Stanislaw Dziwisz bíboros, Krakkó nyugalmazott érseke, Szent II. János Pál pápa egykori titkára kapta idén a Petőfi-díjat. Semjén Zsolt méltatásában kijelentette: Szent II. János Pál pápa nemcsak a bolsevizmustól mentett meg, hanem arra is tanít, hogy meg kell védeni magunkat most a Nyugatról fenyegető keresztényellenességtől is. A Terror Háza Múzeum alapítványa és a Mol-csoport kitüntetését kedden adták át a Terror Háza Múzeumban.
Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere az átadón kiemelte: a Petőfi-díj “nekünk fontos”, a díjazott kiválasztása jelzi, hogy melyek a “számunkra fontos” értékek. Ez az érték a szabadság, minden ember, Közép-Európa és benne Magyar- és Lengyelország szabadsága, amelyet Stanislaw Dziwisz egész életével szolgált.
A miniszter úgy fogalmazott: “Kelet és Nyugat birodalmai között félúton időről időre szembesülni kell azzal, hogy a szabadság legfontosabb értékeink egyike, és ára van, harcolni kell érte, meg kell tartani, élni kell érte és benne”.
Balog Zoltán kitért arra: a hamis, embertelen ideológiákkal szembeni ellenállásban legfontosabb szövetségesünk a kereszténység, – mint ahogyan az a megbékélésben és a kiengesztelődésben is -, és ez sehol máshol nem fogalmazódik meg olyan világosan, mint a Terror Házában, ahol papokat kínoztak a kommunizmus idején, és ahol terme van Mindszenty József bíborosnak.
Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek úgy fogalmazott: Stanislaw Dziwisz “nagy történelmi események tanúja, nagy lelki történések hordozója”. “Részese annak a csodának, amely nem kis mértékben Szent II. János Pál pápa tevékenysége alapján valósult meg: a vasfüggöny leomlásának, a közép-kelet-európai népek felszabadulásának a kommunista rendszer nyomása alól”.
A bíboros felidézte: Stanislaw Dziwisz egész eddigi papi élete Szent II. János Pál pápához kötődött. 1963-as papszentelése után nem sokkal, 1966 októberétől a krakkói érsek, Karol Wojtyla titkára lett, akit 1978-ban kétszer is elkísért a pápaválasztó konklávéra. A második utazás döntőnek bizonyult: Karol Wojtyla bíboros pápaként Rómában maradt, és vele maradt titkára is, hogy kövesse “ezen a nagyszerű és nehéz úton”.
Erdő Péter jellemzése szerint Stanislaw Dziwisz “diplomatikus, finom személyisége és nagylelkű jósága miatt” negyed századon át a “világ leginkább keresett és körüludvarolt szürke eminenciása” volt. “Méltósága, bölcsessége és pontos emlékezete sokakat lenyűgözött, egyeseket talán nyugtalanított is” – jegyezte meg.
Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója köszöntőjében hangsúlyozta: a Petőfi-díj a szabadságról szól, amely minden közös jó forrása. Ezért is egyre fontosabb ez a kitüntetés, mert mintha a szabadságból egyre kevesebb lenne, mintha feledésbe merülne a tudás, hogy csak a szabadság szülhet rendet.
Hozzátette: a szabadság mindenkori hőseit az köti össze, hogy határozottan képviselték, képviselik legfontosabb közös értékeinket. Ezek az értékek képezik Európa nemzeti közösségeinek több ezer éves alapját, és szinte kivétel nélkül a kereszténységben gyökereznek – mondta a főigazgató.
A kitüntetetést Világi Oszkár, a Mol-csoport igazgatósági tagja adta át.
Stanislaw Dziwisz a kitüntetetést magyarul is megköszönve arról beszélt, hogy a magyar és a lengyel nép sokszor támogatta egymást a történelem folyamán, és a jövőben is közösen kell dolgozniuk Európáért.
Elmondta: Karol Wojtyla pápává választása, majd lengyelországi látogatása hatalmas reményt keltett az emberekben, és “katalizátorként” segítette a kommunizmus bukását.
A pápa fölszabadította az embereket a félelem alól, és ezért nagy árat fizetett – mondta, utalva az 1981-es Szent Péter téri merényletre.
Felidézte: a lengyel pápa előre látta azt is, hogy a kommunizmus bukása után nem lesz könnyű az előző rend romjaira új rendet építeni. Ezért is hangsúlyozta több alkalommal, hogy Európának keresztény gyökerei vannak, és ezt nem szabad elfelejtenie, hiszen a reményvesztés összefügg a keresztény gyökerek elvesztésével.
Stanislaw Dziwisz elmondta, hogy az elismeréssel járó pénzjutalmat egy magyar emlékhely kialakítására fordítja a krakkói Szent II. János Pál pápa központban.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes pohárköszöntőjében arról beszélt, ha nem lettek volna a lengyel katolikusok, ha nem lett volna Stanislaw Dziwisz és II. János Pál pápa, akkor könnyen lehet, hogy azok, akik ma a Terror Házában a lengyel bíborost ünneplik, az épület celláiban ülnének. A KDNP elnöke kiemelte, a kommunizmus bukásához a lelki alapot Szent II. János Pál pápa tanítása és egyházfői szolgálata adta, Dziwisz bíboros a Szentatya titkáraként maga is részese volt a sorsfordító történelmi időknek. A világegyház szolgálatán keresztül egykor a nemzeti egyházakat is szolgálta, Krakkó érsekeként és bíborosként ma a nemzeti egyházon keresztül szolgálja a világegyház egészét. Semjén Zsolt kérte a lengyel főpapot, hogy segítse Európát megtartani a kereszténységben, mert ez az ami megőrizheti Lengyelországot és Magyarországot is.
A miniszterelnök-helyettes hozzátette: “1989-ben nem gondoltuk, hogy megérjük, hogy a nyugat-európai keresztényellenesség le akarja vetetni a keresztet Szent II. János Pál pápa szobráról”. Mindez jelzi, hogy a pápa tanítása nemcsak a bolsevizmustól mentett meg, hanem arra is tanít, hogy “meg kell védeni magunkat” a most Nyugatról fenyegető keresztényellenességtől is – figyelmeztetett Semjén Zsolt.
A Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány 2009-ben alapította a Petőfi-díjat, amellyel a régió azon kiemelkedő személyiségeit díjazzák, akik helytállásukkal, a szabadságáért hozott áldozattal példát mutattak és előremozdították a “közös jó”, a szabadság ügyét.
A Petőfi-díj eddigi kitüntetettjei között van mások mellett Miroslav Kusy szlovák polgárjogi aktivista, Mart Laar, Észtország volt miniszterelnöke, Tőkés László református lelkész, Filep Mária, a páneurópai piknik szervezője és Kozma Imre, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alapító elnöke.
(Forrás: MTI)
