A Jézussal való találkozás példaképeiként említette az államalapító Szent Istvánt és Árpád-házi Szent Erzsébetet Ferenc pápa az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus zárómiséjén mondott beszédében a budapesti Hősök terén vasárnap.
Ferenc pápa a hívőkhöz fordulva azt mondta, engedni kell, hogy “a találkozás Jézussal az eucharisztiában átalakítson bennünket, ahogyan átalakította a nagy és bátor szenteket, akiket tiszteltek, mint Szent István és Szent Erzsébet is”.
“Csakúgy mint ők, mi se elégedjünk meg kevéssel: ne érjük be egy olyan hittel, amely csak a szertartásokból és az ismétlésekből él” – tette hozzá.
Az egyházfő megjegyezte, a NEK egy út végét jelenti, de “legyen még inkább egy kiindulópont”.
Homíliáját Ferenc pápa kérdéssel kezdte, azt firtatva, mit és kit jelent Isten minden egyes ember számára. A pontos választ nem a katekizmus alapján, hanem személyes életünkkel kell megadni – mondta az egyházfő.
Hangsúlyozta, az eucharisztia emlékeztet bennünket, kicsoda Isten és ezt nem szavakkal teszi, hanem kézzelfoghatóan megmutatva, hogy “Isten a megtört kenyér, a keresztre szegezett és másokért odaajándékozott szeretet”.
Ferenc pápa többször megismételte, hogy a kereszt sohasem volt divatos, sem régen, sem napjainkban, pedig “benső gyógyulást” hoz. Úgy látta, a kereszt miatti vita és küzdelem nem más, mint összeütközés Isten logikája és a világ logikája között.
Isten logikája az alázatos szeretet. Isten útja távol áll minden kényszertől, magamutogatástól és diadalittasságtól, mindig a másik javát keresi, egészen önmaga feláldozásáig. A másik oldalon viszont ott van az “emberi gondolkodás”, a világ logikája, amely ragaszkodik a megbecsüléshez és az előjogokhoz, a kedvező megítélést és a sikert keresi.
Az egyházfő hozzátette, “nem abban áll a különbség, hogy ki a vallásos és ki nem. A lényegi különbség a valódi Isten és az énünk istene között van”. “Jót tesz nekünk, ha szentségimádást végzünk az eucharisztia előtt (..) szánjunk rá időt” – jelentette ki Ferenc pápa.
Ferenc pápa azt kívánta a budapesti Hősök terén elmondott Úrangyala imádságban (Angelus), hogy legyen a kereszt a híd a múlt és a jövő között.
A katolikus egyházfő úgy fogalmazott, a vallásos érzés az éltető nedve a gyökereihez olyannyira kötődő magyar nemzetnek.
“De a földbe szúrt kereszt nemcsak arra indít bennünket, hogy jól gyökerezzünk meg, hanem a magasba is nyúlik és kitárja a karjait mindenki felé” – mondta.
Ferenc pápa hangsúlyozta, a kereszt “arra hív, hogy ragaszkodjunk gyökereinkhez, de ne elégedjünk meg ezzel; hogy merítsünk a forrásból és adjunk inni mindazoknak, akik szomjaznak a mi korunkban”.
Az egyházfő azt kívánta a híveknek, legyenek “megalapozottak és nyitottak, mélyen gyökerezők és másokat tisztelők”.
Kiemelte, a Missziós kereszt, a kongresszus szimbóluma arra kell, hogy ösztönözze a hívőket, hogy életükkel hirdessék az “Evangéliumot, amely megszabadít, annak jó hírét, hogy Isten végtelenül gyöngéden szeret minden embert”.
“A mai szeretetre éhes világban ez az a táplálék, amelyre minden magyar ember vágyik” – mondta.
Ferenc pápa beszédében köszönetet mondott a “nagy magyar keresztény családnak”, amelyet – mint mondta – szeretne magához ölelni “különböző rítusaival, történelmével, a katolikus és a más felekezetekhez tartozó testvérekkel, akik valamennyien a teljes egység irányába” haladnak.
A katolikus egyházfő ezt követően köszönetet mondott I. Bartolomaiosz konstantinápolyi pátriárkának, továbbá a megjelent püspököknek, papoknak, szerzeteseknek és szerzetesnőknek, valamint valamennyi hívőnek, továbbá a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus szervezőinek, megvalósítóinak.
“Amikor újfent hálámat fejezem ki az engem fogadó állami és vallási vezetőknek, szeretném kimondani: köszönöm nektek Magyarország népe” – mondta.
“Áldásom innen, ebből a nagy városból szeretne mindenkit elérni, főként a gyermekeket és a fiatalokat, az időseket és a betegeket, a szegényeket és a kirekesztetteket” – fogalmazott.Ferenc pápa – az utolsó szavakat magyarul mondva – úgy zárta imádságát: “veletek és értetek mondom: Isten áldd meg a magyart!”.
A keresztény közösség a budapesti Hősök terén, Ferenc pápa jelenlétének is köszönhetően megmutatta valódi arcát, a befogadást és a nyíltságot – mondta Piero Marini érsek, a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusok pápai bizottságának elnöke a kongresszust lezáró szentmise végén vasárnap.
Piero Marini úgy fogalmazott: “mindnyájan eljöttünk ide, az oltár köré, különböző kultúráinkkal és hagyományainkkal” (.), hogy megújítsuk a hit és a testvéri közösség egyszerű és erős gesztusát. Ma valósággá lesz a “nyitott kapu egyházának álma”, amelyről Ferenc pápa az Evangelii Gaudium kezdetű apostoli buzdításában írt.
Isten szent lelke “ma ismét bátorságot csepegtet belénk, hogy Jézus módjára odaálljunk a világ elé”. Ő megmutatta az utolsó vacsorán, hogy “nem uralkodnunk kell, hanem szolgálnunk, nem a világ nagyjaihoz tartozunk, hanem az Isten országa kicsiny fiaihoz, nem vagyunk a dolgok urai, csak zarándokok” – hangoztatta Piero Marini.
Az üdvösség, amely az eucharisztiából fakad, ezáltal “eucharisztikus kultúrává” válik, amely képes arra indítani a jóakaratú férfiakat és nőket, hogy lépjenek oda a szegényekhez, dolgozzanak a békéért, őrizzék és gondozzák a teremtett világot, legyenek nagylelkűek az ökumenikus párbeszédben és osztozzanak a nehézségekben.
Vasárnapról vasárnapra ugyanis “arra kapunk hívást, hogy vegyük magunkhoz a teljes Krisztust a szentségben, a szeretetben és a küldetésben” – fogalmazott.Piero Marini végül reményét fejezte ki, hogy az Európa szívének közepén ünnepelt statio orbisból élő víz fakad, amely képes meggyógyítani a keresztény közösségeket szerte a világon.
Hivatásunknak érezzük, hogy híd legyünk Kelet és Nyugat között, a különböző kulturális és vallási világok és a nemzetek között – mondta Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek vasárnap budapesti Hősök terén, a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus (NKE) záró miséjén, amelyet Ferenc pápa mutatott be.
Erdő Péter Ferenc pápát köszöntve erős szimbólumnak nevezte a szentmisét, amely kifejezi “egységünket Krisztus körül Szent Péter utóda vezetésével”, az egész világból érkezett püspökökkel, papokkal, szerzetesekkel és valamennyi hívővel.
Az ökumenikus jelenlét jelzi “közös vágyunkat minden megkeresztelt ember egysége iránt” – mondta, majd külön köszöntötte I. Bartolomaiosz konstantinápolyi pátriárkát.
Azt is mondta, hogy a nem keresztények, a más világnézetűek, különösképpen a zsidó vallás képviselőinek jelenléte mutatja “az idők élő jelét”, az egyház hivatását, hogy “Krisztus küldötte legyen a nemzetek számára”.
Erdő Péter a kultúrák közötti híd szerepének betöltésére példaként felidézte, hogy 15 éve írták alá a megbékélés és barátság dokumentumát a magyar és a szlovák püspöki konferencia tagjai, amiből “testvériség és kölcsönös együttműködés bontakozott ki”.A bíboros szerint “sok áldás kísérte” az eucharisztikus kongresszus szimbóluma, a missziós kereszt útját is Magyarországon és a környező országokban. A magyar és a környező országok szentjeinek, boldogjainak a keresztben elhelyezett ereklyéi “ráébresztették lelkiismeretünket, hogy ma is megélhetjük az életszentséget az elmúlt évszázad nagy vértanúinak és hitvallóinak nyomában” – fogalmazott.
Erdő Péter a missziós kereszt másolatát ajándékozta Ferenc pápának.
A szentmise a pápai és a magyar Himnusz, a Boldogasszony anyánk, majd a kongresszus himnuszának eléneklésével fejeződött be.
A szentmisén részt vett mások mellett Áder János köztársasági elnök; Orbán Viktor miniszterelnök; Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes; Kövér László, az Országgyűlés elnöke; Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke; Varga Zs. András, a Kúria elnöke; Varga Judit igazságügyi miniszter; Benkő Tibor honvédelmi miniszter; Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára; Schmitt Pál volt államfő; Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke.
Ferenc pápa repülőgépe vasárnap délután, nem sokkal három óra előtt felszállt Budapestről, a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérről. A katolikus egyházfő budapesti látogatása után Pozsonyba utazik.
(Forrás: MTI, fotó: Miniszterelnökség/Botár Gergely, MTI/Máthé Zoltán, Bruzák Noémi)
