Lehet a nép ellenére kormányozni, de az olyan kormányokat, amelyek megrövidítik az embereket, eléri a végzet – mondta Orbán Viktor a Fidesz 1956-os forradalomra emlékező ünnepségén, az újjáépített nagytétényi országzászló emlékművének felavatásán. Eljön az az idő, amikor vállalni kell a felelősséget a hivatali visszaélésekért is – tette hozzá.
A politikus közölte: nekünk, akik felelősséget érzünk Magyarország sorsáért, immár nem az a dolgunk, hogy a bajokon rágódjunk, hogy emésszük magunkat az elpazarolt évek miatt, hanem hogy végigvigyük, amivel a történelem megbíz bennünket, hogy legkésőbb öt hónap múlva győzelemre vigyük Magyarország ügyét, aztán újjáépítsük Magyarországot.
A pártelnök szerint küzdelmük igazi nehézsége abban rejlik, hogy nem a választásokig tart, a célja pedig nem pusztán a választások megnyerése, az csupán egy nélkülözhetetlen lépcsőfok. Orbán Viktor szerint ráadásul a múlt, azaz a mostani jelen gáncsolni próbál majd ott, ahol tud, hiszen vissza akar majd térni.
Amikor felvonnak egy zászlót, az két dolgot jelenthet szerinte: vagy azt, hogy lezárult egy küzdelem, vagy azt, hogy éppen most kezdődik. Orbán Viktor kijelentette: a mostani alkalom egy új küzdelem kezdete.
A pártelnök kijelentette: 1956 példája azt mutatta meg, hogy Magyarország igazi hangja a józan ész hangja, nem a szélsőség, nem a diktatúra, nem a pénz, nem a gyűlölet hangja, hanem a józanul cselekvő, gondolkodó magyar emberek hangja. Én ezt a hangot hallom ma is – fogalmazott Orbán Viktor.
Az 1990-ben összeült első szabad Országgyűlés az 1956-os forradalom alapján állt, majd hozzáfűzte: olyan új kormányt szeretne látni Magyarország élén, amely hivatását az ,56-os fundamentumokon állva teljesíti be.
A pártelnök véleménye szerint az embereket ma összeköti az, hogy az elkerülhetetlenül bekövetkező változástól mindenki józan megoldást vár: a szélsőségek ugyanis nem hoznak alkotó korszakot, csak szembefordítják egymással az embereket, ezzel szemben a józan ész képes egységet teremteni. Mint fogalmazott: a józan ész erős, a szélsőség viszont erőtlen, rombol, amikor a diktatúra ruhájába bújik, amikor a pénzügyi diktátumoknak veti alá az emberek életét, amikor kormányoz, és amikor költségvetést eszkábál az Országgyűlésben.
Pénteken 18 órától a Hír Televízió sugározza Orbán Viktor nagytétényi ünnepi beszédét. A műsort szombat este 22 órától, illetve vasárnap 15 órától is megismétlik.
A Fidesz és a KDNP politikusai elhelyezték az emlékezés koszorúit az Új köztemető 301-es parcellájában az 1956-os forradalom és szabadságharc 53. évfordulóján. A KDNP politikusai közül Harrach Péter, az Országgyűlés alelnöke és Halász Zsuzsa, a párt szóvivője rótta le kegyeletét az emlékhelyeken. A Fidesz nevében Pokorni Zoltán alelnök, Szűcs Lajos, a Pest Megyei Közgyűlés elnöke és Iván László országgyűlési képviselő koszorúzott a központi emlékműnél, Nagy Imre miniszterelnök sírjánál és a 298-as parcellában is.
Nem a nemzetben van a hiba! – kopjafaállítással ünnepelt Balf
Kopjafaállítással és ünnepi műsorral emlékezett Balf közössége az 1956. évi forradalom és szabadságharc évfordulójára a helyi Templom téren. Közösségeink élete is azt mutatja, hogy Széchenyivel szólva: ,,nem a nemzetben van a hiba”, ezért abban is biztosak lehetünk, hogy ha összefogunk, akkor meg tudjuk állítani életünk, közösségeink, hazánk lezüllesztését. Nem tűrhetjük, hogy ,,egy hitvány kormány” a helyén maradjon. A hazugságban nem lehetünk bűnrészesek – hangsúlyozta beszédében Firtl Mátyás, a környék kereszténydemokrata országgyűlési képviselője, az ünnepség szónoka.
Elsőként Nagy Balázs, a Balfi Kulturális Egyesület elnökének az emlékoszlop létrejöttének körülményeiről szólt az egybegyűltekhez. Az alkotást Firtl Mátyás, Sopron és környéke országgyűlési képviselője és Kocsis János, a helyi részönkormányzat elnöke közösen leplezte le.. A kopjafát Vinkovits József, helyi fafaragó készítette. Az emlékoszlopot Németh Antal római katolikus esperes-plébános szentelte fel. Márai Sándor: Mennyből az angyal című versének elhangzását követően Kincses Ferencné, az emlékoszlop legfőbb támogatója mondta el gondolatait.
1956 mának szóló üzenetét Firtl Mátyás fogalmazta meg ünnepi beszédében:
Együtt vagyunk itt, ahogy az ünnephez illik. Együtt vagyunk az 1956-os forradalom évfordulóján, hogy együtt emlékezzünk a magyarság XX. századi legnagyszerűbb tettére.
Önök, balfiak erre az ünnepre emlékművet állítottak. A helyi közösség részéről ez egyértelmű jelzés és üzenet arra, hogy maradandónak, örökérvényűnek és példának tartja 1956 örökségét és szellemét.
Sopronban zajlanak az ünnepségek, és Balf közigazgatásilag Sopronhoz tartozik, de a balfiak, összetartó közösségként tudják, hogy ezt az ünnepet ránk bízták. Ezért Balf a maga közösségében is ünnepet tart, mi több emlékművet is állít. Ezért ennek a mai napnak itt Balfon az is üzenete, hogy ötvenhat becsülete a mi gondunk kell, hogy legyen. Közösségként és személy szerint is.
Későbbi korok ítélni fognak fölöttünk, abban, hogy továbbörökítettük-e üzenetét, szellemiségét és főleg abban fognak ítélni, hogy engedtünk-e a forradalom egyértelműségéből. Meggyőződésem, hogy , ‘56 igaz emlékének fenntartásáért és folyamatosságáért viselt kötelességének tudatában állítja ez a közösség emlékművét: az igazság és a szabadság emlékművét.
Meggyőződésem, hogy minden évforduló, és minden nemes megemlékezés hozzájárul ahhoz, hogy minden nagyszerű történelmi tett része legyen a magyarság önazonosságának. Ezt a küldetést teljesíti Balf mai ünnepe.
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba, vagy komisz emberek ülnek egy bölcs és becsületes nép nyakára, akkor a nép azokat a silány fickókat minél hamarabb a pokol fenekére küldi. De, ha egy hitvány kormány huzamosan megmarad a helyén, akkor bizonyos, hogy a nemzetben van a hiba.” – mondta Széchenyi István.
’56 öröksége, 56 hőseinek áldozata arra kötelez, hogy bebizonyítsuk: – Széchenyi szavaival – ,,hogy nem a nemzetben van a hiba”.
Közösségeink élete is azt mutatja: ,,nem a nemzetben van a hiba”, ezért abban is biztosak lehetünk, hogy ha összefogunk, akkor meg tudjuk állítani az életünk, a közösségeink, a hazánk lezüllesztését. Ezért nem tűrhetjük, hogy ,,egy hitvány kormány” a helyén maradjon. A hazugságban nem lehetünk bűnrészesek.
Az a közösség, amely ’56-nak, azaz az igazságnak és a szabadságnak emlékművet állít, éppen az igazság nevében nem tűrheti el, hogy immár folyamatosan alkalmazott kormányzati módszer és eszköz legyen Magyarországon a hazugság, az adóforintjainkat felemésztő visszaélések, a jövőbe vetett reménységet is tönkretevő intézkedések.
1956 nagy tanulsága volt, hogy egy, a hazugságra, önkényeskedésre épített rendszer nem reformálható. Mint ahogyan ma sem az. Rákosiék nyolc évig folyamatosan hazudtak, majd Kádárék több mint 30 évig, kifinomultabb eszközökkel. 89’ben a politikai bukás lehetőségének közeledtével az akkori KISZ-titkárok, pártkáderek, cenzorok és pufajkások, SZT-tisztek egyszerűen alakot váltottak.
A hazudozásból pedig, minekünk, így 20 év elteltével is minden napra jut. 20 évvel a rendszerváltozást követően és a Magyar Köztársaság kikiáltását követően oda jutottunk, hogy újból vissza kell adnunk október 23-a becsületét, vissza kell adnunk a magyar demokrácia becsületét, vissza kell adnunk az ország becsületét!
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel.” (…) De, ha egy hitvány kormány huzamosan megmarad a helyén, akkor bizonyos, hogy a nemzetben van a hiba.”
Az a kormány, amely egyszer elállt az igazság szolgálatától, nem szolgálhatja többé a nemzetet, és haladéktalanul távoznia kell a hatalomból. Minekünk a mai hatalom hazugsága a jövőnkbe kerül, gyermekeink, és immár unokáink jövőjébe, életébe kerül: megszűnő munkahelyek, tönkrement vállalkozások, bezárt kórházak és rendelők, lelakatolt iskolák, kilátástalanság, pénztelenség, a kiszolgáltatottság életérzése az, amit a mai hatalom a leginkább ,,biztosít.”
És az, hogy bármikor bármit elvehet tőlünk az a hatalom, amely viszont bármit megengedhet magának, hiszen nem tehetünk semmit ellene. Ennek a mai napnak itt Balfon az is üzenete, hogy ötvenhat becsülete a mi gondunk kell, hogy legyen. Közösségként és személy szerint is.
Ez a kopjafa pedig emlékeztessen minden ünnepen és az év minden napján arra, hogy az igazságnak, szabadságnak és reménységnek szellemében vagyunk kötelesek teljesíteni 56 máig befejezetlen forradalmát és küldetését. Mert nincs az a mélység, ahonnan nem lehetne felemelkedés, ha egy akarattal összefogunk! És szándékunk, akaratunk és jövőnk érdekében alkotmányos eszközeinkkel, olyan kormányt állítani a nemzet élére, aminőt – Széchényivel szólva – a magyar nemzet érdemel.
Ez erkölcsi, hitbeli, becsületbeli kötelességünk, amellyel: a nemzet sorsával, ember és Isten színe előtt kell elszámolnunk.
Ehhez adjon az Isten erőt, bátorságot Önöknek, Minekünk, a Nemzetnek!
1956. október 23-án egy hazug rendszer ellen lázadt fel a nemzet – mondta Navracsics Tibor, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője Veszprémben, a Megyeház téren lévő, a forradalom után kivégzett Brusznyai Árpád emlékművénél rendezett ünnepségen. Annak a rendszernek már az alapja is hazug volt; szocialista demokráciának hívták azt, ami csak a nyilas diktatúrával összehasonlítható ocsmány, aljas diktatúra volt – mondta több száz résztvevő előtt a vezető ellenzéki politikus. Navracsics Tibor hangsúlyozta, hogy sokat kell még tanulni az ‘56-os forradalmároktól, hiszen 1956-ban az igazi kérdés nem az volt, hogy ki jobboldali és ki baloldali, hanem az, hogy ki a hazafi és ki hazaáruló; ez volt az igazi választóvonal.
A Magyar Írószövetség kertjében Tarlós István, a fővárosi Fidesz frakcióvezetője közölte: az, hogy a rendszerváltozás eddig nem úgy sikerült, ahogy szerettük volna, köszönhető 1956 tendenciózus és hamis átértékelésének. Szerinte a szocialisták és a szabad demokraták ki akarják sajátítani 1956-ot is saját reformkommunista érdekeik számára. A 2010-es választások után reményeink szerint az élhető jövőt megvalósítók egyik fő célkitűzése lesz, hogy a magyar irodalomban és a magyar kultúrában is 1956, a magyar nép forradalma legyen újra erkölcsi zsinórmértékünk. Az ifjúságnak az igazi 1956-ot kell végre megismernie – mondta el frakcióvezető.
Hazugságban, az 56-os forradalom tagadásában született a Kádár-rendszer, és hazugságban született a demokráciánk, hiszen bölcsőjét az MSZMP ringatta 1989-ben, ennek következtében nem jutottunk előrébb az elmúlt húsz évben – mondta Kósa Lajos (Fidesz), Debrecen polgármestere a városban tartott október 23-i megemlékezésen. A politikus úgy fogalmazott: „hazugsággal nem lehet demokráciát csinálni, márpedig ma Magyarországon az alapértékek eltorzítása, az igazság kimondhatóságának megkérdőjelezése folyik. Kósa Lajos szerint mindenki érzi, hogy a magyar demokrácia ezen az úton, a hazugság és közömbösség útján nem mehet tovább. Az 56-os forradalom igazi örökségének útján kell elindulni, azonban az erdőből kivezető út legalább olyan hosszú lesz, mint az oda bevezető, feltéve ha nem tévedünk el.
Nagy Imre Érdemrendet adott át Sólyom László köztársasági elnök öt kitüntetettnek az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulóján a budapesti Sándor-palotában. A miniszterelnök előterjesztésére Nagy Imre Érdemérmet kapott az államfőtől Bak János, a Közép-Európai Egyetem nyugalmazott egyetemi tanára, professor emeritus, Holló József Ferenc altábornagy, a hadtudományok kandidátusa, a Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeuma főigazgatója, Horváth Miklós hadtörténész, az MTA doktora, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem egyetemi tanára, Tempfli József nyugalmazott római katolikus megyéspüspök és Ujságh Tibor nyugalmazott tanár.
Közjogi méltóságok, ‘56-os szervezetek és Nagy Imre unokái katonai tiszteletadás mellett elhelyezték az emlékezés virágait az 1956-os emlékműnél az Ötvenhatosok terén. A teret a rendőrség kordonnal teljesen lezárta, oda csak a meghívottak és az akkreditált újságírók léphettek be. Az ünnepséget mintegy ötven érdeklődő követte végig.
Nagy Imre szobránál tisztelegtek a közjogi méltóságok, kormánytagok és közéleti személyiségek, valamint a mártír miniszterelnök családjának tagjai a Kossuth téri zászlófelvonás után az 1956-os forradalom és szabadságharc 53. évfordulóján. A Kossuth teret és a Vértanúk terét a rendőrség kötélkordonokkal már a zászlófelvonás előtt lezárta. A kordonon kívül, a Nádor utca és a Garibaldi utca kereszteződésénél tüntetők „hazaáruló” „libatolvajok” , illetve „vesszen a kormány” mondatokat skandáltak.
Katonai tiszteletadás mellett, a Himnusz hangjaira vonták fel a Magyar Köztársaság lobogóját az Országház előtti Kossuth Lajos téren az 1956-os forradalom és szabadságharc 53., illetve a Magyar Köztársaság kikiáltásának 20. évfordulóján. Az ünnepségen az államfő mellett részt vett Bajnai Gordon miniszterelnök, Katona Béla, az Országgyűlés elnöke, Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke és Baka András, a Legfelsőbb Bíróság elnöke. A Kossuth Lajos teret és a Vértanúk terét a rendőrség kötélkordonokkal teljesen lezárta.
(Forrás: kdnp.hu)
