Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Április 3-án számítunk az Önök támogatására! Együtt erő vagyunk!

(semjenzsolt.hu, fotó: Miniszterelnökség/Botár Gergely)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

“Az erdőtelepítés talán az egyik olyan dolog az életben, ami mellett minden érv van, vele szemben semmilyen érv nincs” – fogalmazott a miniszterelnök-helyettes a Vadex Mezőföldi Erdő- és Vadgazdálkodási Zrt. Fejér megyében végzett mintafásítási programjának hétfői átadó rendezvényén.

Semjén Zsolt örömtelinek nevezte, hogy egy olyan területen végzett minőségi erdőtelepítést a társaság, amely az ország legiparosodottabb része a Budapest-Győr tengely közepén, jelentős az urbanizáció és ahol történelmileg sem volt sok erdő.

Semjén Zsolt kiemelte, hogy az erdők megkötik a szén-dioxidot, a “Jóisten az erdőket erre találta ki, s mi a teremtés művét folytatjuk és utánozzuk”. Rámutatott, hogy a vízháztartás szempontjából is igen hasznosak az erdők, mert megkötik a záporok után lerohanó vizet, az állandó párolgással pedig jó klimatikus viszonyokat teremtenek.

A miniszterelnök-helyettes az ökológiai mellett gazdasági érveket is sorolt, példaként a bútoripart és építőipart említve, amely a világpolitika jelenlegi állása szerint rá lesz kényszerítve az importtól való részbeni függetlenedésre, mert Szibériából egyhamar nem fog érkezni faanyag Európába. Úgy vélte, a hazai faiparnak képessé kell válni a szükségletek egy részének fedezésére.

Botos Barbara, az Innovációs és Technológiai Minisztérium klímapolitikáért felelős helyettes államtitkára arról beszélt, hogy hazánkban 2,193 millió hektárnyi erdő található, ami további fás területekkel együtt 25,4 százalékos erdővel borított területet jelent. A cél a 27 százalék elérése lenne, amihez 147 ezer hektárnyi erdőterület hiányzik, ezek az elindított programokkal teljesíthetők lesznek.

Törő Gábor a Fejér megyei 2-es választókerület fideszes országgyűlési képviselő-jelöltje is megerősítette, hogy az iparosultsággal ellentétben az erdős területek nagyságát tekintve Fejér megye nincs az országos élvonalban. Reményét fejezte ki, hogy a Vadex, amely felvállalta az erdőtelepítést, a következő években is folytatni fogja ezt az üdvözlendő gyakorlatot.

Majoros Gábor a Vadex vezérigazgatója közölte, hogy Balinka határában több éve végeznek erdősítési munkálatokat, összesen 37,7 hektárt telepítettek be döntően őshonos csemetékkel: a csertölgy mellett keménylombos fajtákat, valamint akácot, fenyőt és nemesnyárt ültettek el. A társaság közel 200 millió forint támogatást kapott az elmúlt években erdőtelepítésre – tette hozzá.

(Forrás: MTI, fotó: Miniszterelnökség/Botár Gergely)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Magyarország Kormánya támogatásával 2010 óta több, mint 500 egyházi köznevelési intézmény épült vagy újult meg Magyarországon.

Az elmúlt 12 évben megújult egyházi, felekezeti iskola és óvoda közül több mint 200 teljesen új épületben működik. A református, a katolikus és az evangélikus egyház iskola- és óvodaépítési, felújítási programjára mintegy 110 milliárd forintot biztosít a kormány.

(semjenzsolt.hu)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Magyarországnak országépítő kormánya, a zalai megyeszékhelynek pedig városépítő vezetői és polgárai vannak – mondta a nemzetpolitikáért, egyházügyekért és nemzetiségekért felelős miniszterelnök-helyettes kedden Zalaegerszegen, a Szűz Mária Szeplőtelen Szíve Plébániatemplom előtt tartott sajtótájékoztatón.

Semjén Zsolt, a KDNP elnöke kifejtette: az elmúlt időszakban háromezer templomot építettek újjá, és több mint 200 vadonatúj templom épült a Kárpát-medencében. Ez a teljesítmény is azt mutatja, hogy ez a kormány országépítő kormány; ugyanakkor az iskolákat, templomokat és a közösségi tereket a helybélieknek kell élettel megtölteniük, a kormány pedig támogatást nyújt, hogy megfelelő körülményeket tudjanak biztosítani a közösségi élethez – fűzte hozzá.

Kitért arra is, hogy Mindszenty József szolgálata, küldetése és élete elválaszthatatlan Zalaegerszegtől, a bíboros “iránymutatására napjainkban különösen figyelnünk kell”.

Emlékeztetett, az ellenzék miniszterelnök-jelöltje azt mondta, hogy “képviselik a kommunistákat és a fasisztákat” is. Semjén Zsolt rámutatott: Mindszenty bíboros egész élete azt példázta, hogy a kereszténységgel mélységesen ellentétes mind a nácizmusnak, mind “a kommunizmusnak a pogánysága”.

A bíboros a nácizmus idején kiállt az üldözött zsidóság mellett, a fajgyűlöletre épülő nemzetiszocializmus idején a nácikkal szemben emelte fel a szavát. Az osztály-gyűlöletre épülő szocializmus idején kiállt az üldözött svábok mellett a kommunistákkal szemben. Életpéldája bemutatta “azt a keresztény ihletettségű hazafiságot, ami elutasítja mind a nácizmust, mind a kommunizmust” – fogalmazott a kereszténydemokrata politikus.

Hozzáfűzte: amikor a templomok megújulnak, és a város közepén szobra van Mindszenty József hercegprímásnak, ez egyben iránytűt is jelent Zalaegerszeg, Zala megye és az egész ország számára.

Vigh László fideszes országgyűlési képviselő, miniszteri biztos szerint a templomok felújítása, bővítése a kultúránkhoz tartozik. Kiemelte: Mindszenty József példát adott a városnak, és ez látszik az építkezéseken és a város fejlődésén is.

Balaicz Zoltán (Fidesz-KDNP) polgármester az állam, az önkormányzat és az egyházak együttműködéséről beszélt. Elmondta, hogy az állam és az önkormányzat minden segítséget megad az egyházi értékek megmentéséhez és bővítéséhez.

Az önkormányzat által adományozott telken, Mindszenty József emlékére épült templomot 2004-ben szentelték fel Zalaegerszeg kertvárosi részében. A templom mellett épülő közösségi ház a plébánián működő közösségek érdekeit szolgálja, lehetőséget ad színvonalas programok megrendezésére.

A kormány támogatásával, 425 millió forintos beruházással megkezdődött a közösségi ház építése és a plébánia altemplomának bővítése.

(Forrás: MTI, fotó: Miniszterelnökség/Botár Gergely)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke választási fórumon vett részt, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei kettes számú országgyűlési egyéni választókerületben, Nyírteleken. A rendezvény házigazdája Dr. Vinnai Győző, a Fidesz és a KDNP országgyűlési képviselője, képviselőjelöltje volt.

Semjén Zsolt kifejtette, hogy miért kell megvédeni keresztény civilizációnkat, nemzeti szuverenitásunkat, családjainkat és elért gazdasági eredményeinket. Külön szólt az orosz-ukrán konfliktusról, s megerősítette: ebből a háborúból Magyarországnak ki kell maradnia.

Hajrá Nyírtelek, hajrá Magyarország!

(semjenzsolt.hu, fotó: Miniszterelnökség/Botár Gergely)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

A Magyar Nemzeti Múzeum új arculatot kapott, amelynek központi eleme a koronázási palást lett. Az intézményben ismét megnyílt a megújult Széchényi-terem, amelyben a Herzog-ezüstöket felvonultató kamarakiállítás kapott helyet.

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a kamarakiállítás hétfői megnyitóján forradalminak nevezte, hogy a múzeum a közönség elől eddig elzárt helyeket nyit meg. Ilyen a csodálatosan felújított Széchényi-terem, amelyben a Herzog-gyűjtemény legszebb darabjait képező ezüstök láthatók. A hónap kincseként megtekinthető díszkés József Ágost főhercegé volt, és műalkotásként is lélegzetelállító – mondta.

A politikus felidézte, hogy az egykor Herzog Mór Lipót gyűjteményébe tartozó ezüstöket 2011-ben aukción vásárolta meg a magyar állam. L. Simon László, a múzeum főigazgatója kitért arra, hogy a 16-17. századi erdélyi ezüstművesség kiemelkedő darabjai számos történelmi viszontagság után kerültek vissza Magyarországra, miközben a Herzog család anyagi kárpótlása is megtörtént.

A Széchényi-terem a Magyar Nemzeti Múzeum egyik legszebb tere, nevét a múzeumalapító gróf Széchényi Ferencről kapta. A terem Ybl Miklós tervei alapján készült 1865-ben közadakozásból. Megújult formájában gyönyörű faburkolat borítja, falain körbe a vármegyék címerei sorakoznak, a terem központi dísze Széchényi Ferenc portréja.

Semjén Zsolt hangsúlyozta, hogy József Ágost a Habsburg-ház nádori, magyar ágának képviselője volt. A főherceg a 20. század elején ajándékba kapta a széles pengéjű vadászkést, amely részben aranyozott keresztvassal rendelkezik és drágakövekkel, valamint apró gyöngyökkel gazdagon kirakott. Az impozáns fegyver fél méter magas és 35 centiméter széles. Kovács Tibor, a kiállítás kurátora kitért arra, hogy az 1962-ben elhunyt József Ágost főherceg az első világháborúban magyar honvédjei élén védte a hazát, jelentős vadászati és katonai szakírói munkássága.

A múzeum új arculatáról szólva L. Simon László kiemelte, hogy az abban logóként megjelenő koronázási palást megtestesíti a magyar történelmet és összeköti a nemzetet.

“Az új arculat megszületése végképp lezár egy korszakot és megnyitja a múzeum felemelkedésének időszakát. Biztosítva van az intézmény zavartalan működése, és most már rendelkezésre állnak fejlesztési terveink is, benne a két belső udvar beépítési koncepciójával” – sorolta a főigazgató.

Mint elhangzott, az új arculatra korábban nyilvános tervpályázatot írtak ki, ám később úgy döntöttek, hogy a koronázási palástot választják központi elemnek; utóbbit logó formájában végül Taivainen Karolina, a múzeum művészeti vezetője tervezte meg.

Latorcai Csaba közigazgatási államtitkár a sajtóeseményen bemutatta a Magyar Nemzeti Múzeum ünnepi alkalmakra készült történeti portás díszöltözetét. Mint elmondta, a Magyar Nemzeti Múzeum első portása Kovács Péter volt, őt 1845-ben vették fel, amikor a mai épület munkálatai már a végéhez közeledtek. “A kapus a látogatókat is megtisztelte díszes öltözetével, kifejezve az intézmény mély humánummal átitatott szellemiségét”.

Az államtitkár szólt arról, hogy a múzeumkert rekonstrukciója 1,9 milliárd forintos, az Arany János szobor 50 milliós kormányzati támogatással valósult meg, és felújították az épület közönségforgalmi tereit is.

A közönség ezentúl megtekintheti a Magyar Nemzeti Múzeum látványtárát is, amelyben mintegy 4500 darab üveg, kerámia és patikaedény szerepel, köztük Batthyány Lajos kerámia íróasztalkészlete és József nádor bécsi porcelán büsztje.

(Forrás: MTI, fotó: Miniszterelnökség/Botár Gergely)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

A magyar állam értelme és célja, hogy a magyar nemzet fennmaradjon és a magyar emberek életminősége javuljon – mondta a nemzetpolitikáért, egyházügyekért és nemzetiségekért felelős miniszterelnök-helyettes vasárnap a Túrkevei Református Egyházközség megújított templomának hálaadó istentiszteletén.

Semjén Zsolt, a KDNP elnöke, elmondta: az életminőséghez ismerni kell az ember természetét. Az ember testi, szellemi és lelki összetettségét figyelembe kell venni, és úgy alakítani az országot, hogy az ember a teljes személyiségét megélhesse, kibontakoztathassa.

A kereszténydemokrata politikus rámutatott: ezért az állam támogatja a test vonatkozásában például a sportot, a szellem vonatkozásában a tudományt, kultúrát, művészetet, lelki vonatkozásban pedig a templomok megújulását is. 2010 óta több mint háromezer templom újult meg és több mint kétszáz templomot építettek a Kárpát-medencében.

Az állam támogatja a gazdaságot, az agráriumot, ipari parkok, sportcsarnokok, tornatermek épülnek – sorolta, s egyúttal az állam küldetésének nevezte a tudomány, a művészetek, a kultúra, az egyetemek, iskolák és színházak támogatását, múzeumok létrehozását, “hogy az ember testi valósága mellett a szellem is kibontakozhasson”.

Semjén Zsolt hangsúlyozta, az állam az ember lelki kibontakozása érdekében természetes módon támogatja a templomok megújulását is, ahogyan Túrkevén is tette. Szavai szerint egy nemzet lelkiállapotát pontosan mutatja templomai állapota. Ha egy templom elhanyagolt, romos, üres, az jelzi az ott élők “sok esetben szomorú” lelkiállapotát – fogalmazott, hozzátéve: szerencsére Magyarországon nem ez a helyzet.

A miniszterelnök-helyettes köszönetet mondott a történelmi egyházaknak, hogy a lelki szolgálat mellett felvállalnak több közfeladatot is, például az oktatás, a szociális gondozás terén. Beszámolt arról, hogy 2010-ben az oktatási intézmények mintegy 6 százaléka volt egyházi, most pedig 18 százaléka.

Semjén Zsolt elmondta azt is, hogy tizenkét évvel ezelőtt a gyermekvédelmi és szociális intézmények 11 százaléka volt egyházi, most több mint 50 százalék. Ez azért fontos, mert az egyházi intézmények látják leghangsúlyosabban, hogy “az ember test, szellem, lélek összetettsége” – fogalmazott.

F. Kovács Sándor, Jász-Nagykun-Szolnok megye 3-as számú választókerületének fideszes országgyűlési képviselője, az áprilisi választáson a Fidesz-KDNP képviselőjelöltje elmondta: a reformátusok építettek templomot, iskolát, óvodát. Komoly munkálatok zajlottak a túrkevei református templom felújításakor is – tette hozzá.

A politikus hangsúlyozta: meg kell maradni kereszténynek, reformátusnak, nagykunnak, és ki kell tudni maradni a háborúból. “Legyen akaratunk megtartani ezt a nemzetet és legyen erőnk építeni, gyarapítani ezt az országot” – szólt a magyar nemzet minden tagjához, éljen bárhol a világon.

Koncz Tibor, a Nagykunsági Református Egyházmegye esperese elmondta: 50 település, 36 gyülekezet alkotja az egyházmegyét. Hozzátette: Nagykunság a nagy templomok földje, ahol katedrális méretű templomok sokasága található. Ezek közül a túrkevei a legidősebb, húsz évvel idősebb mint az Amerikai Egyesült Államok, ahol évente hatezer templomot zárnak be, jelenleg tíz templomot ajánlanak megvételre. Magyarországon pedig felújítjuk a templomokat, ez “nagy különbség” – fűzte hozzá.

Kereszti Roland túrkevei református lelkész a templom felújításának részleteiről elmondta: első körben 100 millió forint pályázati forrásból szigetelték a templomot és a torony homlokzatát. Majd egy kormányhatározatnak köszönhetően 250 millió forint támogatásból teljesen megújult a templomhajó homlokzata, a toronysüveg. Ehhez 10 millió forintos önerővel a gyülekezet és a túrkevei lakosok is hozzájárultak – számolt be.

Fekete Károly református lelkész, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke az istentiszteleten többek között arról beszélt, hogy a jelenlegi helyzetben nem a háború a megoldás, egymás kiirtása, megbüntetése, a bosszúállás, hanem a békesség útjának megtalálása.

Az MTI-hez eljuttatott tájékoztató szerint a templom története a 11. századig nyúlig vissza, de azt többször lerombolták. Ezt követően 1755-ben szentelték fel, majd 1845 és 1847 között bővült 1200 ülőhelyesre. Felújítások során korszerűsödött. A legutóbbi felújítás során a homlokzatot és minden nyílászárót restauráltattak, a tizenhárom hatalmas ablakot újragyárttatták. Az 1821-es toronysüveg helyett új készült, a ragasztott vörösfenyő szerkezetre vörösréz héjazat került. A templom tetején huszonnégy karátos arannyal bevont csillag került. A templom egyhajós, téglalaprajzú épülete kazettás mennyezetű, a hajó két végén emeletes karzattal.

Az esemény végén időkapszulát helyeztek el a templom falába.

Az istentiszteleten – mások mellett – részt vett Herczeg Zsolt (Fidesz-KDNP), Mezőtúr polgármestere, az április választáson Jász-Nagykun-Szolnok megye 4-es számú választókerületének Fidesz-KDNP-s képviselőjelöltje és Sallai Róbert Benedek, Túrkeve (független) polgármestere is.

(Forrás: MTI, fotó: Miniszterelnökség/Botár Gergely)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Nyírbátori választási fórumon Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a térség országgyűlési képviselőjével, képviselőjelöltjével, Simon Miklóssal adott áttekintést az elmúlt időszakban hazánkban és térségben megvalósult eredményekről, közös sikereinkről.

Jól emlékszünk a baloldal kudarcos kormányzására, éppen ezért nem akarunk visszafordulni. Fontos, hogy megőrizzük eddig elért eredményeinket, megvédhessük gyermekeinket, megtarthassuk és kibővíthessük családtámogatási rendszerünket, folytathassuk településeink, így Nyírbátor építését.

Hajrá Magyarország, hajrá Nyírség! Hajrá Nyírbátor!

(semjenzsolt.hu, fotó: Miniszterelnökség/Botár Gergely)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Több mint 120 magyarországi, erdélyi, felvidéki, kárpátaljai, délvidéki és diaszpórában élő gyereket és fiatalt díjaztak a 8. alkalommal meghirdetett Magyar zászló és címer rajz- és esszépályázaton.

Semjén Zsolt nemzetpolitikáért, egyházügyekért és nemzetiségekért felelős miniszterelnök-helyettes, a pályázat fővédnöke a Nemzetstratégiai Kutatóintézet székházában tartott csütörtöki díjátadón hangsúlyozta: bölcsen döntött az Országgyűlés, amikor megalkotta azt a jogszabályt, amely kimondja, hogy legyen a nemzeti zászlónak és nemzeti címerünknek emléknapja. “Az Országgyűlés ezt a napot a nemzeti ünnephez kapcsolódva március 16-ra jelölte ki” – emlékeztetett.

A magyarságot összeköti gazdag nyelve, kultúrája, heroikus történelme, valamint hogy magyar észjárással gondolkodik a világ dolgairól. Emellett azonban nagyon fontos, hogy érzelmileg is meg tudjuk ragadni a magyarsághoz való tartozásunkat, ezért fontosak a közös szimbólumok – mondta Semjén Zsolt.

A Nemzetstratégiai Kutatóintézet által a Kárpát-medencében, valamint a világban szétszórtan élő, valamennyi magát magyarnak valló óvodás, iskolás, diák és egyetemista számára meghirdetett Magyar zászló és címer rajz- és esszépályázatra idén összesen mintegy 2200 rajz és 50 esszé érkezett.

A pályázók a Magyar zászló és címer témakör mellett az Aranybulla kiadásának 800., Tamási Áron születésének 125. és Gárdonyi Géza halálának 100. évfordulójához kapcsolódó pályamunkával is indulhattak a kiíráson.

A pályázat védnöke volt Wittner Mária ’56-os szabadságharcos; Németh Szilárd, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára; Maruzsa Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának köznevelésért felelős államtitkára és Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke.

A rajzpályázatra beérkezett alkotásokat a nagyközönség is láthatja a Kárpát-haza Galériában csütörtöktől március 25-ig. A díjazottak névsora megtekinthető a www.nski.hu weboldalon.

(Forrás: MTI, fotó: Miniszterelnökség/Botár Gergely)

Ossza meg ismerőseivel!

• 
• 

Békemenet 2022. március 15. Semjén Zsolt a szervezőkkel együtt a menet élén.

(semjenzsolt.hu)