Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Három embert megöltek csütörtök reggel egy késes támadásban a dél-franciaországi Nizza város Notre Dame templomának közelében. Az elkövető a templomban rontott idős emberekre, kettejük torkát átvágta, egyiküket szinte lefejezte.

Francia sajtóértesülések szerint az egyik áldozat egy nő, aki reggel imádkozni indult a székesegyházba, a másik egy férfi, a templom sekrestyése. A harmadik nőt többször megszúrta, neki még sikerült egy közeli kávézóba menekülnie, de később belehalt sérüléseibe. Szemtanúk szerint a merénylő folyamatosan azt ordibálta, hogy „Allahu akbar”, azaz Allah a legnagyobb.

Christian Estrosi nizzai polgármester szerint a terrortámadásnak tűnő merénylet gyanúsítottját letartóztatták. Közben a rendőrök meglőtték, emiatt kórházba került, de életben van. Úgy tűnik, hogy „magányos farkasként”, egyedül támadt, nem voltak társai. A városvezető a történéseket „iszlamo-fasizmusként” jellemezte.

(Forrás: magyarnemzet.hu)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

A KDNP elnöke, nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes megbeszélést folytatott Jankovics Róberttel, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége elnökével a Karmelita kolostorban.  Semjén Zsolt gratulált a horvátországi magyarok imponáló sikereihez.

(semjenzsolt.hu)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Keresztény-nemzeti-polgári győzelem a nyilas-szoci-libsi horrorkoalíció felett! Gratulálok Koncz Zsófia képviselőtársamnak – írja Facebook oldalán Semjén Zsolt, a KDNP elnöke.

(semjenzsolt.hu)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

(semjenzsolt.hu, mandiner)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

A nemzeti közösségek olyan egyedi kultúrát őriznek, amelyeket sem a többségi, sem az anyanemzet nem tud helyettük megőrizni. Élő kultúrájuk egyaránt gazdagítja a nemzetiségi közösségük, a magyar nemzet, a Kárpát-medence és végeredményben a világ egyetemes műveltségét – jelentette ki Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes az idei Pro Cultura Minoritatum Hungariae díjak átadásán. A magyarországi nemzetiségek kultúrájáért folytatott tevékenységek szakmai elismerésében 13 személy, illetve szervezet részesült.

Mint a csütörtöki budapesti díjátadó ünnepségen elhangzott, a Magyar Művelődési Intézet által 2005-ben alapított díj az elmúlt évben a miniszterelnök általános helyettesének szakmai elismerései közé került. A díj korábbi hagyományait megőrizve olyan személynek, vagy szervezetnek adományozható, aki vagy amely a Magyarországon élő nemzetiségek körében az anyanyelvi kulturális örökség megtartásáért, fejlesztéséért, valamint a nemzetiségi közművelődés és kultúra területén végzett kimagasló tevékenységével hozzájárult a Kárpát-medence népeinek együttéléséhez.

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, nemzetiségekért is felelős tárca nélküli miniszter a csütörtöki eseményen Klebelsberg Kuno egykori vallás- és közoktatásügyi miniszter gondolataival köszöntötte a közönséget: a magyar hazát ma elsősorban nem a kard, hanem a kultúra tarthatja meg és teheti ismét naggyá. “A kultúra megmaradásunk egyik záloga” – hangsúlyozta.

Mint mondta, a 15 éves hagyományra visszatekintő díjjal olyan személyeket és szervezeteket tüntetnek ki, akik elismerésre méltót végeztek és végeznek a Magyarországon élő nemzetiségek körében az anyanyelvi kulturális örökség megtartásáért, kibontakozásáért, és így hozzájárulnak a Kárpát-medence népeinek nemcsak együttéléséhez, hanem kölcsönös gazdagodásához.

Kiemelte: az alaptörvény deklarálja, hogy a Magyarországon élő tizenhárom őshonos nemzetiség államalkotó tényező és joga van az önazonossághoz, önkormányzatához, az anyanyelvhasználathoz, az anyanyelvi oktatáshoz, kultúrájuk, hagyományaik ápolásához és továbbadásához. “Köszönet és elismerés azoknak, akik kiemelkedő szakmai életútjukkal, nemzeti közösségük szolgálatával, az anyanyelvi kultúrájuk széleskörű megismertetésével és nagyszerű egyéni teljesítményükkel kiérdemelték a Pro Cultura Minoritatum Hungariae díjat” – zárta szavait.

Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára hangsúlyozta: Magyarország, a Kárpát-medence és egész Európa erősödése a nemzetiségeken és a nemzeteken múlik. Ezért is támogatják azt a törekvést, hogy a nemzetiségek megerősödését uniós szinten is támasszák alá, és ez a támogatási rendszeren, az elismerésen, adott esetben a pozitív diszkrimináción keresztül is megvalósulhasson – tette hozzá.

Az államtitkár köszönetet mondott a kitüntetetteknek kulturális tevékenységükért, amely által Magyarország és az itt élő nemzetek erősödnek. “Segítjük egymást és szolgáljuk egymást” – fogalmazott.

Az eseményen díjat kapott Bajnokné Képes Gyöngyi a sámsonházai szlovák nemzetiség közösségi és kulturális életében betöltött kiemelkedő szerepéért, továbbá a Balkán Táncegyüttes és Kulturális Egyesület a bolgár nemzetiségi néptánchagyományok bemutatása és népszerűsítése révén a kulturális identitás megőrzésében végzett három évtizedes munkájáért.

Elismerésben részesült Bródy András festőművész, a ruszin nemzetiségi kultúra hazai és nemzetközi hírnevének öregbítéséért, valamint a Drenka Polska Hagyományőrző Együttes a lengyel népzene és népdalkincs bemutatásával a nemzetiségi hagyományok fennmaradásában betöltött szerepéért. A Furmicska Néptánc Egyesület a csömöri szlovák folklórhagyományok átörökítésében, valamint a gazdag helyi népviselet és anyagi kultúra megőrzésében vállalt szerepéért nyerte el a díjat.

Jónás Gézának cimbalmosként a roma zenei hagyományok népszerűsítéséért és a zeneművészet különböző irányzataiban elért sikereiért, Komáromy-Hiller Juliannának a szerb néptánchagyományok átörökítéséért, valamint a táncpedagógiában és koreográfusként elért kiemelkedő eredményeiért ítélték oda az elismerést.

Lakatos Mónika a világzenében elért hazai és nemzetközi sikereivel a tradicionális romazene megismertetésében és népszerűsítésében elért teljesítményéért, a Magyarországi Szlovének Szövetsége felsőszölnöki népdalköre a szlovén népdalkincs megőrzésében és népszerűsítésében betöltött két évtizedes szerepéért kapta meg a díjat. A  Marica Kulturális Egyesület a horvát nemzetiség kultúrájának megőrzésében és vallási életében betöltött több mint két évtizedes szerepéért nyerte el az elismerést.

Sikk Józsefné a váci ukrán nemzetiség kulturális identitásának megőrzéséért és az anyaországhoz fűződő kapcsolatok kialakításában vállalt szerepéért, Szenes Andrea hegedűművész-zenepedagógusként a román és magyar népzene és folklórkincs megismertetésében és átadásában végzett kiemelkedő munkájáért, Wágner Lászlóné a budakalászi német közösség megszervezéséért és kulturális hagyományaik megőrzésében vállalt munkájáért vehette át a díjat.

Az alábbiakban közöljük Semjén Zsolt beszédét.

Kérem, engedjék meg, hogy gróf Klebelsberg Kunó egykori vallás- és közoktatásügyi miniszter gondolatával köszöntsem Önöket:

„A magyar hazát ma elsősorban nem a kard, hanem a kultúra tarthatja meg és teheti ismét naggyá.” A klebelsbergi gondolat ma is helytálló.

Mégis, most mindannyiunkhoz szól a kérdés: miért a kultúra?

Ennek megértéséhez érdemes megvizsgálni a szó eredetét. A latin „colere” igéből származó kifejezés jelentése művelni, pontosabban a földet megművelni. Átvitt értelemben elsőként Cicero használta a „cultura animi” – a lélek művelése – kifejezést. Cicero megállapításától kezdve évszázadokon keresztül kikezdhetetlennek bizonyult az a megállapítás, hogy a lélek – miként a termőföld – csak műveléssel képes maradandó értéket teremni.

Ez alapján valljuk mi is azt, hogy a kultúra megmaradásunk egyik záloga.

A Pro Cultura Minoritatum Hungariae díj, amely idén 15 éves hagyományra tekint vissza, megfelel ennek a gondolatnak, hiszen elismerés a nemzetiségi kultúra maradandót alkotó képviselőinek. Olyan személyeket és szervezeteket tüntetünk ma ki, akik elismerésre méltót végeztek és végeznek, a Magyarországon élő nemzetiségek körében az anyanyelvű, kulturális örökség megtartásáért, kibontakozásáért, és így hozzájárulnak a Kárpát-medence népeinek nem csak együttéléséhez, hanem kölcsönös gazdagodásához.

A művészeten keresztül könnyebb megértenünk azon honfitársainkat, akik valamely nemzetiségi közösségben – de a magyar nemzet egészébe illeszkedve – élnek, egy gazdagabb, de olykor mégis nehezebb kettősségben. Olyan egyedi kultúrát őriznek, amelyeket sem a többségi, sem az anyanemzet nem tud helyettük megőrizni. Ezt az értékgazdagságot csak Önök őrizhetik meg és csak Önök hozhatják létre! Hagyománytisztelő, de élő kultúrájuk egyaránt gazdagítja a nemzetiségi közösségük, a magyar nemzet, a Kárpát-medence, a kontinens és végeredményben a világ egyetemes műveltségét.

Munkájuk nem egy asszimilálódó, eltűnő népcsoport eltűnő hagyományának vitrinbe helyezett története, hanem elvetett mag. Ez a mag kihajt és növekedik a gyermekek-fiatalok révén, akik a nemzetiségi oktatási és kulturális intézményekben tanulnak és a helyi közösségekben valóságként mindezt meg is élik.

Ezek a kisközösségek évtizedekig „nemzetiségi és etnikai kisebbségként” szerepeltek a közbeszédben és a hivatalos fórumokon. Nem kaptak megfelelő figyelmet, mert az internacionalista szocialista államhatalom úgy vélte, önmagától „megoldódik” a nemzetiségi kérdés, mivel a kisebbségek ugyanolyan jogokat kaptak, mint a többség, és így majd sikeresen asszimilálódnak. Bizony akkor kevesen merték felvállalni származásukat, mivel emlékeztek még arra, hogy milyen sors jutott a kisebbségeknek a XX. században: üldöztetések, elűzetések, lakosságcserék.

2010-ben az Alaptörvény elfogadásakor a kisebbség kifejezést, amely mennyiségi alárendeltséget sugallt, töröltük, és visszatértünk a több száz éves magyar hagyományhoz: a „nemzetiség” fogalmához. Az Alaptörvény deklarálja, hogy a Magyarországon élő 13 őshonos nemzetiség államalkotó tényező, és joga van az önazonosságukhoz és önkormányzatukhoz, az anyanyelvhasználathoz, az anyanyelvű oktatáshoz, kultúrájuk, hagyományaik ápolásához és továbbadásához.

Köszönet és elismerés azoknak, akik kiemelkedő szakmai életútjukkal, nemzeti közösségük szolgálatával, az anyanyelvi kultúrájuk széleskörű megismertetésével, és nagyszerű egyéni teljesítményük révén kiérdemelték a Pro Cultura Minoritatum Hungariae díjat!

Szívből gratulálok!

(Forrás: semjenzsolt.hu, MTI)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Nemzeti Kegyhelyünkre, Máriapócsra zarándokolt a Kereszténydemokrata Néppárt országgyűlési képviselőcsoportja.  Semjén Zsolt KDNP-elnökkel és Simicskó István frakcióvezetővel együtt a képviselők a Szűzanya segítségét kérték, hogy kereszténydemokrata küldetésüket sikeresen beteljesíthessék az országgyűlésben és a kormányzati munkában.

A zarándoklaton, melyet a görögkatolikus főpásztororok személyesen kísértek, Szent II. János Pál pápa 1991-es, Máriapócson tartott szentmiséjének emlékét is felidézték.

Fotó: P. Tóth Nóra/Nyíregyházi Egyházmegye

A Kegytemplomban két boldoggá avatott vértanút, Romzsa Tódor és Gojdics Péter Pál görögkatolikus püspököt ábrázoló mozaikokat szenteltek meg a magyarországi görögkatolikus metropólia főpapjai, Kocsis Fülöp érsek-metropolita, Szócska Ábel nyíregyházi és Orosz Atanáz miskolci görögkatolikus püspökök.

A szabadtéren megtartott szent liturgián, melyen a KDNP képviselőcsoportjának tagjai is együtt imádkoztak, Kocsis Fülöp meropolita mondott homíliát.

Fotó: P. Tóth Nóra/Nyíregyházi Egyházmegye

Majd Semjén Zsolt pártelnök beszédében kiemelte: hiába tartjuk meg a vasárnapot, hiába vagyunk keresztények, ha nem törődünk azzal, mi van a környezetünkben és a világban. A keresztségben kapott küldetésünk, hogy elmozdítsuk a világot az Evangélium irányába.

Hozzátette, elutasítjuk azt a felfogást, mely az egyházat korlátozná a közéleti kérdésekben megfogalmazott tanítása kibontásában. A kereszténydemokrácia azt jelenti, hogy figyelünk az egyház társadalmi tanítására, és azt képviseljük a mindennapokban. Hiába vitatják a liberális, illetve más szélsőséges felfogást képviselő erők,  az egyház illetékessége mindenütt érvényes, így a társadalom és a politika területén is.

A keresztény politikus úgy gondolkodik: nem az Egyház igazodik az aktuális társadalmi divatokhoz, hanem a keresztény közösségnek, politikusnak kell igazodni az Egyház tanításához! A társadalom alapja a család állandósága a progresszívok devianciáival szemben.

Fotó: P. Tóth Nóra/Nyíregyházi Egyházmegye

Kifejtette, a közösségi dimenzió nélkül kiüresedik a hit, babonasággá válik. Meg kell védeni a keresztény civilizációt, mely megtart bennünket, azokkal szemben, akik belülről és kívülről is rombolják azt már évszázadok óta. Szent István a kereszténységre építette fel a magyar államot, ez adja a keresztény politikusok társadalmi legitimitását.

(semjenzsolt.hu)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Az egész ország életét szolgálja, hogy 2010 óta megduplázódott az egyházi iskolák száma, a kormány pedig mindig is értékelte az egyházi iskolák munkáját – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes vasárnap a Pannonhalmi Bencés Gimnázium tanévnyitóján.

Semjén Zsolt kiemelte: Pannonhalma mindig is reményt jelentett a kereszténység és a magyarság szempontjából, különösen a mi korunkban, mert hasonlóság van Szent Benedek kora és a mi korunk között.

Szent Benedek kora a hanyatló Róma időszaka, amikor a hanyatló katonai erényeket már felváltotta a “gladiátorcelebek” kultusza, amikor a klasszikus római jogi és kulturális értékeket felváltották a “mindenhonnan beáramló devianciák”, amikor a család helyett a “legelképesztőbb aberrációk” lettek úrrá. Szent Benedek ekkor a természetellenességgel szemben a természetfölöttit állította – mondta a kereszténydemokrata politikus.

Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes beszédet mond a Pannonhalmi Bencés Gimnázium tanévnyitóján a Szent Márton-bazilika előtti téren 2020. augusztus 30-án.  Fotó: MTI/Krizsán Csaba.

Hozzátette, épp azért tudta Szent Benedek a természetest képviselni, mert a természetfelettit mutatta fel, hiszen a természetfeletti a természetesre épül. Ezért az antik világ értékeit pont a bencések mentették át – mutatott rá.

Pannonhalma az örök értékeket képviseli, egyfelől az örök keresztény természetfeletti értékeket és a klasszikus világ klasszikus bevált értékeit – fogalmazott a miniszterelnök-helyettes ünnepi beszédében.

Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes beszédet mond a Pannonhalmi Bencés Gimnázium tanévnyitóján a Szent Márton-bazilika előtti téren 2020. augusztus 30-án. Fotó: Váli Miklós.

Részletezte, hogy különösen igaz ez az emberkép tekintetében, mert a keresztény emberkép alapján áll a bencés iskola, amely azért fontos, mert mindennek a kiindulópontja az emberkép. “Ha ez torz és egyoldalú, akkor szükségszerű, hogy az arra épülő társadalom is egyoldalú, torz és embertelen legyen” – mondta.

Kitért arra is, hogy a keresztény emberkép a test-lélek-szellem összetettségén áll, amely különösen igaz Pannonhalmán, ezért ott a teljes ember bontakozhat ki. Ez fontos ma, amikor sokan tagadják azt, hogy az iskolának volna nevelési feladata – jegyezte meg.

Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes beszédet mond a Pannonhalmi Bencés Gimnázium tanévnyitóján a Szent Márton-bazilika előtti téren 2020. augusztus 30-án. Fotó: MTI/Krizsán Csaba.

A keresztény emberképhez a nemzet is hozzátartozik – folytatta. Isten az égi haza mellett földi hazát is adott nekünk, “ezért valamilyen módon az égi hazához is hűtlen az, aki a földi hazának a sorskérdései elől dezertál”. A bencések mindig is tudták, hogy ők nem csak bencések, hanem magyar bencések – emelte ki, hozzátéve, hogy a pannonhalmi intézményben tanulók vállán jelentős részben épp ezért nyugszik a keresztény Magyarország képviselete.

Hortobágyi T. Cirill pannonhalmi főapát a 7. és 9. évfolyamos diákok előtt tartott ünnepi beszédében azt hangsúlyozta, hogy a koronavírus tavasszal megtorpanásra késztette a gazdaságot világszerte, hónapok óta félelemben tartja emberek milliárdjait. A megtorpanás azonban ráirányította a figyelmet sok értékre és lehetőségre, amelyeket korábban vagy magától értetődőnek tartottunk, vagy nem is figyeltünk rá.

Hortobágyi T. Cirill pannonhalmi főapát beszédet mond a Pannonhalmi Bencés Gimnázium tanévnyitóján a Szent Márton-bazilika előtti téren 2020. augusztus 30-án. Fotó: MTI/Krizsán Csaba.

Megtanultunk figyelni és vigyázni egymásra – mondta, majd arra intett, hogy “ne lazuljunk ezután sem”, hanem tartsuk be a járványügyi szabályokat, amelyekkel fékezni lehet a vírus terjedését.

A főapát a tanévnyitó előtt újságíróknak elmondta, hogy a Pannonhalmi Bencés Gimnáziumban mintegy 430 diák tanul. A határon túli tanulóknak korábban kellett érkezniük, ők még karanténban vannak és a második tesztjükre várnak. Hozzátette, hogy több szabályt is szigorítottak, így például kevesebben tartózkodhatnak egyszerre egy helyiségben, emellett a beköltözéskor most nem az egész család kísérhette el a tanulót, hanem csak egy rokona.

Veres András, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, győri megyéspüspök, Hortobágyi T. Cirill pannonhalmi főapát és Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes a Pannonhalmi Bencés Gimnázium tanévnyitóján a Szent Márton-bazilika előtti téren 2020. augusztus 30-án. Fotó: Váli Miklós.

(Forrás: MTI)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Széchenyi Zsigmond nemcsak a legnagyobb magyar vadász, de ő “a magyar vadász”, annak ideáltípusa, aki pontosan mutatja, mi a különbség az igaz vadász és a puskás ember között – fogalmazott Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes pénteken Balatongyörökön, a néhai vadász, író szobrának leleplezésekor.

Véleménye szerint a néhai gróf örök példa a mindenkori magyar vadászok számára, és ő az, akin keresztül a nem vadászok is megsejthetik, átérezhetik, hogy mit jelent vadásznak lenni.

“Az ember részese a naturának és részese a kultúrának, a naturának a gyermeke, a kultúrának a teremtője.” A vadászlétnek éppen az a lényege, hogy ez a kettő a legtermészetesebb módon esik egybe – jelentette ki a politikus.

Semjén Zsolt azt mondta: a természeti lét maga a vadászlét, hiszen mindannyiunk őse vadászott, ha nem tette volna, nem maradt volna életben, és most nem lennénk itt; ennek az öröksége az a szenvedély, ami minden vadászban benne él.

Emlékeztetett: amikor az ember létrehozta a kultúrát, az a kezdet kezdetén a vadászathoz kapcsolódott, elég, ha a rítusokra, a fegyverek díszítésére, az állatok ábrázolására gondolunk.

Senki sem tudott olyan szépen írni a vadászati szenvedélyről, mint Széchenyi Zsigmond, aki a leghitelesebben boncolta az emberi természetben lévő vadászati szenvedélyt, annak gyökerét és mai meglétét. Egyben a bajor-osztrák-cseh-magyar vadászati kultúra megtestesítője, örököse is volt, könyvei pedig nem pusztán a vadászatok leírásai, hanem néprajzi, történelmi ismeretek például Afrikáról.

Széchenyi Zsigmond személye az egész magyar vadásztársadalom és a nem vadászok számára is megkerülhetetlen jelentőségű, mert rajta keresztül be lehet mutatni, “mi a különbség az igaz vadász és a puskás ember között” – mondta.

“Czinege elvtárs vagy néhány újgazdag figura idézőjelbe tett vadászata az a puskás ember vadászata, Széchenyié pedig az igaz vadász vadászata”. Ez a különbség “az ember cselekedete” és “az emberi cselekedet” között – vélekedett Semjén Zsolt.

Hozzátette: a vadász-író magyarsága példaértékű, hiszen a magyar nyelv szépségével zseniálisan tudott fogalmazni, hitvallását pedig jól mutatja, hogy itt maradt, nem ment el Nyugatra, pedig megtehette volna.

Széchenyi Zsigmond (1898-1967) Afrika-vadász, utazó, író kitelepítettként először a Tiszántúlra, majd 1951-ben befogadottként Balatongyörökre került, ahol 1959-ig élt. Alakját Orr Lajos szobrászművész formálta bronzba.

Bíró Róbert, a település polgármestere a Balaton-parti móló tövében elhelyezett alkotás leleplezésekor elmondta: jövőre lesz 900 éve, hogy Balatongyörököt először említették írásban, az évfordulós ünnepi sorozat nyitánya is volt a szoboravatás.

(Forrás: MTI)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Mindszenty József hercegprímás, szent életű és vértanúsorsú bíboros életpéldája erkölcsi iránytű volt életében és napjainkban is az – hangoztatta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes csütörtökön Zalaegerszegen, a Göcseji Múzeum új épületszárnyának alapkőletételi ünnepségén.

A Mindszenty (Pehm) József egykori apátplébánosnak emléket állító, valamint a kommunista diktatúra egyházüldözését megidéző múzeum alapkőletételén a politikus kijelentette: a hercegprímás a keresztény realizmus alapján mondott ellent a nemzetiszocializmusnak és az osztályszocializmusnak.

Személye annak szimbóluma, hogy a nácizmus és a bolsevizmus lényege szerint egyforma: ember- és istenellenes – fűzte hozzá a miniszterelnök-helyettes.

A hercegprímás gondolatát, “Állok Istenért, egyházért, hazáért” idézve kifejtette: Mindszenty József életpéldája azt mutatja, hogy “egyszerre vagyunk tagjai az egyháznak és polgárai a hazának”. Kötelességünk, hogy nemzetünk, hazánk sorsáról is gondoskodjunk, foglalkozzunk nemzetünk sorskérdéseivel – fogalmazott Semjén Zsolt.

Rámutatott arra is, hogy Mindszenty József a hitélet erősítése mellett az emberek életéhez kapcsolódó feltételeket is igyekezett megteremteni. Példáját követi Zalaegerszeg városa: a 21. században zajló építkezések, fejlesztések megnövekedett életlehetőséget adnak az itt élő embereknek – mondta Semjén Zsolt.

Balaicz Zoltán (Fidesz-KDNP), Zalaegerszeg polgármestere elmondta: Mindszenty József 1917-ben érkezett a zalai megyeszékhelyre hitoktatónak, 1919-ben átvette a plébánia vezetését, 1944-ig volt a város apátplébánosa.

Lelkiségben, a szegények segítésében meghatározó szerepe volt Zalaegerszeg történetében: új emelettel bővült a plébánia, megépült az olai templom, felépült a zárda épülete és megkezdte működését a Zalaegerszegre hívott Notre Dame Női Kanonok- és Tanítórend iskolája. A városban kultúrotthon létesült, a páterdombi városrészben a szegényebb élethelyzetűeknek kialakították az ONCSA-házak telepét – ismertette Balaicz Zoltán.

Hozzáfűzte: Mindszenty Józsefet 2012-ben Zalaegerszeg posztumusz díszpolgárává választotta. Emlékét őrzi a róla elnevezett tér, a nagytemplom melletti szobor, a nevét viselő iskola, az olai templom melletti kert, az emlékére épült kertvárosi templom.

A Göcseji Múzeum új épületszárnyában nyíló állandó kiállítások emléket állítanak Zalaegerszeg 20. századi történetének, Mindszenty (Pehm) József zalaegerszegi életének, valamint a kommunista diktatúra egyházüldözésének.

Az állami beruházás keretében, 8,3 milliárd forint értékben megvalósuló építkezés várhatóan 2021 októberében fejeződik be.

Az épületszárny alapkövét Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek áldotta meg. Az ünnepségen köszöntőt mondott Vigh László (Fidesz) országgyűlési képviselő.

(Forrás: MTI)