Még júliusban összeül a MÁÉRT

A kormány még július 19-e előtt összehívja a Magyar Állandó Értekezletet (MÁÉRT), amely hat évig szünetelt – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a magyar polgármesterek VIII. világtalálkozójának második napján, Gödöllőn. Megerősítette, hogy a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumát is megtartják, a kettő ugyanis nem vagy-vagy, hanem is-is. A MÁÉRT aktuális politikai kérdésekkel, míg a KMKF hosszú távú témákkal, stratégiai feladatokkal foglalkozik. Jelezte még, hogy egységesítik a határon túli magyar támogatásokat, azokat a Szülőföld Alapon keresztül lehet majd igényelni, ezzel a párhuzamosságokat, a mostani átláthatatlan rendszert kívánják felszámolni.

 

A kereszténydemokrata politikus a találkozón hangsúlyozta: a MÁÉRT kitűnően működött a magyar-magyar párbeszéd területén, majd 2004 végén Gyurcsány Ferenc konfrontálódott a határon túli magyar vezetőkkel, s ezután az értekezletet többé nem hívták össze.

 

Semjén Zsolt kiemelte: a jövő felé kell nézni, és a körülöttünk lévő országokkal együttműködésben kell törekedni arra, hogy mindenkinek a helyzete, nemzetiségi téren és életminőségében is javuljon. A miniszterelnök-helyettes előadásában a magyar nemzetet három lábú székhez hasonlította: stabilitása az anyaország, a Kárpát-medence határon túli és a nyugati emigráció magyarsága. Ha bármelyik eltörik, kiesik, az egész szék felborul. Ezért a kormány az egyetemes magyarságban gondolkodik, függetlenül attól, hogy az ország határain belül, a Kárpát-medencében, vagy valahol a nagyvilágban élő magyarokról van szó. 

Semjén Zsolt közölte: a kettős állampolgárságról szóló törvény lehetővé teszi, hogy a magyarság, amely nyelvében, kultúrájában mindig is egy volt, közjogi formában is megvalósíthassa egységét. Ez talán a legfontosabb identitást jelentő törvény. A törvény kapcsán elmondta, hogy bármelyik nagykövetségen vagy konzulátuson, illetve magyar önkormányzatnál be lehet majd adni a kérelmet január 1-től. Ezután gyorsított eljárással, három hónapon belül mindenki megkaphatja az állampolgárságot, ha ő, vagy felmenője a valamikori Magyarország területén állampolgár volt, és valamilyen szinten beszél magyarul. Mint mondta, megpróbálják jóvátenni azt a lelki Trianont, amelyet 2004. december 5., a kettős állampolgárságról szóló népszavazás okozott, s javítani a határon túli magyarság helyzetén.

 

Semjén Zsolt előadásában köszönetet mondott azért, hogy az árvíz sújtotta településen élők segítségére sietett a határon túli magyarság, majd ismertette a kormány 29 pontos gazdasági akciótervét, külön kiemelve a 16 százalékos egykulcsos adó és a családi adózás bevezetését. Mint kifejtette, ennek lényege, hogy a gyermekek után olyan összegek lesznek támogatásként, amelyek nem is kerülnek az adó hatálya alá. Amit az emberek a gyermekek nevelésére fordítanak, ahhoz az államnak semmi köze – fogalmazott Semjén Zsolt. Kitért a bürokrácia csökkentésére is, mint mondta az ország gazdasági helyzete kikényszeríti, hogy bizonyos költségeket le kell faragni. Nem az ápoló és tanárnő bérét kell csökkenteni, hanem a vezetőkét. Szólt arról is, hogy eltöröltek 12 adónemet, például egy ház építéséhez 51 engedély kellett, ennek egyharmadát megszüntették, egyenes ági örökösödésnél pedig minden adó megszűnt.

A legszegényebb embereket ugyanakkor az államnak meg kell védenie – szögezte le a kereszténydemokrata politikus. Állami eszközgazdálkodási intézet jön létre, azaz az állam a hitelek miatt nehéz helyzetbe került családok lakását megveszi, s az érintettek bérlőként ott maradhatnak. Megtiltják továbbá, hogy a bankok jelzálogot jegyezzenek be lakásra devizahitel esetén. Ha Magyarország gazdaságilag is erős, tiszteletben álló ország, ennek pozitívumai a határon túli magyarságra is átáramlanak.

A miniszterelnök-helyettes előadása végén felhívta a jelenlévő polgármesterek figyelmét arra az előző héten indított kezdeményezésre, hogy minden magyarok lakta települést megkeresnek: küldjenek egy-egy mondatot, amit fontosnak tartanak magukról. Ezeket márványtáblára vésik fel, amelyekből felépül a magyar megmaradás temploma.

A magyar polgármesterek világtalálkozóján, amelynek hétfői napját Gödöllőn vendégeskedő csángó gyermekek dalai nyitottak meg mintegy 450-en vesznek részt, határon innen és túlról. A második napon a program szerint előadást tart Szili Katalin volt házelnök, Markó Béla, az RMDSZ elnöke és Duray Miklós, a Közép-európai Területfejlesztési Szövetség tiszteletbeli elnöke.