Mint a zsinat lelkészi elnöke kifejtette, az MRE szeretné megtudni, hogy az ország egyes területein, megyéiben hányan ajánlották fel adójuk egy százalékát az egyház számára. Az ilyen irányú kérésüket korábban adatvédelmi aggályok miatt utasította el az adóhatóság. Most az adatvédelmi biztos állásfoglalásával az egyház újra megkeresi az APEH-et – mondta a püspök. Az elhangzottak szerint az adatok egyebek közt azért is fontosak, mert az nagyban segíti az egyház munkáját, ha megszólíthatja az adakozóit, illetve a potenciális adakozóit.
Bölcskei Gusztáv a zsinati ülésen szólt arról is, hogy feltűnően sok érvénytelen felajánlás érkezett a személyi jövedelemadóból adható egy százalékok kapcsán, ezért ezekre a jövőben kiemelt figyelmet kell fordítani. Megemlítette, hogy a katolikus egyház korábban felülvizsgálatot kért, és kiderült, hogy az érvénytelennek minősített felajánlások többsége szabályszerű volt. A református egyház az elmúlt évben több mint egymilliárd forint támogatást kapott az adakozóitól.
A csütörtöki ülésen megemlékeztek arról is, hogy 75 éve fogadták el a XX. század egyik legfontosabb útmutató és tanító iratát, a Barmeni Teológiai Nyilatkozatot (így nevezték Hitler uralomra jutása után szervezkedésüket Németországban azok a protestánsok, akik nem akartak engedni a nemzetiszocialista eszmék térhódításának az egyházon belül). “Olyan volt, mint egy mentő horgony, hogy a történelem viharában ne süllyedjünk el” – mondta Nikolaus Schneider, a Rajnai Protestáns Egyház lelkészi elnöke a Barmeni nyilatkozatról Balatonszárszón. A rendezvény a Rajnai Protestáns Egyházzal kötött partneri megállapodás ünnepélyes aláírásával folytatódott.
Az éjszakába nyúló vita során nyilatkozatra egyelőre nem került sor a református ügynökmúlt feldolgozásának módszereit is érintő egyházi közelmúlt feltárásával kapcsolatban. Előzetesen a nap folyamán Bölcskei Gusztáv megjegyezte, csupán négyen éltek azzal a lehetőséggel, hogy megírják ezzel kapcsolatban a mondandójukat, gondolataikat. „Minek a jele ez, ősbizalmatlanság, érdektelenség?” – tette fel a kérdést. Az MRE 2009 májusi Zsinata döntött az egyház 1945-1990. közötti korszakának feltárásáról és megismeréséről. A múlt feltárásának célja a rendszer működési mechanizmusainak megismerése, a történelmi igazság feltárása, lelkészek és nem lelkészek állambiztonsági munkában való szerepének és az érintettség különböző szintjeinek megállapítása. A Zsinat ezáltal is lehetővé kívánja tenni, hogy az egyház erkölcsi élete megújuljon a bűnbánat-bűnbocsánat-megbékélés gyakorlatának megélésével, és hitelesen végezhesse szolgálatát a 21. században.
Az igazság feltárásával és a kiengesztelődéssel tartozik a református egyház a szolgálatban hűségesen helytálló vagy méltatlan megaláztatást elviselni kényszerülő tagjainak. Ezzel segítséget kíván nyújtani a jelen és jövő nemzedékének a helyes történelem- és egyházlátásához, a kor társadalmi igazságtalanságaiból adódó konfliktushelyzetek megoldásához – áll a korábbi, témában született zsinati határozatban.
(Forrás: MTI)
