Mindszenty erkölcsi iránytű mindnyájunk számára

2017. november 06.
20171106_BGA_4570
Ossza meg ismerőseivel!

    Mindszenty József bíboros, hercegprímás erkölcsi iránytű volt a Magyarországon és a diaszpórában élő magyarság, valamint a világ számára is – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes Mindszenty József szobrának átadási ünnepségén hétfőn Budapesten, a VIII. kerületben.

    Semjén Zsolt Mindszenty József háromszoros iránytű szerepéről beszélt.

    Kijelentette, a bíboros iránytű volt a diktatúrák idején: kimondta, hogy mind a faji megkülönböztetésre épülő nemzetiszocializmus, mind az osztálygyűlöletre épülő szocializmus ellentétes a természet rendjével, a természetjoggal és különösen a keresztény tanítással.

    Úgy fogalmazott: “akinek volt bátorsága ellene mondani a barna diktatúrának, annak volt erkölcsi alapja ellene mondani a vörös diktatúrának; aki fölemelte szavát a nyilas időkben, annak volt erkölcsi alapja, hogy fölemelje a szavát a kommunista időkben. Ezért vértanú sorsú bíborosunk személyében jelzi a nácizmus és a bolsevizmus lényegi hasonlóságát, mert mindkettő neopogány, mindkettő istentelen és embertelen.”

    Az 1956-os forradalom és szabadságharc idején a hercegprímás Nyugat-Európa számára is iránytűvé vált, hiszen a forradalmárok és a bíboros szenvedése “felnyitotta a szemét” azoknak a nyugat-európai országoknak, amelyek csak egy lépésre voltak a szabadon választott kommunizmustól – mondta a miniszterelnök-helyettes.

    Hozzátette: a bíboros missziós útjai során erkölcsi iránytűvé vált a diaszpórában élő magyarság számára is, látogatásainak hatása mind a mai napig érződik az anyaországtól elszakított magyar közösségek életében.

    Semjén Zsolt szólt arról, évtizedeken át hangoztatott vád volt, hogy Mindszenty József illetéktelenül avatkozott bele politikába. Csakhogy – mutatott rá a KDNP-s politikus – az 1937. évi 11. törvénycikk felsorolta az ország alkotmányos méltóságait, és ebben a sorban a hercegprímás az ötödik helyen állt, vagyis Mindszenty József alkotmányos és állampolgári kötelességét teljesítette.

    Kocsis Máté (Fidesz-KDNP), a VIII. kerület polgármestere úgy fogalmazott, Mindszenty József bíboros egész életében példát mutatott hitből, bátorságból és hazaszeretetből. Személye meghatározó volt a 20. századi magyar történelemben, kiemelkedő életútja, tanítása, kiállása a világban szétszóródott magyarságért nemcsak egyházi vezetőként, hanem a közélet alakítójaként is múlhatatlanná teszi érdemeit.

    Felidézte, a bíboros 1948-ban vált a kommunisták ellenségévé, amikor az egyházi iskolák államosítása után úgy rendelkezett, hogy a papok és szerzetesek nem vállalhatnak állást az ateista és magyarellenes felfogást terjesztő intézményekben. Ennek következményeként 1948 decemberében letartóztatták és életfogytiglani fegyházra ítélték, végül 1956-ban szabadult ki.

    Kocsis Máté elmondta, a bíboros 1949 és 1954 között a József utca és a Tolnay Lajos utca sarkán álló akkori ÁVH-s börtönben raboskodott, ezért állították fel most itt a szobrát.

    Mindszenty József egészalakos bronz szobrát, Hermann Zsolt szobrászművész alkotását Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek áldotta meg.

    Mindszenty József 1892-ben született, eredeti neve Pehm József volt. Zala megyei plébános volt, majd 1944-ben nevezte ki XII. Pius pápa veszprémi püspökké, röviddel ezután a nyilas kormány bebörtönözte. Esztergomi érsek és Magyarország prímása 1945-ben lett, bíborosi rangot 1946-ban kapott.

    Koholt vádak alapján 1948 karácsonyán bebörtönözték, 1949-ben életfogytiglani börtönre ítélték. Az 1956-os forradalom alatt kiszabadították, a szabadságharc leverése után az Egyesült Államok budapesti nagykövetségére menekült. A követségen tartózkodott 1971-ig, akkor elhagyhatta az országot és Bécsbe költözött. Ott halt meg 1975-ben. Végakarata szerint az ausztriai Mariazellben temették el. A rendszerváltáskor, 1990-ben rehabilitálták, 1991-ben pedig ünnepélyes keretek között helyezték örök nyugalomra az esztergomi bazilikában.

    (Forrás: MTI)

    20171106_BGA_4570
    20171106_ (78)