Június 4-e a gyász, a tanulságok levonásának és a megmaradás büszkeségének napja; a nemzeti összetartozás napjának tanulsága az, hogy a nemzetcsonkítás fájdalmát nemzet- és országépítéssel lehet meghaladni – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke szerdán Szarvason.
A nemzetpolitikáért felelős miniszter a történelmi Magyarország közepét szimbolizáló emlékműnél kifejtette, június 4-e saját kettősséget hordoz:
egyrészt Trianon gyásznapja, másrészt a nemzeti összetartozás ünnepe is.”
Emellett a tanulságok megértésének napja is: meg kell érteni, mi vezetett Trianonhoz, és le kell vonni a nemzet jövőjére vonatkozó tanulságokat. És a büszkeség napja is, hiszen túléltük Trianont, annak ellenére, hogy Trianonban azt akarták, hogy ne éljük túl, és ez erőt ad a jövőre is – hangsúlyozta Semjén Zsolt.
Emlékeztetett,
a trianoni békediktátummal Magyarország területének kétharmadát, a lakosság felét elcsatolták, és minden harmadik magyar idegen impérium alá került.”
Mindezt két dologgal indokolták, és vannak, akik indokolják a mai napig, de egyik sem igaz – fűzte hozzá.
Az első az, hogy Magyarország robbantotta ki az első világháborút, pedig Magyarországnak semmilyen területi követelése nem volt, nem is volt érdeke a háború, hiszen a területszerzéssel veszélyeztette volna a magyar többséget a Magyar Királyságban, Tisza István miniszterelnök határozottan ellenezte is háborúba való belépést”
– szögezte le.
A második az, hogy rosszul bántunk a nemzetiségekkel. Valójában azonban az akkori viszonyok között az Osztrák-Magyar Monarchia – és azon belül a Magyar Királyság – sokkal nagyvonalúbban bánt a nemzetiségekkel, mint más korabeli országok, és összehasonlíthatatlanul jobban, mint az utódállamok az ottani magyarsággal – jelentette ki.
A politikus szerint Trianonról az volt a hivatalos verzió, hogy az Osztrák-Magyar Monarchiát és különösen a Magyar Királyságot az utódállamok etnikai egységesítése miatt kellett szétverni.
Ám ez sem igaz: Nagy-Romániában a románok aránya 63 százalék volt; Csehszlovákiában a csehek aránya a morvákkal együtt sem érte el az 50 százalékot; a Felvidéken a szlovákok aránya 48 százalék volt; Jugoszláviában a szerbek aránya 40 százalék volt. Ezzel szemben a Magyar Királyság területén a magyarok etnikai aránya több mint 54, a magyarul beszélők aránya 64 százalék volt – fejtette ki.
Semjén Zsolt szerint Trianonhoz egy „ív vezetett”:
Jászi Oszkár liberális, nemzetietlen propagandája készítette elő Károlyi Mihálynak azt a hazaáruló és alkalmatlan kormányát, amely szétrohasztotta a magyar államot, szétverte a hadsereget.”
Ez vezetett aztán Kun Béla kommünjéhez, a bolsevik rémuralomhoz, majd ez így mind együtt Trianonhoz – közölte. „A háború elvesztésének” vonatkozásában pedig látnunk kell, hogy a román betörést leszámítva Magyarország területén nem voltak idegen katonák – jegyezte meg.
Semjén Zsolt szerint ennek az a tanulsága, hogy „a külső ellenségeinkkel még csak megküzdünk valahogy, ha a belső ellenséget féken tudjuk tartani”.
A miniszterelnök-helyettes arról is beszélt, hogy mit kell tenni. Mint mondta,
az önfeladás nem vezet sehova, soha nem engedhetjük el a kezét a határon túlra szakadt véreinknek; de a forrófejű nagyotmondás, a mindent vissza retorikája is irreális.”
Mivel Magyarország kultúrnemzet és Szent István óta alkotmányos nemzet is, fontos a közjogi egyesítés, amely a magyar állampolgárság megadásával volt lehetséges a külhoni magyaroknak.
Mára 1,2 millió nemzettársunk vált honfitársunkká, polgártársunkká, ez a ma adható válasz Trianonra”
– mondta Semjén Zsolt.
Hodálik Pál (Fidesz-KDNP), Szarvas város polgármestere ünnepi beszédében elmondta, a Magyarország részekre szakadását szimbolizáló emlékművet 1939-ben állították, olyan időben, amikor nem volt divat megemlékezni Trianonról.
Hozzátette,
a szarvasiak számára ez egy különleges hely, minden nap látják, minden nap érezhetik a 105 éve történtek tragédiáját.”
Melis János címzetes főjegyző, a Történelmi Emlékút Közalapítvány elnöke szerint a négyszárnyú szélmalmot ábrázoló emlékműről – amelynek helyét 1880-ban Mihálfi József főgimnáziumi tanár mérte ki és amelyet 2011. november 7-én a kormány történelmi emlékhellyé nyilvánított – mindenki tudja, hogy az Magyarország közepét jelzi.
Ilyen szakrális hely sehol sem emelkedik az országban”
– mondta.
Szöveg: MTI
Fotó: Miniszterelnökség / Botár Gergely
