1848 üzenete: nem birodalmi provincia vagyunk, hanem szuverén nemzet!
2022. március 14.
Ossza meg ismerőseivel!
Semjén Zsolt szerint 1848 öröksége a mai európai politikai viszonyok között az, hogy nem akarunk provincia lenni egy birodalomban, hanem szuverén nemzetként, a saját értékeinknek megfelelően, mi magunk akarjuk eldönteni, hogy milyen életet éljünk.
A miniszterelnök-helyettes Szatmárnémetiben beszélt erről hétfőn, az ünnep előestéjén tartott gálaműsor szónokaként.
Felidézte: az 1848 előtti Habsburg uralkodók is egy sor jó közigazgatási döntést hoztak, de ez nem volt elég. Az volt a kérdés, hogy a magyar intézményeknek, a magyar államrezonnak pusztán annyi-e az értelme, hogy közigazgatási szolgáltatók legyenek?
Úgy vélte, amint akkor, úgy ma is, a magyar államnak azt kell biztosítania, hogy a magyar nemzet fennmaradjon, és saját gyökereiből fejlődhessen.
Szerinte ugyanis ma az EU bürokráciája gondolja azt, hogy nincs szükség nemzetre, nemzeti sajátosságokra.
“Amit ők progresszív értékeknek tekintenek, azok tulajdonképpen a keresztény civilizáció zárójelbe tétele, a nemzeti szuverenitás zárójelbe tétele, a család zárójelbe tétele” – részletezte.
“Mi a magyarság intézményein keresztül akarjuk a döntéseket meghozni, ezt nem akarjuk átadni mindenféle ellenőrizhetetlen és számonkérhetetlen NGO-nak, bürokráciának” – jelentette ki.
Arra is kitért, hogy a mostani polgári demokráciában nem kell a csatamezőn elesni, az akasztófák árnyékában állni, nem kell börtönbe menni a politikai akarat és nemzeti elkötelezettség megvalósításához, amiként 1848-49-ben történt.
“A polgári demokráciának az a nagy eredménye, hogy a fejeket nem lekaszabolják, hanem megszámolják. A nemzeti szuverenitás megőrzéséhez a szavazatokat kell megszámolni” – jelentette ki.
Felidézte: 2010-ben az országgyűlés törvénybe iktatta, hogy minden magyar, bárhol éljen a világban, teljes jogú állampolgár lehessen. Ezért minden magyar politikai akarata megtestesül a magyar Országgyűlésben.
“A külhoni magyarság nem kvázimagyarság, ezért nem kváziállampolgárság jár neki, hanem teljes jogú állampolgárság” – fogalmazott. A gondviselés különleges kegyelmének tartotta, hogy mind 2014-ben mind 2018-ban a külhoni magyarság szavazataival lett meg a Fidesz-KDNP kétharmados többsége az Országgyűlésben.
Semjén Zsolt úgy vélte: a mostani választásokon azokkal állnak szemben, akik 2004. december 5-én a külhoni magyarságot ki akarták rekeszteni a közjogi értelemben vett nemzetből.
Úgy vélte: magyarnak születni a Kárpát-medencében küldetés az anyanyelv, a kultúra, a történelem, az életstílus, az észjárás, a nyelv megőrzésére. Azt tartotta a nemzet alapvető feladatának, hogy kimunkálja és felmutassa magyarságát.
A szatmárnémeti rendezvényen Pataki Csaba, a Szatmár megyei önkormányzat elnöke köszöntőjében megemlítette: március 15-én a partiumi városban is megtartják a “kicsi békemenetüket”, de lélekben ott lesznek a budapesti felvonuláson.
A rendezvény a nyárádszeredai Bekecs néptáncegyüttes ünnepi gálaműsorával folytatódott.
Esterházy János magyarsága összeköt minket a körülöttünk élő népekkel
2022. március 13.
Ossza meg ismerőseivel!
Esterházy János magyarsága nem elválaszt minket a körülöttünk élő népektől, hanem összeköt velük – fogalmazott Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a mártír sorsú felvidéki politikus emlékére rendezett ünnepségen vasárnap, az Országház felsőházi termében.
Semjén Zsolt hangsúlyozta: Esterházy János “annak a közép-európai együttműködésnek, sorsközösségnek is szimbóluma”, amit most a visegrádi négyek együttműködés próbál építeni.
Semjén Zsolt a kereszténység és nemzetek kapcsolatáról szólva azt mondta: a kereszténység a legegyetemesebb értékrend, hiszen Jézus Krisztus evangéliuma az élet minden területén érvényes. Ugyanakkor az egyetemes kereszténység nem megszüntette a nemzeteket, hanem megnemesítette, kimunkálta és ezzel megőrizte azokat.
Úgy fogalmazott: “Isten az égi haza mellett földi hazát is adott nekünk, ezért kötelességünk a saját nemzetünk sorskérdéseivel törődni”.
Semjén Zsolt értékelése szerint keresztény szempontból tévedés az a felfogás, amely nem tekinti értéknek a nemzeteket, mint a marxizmus internacionalizmusa és annak “cizelláltabb formája”, a kozmopolita liberális felfogás. De ugyanígy szélsőséges hiba a sovinizmus, amikor egy nemzet kétségbe vonja más nemzetek létezéshez való jogát.
Esterházy János nemzeti elkötelezettsége azonban a “legegyetemesebb”, hiszen nemcsak a magyar, hanem a világon minden nemzet küldetésének tartotta, hogy “kimunkálja saját magát”.
Esterházy János “mélységes keresztény elkötelezettsége” és a nemzeti értékek melletti kiállása tette őt valóban iránytűvé a 20. század viharaiban és embertelenségében – tette hozzá Semjén Zsolt.
Az ünnepségen a Rákóczi Szövetség és az Esterházy János Emlékbizottság Esterházy-díjjal tüntette ki Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érseket.
Erdő Péter az elismerést megköszönve kiemelte: Esterházy János alakja ma is elgondolkodtató. Életútja bizonyítja, hogy a keresztény értékek képviselete a közéletben minden korban lehetséges, de csak “ha készek vagyunk” vállalni akár a vértanúságot is.
A bíboros emlékeztetett: a II. vatikáni zsinat több dokumentuma szól a hívők küldetéséről. A zsinat a hívek feladatául jelöli meg, hogy az “e világi dolgok rendjét”, így a politikát, a gazdaságot, a művészetek és a tudomány világát is az evangélium szerint alakítsák.
A II. vatikáni zsinat mintha biztatná a katolikusokat, hogy törekedjenek magas közéleti tisztségek betöltésére, és e pozíciókban is az evangélium értékeinek képviseletére. Megjegyezte: ebből látszik, hogy a zsinaton kevés kommunista országból érkező püspök vehetett részt annak idején. Hiszen akár a római birodalom, akár a kommunizmus keresztényüldözéseinek korában a hívő embereknek esélyük sem volt az államot kormányozni. A feladatuk az volt, hogy helytálljanak és tanúságot tegyenek hitükről.
Az országok ma sem egyformák, és ma is van, ahol eleve hittagadást kíván a részvétel a közéletben, míg máshol ugyan nem kívánják a hit megtagadását, de “úgy működnek a szisztémák”, hogy abban nem vehet részt az, aki nem akar a “strukturális bűnök” elkövetőjévé válni.
Az adott helyen, az adott lehetőségek között kell tehát az “egy és közös krisztusi küldetést teljesíteni”, ez “a mi dolgunk” – fogalmazott a bíboros.
Budapest, 2022. március 13. Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek beszédet mond, miután átvette az Esterházy-díjat a mártírsorsú felvidéki politikus emlékére rendezett ünnepségen az Országház felsőházi termében 2022. március 13-án. MTI/Máthé Zoltán
Esterházy János példája pedig megmutatja, hogy ez olykor csak a vértanúság vállalásával sikerülhet – mondta Erdő Péter.
Orosch János nagyszombati érsek a bíborost méltatva kiemelte: Erdő Péter püspöki tehetségét jelzi, hogy fiatal kora ellenére tíz évig vezette a Magyar Katolikus Püspöki Konferenciát, és ugyancsak tíz évig állt az Európai Püspöki Konferencia élén.
A hivatalos vatikáni életrajza szerint a bíboros 25 könyv és csaknem 250 tudományos cikk szerzője – mondta.
Erdő Péter sokrétű egyházi és tudományos munkásságának híre messze meghaladja Magyarország határait. Elismertségét jelzi, hogy a Lateráni Pápai Egyetemen bemutatott, 25 év válogatott tanulmányait tartalmazó kötetének megjelenését “a világ legjobb jogászainak dicséretszimfóniája fogadta” – mondta Orosch János.
Az ünnepségen szintén Esterházy-díjat kapott Martényi Árpád, az Esterházy János Emlékbizottság elnöke.
Molnár Imre történész laudációjában felidézte: Martényi Árpád 1998-ban kapcsolódott be az Esterházy János Emlékbizottság munkájába, 2008-tól ő a testület elnöke.
A méltatás szerint nagyrészt Martényi Árpádnak köszönhető, hogy noha mindmáig elmaradt Esterházy János politikai rehabilitációja, társadalmi rehabilitációja a visegrádi országok egész területére kiterjedően folyik.
Martényi Árpád az elismerést megköszönve felidézte: bizottsági munkájához családi indíttatása is volt, hiszen édesapja Esterházy János munkatársa volt, és mint sokan mások, ő is a felvidéki politikusnak köszönhette szabadulását, miután bebörtönözték az eperjesi fiatalok körében végzett munkájáért.
Martényi Árpád köszönetet mondott az emlékbizottság több tagjának és azoknak az idősebb kollégáknak is, akik tanították és kiválasztották az bizottságban végzett feladatra.
Esterházy János (1901-1957) a szlovákiai magyarság két világháború közötti politikai vezetője volt.
A második világháború után letartóztatták és a csehszlovák hatóságok átadták a Szovjetuniónak, ahol koholt vádak alapján kényszermunkára ítélték és a Gulágra küldték. A szlovák Nemzeti Bíróság 1947-ben halálra ítélte a fasisztákkal való együttműködésért. Később elnöki kegyelemben részesült és életfogytiglant kapott, majd ezt egy általános amnesztia során huszonöt éves börtönbüntetésre módosították. 1957. március 8-án a morvaországi Mírov börtönben halt meg.
Akkor van magyar megmaradás, ha a nemzet tagjai büszkék magyarságukra
2022. március 11.
Ossza meg ismerőseivel!
A magyarság számára akkor van megmaradás, ha a magyar nemzet minden tagjában él a tudat, hogy érdemes és büszkeség ehhez a nemzethez tartozni – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a március 15-ei állami kitüntetések átadásán pénteken, Budapesten.
A miniszterelnök-helyettes úgy fogalmazott: egy nemzet, egy közösség számára akkor van jövő, akkor van megmaradás, ha tagjaiban ott él a tudat, hogy nemzettársai nagyszerű dolgokat visznek véghez. Ez különösen igaz egy olyan kis létszámú nemzet, mint a magyarság esetében – fűzte hozzá.
A tudósainkra, művészeinkre büszkék lehetünk a történelmünk során, a ma köztünk élők, a saját területükön kiemelkedő teljesítményt nyújtók jelentik azonban a nemzet megtartó erejét az egész magyarság számára – mondta.
Hangsúlyozta: a díjazottak teljesítménye, életműve a magyar megmaradásnak, a magyar jövőnek, a magyar nemzeti értékeknek a gazdagítását szolgálja.
Semjén Zsolt felidézte, az emberiség története során mindig voltak kitüntetések, mindig elismerték a kiemelkedő teljesítményeket.
Az ünnepségen Semjén Zsolt a kormányfő előterjesztésére a köztársasági elnök által adományozott kitüntetéseket – Magyar Érdemrend tisztikeresztje, Magyar Érdemrend lovagkeresztje, Magyar Arany Érdemkereszt, Magyar Ezüst Érdemkereszt, Magyar Bronz Érdemkereszt – nyújtott át.
Az Országgyűlés megválasztotta Novák Katalint Magyarország köztársasági elnökének. Az államfőválasztást megelőző beszédében a Fidesz-KDNP jelöltje kijelentette: az alaptörvényt betartja és betartatja, nem az alkotmányos rend lebontásán, hanem annak őreként annak fenntartásán fog munkálkodni.
Életút
Novák Katalin 1977. szeptember 6-án született Szegeden. A Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetemen szerzett közgazdász diplomát, majd a Szegedi Tudományegyetem, valamint az Université Paris X közösségi és francia jogi képzését is elvégezte. Az Egyesült Államokban, Franciaországban és Németországban is élt, dolgozott. Angolul, franciául és németül folyékonyan beszél, ezekből a nyelvekből felsőfokú nyelvvizsgája is van, de spanyolul is beszél társalgási szinten. A 2018-as országgyűlési választáson a Fidesz országos listájáról szerzett mandátumot.
Háromgyermekes családanyaként és a magyar kormány demográfiai törekvéseinek felelőseként célja volt a vágyott gyermekek megszületésének elősegítése, a gyermeket nevelő családok megerősítése, a családalapítás előtt álló fiatalok támogatása, a generációk közötti együttműködés ösztönzése. Novák Katalin már többször is kifejtette, kiemelten fontosnak tartja, hogy a nőknek ne kelljen lemondaniuk a családalapításról, ha fontos számukra szakmai karrierjük.
A miniszter nevéhez fűződik egyebek mellett a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért kutatóintézet létrehozása, a családok éve 2018-as meghirdetése, a kétévente rendezett Budapesti Demográfiai Csúcstalálkozók megszervezése, olyan nemzetközileg is elismert lehetőségek kidolgozása, mint a babaváró támogatás, a négygyermekes édesanyák szja-mentessége, az otthonteremtési program és a bölcsődei fejlesztések elindítása.
Novemberben mutatták be a szerkesztésében kiadott, ötven ember – köztük író, költő, humorista, pap, sportoló, tudós, gazdasági és közéleti szereplő – családról szóló írásait tartalmazó „Ami a miénk” című kötetet.
(Forrás: Origo)
Magyarország személyesen, “embertől emberig” segíti az üldözött keresztényeket
2022. március 09.
Ossza meg ismerőseivel!
Magyarország a keresztény személyességtől vezetve, “embertől emberig” segíti az üldözött keresztényeket – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes szerda este a Hungary Helps programról szóló Arcok és történetek – Magyar segítség a kereszténység bölcsőjében című könyv bemutatóján.
Semjén Zsolt arról beszélt: a bürokratikus segítségnyújtás veszélye, hogy személytelen számmá teszi az embereket. A magyar Hungary Helps program lényege ezzel szemben a személyesség, hiszen az embernek nem elég, ha “elé tesznek egy tányér levest”, hanem szüksége van a “személyes érintésre, a szeretetre” is.
A miniszterelnök-helyettes szólt arról is: Magyarország az erején felül, a lehetőségeihez mérve sokkal több támogatást nyújt az üldözött keresztényeknek, mint a nála nagyobb és gazdagabb nyugati országok.
Hangsúlyozta: Magyarország Szent István óta történelmileg és az alkotmányában rögzítetten is keresztény civilizáció, és ebből fakadó kötelezettsége a többi keresztény közösség védelme is.
Természetes – mondta -, hogy keresztényként “segítjük keresztény testvéreinket”. Emellett a Közel-Keleten élő keresztények kétszeresen rászorulnak a támogatásra. Hiszen egyrészt elszenvedik mindazt, amit a térségben élők, így a szegénységet, a nyomort, a háborút és a kilátástalanságot, másrészt keresztény kisebbségként kell élniük az “iszlám tengerben”. Ezért kétszeresen szükségük van a segítségre és a védelemre, valamit arra, hogy rájuk irányuljon a világ figyelme – szögezte le Semjén Zsolt.
Azbej Tristan, a Miniszterelnökség üldözött keresztények megsegítéséért és a Hungary Helps program megvalósításáért felelős államtitkára kiemelte: az üldözött keresztények Magyarország támogatását megköszönve mindig elmondják, mindennél erősebb reményt és megerősítést ad nekik, hogy nincsenek egyedül a világban.
“Testvéreink belénk helyezték a reményüket” – fogalmazott, hangsúlyozva, ez súlyos felelősség, hiszen nemcsak a reményüket helyezték a magyarságba, hanem “az utolsó reményüket” is. “Ennek a felelősségnek kell megfelelnünk, ezt a küldetést kell betöltenünk” – tette hozzá.
Azt is mondta: a Hungary Helps program üzenete és az ő felismerése szerint Magyarország feladata a világban a szolidaritás missziója a hozzá közelálló közösségekkel, így elsősorban a külhoni magyarokkal és az üldözött keresztényekkel.
Azbej Tristan a Hungary Helps programot bemutató kötetről szólva megköszönte a történetekben szereplő közel-keleti “testvéreinek” azt a bátorságot, hogy “tanúságtevő hitvallásukat elmondták nekünk, hogy mi továbbadtassuk a nagyvilágnak”.
Köszönetet mondott a szerzők, a Mediaworks munkatársainak, akik ideig-óráig sorsközösséget vállaltak az üldözött keresztényekkel, és hírt adtak hitükről, életükről és körülményeikről. Megköszönte továbbá munkatársainak, hogy az elmúlt öt évben áldozatos munkájukkal lehetővé tették, hogy a kötetben megjelenő történetek nem csak a tragédiáról szólnak, hanem bennük van az újrakezdés és a remény üzenete is.
Azbej Tristan közölte: a Hungary Helps program közvetlen kedvezményezettjeinek száma meghaladta a félmilliót. Mint mondta, a programnak kettős kiindulási pontja van: az egyik a keresztény szolidaritás, az “érző szív kiindulási pontja”, a másik pedig a magyar érdeket is szolgáló józan ész.
Az első, a szív szempontjából nézve ez a szám azt jelenti, hogy a magyar emberek szolidaritását, adományait és együttérzését oly módon vitték el félmillió emberhez, hogy az legalább egy kicsit jobbá tette tragikus sorsukat. A magyar érdeket és a józan ész logikáját nézve pedig a program félmillió embert segített, hogy a migráció helyett a szülőföldön maradást válasszák – emelte ki.
Az államtitkár beszámolt arról is: nehéz diplomáciai küldetésük volt, hogy más nemzetközi szervezeteket és kormányokat is meggyőzzenek, hogy csatlakozzanak a magyar programhoz. Nehéz volt ez a küldetés – hangoztatta -, mert a keresztényüldözés nemcsak a világ egyik legjelentősebb emberi jogi válsága, hanem egyben a legeltagadottabb is.
Hozzátette: végül találtak tizenkét olyan államot és kormányzatot, amelyik hajlandó volt kiállni az üldözött keresztények mellett, így legutóbb három héttel ezelőtt Brazília kormánya csatlakozott a magyar programhoz.
Kitért arra is: büszkék arra, hogy öt év alatt kiépítették Európa és a nyugati világ leghatékonyabb nemzetközi segítségnyújtási programját. Ennek a folyamatnak és szakmai munkának köszönhető az is – tette hozzá -, hogy most, amikor a fegyveres erőszak és a humanitárius katasztrófa Magyarország közvetlen szomszédságába került és az ukrajnai magyarokat is fenyegeti, a Hungary Helps program képes azonnali, átfogó és hatékony segítséget nyújtani.
Szalai Zoltán, a Mandiner lapigazgatója ismertette: a Mediaworks Hungary Zrt. kiadásában megjelent kötet szerzői a Mandiner és a Magyar Nemzet munkatársai, akik a fotósokkal együtt felkeresték az Irakban, Szíriában, Libanonban és Jordániában élő keresztény közösségeket. Írásaik túllépnek a “rideg híradáson”, a könyvben a találkozások nyomán valódi emberi arcok, emberi sorsok szerepelnek – mondta.
Orbán Viktor miniszterelnök a kötethez írt előszavában úgy értékelte: a kormány által 2017-ben létrehozott Hungary Helps program mára sikertörténetté vált, Magyarország százkilencven projekten keresztül több mint félmillió embernek nyújtott közvetlenül segítséget a világ ötven országában.
A könyv ezt a munkát mutatja be. “Nem a számokra és az adatokra összpontosít, hanem a hazánk által megsegített közösségek, személyek történetein keresztül hozza közelebb az olvasóhoz a szükséget szenvedőket” – írta a kormányfő.
Semjén Zsolt fogadta a Szentatya küldöttjét, Michael Czerny bíborost
2022. március 09.
Ossza meg ismerőseivel!
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes szerda délelőtt a Karmelita kolostorban fogadta Michael Czerny bíborost, az Átfogó Emberi Fejlődésért felelős vatikáni dikasztérium ideiglenes prefektusát – tájékoztatta Tóth Tamás, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkára az MTI-t.
Michael Czerny kedden érkezett Magyarországra Ferenc pápa küldötteként, hogy találkozzon az ukrajnai háború elől menekülőkkel és az őket segítőkkel.
Tóth Tamás a találkozóról elmondta: Semjén Zsolt tájékoztatta a bíborost, hogy a magyar állami szervek szorosan együttműködnek a menekültek ellátásában az egyházakkal, illetve az általuk működtetett karitatív szervezetekkel, így a Katolikus Karitásszal és a Magyar Máltai Szeretetszolgálattal, valamint a kárpátaljai egyházmegyékkel.
A miniszterelnök-helyettes arról biztosította a bíborost, hogy Magyarország kiállt és kiáll Ukrajna szuverenitása és a nemzetközi jog érvényesítése mellett, és hangsúlyozta, hogy Magyarország a konfliktus mielőbbi, diplomáciai úton történő rendezésében érdekelt.
Tóth Tamás kitért arra: a találkozón Semjén Zsolt beszélt a kárpátaljai magyarokról is, kiemelve, hogy Magyarország a jelenlegi háborús helyzetben minden, a kárpátaljai magyarok nyelvhasználatával, anyanyelvi oktatásával kapcsolatos vitás kérdést félretesz, és a menekültek segítését tartja elsődleges feladatának.
Megjegyezte, a kormány minden humanitárius segítséget megad az Ukrajnából menekülőknek, hiszen Magyarország az első Ukrajnával határos biztonságos ország, de sem katonákkal, sem fegyver küldésével nem akarja előidézni a konfliktus súlyosabbá válását.
Hozzátette: a kormány döntése értelmében az ukrajnai menekültek befogadásának nincs felső létszámkorlátja.
Semjén Zsolt tájékoztatta Ferenc pápa küldöttét arról is: a kormány a szükséges jogszabálymódosításokat elvégezte, hogy a Magyarországra menekülő ukrán állampolgárok, illetve az Ukrajnából érkező, harmadik ország állampolgárai minden lehetséges segítséget megkaphassanak. A kormány gondoskodni kíván az ellátásukról, a gyerekek oktatásáról, és biztosítani akarja, hogy jogszerűen vállalhassanak munkát Magyarországon.
Tóth Tamás tájékoztatása szerint Michael Czerny a találkozón kiemelte, azért jött Magyarországra, hogy közvetítse Ferenc pápa imáit és szolidaritását a menekültekkel.
A bíboros azt mondta, kedden a Keleti pályaudvaron személyesen is meggyőződött arról, hogy a karitatív szervezetek és a magyar hatóságok szervezetten látják el munkájukat.
Michael Czerny a találkozón szorgalmazta, hogy alakítsanak ki még szorosabb, hosszú távú együttműködést a magyar kormány és a Szentszék között a menekültek megsegítésére – tette hozzá Tóth Tamás.
A pápa küldötte szerda délután a barabási határhoz megy, ahol felkeresi a Katolikus Karitász segítségpontját, valamit találkozik a terület két egyházi vezetőjével, Szocska Ábel nyíregyházi görögkatolikus megyés püspökkel és Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi római katolikus megyés püspökkel.
A magyar kormány békepárti, ez következik a kereszténységből és a nemzeti érdekből – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes az ukrajnai háborúval összefüggésben Nagyatádon kedden.
A politikus a művelődési házban tartott választási fórumot megelőző sajtótájékoztatón hangsúlyozta, hogy a magyar álláspont minden elemében világos és ésszerű: “nem lehetséges, hogy Magyarország belesodródjon ebbe a háborúba, ezért magyar katona, magyar fegyver és Magyarországon keresztül fegyver nem megy a háborúba, továbbá Magyarországról nem indulhat ki támadás másik ország ellen”.
Ez a kárpátaljaiak érdeke is, mert az a fegyverszállítmány, amely átlépi a határt, potenciális célpont – tette hozzá.
Semjén Zsolt kitért arra, hogy az emberélet a legfontosabb, de a gazdasági kérdések között fontos látni: ennek a háborúnak az árát nem fizethetik meg a magyar emberek. Magyarország ezért mindenben, a szankciókban is együttműködik az Európai Unióval, de fontos számára, hogy ne szenvedjen kárt a gázszállítás és az atomerőmű építése – közölte.
A miniszterelnök-helyettes jelezte, már mintegy 200 ezer kárpátaljai magyar és ukrán jött át a határon Magyarországra. Mindenkiről gondoskodnak, nincs felső korlát, a kormány szorosan együttműködik karitatív szervezetekkel.
Semjén Zsolt köszönetét fejezte ki a magyar társadalomnak a menekültek megsegítése érdekében létrejött összefogásáért, egyúttal arra kérte Márki-Zay Pétert, ne “instrumentalizálja” a kárpátaljai magyarokat. A baloldal kormányfőjelöltjének az az egyébként alaptalan mondata, hogy a kárpátaljai magyarok oroszbarátok, veszélybe sodorhatja őket – fogalmazott a miniszterelnök-helyettes.
Hozzátette: a kárpátaljai magyarok mindig törvénytisztelő ukrán állampolgárok voltak, azok ma is, és magyar nemzetiségűként, sok esetben magyar állampolgárként az unióban természetes kisebbségi, oktatási és nyelvi jogaikkal akarnak élni.
A teljes jogú magyar állampolgárságnak köszönhető, hogy sok kárpátaljai magyar férfi ma nem golyófogó ebben a háborúban, korábban át tudott jönni a határon, illetve elő tudta készíteni Magyarországra jövetelét – közölte.
Semjén Zsolt az áprilisi parlamenti választásokról azt mondta: két politikai oldal áll egymással szemben: a keresztény, nemzeti, polgári oldal Orbán Viktor vezetésével, a másikon a kommunistáktól a fasisztákig terjedő konglomerátum, amelynek a valódi vezetője Gyurcsány Ferenc.
“Ezt a kommunistáktól a fasisztákig terjedő konglomerátumot egy dolog, az Orbán Viktor elleni gyűlölet tartja össze, aminek hátterében a keresztény civilizáció és a nemzeti szuverenitás iránti ellenszenv van” – közölte.
A politikus úgy vélte, “normális körülmények között” a választások előtt a kormány képviselői az elért eredményekről beszélnek, az ellenzék a jövő víziója tekintetében elmondja, milyen programja van, mit szeretne elérni, de Magyarországon ez másként van.
A kormány elmondja, milyen eredményeket ért el, vagyis egyebek mellett szól a 13. havi nyugdíj visszaállításáról, a családosok személyi jövedelemadójának visszaadásáról, a 25 év alattiak személyijövedelemadó-mentességéről, a másik oldalon azonban nem jövőkép, hanem a Gyurcsány Ferenc fémjelezte múlt van – jegyezte meg.
Semjén Zsolt hozzáfűzte: “láttuk, mit csináltak, láttuk, amint államcsődbe vezették az országot, láttuk, amikor a gazdaságnak 7 százalékos volt a visszaesése, 12 százalékos volt a munkanélküliség, közel egymillió embernek nem volt állása”.
“Ma több mint 7 százalékos a gazdasági növekedés, és nem a munkanélküliség, hanem munkaerőhiány a probléma, és egymillió új munkahelyet teremtettünk, s megszabadultunk a Nemzetközi Valutaalaptól” – sorolta.
A miniszterelnök-helyettes szerint a jelen és a jövő a Fidesz-KDNP szövetség, a múlt pedig az a konglomerátum, amelyet Márki-Zay Péter kommunistaként és fasisztaként jellemzett, és amelynek tényleges vezetője Gyurcsány Ferenc.
“Az, hogy ők hogy kormányoznak, láthattuk, ezért mindenkit arra kérek, emlékezzen és hallgasson a józan eszére” – mondta Semjén Zsolt.
Szászfalvi László (KDNP), Somogy 2. számú választókörzetének a választásokon újrainduló képviselője arra hívta fel a figyelmet, hogy április 3-án nemcsak országgyűlési választások lesznek, hanem akkor kerül sor a gyermekvédelmi népszavazásra is.
A politikus bejelentette, a kormány döntött a nagyatádi gyógyfürdő fejlesztésének, bővítésének 1,2 milliárd forintos első üteméről, a támogatási szerződést napokon belül aláírják.
A ciszterci nővérek manufaktúrája piaci alapon is életképes
2022. március 07.
Ossza meg ismerőseivel!
A kismarosi ciszterci nővérek lekvár- és szörpkészítő manufaktúrája piaci alapon is életképes, mivel versenyképes, minőségi helyi termékeket gyártanak – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes hétfőn Kismaroson.
A nemzetpolitikáért, egyházügyekért és nemzetiségekért felelős miniszterelnök-helyettes a ciszterci nővérek új gyümölcsfeldolgozó manufaktúrájának ünnepélyes átadásán arról beszélt: ha végignézünk a magyar történelmen, szembetűnő, hogy “a tájak lelkisége és szellemisége” szempontjából meghatározó, milyen szerzetesrendek éltek korábban a területen.
Ugyanis – folytatta Semjén Zsolt – miután Rákosi Mátyás betiltotta a rend működését, és ott ahol a ciszterciek később sem tudtak visszatelepülni, a kisugárzásuk mégis ott maradt. Ahol pedig visszatelepültek, szellemi pezsgést hoztak létre.
Hozzátette, ott, ahol voltak szerzetesrendek, volt lelki erő, szellemi jelenlét, az emberek életminősége, kötődése egymáshoz és a világhoz sokkal gazdagabb volt, amit az állam is védendő örökségnek, értéknek tekint.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára, a térség KDNP-s országgyűlési képviselője arról beszélt, hogy a ciszterci rendnél van hagyománya a mezőgazdasági munkának, 900 éve dolgoznak fel gyümölcsöt a rend tagjai.
Hozzátette, hogy a második világháború előtt a legnagyobb mezőgazdasági továbbképző és felsőoktatási intézmény is ciszterci kötődésű volt, olyan mintagazdaságokat működtettek, amelyekben más országokból is idehozták a legkorszerűbb technológiákat.
Az államtitkár elmondta, hogy a most elkészült és átadásra kerülő gyümölcsfeldolgozó üzem is a legkorszerűbb technológiákkal épült meg, amihez a kormány 356 millió forint támogatást nyújtott.
Hangsúlyozta, hogy az üzem az egész térség számára fontos, mert a környék kistermelői ide tudják hozni a terményeiket.
A nővérek az itteni bevételeikből egy orvosi rendelőt is fenntartanak Kismaroson – jelezte Rétvári Bence.
Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára arról beszélt, hogy mióta – 12 éve – elkezdett kormányozni a Fidesz-KDNP, azóta volt egy alapelvük: hazai termék, hazai munkahely; ennek egy kis szeletét a ciszterci nővérek ebben a manufaktúrában bemutatják.
Az elkészült üzem épületét Marton Zsolt váci megyés püspök áldotta meg.
Ha egy magyar közösség valahol veszélybe kerül, “Magyarország hazavárja őket”
2022. március 04.
Ossza meg ismerőseivel!
A legtermészetesebb, hogy ha egy magyar közösség valahol veszélybe kerül, akkor “Magyarország hazavárja őket” – jelentette ki Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes pénteken Vásárosnaményban, ahol adományszállítmányt adott át az Ukrajnából érkező menekülteket segítő karitatív szervezeteknek.
Az eseményen az orosz-ukrán háborúra utalva Semjén Zsolt azt mondta, egyrészt szomorú és megrendítő érzés, hogy a harcok elől menekülőknek kell segíteni, másrészt “felemelő és heroikus” is, hiszen az egész ország megmozdult: karitatív szervezetek, egyházak, családok segítenek a bajbajutottakon.
A nemzetpolitikáért, egyházügyekért és nemzetiségekért felelős miniszterelnök-helyettes hangsúlyozta, Kárpátaljáról a magyarok “hazajönnek, hazamenekülnek” Magyarországra.
Úgy fogalmazott: “mert ők itt otthon vannak, a legtermészetesebb, ha egy magyar közösség valahol veszélybe kerül, akkor Magyarország hazavárja őket”.
Megjegyezte, az Ukrajnából Magyarországra menekülő ukránokat és bármilyen, harmadik országbeli, Ukrajnában jogszerűen tartózkodókat -, “itt baráti szeretettel várjuk, segítünk nekik”.
Megerősítette, mindenkiről gondoskodunk, a kormány segítséget nyújt az itt maradóknak munkát találni.
Semjén Zsolt az eseményen két teherautónyi adományt adott át menekülteket segítő szervezeteknek, a Magyar Vöröskeresztnek és a Magyar Máltai Szeretetszolgálatnak. Ezzel kapcsolatban a miniszterelnök-helyettes megjegyezte, az adomány egy részét a vajdasági magyar közösség gyűjtötte össze és küldte el Vásárosnaményba.
“Ez mutatja azt a szolidaritást, amely a magyar nemzetrészek között van” – mondta Semjén Zsolt, hozzátéve, ahogyan a többi nemzetrész segíti a bajba jutott nemzetrészt, szolidaritásból, emberségből és magyarságból mutat példát minden magyarnak.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke péntek este választási fórumot tartott Vásárosnaményban, a térség Fidesz-KDNP-s országgyűlési képviselője, Tilki Attila meghívására.
