Nem mondhatunk le a gyermekek jövőjéről

2018. június 02.
SEMJÉN Zsolt
Ossza meg ismerőseivel!

    Kolozsvárott hálaadó istentisztelet és ünnepség keretében szombaton felavatták az Apáczai Csere János Gimnázium – magyar állami támogatással – kibővített, felújított épületét. 

    A Farkas utcai református templomban tartott hálaadó istentisztelet után mondott köszöntőbeszédében Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes lényegesnek nevezte, hogy a magyarság fel tudja-e ismerni: melyek azok a dolgok, amelyekről nem mondhat le, amelyekért akkor is vállalja a harcot, „ha fogytán a muníció”. Úgy vélte: a gyermekek jövője ilyen ügy. A református leánygimnáziumnak az első világháború utáni felépítését, majd a kommunista államosítás utáni visszakövetelését és visszaszerzését felidézve köszönetet mondott a kolozsvári magyarságnak azért, hogy nem veszítette el a lényeglátását.

    A Kereszténydemokrata Néppárt elnöke megjegyezte: csak e lényeglátás által történhetett meg, hogy a kolozsvári magyarok kilátástalannak tűnő időben alapítottak iskolát, amikor az egész Kárpát-medencében magyar iskolákat zártak be, és amikor a romániai rendszerváltoztatás jószerével még le sem zajlott, a közösség azonnal visszakövetelte az iskoláját.

    A miniszterelnök-helyettes azt kívánta, hogy az intézmény stabil építőköve legyen az erdélyi magyarság megmaradásának. Bánfi Miklósnak az iskolával kapcsolatos egykori üzenetét átfogalmazva kijelentette: ha az erdélyi magyarság megtartja bizakodó lelkületét, „a magyarság ügye is el van és el lesz intézve”.

    A kibővített, felújított kolozsvári Apáczai Csere János Gimnázium az átadás napján, 2018. június 2-án (MTI Fotó: Kiss Gábor)

    A kibővített, felújított kolozsvári Apáczai Csere János Gimnázium az átadás napján, 2018. június 2-án (MTI Fotó: Kiss Gábor)

    A hálaadó prédikációt mondó Kató Béla püspök, a gimnázium egykori diákja is azt hangoztatta, hogy a református püspökség 1919-ben hozott döntést a leánygimnázium felépítéséről, amikor az erdélyi magyarság teljes bizonytalanságban élt. Az épület első része végül 1926-ban épült fel, majd egy évvel később újabb épületrésszel bővült. A püspök úgy vélte: az építkezés csak most, az új épületrész felépítésével fejeződött be.

    Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke az iskola névadója, Apáczai Csere János példáját idézte, aki a 17. században hazahozta Erdélybe a Nyugat-Európában szerzett tudását, és azon munkálkodott, hogy a szülőföldjét versenyképessé tegye. Úgy vélte: a versenyképes tudás átadására van szükség ma is, és az iskolabővítés a magyar közösség ez iránti elkötelezettségét jelzi. A politikus szerint a kolozsvári iskolaavató üzenet azoknak is, akik azt gondolják, hogy fel lehet számolni a kisebbségi oktatási intézményrendszert, akik a marosvásárhelyi Római Katolikus Gimnáziumra, vagy a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemre (MOGYE) törnek.

    (Forrás: MTI)

    A kibővített, felújított kolozsvári Apáczai Csere János Gimnázium az átadás napján, 2018. június 2-án (MTI Fotó: Kiss Gábor)
    SEMJÉN Zsolt