Nyílt levél Kalocsa polgármesteréhez

2010. július 30.
Ossza meg ismerőseivel!

    Mint polgármester-jelölt nem úgy tekintek Önre, mint ellenségre – ez nagyon messze áll személyiségemtől -, hanem mint egy, a város érdekében tisztességes versenyben legyőzendő ellenfélre. Ebből kiindulva annak sem látom akadályát, hogy leüljünk egy négyszemközti beszélgetésre. Tudom, hogy munkája során sok emberrel kell tárgyalnia, így nem emlékezhet mindenkire, de én még jól emlékszem ’92-ben lezajlott beszélgetésünkre, amikor is felajánlottam segítségemet a városmarketing területén, amelyet Ön visszautasított. De ez már a múlt.

    Lokálpatriótaként elképzelhetetlennek tartom, hogy az Ön vezetésével elért eredményeket ne ismerném el, és azokat, amelyek a város fejlődését szolgálják, ne folytatnám megválasztásom esetén.

    Polgármester Úr, javaslom, üljünk le egy kávéra, beszélgessünk Kalocsáról. Szívesen megismerném az Ön által kezdeményezett, még be nem fejezett beruházásokat. Érdekel az Ön húsz éves teljesítménye, kíváncsi vagyok, hogy a körülményekre tekintettel, mi motiválja arra, hogy hatodik alkalommal is ringbe szálljon a polgármesteri székért úgy, hogy nincs Ön mögött párt, potenciális kormányzati kapcsolatrendszer. Persze erre mondhatja, hogy a városért teszi, de biztos, hogy ezzel a város és az itt élő emberek érdekeit szolgálja?

    Egyben én is szívesen megosztanám Önnel, hogy miért tartom a legfontosabb feladatnak, hogy Kalocsa polgármestere minden eszközével segítse munkahelyek létrejöttét, hogy látványos beruházások mellett a város vagyonát növelő az emberek mindennapi megélhetését segítő fejlesztések is legyenek.

    Polgármester Úr!
    Eddigi munkája elismerése mellett kérem, hogy az építő kritikát, a város és az itt élő emberek érdekeit szem előtt tartva egy olyan kulturált kampányban méretkezzünk meg, ahol nem a magánéletünk, a barátaink a célpontok, hanem az általunk kínált lehetséges jövőképek, melyeket programjainkból ismerhetnek meg az emberek.

    Munkájához jó egészséget és sok sikert kívánok.
    Tisztelettel:
    Török Ferenc

    (Forrás: Kalohírek)