentőségű intézményt választ ki a Máért kiszámítható finanszírozással, ezen túl nyílt pályázatokon 35 ezer programot, szervezetet segítettek – ismertette. Külön kiemelte az óvodák megerősítését külhonban; 700 óvodát és bölcsődét újítottak fel, és 150 újat építettek. Emellett Kárpát-medence szerte 4000 templomot tataroztak, 200 újat építettek – sorolta.
Kitért arra is, hogy a Szülőföldön magyarul programban százezer forintos iskoláztatási támogatást biztosítanak, ennek köszönhetően 230 ezer gyerek jár magyar iskolába.
Ez a legnagyobb teljesítmény, ami a magyar megmaradás záloga”
– hangsúlyozta.
A Határtalanul! programban 10 ezer tanulmányi kirándulást finanszíroztak és 600 ezer gyerek jutott el intézményes formában külhoni magyar közösséghez. A családtámogatások közül az anyasági támogatást és babakötvény 70-70 ezren kapták meg.
Emellett 12 ezer pedagógussal, 200 egészségügyi szakemberrel – akik a szűrőprogramokat végzik – és 200 újságíróval a határon túli médiumoktól rendszeres a kapcsolattartás, ahogy háromezer vállalkozóval is hálózatszerű kapcsolatot tartanak fenn.”
Ismertette: összesen 250 milliárd forintot fordítottak gazdaságfejlesztésre külhonban, 62 ezer nyertes pályázat volt. Tipikus “win-win” szituáció: jó a külhoni magyaroknak, az utódállamoknak és a többségi nemzet tagjainak, és a magyar gazdaságnak is – mutatott rá.
Kitért arra is, hogy Kárpátalján egyetlen oktatási intézményt sem kellett bezárni a háború ellenére, ami a kárpátaljai magyarság hősiességét bizonyítja.
Összegzésként úgy fogalmazott:
mi a vásznat és a keretet adtuk, a festményt a külhoni magyarság, a nemzetünk festi.”
Nacsa Lőrinc, nemzetpolitikáért felelős államtitkár kiemelte: a parlamenti pártok közül a Momentum és a Párbeszéd nem fogadta el a meghívást a Máért-re, a DK nem is reagált. Azt mondta, sajnálja, hogy a magyar belpolitikában 2004. december 5-e árnyéka még mindig jelen van.
Kiemelte:
a magyar közösség jelentős része azt gondolja, egy a nemzet, az állam határai nem azonosak a nemzet határaival és helyes, ha olyan Magyarországot építenek, amelyik felelősséget tud viselni a külhoni magyarságért, beleértve a diaszpórát is. Ennek szellemében fogadták el a zárónyilatkozatot is”
– hangsúlyozta az államtitkár.
Kijelentette: nem brüsszeli, hanem nemzeti szuverenitáson alapuló nemzetpolitikát kívántak folytatni.
A zárónyilatkozatban hangsúlyozták, hogy a magyar nemzet jövőjének alapja a béke megőrzése, a családok támogatása, a nemzeti egység erősítése és az identitásunk megóvása. Megerősítették, hogy a külhoni magyar közösségek csak akkor tudnak megmaradni, ha erős magyar érdekképviselettel rendelkeznek.
Románia kapcsán aggasztónak tartják a szélsőséges eszméket képviselő pártok térnyerését, a közhangulat romlását, az idegengyűlölet utcai atrocitásokba torkolló megnyilvánulásait, az erdélyi magyarok által is lakott településein. Elismerésüket fejezik ki a marosvásárhelyi II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Teológiai Líceum újbóli létrehozásáért. Gratulálnak a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) sikeres szerepléséhez a 2024. decemberi parlamenti, valamint az államelnöki választásokon, továbbá az RMDSZ kormányzati szerepvállalásához.
Támogatják a felvidéki magyar közösség törekvéseit, amelyek oktatási- és kulturális intézményhálózatuk megtartását, megerősítését és fejlesztését hivatottak szolgálni. Vajdaság vonatkozásában üdvözlik, hogy az április 16-án megválasztott új szerbiai kormányban a Vajdasági Magyar Szövetségnek továbbra is nyolc államtitkára van, így továbbiakban is biztosított nemcsak a törvényhozó, hanem a végrehajtó hatalomban is a magyarság ügyeinek hatékony képviselete. Horvátország vonatkozásában elismerésüket fejezik ki és gratulálnak a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége elért sikereihez az önkormányzati választásokon. Gratulálnak a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség megalakulása 35 éves évfordulójához, egyben a muravidéki magyar közösség szervezett érdekvédelme 50 éves fennállásához.
Szöveg: MTI
Fotó: Miniszterelnökség / Botár Gergely
