Az idei október 23-ai ünnepségekkel összefüggésben egy szocialista országgyűlési képviselő minősíthetetlen, durva kifejezéssel illette a köztársasági elnököt, s ezt nem először tette – mondta Salamon László, a KDNP országgyűlési képviselője. Az esetet a politikai kultúra szempontjából is megdöbbentőnek tartja a KDNP, a kereszténydemokrata politikus szerint azonban többről van szó.
Salamon László kifejtette: az alkotmány 31/A szakaszának első bekezdése kimondja, hogy a köztársasági elnök személye sérthetetlen, büntetőjogi védelmét külön törvény biztosítja. A köztársasági elnök sérthetetlensége alkotmányjogi jogállásából következik, nevezetesen abból, hogy a köztársasági elnök Magyarország államfője, aki kifejezi a nemzet egységét, és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett. A köztársasági elnök képviseli a magyar államot, mely feladatát az államfő jogköreinek számbavétele során az alkotmány első helyen említi.
A sérthetetlenség kapcsolódik ahhoz a konstrukcióhoz, hogy az elnökkel szemben politikai felelősség nem érvényesíthető, de a sérthetetlenség szabálya egyben személyének különleges alkotmányi védelmét is jelenti – fűzte hozzá.
Mint mondta: ezt világosan mutatja – a sérthetetlenségi rendelkezéshez fűzött további alkotmánybeli tétel, mely szerint a köztársasági elnök büntetőjogi védelméről külön törvény rendelkezik.
Salamon László megjegyezte: az Országgyűlés ugyan ilyen törvényt ez idáig nem alkotott, de ez nem változtat a sérthetetlenség alkotmányi szabályán, mely elvi szinten védi az államfő személyi integritását.
Hangsúlyozta: az alkotmány védelme a személyen keresztül a közjogi méltóságnak szól, a köztársasági elnök megsértése Magyarország, a magyar nemzet megsértését jelenti.
A Kereszténydemokrata Néppárt álláspontja szerint elengedhetetlen annak a büntetőjogszabálynak a megalkotása, amely a köztársasági elnök személyével szembeni sértő megnyilatkozásokat megfelelően szankcionálja.
Az ilyen magatartás határozott és feltétlen elítélésével nem késlekedhetünk – mondta a képviselő.
Salamon László felhívta a figyelmet azon ellentmondásra, hogy miközben a Tisztelt Házban gyakran hallani „patetikus szónoklatokat a köztársaságról, a köztársaság veszélyeztetéséről, és a köztársaság védelméről, akkor, amikor a köztársasági elnököt éri méltatlan támadás, több mint egy hét telhet úgy el, hogy az Országgyűlés néma marad”.
Az államforma miként az elnevezés sugallja, csupán forma, s formálissá, üressé válik az a retorika, amely a forma mellett nem fordít figyelmet a tartalomra – tett hozzá.
A szóvá tett magatartás az államfő személyén keresztül magát az országot sérti, az ország alkotmányos berendezkedésének tiszteletben tartásának hiányáról tanúskodik – jelentette ki a kereszténydemokrata szakpolitikus.
A KDNP elvárja a kormánytól, és a szocialista párt képviselőcsoportjától, hogy az említett esettől határolódjon el, és tegyék világossá és egyértelművé, hogy a köztársasági elnök személyével szembeni sértő megnyilatkozásokat megengedhetetlennek, alkotmányos rendünkkel összeegyeztethetetlennek tartják – mondta Salamon László.
Miután a kormány nevében megszólaló Molnár Csaba, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter a véleménynyilvánítás szabadságát hangoztatva nem talált kifogást Szanyi kijelentésében, a Kereszténydemokrata Néppárt Országgyűlési képviselőcsoportja közleményt adott ki, amelyben sajnálatosnak nevezte, hogy a Kormány képviselője az Országgyűlésben védelmébe vette a a Köztársasági elnök személyét sértő gyalázkodó megnyilatkozásokat.
Az előzményekről:
Nyilvános internetes naplójában Szanyi Tibor válaszul gyalázatos alaknak nevezte Sólyom Lászlót. Az MSZP országgyűlési képviselője szerint az államfő szavai csak az egyik politikai oldal véleményét fejezik ki, holott Sólyomnak a nemzet egységét kellene megtestesíteni. A szocialista képviselő kifogásolta, hogy a köztársasági elnök véleményt formált „aktuálpolitikai ügyekben”, és hogy azt a látszatot keltette: „valamiféle jogfolytonosság lenne a mostani 8 éves MSZP-s kormányzás, illetve a kommunista diktatúrák között”.
Szanyi Sólyom László beszédének azt a részletét kifogásolta – a civilizált világban elképzelhetetlen hangnemben–, melyben az államfő azt mondta: „A tisztánlátást abban, hogy ‘56 és a rendszerváltás alapkérdése ugyanaz, gyengítette az alapvető normák bizonytalanná válása is. Ez a bizonytalanság a morális válság. Az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülése ezt a morális válságot tette sokkoló módon nyílttá. Az alapoknak ezt az elbizonytalanodását erősítette meg és tette tartóssá a parlamenti többség, amikor a hatalom megszerzésének Őszödön bevallotta a módját, bizalmi szavazáson jóváhagyta”.
(Forrás: kdnp.hu)
