Szent István által vált Magyarország keresztény európai nemzetté

2009. augusztus 20.
Ossza meg ismerőseivel!

    A kölni érsek szavai előtt olvasták fel XVI. Benedek pápa levelét szívélyes jókívánságaival, amelyet a magyar népnek, valamint az állam és a társadalom vezetőinek írt. A katolikus egyházfő levelében rámutatott: ez a nap (…) történelmi jelentőségében legyen az egész nemzet számára erőforrás a béke és a szabadság megszilárdítását célzó törekvéseiben.

    Joachim Meisner szentbeszédében kitért arra: I. Szent István egy szent család modelljének megfelelően próbálta meg királyságát felépíteni, élettörténete pedig azt mutatja, hogy a nemzet, az állam és az egyház őssejtje a család, amely előtte áll minden társadalmi csoportosulásnak. Az egyház, valamint az állam feladata, hogy védje, támogassa és óvja a családot ott, ahol szükséges.
        
    A bíboros rámutatott: I. Szent István a királyságát úgy fogta fel, hogy ő csak gondozója és nem tulajdonosa azoknak az embereknek, akiket rá, mint intézőre rábíztak. Ha ez a fajta államfelfogás megmaradt volna, az európai kontinens sok szenvedéstől és nélkülözéstől megmenekült volna. Hangsúlyozta: Magyarország méltósága nem veszett el soha, még a hitleri fasizmus és a kommunista megszállás tragikus évei alatt sem. Ezért még azokban a félelmetes években is megünnepelték augusztus 20-án Szent Istvánt, amikor ezt az alkotmány ünnepének nevezték.
        
    Utalt az 1989-es osztrák-magyar határnyitásra, amiért szerinte a magyaroknak köszönettel tartoznak Németországban és Európában.

    Az eseményen az ünnepi szentmisét Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek mutatta be a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia tagjaival. Erdő Péter a szentbeszédet megelőző köszöntőjében arról beszélt, hogy nagy szükségünk van egymásra, hogy megújulva összetartásban és szeretetben hiteles keresztények, igaz emberek és büszke magyarok lehessünk.
        
    Az érsek arról is beszélt, hogy augusztus 20-án az országalapító királyt ünnepeljük, aki a sokféle népből egyetlen nemzetet alkotott. Hazánk ma is sokszínű, ma is ugyanúgy szükségünk van az egységre, mint ezer éve, Szent István korában. A katolikus egyházról szólva kijelentette: mi a szolidaritást és a szeretetet hirdetjük minden hazánkban élő ember számára.
        
    A szentmisén megjelent Sólyom László köztársasági elnök, Mádl Ferenc volt államfő és felesége, Mádl Dalma, Harrach Péter, az Országgyűlés alelnöke (KDNP), Schmitt Pál, az Európai Parlament fideszes alelnöke. Ott volt Antall Józsefné, a rendszerváltás utáni első miniszterelnök özvegye, Baka András, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék elnöke, Kállai Ernő, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa, Gyenesei István volt önkormányzati miniszter, Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság volt elnöke, Semjén Zsolt, a KDNP elnöke, Rogán Antal, a főváros V. kerületének fideszes polgármestere és Csepregi András, az Oktatási és Kulturális Minisztérium egyházi kapcsolatok titkárságának vezetője.
        
    A szentmise után a Szent Jobb-körmenet a Sas utca – József Attila utca – Nádor utca – Arany János utca – Sas utca útvonalon vonult Joachim Meisner vezetésével. Szent István jobb karjának kézfej-ereklyéje mögött őt követte Erdő Péter bíboros és Juliusz Janusz apostoli nuncius, valamint a püspöki konferencia tagjai. Ezután következtek a szerzetesrendek, a lovagrendek és az egyházi szervezetek tagjai, valamint mások mellett egy csángó népviseletbe öltözött zarándokcsoport.

    (Forrás: MTI)