Összeül a magyar-vatikáni vegyes bizottság

2010. szeptember 28.
Ossza meg ismerőseivel!

    A testület magyar tagjai: Hoffmann Rózsa, Rétvári Bence, Szászfalvi László, Németh Zsolt, Jávor András, Soltész Miklós, Naszvadi György, és Schanda Balázs.

    A kormány feladata, hogy úgy módosítsák a hatályos törvényeket, hogy szellemükben és betűjükben is megfeleljenek a magyar-vatikáni szerződésnek – fogalmazott akkor Semjén Zsolt. A törvénymódosítások első részét már az őszi ülésszakán megtárgyalhatja a parlament, hozzátéve: a költségvetési törvényben is tükröződniük kell bizonyos változtatásoknak. Hosszabb tárgyalást látott szükségesnek az adó egy százaléka kiegészítésének számítási módjáról.
        
    Szászfalvi László egyházügyekért felelős államtitkár korábban elmondta: végig kell gondolni, hogy miként érvényesült a vatikáni szerződés az elmúlt nyolc év szocialista kormányzása alatt. Közölte: a vatikáni-magyar vegyes bizottság ülésein hangsúlyos lesz az 1990-ben meghozott lelkiismereti és vallásszabadságról, illetve az egyházakról szóló törvény felülvizsgálatának kérdése is, mert nyilván érinti a vatikáni szerződés az egyházi törvény felülvizsgálatát.
        
    A magyar-vatikáni megállapodás rögzíti a vegyes bizottság létrehozását, a paritásos bizottság társelnökei Semjén Zsolt és az apostoli nuncius. A testület magyar tagjai: Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára, Szászfalvi László, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára, Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára, Jávor András, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium közigazgatási államtitkára, Hoffmann Rózsa, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium oktatásért felelős államtitkára, Soltész Miklós, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium szociális, család- és ifjúságügyért felelős államtitkára, Naszvadi György, a Nemzetgazdasági Minisztérium államháztartásért felelős államtitkára, Schanda Balázs, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának dékánja. Ezzel egy időben megszűnt a megbízatásuk az előző kabinet képviselőinek.

    A vatikáni szerződést 1997. június 20-án kötötte meg Magyarország és az Apostoli Szentszék, az Országgyűlés 1999-ben ratifikálta. A szerződés meghirdetett célja a magyarországi római katolikus egyház független működésének biztosítása volt. A megállapodás szerint a katolikus közoktatási és felsőoktatási intézmények az állami és önkormányzati intézményekkel azonos támogatást kapnak, és ez vonatkozik a katolikus tulajdonú műemlékekre, múzeumokra, könyvtárakra is. A vatikáni szerződés adott arra is módot, hogy a személyi jövedelemadó egy százalékát valamely egyház kaphassa meg. A vatikáni szerződés hatására az állam további néhány egyházzal is kötött hasonló szerződéseket.