Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Az őshonos nemzetiségek a magyar nemzet elszakíthatatlan részei; a magyar állam feladata pedig, hogy fejlődésükhöz, gazdagodásukhoz és értékmegőrzésükhöz biztosítsa a feltételeket – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a Nemzetiségekért-díj átadásán kedden Budapesten.

A nemzetiségekért is felelős kormányfőhelyettes kiemelte: Magyarország alaptörvénye kimondja, hogy az őshonos nemzetiségek államalkotó tényezők és a magyar politikai nemzet integráns részei. Ahogy a magyar nemzet elszakíthatatlan része a külhoni magyarság, ugyanígy elszakíthatatlan részei az őshonos nemzetiségek – hangoztatta.

A miniszterelnök-helyettes a nemzetiségek különleges feladatának és felelősségének nevezte, hogy az általuk hozott kultúra olyan egyszeri és megismételhetetlen érteket teremt, amit csak ők adhatnak az egyetemes emberiségnek, anyaországuknak és Magyarországnak is.

Kijelentette: a magyar állam feladata, hogy az őshonos nemzetiségek fejlődéséhez, gazdagodásához és értékmegőrzéséhez biztosítsa a szükséges feltételeket. 2010-hez képest ötszörösére nőtt támogatásuk, továbbá örvendetesen nő azok száma, akik nemzetiségi gyökereiket felvállalják – ismertette Semjén Zsolt, arra is kitérve, hogy a magyar társadalom 6,5 százaléka nyilatkozott úgy, hogy valamely őshonos nemzetiséghez tartozik.

Megfogalmazása szerint a nemzetiségek gazdagodásáért mindenki megtette a magáét. Az állam az intézményi és anyagi feltételek biztosításával, de a tisztelet és megbecsülés a nemzetiségeket illeti, ugyanis ezekkel a keretekkel élve őrzik meg kultúrájukat – fűzte hozzá.

Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára Semjén Zsolt szavaihoz is kapcsolódva óriási változásnak nevezte, hogy egyre többen merik felvállalni Magyarországon a nemzetiségüket.

Erre a tendenciára utalva úgy vélekedett: Magyarország ezzel azt üzeni a közép- és kelet-európai nemzetek vezetőinek, hogy a nemzetiségek nem ellenfelek, hanem gazdagítják, sokkal inkább erősebbé teszik azt az országot, amelyben élnek. Nincs más lehetőségünk Közép- és Kelet-Európában (…), mint őket erősíteni, segíteni és támogatni – hangoztatta.

Nemzetiségekért-díjban azok részesülhetnek, akik a magyarországi nemzetiségek érdekében a nemzetiségi közéletben, az oktatásban, a kultúrában, az egyházi életben, a tudományban, a tömegtájékoztatásban, a gazdasági önszerveződés területén példaértékű tevékenységet végeznek.

Az ENSZ 1992. december 18-án fogadta el a Nemzeti vagy etnikai, vallási és nyelvi kisebbségekhez tartozó személyek jogairól szóló nyilatkozatot. Ez volt az első olyan átfogó nemzetközi dokumentum, amely az államok számára előírja a kisebbségek létének, identitásának védelmét, rendelkezik a kisebbségek saját kultúrához, hitélethez és nyelvhasználathoz való jogáról, a kisebbségeket érintő ügyek eldöntésében való érdemi részvételről, a határokon átívelő szabad kapcsolattartásról.

A magyar kormány 1995. szeptember 21-én döntött arról, hogy december 18-a a kisebbségek napja, és ekkor alapították a Kisebbségekért-díjat is. 2012. április 16-án az Országgyűlés a napot a nemzetiségek napjának, az ez alkalomból odaítélt díjat pedig a Nemzetiségekért-díjnak nyilvánította. Az elismerést az alapítása óta 198-an kapták meg.

A miniszterelnöki döntés alapján 2019. évben a következő 13 személy és szervezet kapott kitüntetést:

Ábel János – a komlói és baranyai német közösségben végzett tanítói és közösségépítő munkája, valamint a helyi, a megyei és az országos német nemzetiségi közéletben betöltött tevékenysége elismeréseként;

Batyi Róbert – a klasszikus zene területén végzett tevékenységével a roma tehetségek felkarolásáért és társadalmi szerepvállalásáért;

Bonev Jordán – a hazai bolgár oktatásban, hitéletben, valamint a bolgár katonasírok megőrzése révén a Bulgária és Magyarország közötti kapcsolat megerősítéséért végzett fáradhatatlan munkájáért;

Dechandt Antal – képzőművészeti alkotásain keresztül a hazai német nemzetiség történelmi múltjának bemutatásáért és a magyar-német közösségi együttélésben vállalt szerepéért;

Gáspárné Kerner Anna – a nemzetiségi közéletben és nemzetiségi pedagógusként végzett munkájáért és emberséges, példamutató magatartásáért;

Jónás Judit – a hazai színházművészet területén elért sikereivel a roma kultúra és közösségi élet megismertetéséért és társadalmi elfogadásáért;

Kimpián Péter – a Magyar Rádió szerkesztőjeként a hazai románság életének, néprajzi hagyományainak, történelmi múltjának bemutatása révén nemzetisége kulturális önazonosságának megőrzéséért;

Nagy Mária a piliscsévi folklórhagyományok megőrzéséért, a Komárom-Esztergom megyei és az országos szlovák közösség kulturális fennmaradásáért, valamint közéleti szerepvállalásáért.

Papageorgiu Andrea – a hazai görögök kulturális teljesítményének hírnevét erősítő festőművészetben elért sikereiért;

Tabán Szerb Folklórcentrum Egyesület   a magyarországi szerb néptánc- és népdalkincs bemutatásával és népszerűsítésével nemzetiségi hagyományaik megőrzésében vállalt negyedszázados teljesítményéért;

Taragyia Györgyné Klaics Emilia – a dél-magyarországi horvátok vallási és közösségi életében betöltött jelentős szerepéért;

Varga Erika – a roma viseleti hagyományok megismertetéséért, megőrzéséért, valamint hazánkban és külföldön történő népszerűsítéséért;

Wolfart Jánosné – a hazai német középfokú és felsőfokú oktatásban szerzett közel öt évtizedes elévülhetetlen érdemeiért.

(Forrás: MTI)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Erős anyaország nélkül a határon túli magyarság támogatása is több mint bizonytalan lenne – emelte ki Semjén Zsolt nemzetpolitikáért, egyházügyekért és nemzetiségekért felelős miniszterelnök-helyettes az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottsága előtt hétfőn.

Semjén Zsolt éves meghallgatásán azt mondta: a nemzetpolitika mára egységes ívet alkot, ami úgy vált lehetővé, hogy 2010-től az alapoktól tudták újjáépíteni a területet.

Jelezte: 2010 óta megtízszereződött a nemzetpolitikai célú támogatás. Ennek formái között említette a nemzeti jelentőségű intézmények segítését, és a különböző pályázati forrásokat. Rámutatott: a Magyar Állandó Értekezlet által javasolt nemzeti jelentőségű intézmények ebben a rendszerben kiszámítható módon kaphatják meg finanszírozásukat, a források felhasználása “értelmes és a cizellált módon” történik.

Kitért a külhoni gazdaságfejlesztési program elindítására is, kiemelte: ez jó az ott élő magyarságnak, a többségi nemzetnek, jó az utódállamoknak és jó Magyarország gazdaságának is.

Ismertette: ötezer külhoni magyar intézmény programjainak működéséhez járultak hozzá. 83 nemzeti jelentőségű intézmény van, és 12 nemzeti jelentőségű program, ennek keretében további 170 intézmény és szervezet kaphatott támogatást – tette hozzá.

Kárpátalja vonatkozásban kiemelte: amíg a magyarság szerzett jogait nem biztosítják ismét, Magyarország Ukrajna minden NATO-s és uniós közeledését blokkolja. A magyarság megmaradása érdekében jelentős támogatást nyújtanak: megkétszerezték a kárpátaljai szociális program keretét, ami érinti az ottani orvosokat, művészeket, magyar nyelvű újságírók, lelkészeket. A pedagógusok bérkiegészítését évi 500 ezer forintra növelték – jelezte.

A Kárpát-medencei óvodafejlesztési programról hangsúlyozta: összesen mintegy ezer óvodát építettek, vagy újítottak fel. A 2018/19-es tanévben 200 ezer magyar gyermek után utaltak oktatási és tankönyv-taneszköz támogatást. Méltatta a diaszpóra-területeken a Kőrösi Csoma Sándor program és a Petőfi Sándor program ösztöndíjasainak munkáját.

Kiemelte a Határtalanul! tanulmányi kirándulási programot is, az idén már a 100 ezret is meghaladja az utazó diákok száma. Ötven magyar középiskola kollégium és szórványkollégium működését biztosítják, és nyolc külhoni magyar tannyelvű felsőoktatási intézmény, illetve magyar kar működését finanszírozzák.

Jelezte: a tervek között szerepel magyar emigrációs és diaszpóra központ kialakítása, amely tudásbázis, bemutató tér és a nemzetközi kapcsolatok építésének helye is lenne egyúttal, illetve a Mikes Kelemen program keretében hazaérkező értékek egy részét is itt helyeznék el. Eddig több mint 3700 ládányi hagyaték érkezett haza – fűzte hozzá.

Beszámolt a honosítás és visszahonosítás eredményeiről is, kiemelve, hogy meghaladja a 1,1 millió az új magyar állampolgárok száma. Újdonságként említette, hogy azok a magyar állampolgárok, akiknek nincs uniós lakcímük, már részt vehettek az európai parlamenti választásokon.

Kérdésre válaszul közölte: a kormány döntése alapján a Trianon megemlékezések az első világháborús emlékbizottság keretében történnek, Kásler Miklós irányítása alatt az Emmiben. Rámutatott: nem spórolható meg a nemzeti gyász, lehetetlen, hogy ne gyászoljuk meg azt, amit meg kell gyászolni. Hozzátette: a magyarság nem veszítette le Erdélyt, addig nem lehet ezt mondani, amíg van 1,5 millió magyar, aki meg akarja őrizni magyarságát. Hangsúlyozta a történelmi igazság kimondását, nemcsak saját magunknak, hanem nemzetközi színtéren és az utódállamok nyelvén is. Kitért a nemzeti büszkeség megélésére is, Magyarország nem csak megmaradt, hanem erősödik is.

A gazdaságfejlesztési programot ért román nagyköveti kritikákról elmondta: tételes szóbeli megállapodás született a román féllel, a tárgyalásokat Kelemen Hunor, RMDSZ-elnök vezette. Ezt a megállapodást érvényben lévőnek tekintik – szögezte le Semjén Zsolt, aki felhívta a figyelmet arra is, hogy az unióban a személyek és a tőke szabadon áramolhat.

A sportközvetítések kiterjesztésére vonatkozó felvetésre azt mondta, a helyzet lényegében reménytelen. A kiterjesztést ellenzi az unió 27 tagállama, maga az Európai Bizottság és a jogtulajdonosok is. Jelezte: felajánlották, hogy Magyarország megvásárolja a sugárzási jogot, nem kis összegért, de erre sem mutattak hajlandóságot. Úgy fogalmazott: elmentek nemcsak a falig, hanem a vakolatot is leverték, de ha átlépnek egy határt, akkor a jogtulajdonosok még azt is megtilthatják, hogy Magyarország itthon közvetítse a sporteseményeket. Annyit tudtak elérni, hogy a jogokat megvásárolták, a téli és nyári olimpiára, illetve a legfontosabb futball-mérkőzéseknél. Ezt a kábelszolgáltatókon keresztül tudják biztosítani, ha ez nem működik, náluk kell reklamálni.

A marosvásárhelyi katolikus líceum ügyében küzdenek – jelezte. Hozzátette: az RMDSZ minden segítséget megkap, és ő maga a Vatikánban is megtette a szükséges lépéseket. A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) helyzetéről azt mondta: a döntést részint a MOGYE-nak, részint az RMDSZ-nek kell meghozni, amíg azt mondják, harcolnak, minden támogatást megadnak. Ha a helyzet reménytelenné válik, a Sapientia keretében egy orvosi, gyógyszerészi kar kialakítását helyezte kilátásba.

Pánczél Károly (Fidesz) által felvetett, az ukrán-magyar határon tapasztalható problémákról elmondta: a sokadik megbeszélést hívják össze, néhány hétig van jótékony hatása, de aztán visszarendeződik a bürokrácia érzéketlensége.

(Forrás: MTI)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Ötszörösére nőtt az őshonos magyarországi nemzetiségek támogatása 2010 óta – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes csütörtökön Budapesten.

A politikus az Országgyűlés magyarországi nemzetiségek bizottsága előtti éves meghallgatásán kiemelte: a magyar lakosság közel 6,5 százaléka vallja magát valamilyen nemzetiséghez tartozónak. Utalt arra: az alaptörvény kimondja, az őshonos magyarországi nemzetiségek államalkotó tényezők. Semjén Zsolt hangsúlyozta: rájuk a magyar nemzet szerves és elszakíthatatlan részeként kell tekinteni, történelmi sorsközösséget alkotnak a magyar nemzettel, és a magyar nemzetre jellemző értékgazdaságnak az ő kultúrájuk is a része.

Kiemelte a külhoni magyarság és a nemzetiségek közötti hasonlóságot, és kitért az őshonos magyarországi nemzetiségek híd szerepére is az anyaország és Magyarország között. Rámutatott: ha ez a hídszerep gyümölcsöző, akkor abból részesedik a magyarországi nemzetiség és az anyaországában élő magyar kisebbség egyaránt. Ha nem ilyen szerencsések a kapcsolatok, akkor annak nem lehet kárvallottja a magyarországi nemzetiség, a magyar államnak ugyanúgy támogatnia kell őket – hangsúlyozta.

Semjén Zsolt beszámolt arról is, hogy 2010 óta a nemzetiségek támogatása megötszöröződött, és a forrásokat felelősen és ésszerűen használják fel. Egyúttal jó döntésnek nevezte, hogy a Bethlen Gábor alapkezelőn keresztül történik a pénzek kiutalása.

Kitért arra is: a nemzetiségi köznevelési intézmények száma 12-ről 91-re emelkedett, ami 15 ezer diákot jelent a 2019/20-as tanévben. Jelezte: nyitottak a további intézményátadásokra.

A miniszterelnök-helyettes a nemzetiségek felvetésére elmondta: egyetért azzal, hogy a nemzetiségek tulajdonába kerüljenek oktatási intézményeik. Logikus és ésszerű, hogy annak a tulajdona legyen az épület, aki a közfeladatot ellátja, és kész ebben a tekintetben tárgyalásokat folytatni – közölte.

Megjegyezte: a nemzetiségi pályázatokra kiosztott források 2018-hoz képest 40 százalékkal nőttek. A forrásokat tovább növelik – jelezte. Fontosnak nevezte, hogy már ősszel meghirdették a jövő évi pályázatokat.

Komoly előrelépésként értékelte, hogy idén januártól a nemzetiségi óvodapedagógusoknak ösztöndíjat vezettek be, ezt 2020-tól kiterjesztik a nemzetiségi tanítói és tanárszakoknál is. Szólt a nemzetiségi pedagógusok bérpótlékának emeléséről is, amelyet a napokban fogadott el az Országgyűlés.

A nemzetiségi törvényről szólva problémaként említette, hogy ma öndefiníció kérdése, ki vallja magát az adott nemzetiséghez tartozónak, ami azt eredményezi, hogy szélhámosok kalózkodnak e területen. Jogos, hogy ezt némely nemzetiségek szóvá teszik, emiatt számos anomália jelentkezik – mondta a miniszterelnök-helyettes.

Szerinte objektív szempontokat is figyelembe kellene venni, mint például a származás, a nyelvismeret, vagy az adott nemzetiség kultúrájának ismerete. Ugyanakkor ezt a kérdést csak akkor lehet megfelelően kezelni, ha a 13 nemzetiség „falanxként” mögötte áll, tartalmi konszenzus van, és így tudják a jogszabály konkrét szövegét megfogalmazni.

A kérdések során a nemzetiségek képviselői többek között a gazdálkodási szabályok – így az elszámolási időszak – megváltoztatását vetették fel. Elhangzott, hogy jó lenne, ha lehetne amortizációs, felújítási alapot képezni. Szóba került az is, hogy nemzetiségi köznevelés nem csak a nemzetiségi önkormányzatok által fenntartott intézményekben folyik, és a Klebelsberg Központ intézményeiben számos probléma jelentkezik.

Ritter Imre, az Országgyűlés – német – nemzetiségi képviselője arról beszélt, hogy a nemzetiségi pedagógus programnál áttörést értek el, és fontos előrelépésnek tartotta a köznevelési törvény módosítását, a nemzetiségi pedagógus pótlékok emelését. Azt kérte, a magyar kormány a továbbiakban a lehető legnagyobb érzékenységgel és empátiával támogassa céljaik elérését.

Semjén Zsolt válaszában szövetséget ígért a bürokrácia elleni harcban, amellyel,  szavai szerint töretlen, „folyamatos csatában állnak”.

Személyes javaslatként fogalmazta meg, hogy nézzék meg a települési önkormányzatokra, illetve az egyházi intézményekre vonatkozó szabályokat, és a kettő közül a nemzetiségi önkormányzatok esetében azt kellene alkalmazni, amelyik a kedvezőbb.

A gazdálkodással összefüggésben jelezte: a működési támogatások tárgyévhez kötöttek, a feladatalapú támogatások felhasználása két évig lehetséges. Ez a szabályozás a teljes magyar államigazgatásban – fűzte hozzá.

Kitért arra is, hogy az egyes felvetésekről konkrét leírt javaslatokat szeretne kérni, hogy azokat könnyebben tudja képviselni.

A miniszterelnök-helyettes a Klebelsberg Központtal összefüggésben egyeztetést ígért Rétvári Bence, Emmi parlamenti államtitkárral, és egy körlevelet is kilátásba helyezett az iskolaigazgatóknak címezve, a nemzetiségi szempontok figyelembe vétele érdekében.

(Forrás: MTI)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

A Magyar Állandó Értekezlet (Máért) ismét hitet tett eredeti statútuma mellett, azaz, hogy a szervezet az etnikai alapú magyar pártok szövetsége és tanácskozási fóruma – mondta Semjén Zsolt nemzetpolitikáért, nemzetiségekért és egyházügyekért felelős miniszterelnök-helyettes a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) pénteki budapesti plenáris ülése utáni sajtótájékoztatón. Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár bejelentette: 2020-ban a kormány által meghirdetett tematikus év az erős magyar nemzeti közösségek éve lesz.

A kormányfő helyettese kiemelte: teljes konszenzussal zárult a Máért ülése, beleértve az összes határon túli magyar pártot és az ellenzéki pártokat, kivéve a Demokratikus Koalíciót, akinek képviselője – bár meghívták – nem jelent meg. Ez utóbbit “elég botrányosnak” tartotta.

Hozzátette: teljes volt az egyetértés abban, hogy a külhoni magyarságnak jár az állampolgárság és ezzel együtt a szavazati jog, valamint az európai normáknak megfelelő autonómia.

Semjén Zsolt a nemzetpolitika négy pillérét emelte ki. Elsőként az identitás megerősítését, jelezve: 2010 óta az erre fordítható forrásokat megtízszerezték. Ezer óvodát építettek, illetve újítottak fel a Kárpát-medencében, a teljes oktatási rendszer fenntartását finanszírozzák, összesen ötezer intézményt támogatnak – sorolta.

Új innovációként említette a gazdaságfejlesztési programot a külhoni területeken, amelyet minden jelenlévő párt támogatásáról biztosított. Kiemelte: a fejlesztések jók az adott országban élő külhoni magyar kisebbségnek, Magyarországnak, a többségi nemzetnek és az utódállamoknak egyaránt.

Kitért arra is, hogy 1,1 millió a honosított új magyar állampolgárok száma, akik nemcsak a parlamenti választásokon vehetnek részt, hanem – akiknek nincs uniós lakcímük – az EP-választásokon is.

A miniszterelnök-helyettes beszámolt arról, hogy a Magyar Állandó Értekezlet újra hitet tett saját statútuma mellett, azaz, hogy a testület az etnikai alapú magyarpártok szövetsége és tanácskozási fóruma.

Minden határon túli magyar párt és a jelen lévő ellenzéki pártok is kifejezték aggodalmukat amiatt, hogy a közelmúltban előfordult: egy magyarországi párt képviselője nem a magyar jelölt mellett kampányolt Szlovákiában, illetve Romániában, hanem a szlovák, illetve a román jelölt mellett.

Semjén Zsolt elmondása szerint ezt az ülésen szóvá tette Kelemen Hunor RDMSZ-elnök, Menyhárt József, a felvidéki Magyar Közösség Pártja elnöke és a diaszpóra részéről Bihari Szabolcs is. A Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, Pásztor István úgy fogalmazott: “akkor inkább maradjanak otthon”.

A miniszterelnök-helyettes elmondta: a tanácskozáson Brenzovics László a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke a kárpátaljai, illetve ukrajnai helyzetet ismertette. Semjén Zsolt hangsúlyozta: az a törekvésük, hogy minél előbb találkozzanak, és tárgyaljanak Volodomir Zelenszkij új ukrán elnökkel.

Értékelése szerint az új elnök hivatalba lépése óta ugyan a magyarság helyzete nem romlott, de nem is javult. A jogfosztó törvények érvényben vannak, a magyarok megfélemlítése folytatódik. Kiemelte: ha józan ésszel gondolkodnak, Ukrajna és Magyarország érdeke is az, hogy a két ország kapcsolata rendeződjön.

Potápi Árpád János az MTI kérdésére elmondta: az erős magyar közösségek éve programot a külhoni magyar szervezetekkel együtt kívánják megvalósítani, kapcsolódva a magyar Országgyűlés által elfogadott nemzeti összetartozás éve programhoz.

Jelezte: a Máért a jelenleg futó nagy nemzetpolitikai programokat üdvözölte, közte a Kárpát-medencei óvodafejlesztési programot és a Határtalanul! tanulmányi kirándulási programot, illetve az idei tematikus év megvalósítását.

A nemzetpolitikai államtitkár úgy fogalmazott: az, hogy a zárónyilatkozatot konszenzussal tudták elfogadni azt jelzi, hogy minden ellenkező híresztelés ellenére a nemzetpolitika alapvető kérdéseiben konszenzus van.

Kitért arra is, hogy a Magyar Diaszpóra Tanács és a Magyar Állandó Értekezlet résztvevői ott lesznek az újjáépült és pénteken megnyíló Puskás Arénában a Magyarország-Uruguay futballmérkőzésen.

(Forrás: MTI)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

A diaszpóra magyarsága 2010 óta azonos súlyú és azonos méltóságú nemzetrész a Kárpát-medence magyarsága mellett – hangsúlyozta Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes a Magyar Diaszpóra Tanács IX. plenáris ülésén, csütörtökön Budapesten.

Semjén Zsolt azt mondta, a szocializmus időszakában még ellenségként tekintettek az emigrációban élő magyarokra, 1990-2010 között pedig „mostohagyerek” volt a diaszpóra magyarsága. Nem foglalkoztak a diaszpórát érintő kérdésekkel, e közösség súlya nem jelent meg kellőképpen a többi magyar nemzetrész mellett.

2010 óta a diaszpóra magyarsága azonos súlyú és azonos méltóságú nemzetrész a Kárpát-medence magyar nemzetrészei mellett – fogalmazott Semjén Zsolt. Kitért arra, nemcsak a Magyar Állandó Értekezleten vesznek részt a diaszpóra képviselői, hanem speciálisan az ő igényeiknek megfelelően létrehozták a Magyar Diaszpóra Tanácsot, és számtalan programot indítottak el.

Semjén Zsolt értékelése szerint nagyon nagy munkát végeztek el, hiszen 1990 előtt a diaszpóra magyar szervezetei még emigrációs magyar szervezetek voltak, azok „minden értékével és minden fájdalmával”.

1990 után az emigráció véget ért, hiszen nemcsak mindenki hazajöhet, hanem 2010 óta mindenkit szeretettel is látnak Magyarországnak – mondta. Hozzátette: sikerült az emigráció szervezeteiből olyan magyar tömörüléseket létrehozni a diaszpórában, ami minden magyar otthona.

Semjén Zsolt beszámolt arról is, hogy mostanra 1,1 millió az új honosított magyar állampolgárok száma, akik megkapták vagy visszakapták az állampolgárságot.

A diaszpóra magyarsága nemcsak a parlamenti választásokon, hanem az európai parlamenti választásokon is részt vehet. Mindazon magyarok, akiknek nincs európai uniós lakcíme, voksolhattak az EP-választáson, és ezzel is megtestesülhetett a nemzet egysége a magyar delegációban – közölte.

Semjén Zsolt köszönetet mondott a diaszpóra magyarságának azért, hogy mindig kiálltak Magyarország és a magyarság mellett, akkor is, amikor ez nem volt könnyű.

Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár elmondta, hogy az idei évben a világ 32 országából közel száz szervezet képviselője van jelen a Magyar Diaszpóra Tanács ülésén.

(Forrás: MTI)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Filmvetítéssel egybekötött ünnepi fogadást rendeztek a lengyel-magyar diplomáciai kapcsolatok felvételének 100. évfordulója alkalmából, a lengyel nemzeti ünnep keretében a Pesti Vigadóban. Az ünnepségen Jerzy Snopek budapesti lengyel nagykövet és Semjén Zsolt, Magyarország miniszterelnök-helyettese is köszöntő beszédet mondott.

Jerzy Snopek nagykövet a két nép ezeréves barátságát és kölcsönös szolidaritását méltatta, mely megnyilvánult például az 1848/49-es magyar forradalom és szabadságharc lengyel légiójában (élen Bem Józseffel, Henryk Dembińskivel és Wysocki Józseffel), 1920-ban, a visztulai csodának is nevezett varsói csatában a bolsevikok ellen, a lengyel menekültek fogadásában 1939 őszén vagy éppen az 1956-os magyar forradalom idején.

A nagykövet hangsúlyozta, hogy ma is szoros együttműködés jellemzi a két népet, melynek alapja a kölcsönös szimpátia és bizalom. Ez nemcsak a kétoldalú kapcsolatokban, hanem különböző politikai formációkban – mindenekelőtt a Visegrádi Csoportban – is megnyilvánul. Hasonló nézeteket vallunk a legfontosabb politikai és társadalmi problémákról, kihívásokról. Ugyanazok az értékek vezérelnek bennünket, amelyek döntőek országaink és nemzeteink sorsa, és fontosak Európa sorsa szempontjából – emelte ki.Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes elmondta, hogy a két nép történelme nem párhuzamosan halad, hanem sorsközösségben forr össze. Felidézte, hogy Közép-Európa viharos történelmében szinte minden nép vívott háborút egymással. „A magyar és a lengyel az a két nemzet, az a két ország, amely soha nem vívott háborút egymással, és mindig, a legnehezebb pillanatokban is szolidárisak voltunk egymással” – emelte ki a kormányfő helyettese beszédében.

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes elmondta, hogy a két nép történelme nem párhuzamosan halad, hanem sorsközösségben forr össze. Felidézte, hogy Közép-Európa viharos történelmében szinte minden nép vívott háborút egymással. „A magyar és a lengyel az a két nemzet, az a két ország, amely soha nem vívott háborút egymással, és mindig, a legnehezebb pillanatokban is szolidárisak voltunk egymással” – emelte ki a kormányfő helyettese beszédében.

A nálunk nagyobb és szerencsésebb népeknél a nemzethalál gondolata fel sem merült, nekünk, lengyeleknek és magyaroknak az ezer év alatt gyakran a puszta létünkért, megmaradásunkért kellett küzdeni – magyarázta. Ez a történelmi barátság teljesedik most ki egy közép-európai együttműködésben, a V4-ek szövetségben – hangsúlyozta.

Nemcsak arról van szó, hogy ez a közel 70 millió ember – lengyelek, csehek, szlovákok, magyarok – közösen képviselni tudja az érdekeit az EU-ban, hanem a saját értékeivel gazdagítja az európai együttműködést, mert mi büszkék vagyunk a kereszténységünkre, büszkék vagyunk a nemzeteinkre – jegyezte meg. „Isten áldja meg Lengyelországot, Isten áldja meg Magyarországot, Isten áldja meg a lengyel-magyar barátságot” – zárta beszédét Semjén Zsolt.

Az ünnepi beszédek előtt, a lengyel nemzeti ünnep alkalmából levetítésre került egy Lengyelország 1918 és 1939 közötti hősies helytállását, a három részre szakított ország újraegyesítését bemutató történelmi animációs film The Unconquered: Trying Times (Nem hódolunk meg: Nehéz idők) címmel.

A lengyel Nemzeti Emlékezet Intézet támogatásával készített film itt megtekinthető:

(Forrás: kdnp.hu)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Magyarország és az Európai Unió történelme legsikeresebb politikai konstrukciójának nevezte a Fidesz és a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) szövetségét Semjén Zsolt, a kereszténydemokraták elnöke, miniszterelnök-helyettes a nagyobbik kormánypárt tisztújító kongresszusán vasárnap Budapesten.

Semjén Zsolt, aki a 75 éves KDNP és az összes szövetséges nevében köszöntötte a résztvevőket, hangsúlyozta: szövetségük értékszövetség, a keresztény civilizáció védelmének, a nemzeti elkötelezettség megvalósításának és a polgári értékek képviseletének értékközössége, emberi minőség, bajtársi hűség.

Úgy fogalmazott: megvédtük a hazánkat, a keresztény civilizációnkat, ezzel az életformánkat és a népünket. Soha ennyi egyházi iskola, ennyi templom nem épült, újult meg, mint most. Mi templomokat építünk, nem bezárunk, egyből sem lesz se pláza, sem mecset – mondta, hozzátéve: „a mi szenvedélyünk Magyarország”.

A kormányfő kereszténydemokrata helyettese azt mondta: a mostani kabinet Európa „legkeresztényibb kormánya”.

Semjén Zsolt kitért arra: 2006 óta abszolút többségük van, minden parlamenti, önkormányzati, EU-s választást elsöprő fölénnyel nyertek meg. És így lesz két hét múlva is – jelentette ki.

Az ellenfeleikről szólva azt mondta: ideológiailag szöges ellentétei egymásnak, „posztnácik, neomarxisták, és anarcholiberálisok katyvasza”.

Nincs új a nap alatt – jegyezte meg, hozzátéve: az emberi minőség tekintetében elég egyetlen kérdést feltenni: a kormánypártokat utálják jobban, vagy egymást?

Közölte: megtették, amit 2010 után ígértek, a nemzet közjogi egyesítését, 1,1 millió határon túli magyar kapta meg a teljes jogú állampolgárságot, 2014-ben és 2018-ban is az ő szavazataikkal lett meg a kétharmados többség. Köszönet érte – mondta.

Felidézte a KDNP megalakítását, az „alapítóatyák”, Barankovics István és Varga László alakját, és azt mondta: a KDNP az egyetlen történelmi párt a politikai palettán, hacsak az MSZP nem tartja magát annak. 75 éve alapították a KDNP-t Szálasival szemben és a náci megszállás ellen, aztán folytatták a harcot Rákosival szemben a szovjet megszállás ellen.

Semjén Zsolt úgy fogalmazott: azoknak volt erkölcsi alapjuk „ellene mondani” a vörös diktatúrának, akiknek volt bátorságuk ellene mondani barna diktatúrának. Keresztényként tudták, hogy mind a „faji szocializmus”, mind az osztályszocializmus „embertelen, istentelen és neopogány” – tette hozzá.

(Forrás: MTI)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Mi a magyar állam értelme és célja? A magyar államnak a célja az, hogy a magyar nemzet fennmaradjon, és a magyar emberek életminősége javuljon, ezek azok a fundamentumok, amelyekre minden más épül. A kormány álláspontja az, hogy a magyar nemzet – ahogy minden nemzet – egyszeri és megismételhetetlen érték – jelentette ki Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a III. Budapesti Demográfiai Csúcs zárásán pénteken.

Senki nem adhatja a világnak az értékeknek, azt a gazdagságát, amit a lengyel kultúra, és senki nem adhatja Arany Jánost, Bartók Bélát, csak mi, magyarok. Az egyetemes emberiség lenne örökre pótolhatatlanul szegényebb egy sajátos arccal, egy dallal, végső soron Isten egy gondolatával, ha a magyarság eltűnne. Ezért nekünk, magyaroknak elsődleges kötelességünk a magyarságunk megőrzése.

Ebből az következik, hogy magyar gyerekeknek kell születni, magyar kultúrában, magyar nyelvben felnőve. Ezért mi elutasítjuk a migrációt, és támogatjuk a családokat. Mert elvileg migrációval is lehetne darabszámban pótolni az ország lakosságát, csak a magyarságot nem lehet általuk pótolni. Azokat a családtámogatási lehetőségeket, amelyek nem kötődnek szorosan lakóhelyhez, természetesen kiterjesztjük a külhoni magyarságra is.

Örömmel jelenthetem, hogy ennek a hatása már szépen látszik a külhoni magyarság tekintetében is. A cél az, hogy legalább annyi magyar gyermek szülessen, ahány szükséges a magyar nemzet fennmaradásához. De ha ez mégsem volna elég, akkor is csak olyan nem magyarokat lehet beengedni az országba, akik hajlandóak az integrációra és lehetőleg az asszimilációra, és ezt a magyar társadalom is akarja.  Ezért kizárólag a magyar nemzet és a magyar nemzet kormánya döntheti el, kiket enged be ebbe az országba.

Mivel Magyarország az I. világháború óta egy olyan ország, mely körös-körül önmagával határos, azokat a családtámogatási lehetőségeket, amelyek nem kötöttek szorosan lakóhelyhez, kormány kiterjeszti a külhoni magyar lakosságra is, ennek jótékony hatása pedig már látszik. Miután mi egy keresztény civilizációjú ország vagyunk, és a józan ész talaján állnak, az alkotmányban rögzítettük, hogy a házasság, mint a család alapja, egy férfi és egy nő kapcsolata. Ebből következik az is, hogy minden gyermeknek joga van anyára és apára. A gyermekek joga az egészséges fejlődéshez erősebb, mint a homoszexuális párok igénye, hogy gyermekük lehessen.

A házasság intézményét szimbolikus és anyagi kedvezményekkel támogatja a magyar állam, nem az állampolgárok szexuális önmegvalósítását finanszírozza, hanem azt, hogy családban szülessen a gyermek, aki fenntartja a magyar nemzetet, és felnőve dolgozó, adófizető polgárrá válik. A családtámogatásoknál ugyanakkor nem elég az anyagi támogatás, hanem kulcsfontosságú a szellemi segítség is, beleértve a nő, az anyaság méltóságát, és a „pro life” mozgalmak támogatását.

Ha ugyanis a legkiszolgáltatottabb kisebbség, a magzati korukat élők jogait semmibe lehet venni, akkor onnan már csak egy lépés a gyermekek jogainak semmibe vétele. Ezért az alkotmány azt is kimondja: a magzati élet emberi élet, és a fogantatásától védett.

(Forrás: MTI, Miniszterelnökség)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a Budapest Forum for Christian Communicators (Keresztény kommunikációs szakemberek budapesti fóruma) konferencia nyitónapján hangsúlyozta:  a brüsszeli eljárás inkorrekt a kibocsátó országokkal szemben is, hiszen, ha mindenki eljön, ki fogja újjáépíteni ezeket az államokat.

Amikor meghívták ezeket az embereket, akkor nem kérdeztek meg bennünket, most, hogy itt vannak, szeretnék szétosztani a migránsokat. Ennek keretében azokat, akiknek szakmája van, kiválogatnák, a többieket pedig Magyarországra, Lengyelországra, Csehországra, Romániára „lőcsölnék” – jegyezte meg a miniszterelnök-helyettes.

Törvénytelen, amit tettek azért is – fűzte hozzá –, mert arra biztattak mindenkit, hogy be lehet jönni, Magyarország ugyanakkor betartotta a schengeni és dublini szerződést. Antidemokratikus is eljárás, hiszen a saját népüket nem kérdezték meg ebben az ügyben. Magyarországon ezzel szemben népszavazás volt, és a magyarok kimondták: nem akarnak bevándorló országgá válni.

A politikus hangsúlyozta: el kell választani egymástól a gazdasági migrációt és azokat a menekülteket, akiknek élete politikai, vallási meggyőződésük miatt veszélyben van. Magyarország minden valódi menekültnek segít, minden nemzetközi kötelezettségének eleget tesz – jelentette ki.

A migráció szerinte „ontológiailag és erkölcsileg is rossz” – jelentette ki –, az nem helyes, ha valakinek nincs lehetősége, hogy ott élje le az életet, ahol született. A migráció legfeljebb a kisebbik rossz lehet, ha valakinek a szülőföldjéről tényleg el kell menekülnie, mert veszélyben van az élete – de a cél az, hogy olyan viszonyokat teremtsünk, amiben mindenki élhet a saját szülőföldjén, vagy visszatérhet oda. „A migrációval szemben önvédelem, a migránsokkal szemben keresztény karitász” – foglalta össze a kereszténydemokrata politikusok „kettős felelősségét”.

Semjén Zsolt a felelősségvállalást koncentrikus körként ábrázolta, a legbelső a családokhoz kötődik, a második a nemzethez, míg a legszélesebb az emberiséghez. Ezek összekeverése súlyos felforgatása a világ rendjének – értékelt. A mi válaszunk, hogy az a normális, ha olyan családtámogatási rendszer van, ami támogatja, hogy magyar gyerekek szülessenek, akik magyar kultúrában nőnek – mondta, felidézve azt a sajnálatos esetet, amikor ezért a magától értetődő kereszténydemokrata alapelvért egy svéd minisztertársa gyakorlatilag lenácizta a magyar családpolitikát.

A helyzet súlyosságát érzékelteti az is, hogy az EU alkotmánytervezetének megfogalmazói csak a görög-latin kultúrkörre és a felvilágosodásra utaltak, a kereszténységet meg sem említették – pedig a zsidó-keresztény kultúra kétségkívül „ott van az európai civilizáció építőkövei között.” Ugyanilyen problematikus, hogy az „európai PC-ben” nem lehet kimondani a keresztényüldözés tényét, ehelyett „emberi jogi sérelem” vagy legfeljebb „a vallásszabadság sérelme” kifejezések használhatók – számolt be tapasztalatairól a miniszterelnök-helyettes.

Mindezek alapján rámutatott: napjainkban két típusú keresztényüldözéssel kell szembenézni: az egyik, ami Nyugat-Európában tapasztalható, és ami a keresztény értékek relativizálását és kiszorítását, sok esetben történelemhamisítást is jelent. A másik a keleti keresztények üldözése, akik elszenvedik a nyomort és egyéb hátrányokat az adott térségben, és emellett keresztény kisebbségként léteznek az iszlám tengerben – fogalmazott.

Kitért arra, hogy egyedülálló módon létrehozták az üldözött keresztények segítését szolgáló államtitkárságot, és mintegy 50 ezer embernek nyújtottak segítséget állami eszközökkel. Ez messze meghaladja Magyarország anyagi erejét, és sokkal nagyobb erőfeszítés, mint amit egyes gazdagabb nyugati országok biztosítottak – hangzott el. Ugyanakkor azt senki nem gondolhatja, hogy a világ összes szegény emberét Magyarországnak vagy Európának kellene befogadnia – szögezte le.

Külön kiemelte az iraki Tell Aszkuf település példáját, ahonnét az Iszlám Állam 1300 keresztény családot üldözött el, és amelyet teljes egészében a magyar állam épített újjá. Ezért a visszatérő 1000 keresztény család hálából „Magyarország leányának” nevezte el.

Semjén Zsolt azt mondta, a migráció, bár van, amikor a kisebbik rossz, de mindenképpen rossz, hiszen azt jelenti, hogy valaki nem élheti ott az életét, ahová született. A migrációért, a jelenséget kiváltó állapotokért elsősorban az adott ország rossz kormányzatát tette felelőssé. Egyúttal kitért a volt gyarmattartó országokra is, és azt mondta, a rossz lelkiismeretüket ne tolják ránk, „mi nem gyarmatosítottunk senkit, nem raboltunk ki senkit.”

A politikus ugyanakkor felidézte a magyar történelem dicső és tragikus fejezeteit (Nándorfehérvár, Buda elfoglalása, a szovjet megszállás), amelyek a „kereszténység védőbástyáivá” tettek minket. Ez mélyen gyökerezik a magyar nép identitásában, ezért „senki ne akarja Brüsszelből megmondani, hogyan legyünk szolidárisak” – hangsúlyozta.

Azoknak is van felelőssége a történtekben, akik meghívták ezeket az embereket Európába –
jegyezte meg.  Feltette a kérdést: nem lett volna tisztességesebb, ha azt mondják, nem engedik be a migránsokat, ne tegyék kockára az életüket?

Semjén Zsolt beszéde a Keresztény kommunikációs szakemberek budapesti fórumán:

(Forrás: kdnp.hu)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Magyarországon az egyházi fenntartású közoktatási intézmények és a bennük tanuló gyermekek száma is a kétszeresére nőtt 2010-hez képest – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes hétfőn Kapuváron, a Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda tanévnyitó ünnepségén.

Ma Magyarországon 1067 egyházi közoktatási intézmény van, amelyekbe mintegy 220 ezer gyermek jár – ismertette Semjén Zsolt. Hozzátette, hogy 2010 óta 2800 templomot újítottak fel és 120-at építettek.

Magyarországon nem zártak be egyetlen templomot sem, nem építették át bevásárlóközponttá vagy mecsetté, szemben Nyugat-Európával – hangoztatta Semjén Zsolt.

Kitért arra is, hogy az Európai Unió (EU) statisztikai hivatala, az Eurostat adatai szerint az EU-ban Magyarország nyújtja GDP-arányosan a legmagasabb egyházi támogatást.

Beszélt arról is, hogy Magyarországon egyházi iskolák “evidenciaszerűen” vannak, mert a keresztény oktatás egyidős az állammal. Amikor 1948-ban az egyházi közoktatási intézményeket államosították, az iskolák mintegy hatvan százaléka egyházi fenntartású volt.

Az egyházi fenntartású iskolák olyan sajtos minőséget, olyan plusz értéket közvetítenek, amilyenre semmilyen más fenntartó nem képes, sem az állam, sem az önkormányzat, sem egy alapítvány, mert Jézus Krisztus evangéliumának értékrendjén nyugszanak – fogalmazott a miniszterelnök-helyettes, majd hozzáfűzte, hogy a keresztény civilizáció a klasszikus értékrendet közvetíti, nem csak ismerteket ad át, hanem a tízparancsolatnak megfelelően nevel is.

Semjén Zsolt elidegeníthetetlen emberi jognak nevezte, ha valaki egyházi intézményben szeretné oktatni a gyermekét. A magyar állam ezt tiszteletben tartja, mert ezek az intézmények az egész magyar társadalomnak a javát szolgálják – emelte ki.

Hangsúlyozta azt is, hogy a keresztény iskolákat nem az állam hozza létre, hanem a magyar nép. Az állam azt biztosítja ehhez, hogy ne jelentsen plusz anyagi terhet a szülők számára, ha valaki egyházi fenntartású intézményben tanul: az állam ugyanúgy támogatja az egyházi fenntartásban működő oktatási intézményeket, mint az államiakat. Ennek alapjait 1998 és 2002 között dolgozták ki – mondta.

Veres András, a Győri Egyházmegye püspöke, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke homíliájában kiemelte, hogy nem a korábbi fenntartóval szemben szeretné meghatározni a központ identitását, ugyanakkor fontos kiemelni, hogy a katolikus egyház hogyan gondolkodik a keresztény-katolikus nevelésről.

Elmondta, hogy az egyik lényegi sajátossága a keresztény-katolikus iskolának, hogy ne csak tudásra, hanem igazi bölcsességre tegyenek szert a tanulók, mert a bölcs emberre az is jellemző, hogy tudja, honnan indult, hová tart és hová érkezhet meg.

A másik sajátosság, hogy megtanítsák, a vallás és a tudomány között nincs ellentmondás, hanem inkább minden egyes pontban összhang. Minél nagyobb tudást szeretnénk átadni és megértetni az is, hogy ez a tudás nem mond ellent a vallásnak, a hitnek, Isten létezésének, mert “aki igazán nagy rajongója a természettudományoknak, az szükségszerűen belátja, hogy a teremtő Istennek léteznie kell” – fogalmazott a megyéspüspök.

Hozzátette: harmadik sajátosság, hogy segítsék Isten megismerésében, megszeretésében a gyermekeket, hogy annak tudatában cselekedjenek, hogy azzal Istent szolgálják.

Mindezek fényében a keresztény-katolikus oktatás célja, hogy segítsünk felismerni a diákoknak azokat az Istentől kapott ajándékokat és szüleinktől kapott képességeket, amelyek elvezetnek minket egy jó hivatás felé – mondta Veres András.

A Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda most kezdte meg első tanévét, miután a szülők, a tantestület, a kapuvári önkormányzat, a tankerületi központ és az Emberi Erőforrások Minisztériuma is támogatta, hogy az állami fenntartású Felsőbüki Nagy Pál Gimnázium beleolvadjon a Páli Szent Vince katolikus iskolaközpontba. Az intézménybe mintegy nyolcszáz gyermek jár.

A Páli Szent Vince Általános Iskola 1992-ben kezdte meg működését, óvodával 2009-ben bővült.

Az ünnepség végén Veres András megáldotta az iskola új névtábláját, zászlaját és a termekben elhelyezendő kereszteket.

(Forrás: MTI)