Semjén Zsolt: Megmaradásunk legfőbb garanciája az erős Magyarország

2024. június 01.
Ossza meg ismerőseivel!

    Megmaradásunk legfőbb garanciája az erős Magyarország, amelyik meg akar maradni, büszke nyelvére, kultúrájára, történelmére és erős ahhoz, hogy megvédje nemzeti érdekeit, a határon túl élő nemzettársait – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes szombaton Zebegényben a nemzeti összetartozás napja alkalmából tartott megemlékezésen.

    A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) elnöke úgy fogalmazott, hogy

    a Nemzeti Összetartozásról szóló törvény három gondolat köré épül: a gyász, a tanulságok levonása és a büszkeség, hogy túléltük Trianont.

    A Trianonra való visszaemlékezéskor fontos, hogy ne a fájdalom, ne a gyász legyen az egyedüli, a kizárólagos, mert a tanulságok levonása szolgál útravalónak a következő évszázadokban – mutatott rá.

    Most Európában, egy újabb egyre szélesedő háború közepén, egy világháború kockázatának az árnyékában különösen fontos emlékezni arra: egyetlen háború sem kezdődött úgy a történelemben, hogy amikor elindították arra gondoltak volna, ami a vége lett – figyelmeztetett.

    Trianonban Magyarország tönkretételénél vádolták az országot a háború kirobbantásával. Az országcsonkításra az indok az igazságtétel volt a nemzetiségek számára. Pedig Magyarország nem robbantotta ki azt a háborút. Tisza István volt az, aki a legkeményebben ellenezte Magyarország háborúba lépését kijelentve, hogy azzal “mindent elveszthetünk, és semmit sem nyerhetünk” – idézte fel Semjén Zsolt.

    Megjegyezte azt is, hogy Ausztria-Magyarország, és a Magyar Királyság semmivel sem bánt rosszabbul a nemzetiségeivel, mint a kor bármelyik állama. “És ami tételesen is megfogalmazható, hogy sokkal jobban és méltányosabban bánt a nemzetiségeivel, mint az utódállamok az impériumuk alá került magyarsággal.”

    A tanulságok levonásáról beszélve Semjén Zsolt úgy fogalmazott: egyetlen ív vezetett el Trianonhoz, ami kezdődött a liberális Jászi Oszkárral, Tisza István gyalázásával, a Magyar Királyság becsmérlésével és rágalmazásával bel- és külföldön. Ez a médiatámadás, ez a rágalmazás, ez a lázítás vezetett el Jászi Oszkártól a tehetségtelen és alkalmatlan Károlyi Mihály uralmáig, majd onnan Kun Béla vörös terrorjáig – közölte. Ez egyetlen ív volt, ami Magyarország tönkretételéhez vezetett – mondta.

    Hozzátette:

    külső ellenségeinkkel valahogy megküzdünk, belső ellenségeinket is valahogy féken tartjuk, de a nemzet számára az a halálos szorítás, amikor külső és belső ellenségeink együtt támadnak minket.

    A miniszterelnök-helyettes szólt arról is, hogy egy csodálatos nyelvnek, egy egyedülálló kultúrának és egy heroikus történelem sorsközösségének örökösei a magyarok, “amit csak mi tudunk megőrizni, rajtunk kívül senki sem”. Ezért akarunk megmaradni!

    Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára, a KDNP alelnöke, a térség országgyűlési képviselője emlékeztetett, hogy amikor 1914. július 28-án az Osztrák-Magyar Monarchia seregei megindultak dél felé, Tisza Istvánon kívül nagyon kevesen látták, hogy ebből mekkora tragédia lehet. Elindult egy háború, amit a birodalmi érdekek mozgattak, és szörnyű következménye lett, sok-sok millió ember halálával.

    Számunkra a 20. század történelme alapján minden háború olyan veszélyt jelent, amit a kitörésekor, a kezdetekor sohasem láthatunk

    – mondta, hozzátéve, hogy a birodalmi döntések számunkra a 20. században mindig hátrányosak voltak. Az emlékhely, az országzászló, június 4-e és a Nemzeti összetartozás napja emlékeztessen minket arra, hogy mi magyarok mindig összetartozunk – hangsúlyozta.

    A 110 évvel ezelőtti történések másik fontos tanulsága, “hogy mi magyarok még egyszer nem hibázhatunk. Egy háború kapcsán nem hibázhatunk. Kétszer a 20. században nagyon súlyos árat fizettünk ezért, többet mi, magyarok nem fizethetünk ekkora árat mások, más birodalmak háborújáért” – fogalmazott.

    Az Országgyűlés 2010. május 31-én a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította az első világháborút lezáró trianoni békediktátum aláírásának napját, június 4-ét. Az erről szóló törvény kimondta: “a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme”.

    Az 1920-ban aláírt trianoni békediktátum kimondta, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlott, ennek következményeként Magyarország (Horvátország nélküli) területét 283 ezer négyzetkilométerről 93 ezerre, lakosságát 18,2 millióról 7,6 millióra csökkentették.

    Fotó: Miniszterelnökség / Botár Gergely