A teremtő és építő világot képviseljük, Isten dicsőségére és a Haza javára

2021. június 11.
Ossza meg ismerőseivel!

    A felújított pálos kolostorrom rekonstrukciójának, valamint a felújított Új templom turistapihenő és kilátó átadása

    Jakab-hegy, 2021. június 11.

    A kultúrtörténet előszeretettel alkalmaz összefoglaló jellegű minősítést a különböző történelmi korszakok jellemzésére. Ezek szerint vannak teremtő, megőrző és hanyatló korszakok. A teremtő korszakok alkotnak, a megőrzők óvják az elődök által teremtett értékeket, a hanyatló idők pedig mindezt elvesztik, elvesztegetik, lerombolják.

    Főtisztelendő Püspök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Igazgató Úr, Főtisztelendő Tartományfőnök Úr!

    Hölgyeim és Uraim!

    Nem véletlenül jutott mindez eszembe, hiszen itt, a pálos romok előtt állva érezhetjük ennek a leíró jellemzésnek a valóságát. A Jakab-hegyi pálos kolostor az évszázadok során sokszorosan élte át a történelem viharait.

    1225-ben Bertalan pécsi püspök építtette a Mecsekben élő remetéknek. Ez az épület volt a magyarországi pálosok első rendháza. A szerzetesek először 1334-ben a hegyi rablók támadásai miatt voltak kénytelenek elhagyni az otthonukat néhány évre, majd 1543-ban a török elől menekültek. A törökök kiűzésével a pálosok megpróbáltatásainak még nem volt vége. A barokk kor felvirágzását a szerzetesrendek feloszlatása követte: 1786-ban megszűnt a pálos rend magyarországi működése.

    Egy 1846-ból ránk maradt kép szerint a kolostor falai még szinte sértetlenül álltak, noha akkor már nem pálos szerzetesek, hanem világi remeték lakták. A pálosok több visszatérési kísérlet után 1934-ben telepedtek meg ismét hazánkban. A Jakab-hegyi kolostorromok mellett kisebb rendházat és kápolnát kezdtek építeni 1947-ben, azonban a megkezdett munkálatokat nem sikerült befejezniük, a kommunista hatalom 1950-ben feloszlatta a rendeket, üldözte a szerzeteseket, köztük a pálosokat.

    A lelkeket és a kolostort építő páterek távozása után a természet erői vették át az uralmat az üres falak között. Furcsa, hogy a pusztulás felelőseit név szerint ismerjük: az egyik II. József, a másik Rákosi Mátyás, az építők, az értékteremtők nevei azonban sajnos homályban maradtak.

    Ezt az adósságot törlesztenünk kell.

    Gosztonyi Gyula mérte fel a pálos kolostor romjait az 1920-as évek második felében, az első konzerválási munkálatok azonban csak 1976-ban indultak meg Kárpáti Gábornak, a pécsi Janus Pannonius Múzeum régészének irányításával.

    Újabb évtizedek után az egykori szerzetesi épületek romkonzerválási munkáit a Duna-Dráva Nemzeti Park igazgatósága „A természeti és kulturális örökség védelme és fejlesztése, illetve megőrzése” elnevezésű projekt keretében valósította meg. A pálos romok mellett mostanra megújult az 1947-es alapokon kialakított esőház és kilátótorony, szépen rendezett környezetben várja a vándorokat, zarándokokat az Új templom turistapihenő.

    Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

    Örüljünk a Jakab-hegyi kolostor megújulásának, sokadik újjászületésének. És különösen örüljünk annak, hogy mi nem a hanyatló, romboló, hanem a teremtő és építő világot képviseljük, Isten dicsőségére és a Haza javára!

    (semjenzsolt.hu)