A Sapientia több mint „profán” világi egyetem, küldetése a magyar megmaradás

2023. október 07.
Ossza meg ismerőseivel!

    A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) több mint „profán” világi egyetem, küldetése a magyar megmaradás Erdélyben, ami példa az egyetemes magyarság számára az egész Kárpát-medencében – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke szombaton Marosvásárhelyen.

    A politikus részt vett az egyetem napja alkalmából megtartott ünnepségen, amelyen Bocskai-díjjal tüntették ki az intézmény alapításában, fejlesztésében nyújtott segítségéért.

    Beszédében hangsúlyozta: az egyetem neve nem véletlen, keresztény karakterére utal. Bölcs választás volt, hiszen a tudományra (scientia), az észre (ratio), a kihívásokra adott megfelelő válaszra (prudentia) is utalhatott volna – mondta, hozzátéve: „de a Sapientia több mindezeknél”.

    Emlékeztetett:

    az egyház ősi hagyománya Szűz Máriát Sedes Sapientiae-nek, a bölcsesség székének, a bölcsesség katedrájának nevezi, ami arra utal, hogy a Sapientia névnek transzcendens távlata van. A világi egyetemek feladata, hogy műveljék és közvetítsék a tudományt, megélhetést adó szakmaiságot biztosítsanak a hallgatóknak, amit a Sapientia is teljesít, de egyúttal a magyar megmaradás „arany fedezete” is

    – mondta.

    Semjén Zsolt a világhírű atomfizikust, Teller Edét idézte, aki azt mondta mikor megkérdezték, hogy minek köszönheti természettudományos karrierjét, azt a meglepő választ adta: Ady Endrének. Mert nem tudunk valamiről gondolkodni, ha azt nyelvileg nem tudjuk kifejezni. Először is, anyanyelven más minőségben tudunk gondolkodni, mint egy tanult nyelven. Másodszor pedig egyáltalán nem mindegy az adott nyelv minősége, gazdagsága, kifejező képessége, „a magyar nyelv zsenialitása teszi lehetővé a zseniális gondolkodást”.

    Hozzátette, hogy az anyanyelv kulcsfontosságú az egyes ember számára, hogy kibontakozhasson, és a nemzet számára is, mert ez a „végső végvár”, a megmaradás garanciája.

    A világpolitika szétszakíthatott minket államhatárokkal, de a gondolkodásunkat, a nyelvünket, a tudatunkat nem tudja szétszakítani

    – jelentette ki. Semjén Zsolt hangsúlyozta: ezért fontos a tudomány szempontjából is a magyar köznyelv használata mellett az egységes magyar szaknyelv, hogy az elszakított területeken is magyar nyelven lehessen tudományt művelni.

    „Nem a Sapientia tartozik köszönettel nekünk, mi tartozunk köszönettel a Sapientiának, hogy példát ad nekünk magyarságból, megmaradásból” – szögezte le.

    Tonk Márton rektor rámutatott: a Sapientia az erdélyi magyar közösség, a magyar nemzetpolitika egyik legmeghatározóbb, legsikeresebb Kárpát-medencei projektje. Döntő szerepe volt ebben az egyetem és a magyar kormány közötti stratégiai partnerségnek – mondta.

    Első ízben mondhatjuk el, hogy a Sapientia és az önálló erdélyi magyar felsőoktatás regionális hálózata kialakult, és e tekintetben immár egy post factum helyzetben vagyunk

    – jelentette ki a negyedik, a Sepsiszentgyörgyi Kar önállósodására utalva.

    Felidézte a kezdeteket, a tamáskodók karát, majd számokkal támasztotta alá, hogy nem nekik lett igazuk: az erdélyi magánegyetemen mintegy 7000-en végezték el az alapképzést, közel ezren a magiszteri képzést.

    Kató Béla püspök, a Sapientia Alapítvány elnöke az egyetem létrejöttét a rendszerváltás utáni legnagyobb erdélyi csodának nevezte. Kiemelte, hogy közössége nem társadalmi szerepekre épült, hanem az emberre. „Nem elég egy nemzet tagjainak, hogy egymást részesíteni tudják anyagi, szellemi, lelki javakban, hanem mindezt megelőzően, kölcsönösen egymásra van szükségük” – mondta.

    Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke egy katedrálishoz hasonlította az egyetemet, rámutatva: úgy lehet maradandót alkotni, ha megőrizzük a meglévő értékeket, és arra építjük az újakat.

    Erdélyben itt ennek van hagyománya. A transzilvanista gondolat erről szól

    – mondta a politikus, hozzátéve, hogy a Sapientia sem véletlenül választotta székhelyéül Bocskai István kolozsvári szülőházát, és nevezte el róla a díját.

    Úgy vélte, a díjazott Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes is a múltból építkező, jövőbe tekintő álláspontot képviseli, azon kevesek közé tartozik, aki a transzilván értékeket, a transzilván embert, a transzilvanista közösséget is érti. „Ennek nyilván megvannak a családi gyökerei, hagyományai, de attól el is lehet szakadni. Ő nemcsak nem szakadt el ettől, hanem ezt erősítette” – mondta a díjazott erdélyi származására utalva.

    Tonk Márton egy személyes ajándékkal is kedveskedett Semjén Zsoltnak: gróf Bánffy Miklósnak egy lovakat ábrázoló rajzával ajándékozta meg.

    A számos egyházi és világi elöljáró, partneregyetemi vezető jelenlétében megtartott ünnepségen tiszteletbeli professzori címet vehetett át Bakk Miklós politológus, a Kolozsvári Kar nyugalmazott docense, míg Gagyi József és Pletl Rita marosvásárhelyi nyugalmazott professzorok professor emeritus, illetve emerita címet vehettek át, és az egyetem több alkalmazottját is díjazták.

    A magyar állami költségvetésből fenntartott Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen jelenleg összesen mintegy 2200 diák tanul Kolozsváron, Marosvásárhelyen, Csíkszeredában és Sepsiszentgyörgyön.

    Szöveg: MTI
    Fotók: Botár Gergely / Miniszterelnökség