Kalocsa a szellemi örökség nemzeti jegyzékén

2010. szeptember 18.
Ossza meg ismerőseivel!

    A nemzeti jegyzékbe elsőként nyolc elem került fel: a mohácsi busójárás, a népművészet mestere díj kitüntetettjeinek tudása és tevékenysége, a kunsági birkapörkölt karcagi hagyománya, a Kalocsa kulturális terében élő hagyományok (hímzés, viselet, pingálás, tánc), a mezőtúri fazekasság, a magyar solymászat, a halasi csipkevarrás élő hagyománya, valamint a matyó örökség.

    A lista előzményeiről szólva Réthelyi Miklós elmondta: Magyarország 2006-ban csatlakozott az UNESCO szellemi kulturális örökségről szóló nemzetközi egyezményéhez, amelynek ajánlásai között szerepel, hogy minden részes állam készítsen saját, folyamatosan frisstett leltárt jellegzetes, megőrzendőnek tartott hagyományairól.

    A miniszter hangsúlyozta, hogy a közösségek maguk jelentkezhettek a pénteken kihirdetett listára, amelynek összeállításában a Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum keretében működő szellemi kulturális örökség igazgatóság nyújtott segítséget.

    Mint elhangzott, a hétvégi kulturális örökség napjain több mint 700 palota, múzeum és egyéb helyszín nyitja meg kapuit a Kárpát-medencében a nagyközönség előtt.

    Réthelyi Miklós az örökségvédelem kereteiről szólva a kormányzat fontos feladatai között említette, hogy örökségbarát nemzeti jogrendszert hozzon létre. Ki kell jelölni az örökségvédelem helyét a fejlesztési politikán belül, valamint ki kell alakítani annak kapcsolatát a terület- és vidékfejlesztéssel, a munkaerő-gazdálkodással és a turizmussal – tette hozzá.

    “Nem tudni, a magyar állam összességében mennyit költ örökségvédelemre, és azt sem, hogy kulturális örökségünk mennyivel járul hozzá a nemzeti össztermékhez” – mondta Réthelyi Miklós. Hangsúlyozta: az örökségvédelem nem nélkülözheti az állami finanszírozást, amely részben adókedvezményeken keresztül történhetne, de annak a csatornáit is ki kell dolgozni, hogy a kulturális örökségből gazdasági hasznot hajtó ágazatok hozzájáruljanak a műemlékek fenntartásához.

    Fontosnak tartotta elmondani, hogy a nemzet kulturális örökségére természetesen nemcsak gazdasági jelentősége, hanem a közösségépítésben betöltött szerepe miatt ki kiemelt figyelmet kell fordítani.

    A kulturális örökség napjainak helyszíneiről és eseményeiről a rendezvény országosan terjesztett programfüzetéből vagy a www.oroksegnapok.hu honlapon tájékozódhatnak az érdeklődők.

    (Forrás: MTI)