Kopt kórus hazánkban – a szolidaritás jegyében

2017. szeptember 04.
ferences_kopt
Ossza meg ismerőseivel!

    A Magyarok Nagyasszonya Ferences Rendtartomány meghívására hazánkba látogatott és két koncertet adott a kairói „Shabab El Anba Rewis” kopt egyházi kórus és kamarazenekar, mely testvérkapcsolatot ápol a budai Szent Angéla Ferences Gimnázium Semjénné Menus Gabriella vezette öregdiák kórusával. A ferencesek és a Korzenszky Richárd vezette tihanyi bencések a kopt keresztények vendéglátásával kívánta kifejezni a szolidaritást a közel-keleti és afrikai keresztényekkel.

    Az arab világ legnépesebb keresztény közössége az egyiptomi kopt ortodox egyház, amelynek gyökerei az újszövetségi időkig nyúlnak vissza. Ma sajnos ők is fenyegetettségben élnek. Az iszlám fundamentalisták terrorcselekményei következtében legújabb kori vértanúik száma szinte nap mint nap gyarapszik. Ezért is fontos, hogy a magyar keresztények imáikba foglalják, támogassák és szolidaritásukról biztosítsák őket.

    Mindennek kifejezésre juttatására remek alkalom nyílt augusztus utolsó és szeptember első napján, ugyanis hazánkba látogatott és két szerzetesi templomban koncertet adott a kairói „Shabab El Anba Rewis” nevű kopt egyházi kórus és kamarazenekar.

    Az együttes augusztus 31-én a pesti ferenceseknél, másnap, szeptember 1-jén pedig a tihanyi bencés apátsági templomban adott ízelítőt a kopt egyházzene gazdag és ősi kincsestárából.

    A kopt kórus, amely testvérkapcsolatot ápol a budai Szent Angéla Ferences Gimnázium Semjénné Menus Gabriella vezette öregdiák kórusával, a Magyarok Nagyasszonya Ferences Rendtartomány meghívására érkezett hazánkba. A ferencesek és a Korzenszky Richárd vezette tihanyi bencés közösség a kopt keresztények vendéglátásával kívánják kifejezni keresztény szolidaritásukat a nehéz helyzetben lévő közel-keleti és afrikai keresztények iránt.

    Az ötven fővel hazánkba érkezett vegyeskart és zenekart  1978-ban alapították. Az évtizedek során számos albumuk jelent meg, rendszeresen fellépnek Egyiptom nagyvárosainak templomaiban és koncerttermeiben, elsősorban biblikus témájú zeneművekkel.

    A legjelentősebb keresztény közösség a Közel-Keleten

    A koptok Egyiptom lakosságának tíz százalékát alkotják, hívek száma több mint tíz millió. Az utóbbi években ellenük elkövetett merényletek ellenére is az övék a legerősebb keresztény közösség a Közel- és Közép-Keleten. A hagyomány szerint a kopt egyház alapítója Szent Márk evangélista. Jézus születését követően a Szent Család évekig élt Egyiptomban, és a rájuk emlékeztető szent helyek a kopt keresztények féltve őrzött kincsei.

    Az ókeresztény évszázadok egyik legfontosabb központja Alexandria volt. Itt élt és alkotott az egyház kiemelkedő teológusai közül például Origenész, Alexandriai Kelemen, Szent Athanáz és Alexandriai Szent Kürillosz. A keresztény szerzetesség gyökerei is Egyiptomban keresendők.  Érdekes, hogy a koptok időszámítása nem Krisztus születésétől, hanem a Diocletianus császár által megkezdett keresztényüldözéstől számítják, amely számukra a „mártírium éve”.

    Az önálló kopt ortodox egyház a Kalkedoni Egyetemes Zsinatot követően, Kr. u. 451-ben jött létre. Ez a zsinat elítélte a monofizita eretnekséget, de ezt a döntést az egyiptomi keresztények nem fogadták el, s ez vezetett az egyházszakadáshoz.  Az egyik oldalon voltak a zsinatot elfogadó melkiták, a másikon a zsinatellenesek, akik csak Krisztus egy természetét fogadták el. Ezekből nőtt ki a kopt egyház.

    A másfél évezredes teológiai ellentét részlegesen feloldódott, amikor 1973-ban VI. Pál pápa tisztázta III. Senuda kopt pátriárkával a monofizitizmusból fakadó legfőbb félreértést. Eszerint a koptok sohasem tagadták Krisztus valódi ember voltát, csupán hangsúlyozni szerették volna Isten és az ember Krisztusban megvalósuló, harmonikus egységét.

    A 639-ben kezdődő arab-muzulmán inváziót követően született keresztényeket sújtó törvények részben napjainkig fennmaradtak Egyiptomban.  Minden üldözés ellenére azonban egyetlen egyház sem volt olyan ellenállóképes az észak-afrikai iszlámosítás ellen, mint a kopt. Még ha a muzulmán üldözés következtében kisebbségbe is kerültek, a koptok bátran kiálltak és kiállnak ma is a hitükért..

    Az egyiptomi keresztények 93 százaléka a kopt egyházhoz tartozik. Ferenc pápa idén tavasszal Egyiptomba látogatott és találkozott II. Tavadrosz kopt ortodox pátriárkával, vagyis a kopt „pápával”, akit Szent Márk 118. utódaként tartanak számon. Ferenc pápa a kopt egyházi vezetőnek többek között ezt mondta: „A vértanúk ártatlan vére összeköt minket. A kopt ortodoxok és a katolikusok közös nyelve az irgalmas szeretet, melyet a mindennapi konkrét tanúságtételben mutathatunk meg.”

    A „Shabab El Anba Rewis” Kórus névadója

    A kórust Szent  Rewis-ről nevezték el, aki a XIV. században született keresztény szülők gyermekeként az Al Gharbiyah Kormányzóságban. A faluját elhagyta és idegen vándorként élt Egyiptom különböző vidékein az üldöztetés alatt. A nevét akkor változtatta Freig-ről Rewis-re.

    Magányos aszkétaként idejét túlnyomórészt imádsággal és böjtöléssel töltötte. Isten megáldotta őt a csodatevés képességével és végül remeteként folytatta életét. Tiszta élete miatt Barquq szultán nagyon vágyott arra, hogy találkozzék vele, de Sodon herceg fogságába került és kínzásnak vetették alá. Krisztus akkor megjelent neki, megáldotta, gyógyulást és békét bocsájtott rá.

    Szent Rewis I. Metheous – Alexandria 87. pápája – kortársa volt. Kilenc évig súlyos beteg volt, ez alatt meggyógyított minden beteget, aki hozzá ellátogatott, majd a mennybe távozott. Szűz Mária megjelent halálakor, ami az egyiptomi időszámítás második hónapjának 21. napján következett be. Ez a nap továbbra is Szűz Mária megemlékezésének a napja a Kopt Naptár szerint. Templomában temették el, aminek a neve Dair Al Khandaq, amit ma Al Anba Rewis monostornak hívnak.

    1968. június 25-én VI. Kirillos átvette Itáliból az evangelista és mártír Szent Márk ereklyéjét. Ezen az ünnepségen felavatta a Szent Márk Katedrálist a Szent Rewis Kolostorban. A szertatáson jelent volt  Gamal Abdel Nasszer egyiptomi elnök, I. Hailé Szelasszié etióp császár, és még sok más egyházi vezető és képviselő. Köztük III. Ignatius Jacob, a szíriai orthodox antiochiai patriárka, a szíriai ortodox egyház feje. Ez a kolostor lett az egyházközség központja a III. pápai szinódus alatt.

    A siker évtizedei

    A kórus 1978-ban három ember alapította és nevezte el „Shabab Al anba Rewis” kórusnak.  Nyolc év alatt számos albumot készítettek, 10 magnetofon kazettát adtak ki az „Agpeya Prayers” imádságos könyvhöz.

    A kórus számos új taggal bővült az évek során. Rendszeresen felléptek – elsősorban a Szent Biblia könyveinek a feldolgozásával –, amely során egyes könyveket drámai zenedarab formájában adtak elő narrátor részvételével.

    A kórus tagság ma több mint 80 fő, zenészekkel és énekesekkel együtt.  Munkásságukkal Kairóban, Alexandriában és más területeken is jelen voltak.

    2003-ban a kórus részt vett a Hanager Színházban a „Kopt Örökség Barátainak” [„Society for the Lovers of Coptic Heritage”] megrendezett ünnepségén. Előadást tartottak a kairói operaházban, ahol a Szimfonikus Zenekar, a kairói operaház zenekara és a Nemzeti Arab Zenekör is csatlakozott hozzájuk.

    2008-ban a kórus koncertezett az Al Ranba Rewis színházban, ahol a DR Hanaa Tanyous Zenekar játszott. 2014. februárjában előadták a „Massihona Fawk Al Zaman” című operát (Jézusunk mindenek felett) az Al Gomhoya Színházban és a kairói Operaházban.

    Mindezek mellett karácsonyi ünnepségeken, fiatalok rendezvényein és más rendezvényeken is részt vettek, de a lelki megújulás szolgálatában nyomornegyedekben és fogyatékkal élők körében is jelen vannak.

     (Forrás: kdnp.hu)

    ferences_kopt